Főfalak átalakítása: A biztonságos és szakszerű kivitelezés kulcsai

Egy meglévő épületnél, ha az átalakítás a főfalakat érinti, sokan visszariadnak az ekkora léptékű beavatkozástól. Pedig nincs miért félni tőle, viszont TERVEZTETNI KELL! Nincs miért aggódni, hiszen a megfelelő szakértelemmel és körültekintéssel a főfalak átalakítása is biztonságosan elvégezhető. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez nem egy barkács kategóriájú feladat, és szigorúan szakemberre kell bízni.

A főfalak szerepe és az átalakítás kockázatai

A főfalak az épület teherhordó szerkezetei. Feladatuk, hogy megtartsák a födémet, a tetőszerkezetet és az esetleges felső emeleteket, így stabilitást és biztonságot nyújtanak az épület számára. Amikor egy főfalat részlegesen vagy teljesen elbontunk, a teherhordó képességét csökkentjük, ami súlyos következményekkel járhat.

Nem akarom bántani a kőműveseket, de nemrég jártam egy barkácsolt főfalkiváltásos épületben, ahol az acél gerendának a lehajlása 11 cm volt, az igazságügyi szakértő életveszélyesnek minősítette a födémet. Ez az eset tökéletesen illusztrálja, mi történhet, ha nem szakember végzi a munkát, és nem a megfelelő számítások alapján történik az átalakítás. A szóban forgó házat sokadik épület megnézése után választottuk ki a tulajdonosokkal, de már az első szemlénél is felmerültek átalakítási igények, melyek a főfalakat (is) érintették. Ki lehet venni az étkező-hall közötti főfalat? Ezek a főfalon támaszkodik a fafödém, valamint a főtető is.

Amennyiben kisebb a nyílás, az csak az acél gerenda méretét befolyásolja, illetve a kibontott fal mennyiségét. Szándékosan nem írok sem acélgerenda méretet, sem pedig egyéb minőségi adatot, mivel minden épület más és más, statikus számolja ki ezeket.

Egy CLT ház héjalása 3.rész - Szögletes PREFA csatorna

A statikus szerepe az átalakításban

Az egyik legfontosabb lépés a főfalak átalakítása előtt egy statikus szakember felkeresése. Ő az, aki felméri az épület szerkezetét, kiszámolja a szükséges teherhordó elemeket (pl. acélgerendák, vasbeton áthidalók), és meghatározza azok méretét, anyagát és elhelyezését. Egy statikus számításai alapján készül el a terv, amely biztosítja az átalakítás biztonságát és stabilitását.

KIEGÉSZÍTÉS: Kérem, ne keressenek azzal, hogy mennyiért csinálom az ilyen munkákat, mert építészként tervezéssel és tanácsadással foglalkozom, kivitelezéssel (már) nem. Keresni kell egy statikust, aki kiszámolja a megfelelő áthidalókat, és utána ez alapján kivitelezőt keresni.

Falazóanyagok és építési módszerek

Bár a főfalak bontása és átalakítása speciális feladat, érdemes áttekinteni a különböző falazóanyagokat és építési módszereket, amelyek az építkezés vagy felújítás során szóba jöhetnek. Ezek ismerete segíthet a megfelelő szakemberek kiválasztásában és a megvalósítandó tervek megértésében.

Falazás: Miért és miből?

A falazás az építkezés egyik alapvető eleme. Sokan az építkezés során a falakra koncentrálnak leginkább, holott az alapok és a tető éppoly fontosak, ha nem fontosabbak.

Miből készüljön a falunk?

Számos falazóanyag létezik, mindegyiknek megvannak a maga előnyei és hátrányai:

Kő: Ősi építőanyag, amely stabilitást ad, de nem hőszigetel jól és drága. Ritkán építenek már kőházakat.
Tégla: Az egyik legelterjedtebb és legkedveltebb építőanyag Magyarországon. Jó hőszigetelő, tartós és viszonylag könnyen megmunkálható. Előnyei közé tartozik az ár-érték arány, a hőtároló képesség és a tartósság. Hátránya lehet a vízfelvevő képessége és az, hogy léteznek rossz minőségű téglák is. A modern építészetben gyakran kiegészítik külső hőszigeteléssel.
Fa (Rönkház): Látványos és hangulatos megoldás, jó hőszigetelő, de tűz-, rohadás- és bogárveszélyes lehet. Karbantartást igényel, és speciális szakértelmet a kivitelezéshez.
Szilikát (pl. Ytong): Könnyen falazható, jó hőszigetelő és hőpuffert biztosít. Nem igényel vakolást. Hátránya lehet az ára és a puhább szerkezete a téglához képest. Régebbi szilikátfalak esetében felmerülhetnek sugárzási és mérgező anyagokkal kapcsolatos aggályok.
Könnyűszerkezetes falak: Gyorsan építhetők, olcsóbbak lehetnek, és egyszerűbb alapozást igényelnek. Tartóvázra kerül hőszigetelés, amelyet OSB és gipszkarton zár. Hátránya lehet a gyengébb zajszigetelés, a rosszabb hőtároló képesség és a tűz-, víz-, bogárveszély.
Isoshell: Modern technológia, amely legó-szerű polisztirol elemekből áll, betonnal kitöltve. Gyorsan építhető, stabil, passzívházas technológiát tesz lehetővé. Hátránya, hogy a falnak nincs hőtároló kapacitása, és kiegészítő szellőztető rendszerre van szükség.
Beton: Nagyon stabil, tartós építőanyag, de hőszigetelése gyenge, utólagos szigetelést igényel. Ritkán használják családi házaknál, inkább ipari épületeknél jellemző.
Vályog: Kiváló hőszigetelő és olcsó, de vastag falazatot igényel és érzékeny a nedvességre. Ma már csak kevesen készítenek vályogfalakat. Létezik beltéri vályogtégla válaszfalakhoz.
Kisméretű tégla: Régi építőanyag, jó hőtároló képességű, de nehezebben rakható, és általában kiegészítő hőszigetelést igényel. Újonnan vásárolni nem mindig éri meg.
Megerősített polisztirolhab falak: Költséghatékony megoldásnak tűnhetnek, de a merevséget adó anyagokon spórolnak. Hosszú távon nem ajánlottak, zajszigetelésük gyenge.
Szendvicspanel: Leginkább ipari felhasználásra alkalmas. Olcsó, de rossz a hanggátlása, ronda, és nem elégséges a hőszigetelése.
Homokkal, agyaggal töltött gumiabroncsok, palackok (Earthship technológia): Környezetbarát megoldás, szemétből építenek házat. Rusztikus, de otthonos végeredményt adhat. Hatóságok részéről gyakran elutasított technológia.

Ki építse a falainkat?

Magunk: Ha rendelkezünk a megfelelő tudással, idővel és fizikai erőnléttel, magunk is falazhatunk. Fontos, hogy sose dolgozzunk egyedül, és mindig tartsuk be a biztonsági előírásokat.
Kőműves: Hagyományos megoldás, de fontos a megfelelő szakember kiválasztása és a munka folyamatos ellenőrzése.

Válaszfal vagy tartófal?

Mielőtt bármilyen falbontásba kezdenénk, elengedhetetlen tisztázni, hogy válaszfalról vagy tartófalról van-e szó. A tartófalak a teherhordó szerkezetek, ezek bontása mindig statikusi engedélyhez és tervhez kötött. A válaszfalaknak általában csak térelhatároló szerepük van, így bontásuk kevésbé kockázatos, de még itt is javasolt szakember véleményét kikérni.

Milyen vastag falaink legyenek?

A falak vastagsága számos tényezőtől függ, többek között a falazóanyagtól, a kívánt hőszigetelési értéktől és az épület funkciójától. Például a Futura Bau könnyűbeton falpanelekkel tervezett lakóépületek esetén a főfalak 15,0 cm, a válaszfalak 12,0 cm vastagságúak lehetnek. Ajtó- vagy ablaknyílások esetén a nyílás falazathoz közelebbi oldalának és a fal síkjának minimális távolsága 15,0 cm.

Téli vs. Nyári falazás

A falazás évszaktól függetlenül végezhető, de téli falazás esetén speciális technológiákra és anyagokra lehet szükség a fagyás megelőzése érdekében. A nyári falazás általában problémamentesebb.

Zsalukő építészet: Egy alternatív megoldás

A zsalukő egy speciális betonelem, amely lehetővé teszi betonfalak építését zsaluzás nélkül. Alkalmas pincealapozáshoz, kerítésépítéshez, támfalakhoz és egyéb szerkezetekhez.

Mi is az a zsalukő?

A zsalukő egy olyan betonelem, amelybe friss betont öntenek, így adva stabil formát a megkötött betonnak. Ez egyfajta "egyszer használatos" zsaluzatként funkcionál. Bár monolit betonfalak mindig erősebbek lesznek, a zsalukő technológia egyszerűsége és költséghatékonysága miatt népszerű a családi házak építésénél.

Felhasználási lehetőségek

Pince alapozás, falazat
Kerítésépítés
Lábazat készítés
Támfal építés
Szigetelést védő falak
Kerti elemek (virágtartó, pad)

Miből készül a zsalukő?

Betonból, amely általában nem a legmagasabb minőségű, de pontos méretekkel rendelkezik. Ez lehetővé teszi az olcsó és könnyen alakítható elemek gyártását. A zsalukő anyaga csak a fal köpenyét adja, a teherbírást a benne lévő vasalt beton biztosítja.

Mérete és formája

A legelterjedtebb a 30-as zsalukő, amely 30 cm széles és 50 cm hosszú. Magassága változó lehet (20, 23, 25 cm). Különböző típusai léteznek: sima, általános, vég- vagy sarokelem, könnyen vágható végű elem.

Anyagigény és árak

Egy 1 m²-es 30-as zsalukő falazathoz szükség van:

Kb. 8,7 db zsalukőre
Vasbeton szerelésre (d=6 mm betonacél)
Kb. 0,215 m³ C16-os betonra

A zsalukő ára mérettől és gyártótól függően változik, de számolni kell szállítási, daruzási és csomagolási költségekkel is. A teljes költség (anyag és munkadíj) 1 m²-re kb. 20.310 Ft lehet, ha szakemberre bízzuk, míg saját kivitelezéssel ez kb. 11.810 Ft/m².

Ergonomikus tervezés: A lakótér kényelme

Az építkezésen vagy felújításon túl, a lakótér ergonómiai szempontból történő átgondolása is kulcsfontosságú a kényelem és a funkcionalitás szempontjából.

Térrendezés és bútorozás

Előszoba: Tárolóhelyek a cipők, kabátok számára, ideális esetben 40 cm mély tárolók, de billenős tárolók is szóba jöhetnek.
Fürdő: Kád mérete (minimum 160x70 cm), zuhanyzó mérete (minimum 80x80 cm), mosdó mélysége (minimum 42 cm), WC és bidé helyigénye (80x110 cm).
Konyha: A munkafolyamatok sorrendjének figyelembevétele (tárolás, előkészítés, mosogatás, főzés). Pultmagasság (85-95 cm), felső szekrények mélysége (maximum 35 cm).
Étkező: Asztal magassága (72-75 cm), székek ülésmagassága (42-45 cm). Személyenként 75 cm szélességű hely.
Hálószoba: Ágy mérete (egy személynek 80/90x200 cm, kettőnek 140/160x200 cm), közlekedő hely (minimum 45-50 cm).
Gyerekszoba: Pelenkázó magassága (kb. 85-100 cm), kiságy mérete (60-70 cm széles, 120-140 cm hosszú), rácsok távolsága (maximum 12 cm).
Gardrób: Mélység (60 cm a vállfáknak, 40-45 cm a hajtogatott ruháknak), akasztós rész magassága (ingeknek 95-105 cm, ruháknak 150-160 cm).
Nappali: Kanapé ülőfelületének mélysége (56 cm az üléshez, 75-80 cm a fekvéshez). Kanapék elrendezése, dohányzóasztal helye. Távolság a tévétől a képernyő méretétől függően.
Kamra, tároló, mosókonyha: Állítható magasságú polcok, megfelelő hely a tárolóeszközöknek. Mosógép és szárítógép magassága, ruhaszárító és vasalódeszka helyigénye.
Tetőtér, beltéri lépcső: Lépcső szélessége (kb. 90 cm), lépcsőfok mélysége (minimum 28-30 cm), emelkedése (16-17 cm). Ferde mennyezet alatti hely kihasználása.

Kerekesszékkel élők igényei

Kerekesszékkel közlekedők számára a nyílászárók szélessége (minimum 90, inkább 100 cm) és a közlekedők szélessége (minimum 90 cm) kiemelten fontos. Forduláshoz 150x150 cm terület szükséges.

Falbontás: A statikus véleménye elengedhetetlen

Mint már említettük, a főfalak bontása komoly statikai feladat. Mindig kérjünk szakember véleményét, még akkor is, ha csak válaszfal bontásáról van szó. A teherhordó falak megbontása építési engedélyhez kötött, és súlyos következményekkel járhat, ha nem szakszerűen történik. A válaszfalak bontása általában biztonságosabb, de itt is érdemes körültekintőnek lenni, különösen régebbi épületek esetén.

A lakásban kényelmesen tudjunk pihenni, dolgozni, főzni, játszani, és ehhez elengedhetetlen, hogy ergonómiai szempontból átgondolt legyen a tér. Lényeges az ajtók, a közlekedők és a bútorok mérete, illetve egymástól való távolságuk is. Íme, egy kis segítség a tervezéshez.

Előszoba

A lakásba lépve többnyire az előszobába jutunk. Ha van elég hely, itt tárolhatjuk a cipőket, kabátokat, táskákat és a téli kiegészítőket, sapkát, sálat, kesztyűt. A cipőknek megfelel egy 40 cm mély tároló, de ideális esetben a polcok magassága állítható, hiszen a szandáloknak 10 cm is elég, a magas sarkú cipőknek, csizmáknak, bakancsoknak viszont több hely kell. Minimum 90 cm szükséges, hogy gond nélkül le tudjuk venni a kabátot, vagyis ha nem fér el a 40-es cipősszekrény, válasszunk billenős tárolót, amiből már 17-20 cm mélységű is kapható.

Amennyiben széles az előszoba, szerezzünk be egy 60 cm mély szekrényt, ami elnyeli a kabátokat, az alsó részében pedig helyet kaphatnak kigördíthető cipőtárolók. A szabad fogas azért praktikus, mert arra akaszthatjuk az aktuálisan használt a kabátot és táskát. A fogasok alá befér egy 45 cm magas tároló a cipők, papucsok, táskák számára. A tetejére keressünk egy párnát, hogy kényelmesebb legyen a cipőhúzás. A vízszintes felület is jól jön, hogy letehessük a kulcsokat, kisebb táskákat, ez lehet egy polc vagy a szekrényben egy szabadon hagyott, esetleg megvilágított rész.

Fürdő

A fürdő tervezése előtt gondoljuk végig, milyen tevékenységhez mennyi hely szükséges. A kád minimum 160 x 70 cm nagyságú legyen, az ennél kisebb inkább már az ülőkád kategóriába tartozik. Az aszimmetrikus sarokkádakkal nyerhetünk egy kis teret. Fontos, hogy 55-60 cm-nél ne legyen magasabban a kád pereme, mert akkor nagyon nehézkes lesz belépni és kiszállni. A kád mellett kb. 60 cm-rel számoljunk a kilépéshez és a takarításhoz.

A zuhanyozáshoz minimum 80 x 80 cm alapterületű kabin szükséges, akkor lehet kisebb, ha negyedkörív vagy egyik sarkán 45 fokban lecsapott négyzet a tálca formája. Persze minél nagyobb a tusoló, annál jobb, hajmosásnál a 90-100 cm-es méret mondható kényelmesnek. A zuhanyfej magassága - amennyiben nem mennyezeti esőztető - jó esetben rúdon állítható. A rudat fent 200 cm körüli magasságba rögzítsük - erre már a csempék felrakásánál gondolni kell!

A mosdó mélysége legalább 42 cm legyen, különben nem tudunk kényelmesen kezet mosni. Ha két mosdó kerül egymás mellé, személyenként legalább 60 cm-rel számoljunk, azaz a két mosdó középtengelyének távolsága minimum 60 cm. Az ideális magasság 85-90 cm, vagyis ha szekrényt tervezünk alá, vegyük figyelembe a szaniter méreteit.

A mosógép a pult alá is befér, hiszen a készülék magassága 85 cm, és a fedőlap általában lepattintható, de ebben az eseten már nem választhatunk ráültethető mosdót, mert túl magasra kerülne.

A WC-nek, bidének egyaránt 80 x 110 cm a helyigénye, ülésmagasságuk pedig 42-45 cm, az ülőkével együtt.

Konyha

Talán itt érvényesek a legszigorúbb szabályok, hiszen igen lényeges, mi mekkora és hol helyezkedik el, akár egyenes, akár párhuzamos, U vagy L alakú a konyha. A tervezésnél mindig tartsuk szem előtt a munkafolyamatok sorrendjét, így nem kell majd felesleges lépéseket és mozdulatokat tenni a főzésnél.

Célszerű a tárolással kezdeni, a kamraelem és a hűtőszekrény után szükséges egy pultszakasz a kipakoláshoz és előkészítéshez, majd jöhet a mosogató, egy újabb munkafelület, végül a főzőlap, amit ideális esetben ismét munkalapszakasz követ, végül egy toronyelem zárja a sort, a sütővel és a mikrohullámú sütővel.

A konyhabútorok lába általában állítható, így a helyiséget legtöbbször használók testmagasságához igazodva alakíthatjuk a 85-95 cm közötti pultmagasságot. A munkalap fölött 55-60 cm-t kihagyva kezdődhetnek a felső szekrények, melyek mélysége ne legyen nagyobb mint 35 cm.

Az elszívónál 70-75 cm távolságot hagyjunk. Amennyiben csináltatjuk a berendezést, variálhatjuk a munkalap magasságát a funkciónak megfelelően. Például a főzőlap lehet 80-85 cm-es magasságban, a vágófelület 90 cm, a mosogató pedig 95-100 cm körül.

Minél több fiókunk van, annál könnyebb az edények tárolása. Nem kell letérdelni a hátsó darabok kiemeléséhez sem, mivel az alsó bútorsáv minden esetben minimum 60 cm-es a beépített gépek helyigénye miatt.

A sütőre csak ritkán kerül a pult alá, hiszen úgy kényelmetlen belenézni, és a kicsapódó forróság veszélyes lehet. A sütő alját érdemes 70 cm körüli magasságra emelni, így fölötte még elfér a mikró is, nem lesz túl magasan.

Étkező

Az étkezőasztal magassága 72-75 cm, a hozzá tartozó székek ülésmagassága pedig 42-45 cm. Ha bárszékeket szeretnénk a pult mellé, kétféle típus közül választhatunk. Ha a pult folytatja a konyha 90 cm-es magasságát, akkor a bárszék 65 cm-es, a 120 cm magas pulthoz pedig 85 cm körüli ülésmagasság illik. A bárpult alatt mindenképpen maradjon szabadon egy 35-40 cm-es terület, hogy kényelmesen elférjen az ember behajlított térde, lába, és minimum 80 cm távolság legyen az asztal és a mellette lévő fal vagy bútor között, hogy a széket kihúzva le lehessen ülni.

Az evéshez 75 cm széles hellyel számoljunk személyenként. Egy ember terítéke egy 60 cm átmérőjű félkörön helyezhető el, ennél szorosabban ülve már kényelmetlen enni. Ebből adódik, hogy legalább 80 cm-esnek kell lennie az asztal kisebbik oldalának, hiszen így marad középen egy minimum 20 cm-es sáv, ahová letehetjük a leveses tálat. Hat főnek tehát kb. 80 x 125 cm-es lapméret szükséges, körasztalnál két személynek 75 cm, négynek 90 cm, hat főnek 120 cm átmérőjű asztallapot válasszunk.

Hálószoba

A hálószoba fő eleme az ágy. A leggyakoribb megoldás, hogy az ágyfej a falhoz illeszkedik. Ez esetben lehetőség szerint egy belső falat válasszunk, ne a ház külső, télen hideg főfalát.

Jó, ha az ágyfej nem teljesen függőleges, hanem van egy kis dőlésszöge, így sok párna nélkül is kényelmesen tudunk félig ülve olvasni vagy tévét nézni. Egy személynek 80/90 x 200 cm-es, kettőnek 140/160 x 200 cm-es matrac az ideális, a 180/200 x 200 cm-es pedig már kifejezetten kényelmes. Vannak 70 cm körüli fekvőmagasságú, amerikai típusú ágyak, ezeket sokan azért kedvelik, mert könnyebb leszállni róluk ébredés után.

Ágyazás és közlekedés szempontjából praktikus, ha a franciaágy körbejárható. Már egy 45-50 cm-es közlekedő elég körben a keret mellett. Ha két szimpla ágy kerül egymás mellé párhuzamosan, például a gyerekszobában, 70-80 cm-es távolságot hagyjunk közöttük.

Az éjjeliszekrény kiválasztásakor érdemes figyelembe venni, hogy a keret és a matrac teljes magassága általában 40-45 cm, ezért az éjjeliszekrény ennél ne legyen sokkal magasabb, se alacsonyabb.

Gyerekszoba

Egy babaszoba időszakos bútora a pelenkázó. Ha komódszerű darabot veszünk, később egyszerűen leszerelhetjük a tetejét, és tovább tudjuk használni. A legtöbben úgy pelenkáznak, hogy a gyerek lába néz feléjük, de sokan kedvelik az oldalt fektetős pelenkázást is. Előbbihez 80 cm, utóbbihoz 50 cm-es felület szükséges. A pelenkázó magassága a szülő testméretéhez igazodjon (kb. 85-100 cm).

A bölcső méretű kiságyak után következik a rácsos ágyak időszaka. Ezek a darabok általában 60-70 cm szélesek és 120-140 cm hosszúak. Gyakran állítható magasságú a fekvőfelület, így amíg pici a baba, nem kell túl mélyre hajolni, ha pedig már áll, lejjebb tudjuk engedni.

Fontos, hogy a rácsok távolsága soha ne legyen nagyobb mint 12 cm, mert beszorulhat a gyerek feje, de mindenképpen érdemes rácsvédőt is használni.

A gyerek ágya ne kerüljön fűtőtest mellé, ablak alá, huzatba vagy télen hideg főfalhoz, vagyis érdemes a szoba berendezését az ágy elhelyezésével kezdeni. Praktikus, ha az íróasztal, szék állítható magasságú, mert akkor jó pár évig tudják használni őket.

Gardrób

A gardróbrendszerek mélysége a vállfára akasztott férfikabáthoz igazodik, amely 60 cm-es mélységet igényel. A cipőknek és az összehajtogatott ruhadaraboknak viszont elég 40-45 cm. Optimális esetben van egy mélyebb és egy sekélyebb szekrénysor. Az akasztós részt úgy érdemes felosztani, hogy legyen benne rövid akasztós, 95-105 cm magasságú korpusz az ingeknek, zakóknak, blúzoknak, illetve 150-160 cm-es a ruháknak, öltönyöknek, hosszú kabátoknak. Ha a belmagasság engedi, egészen magasra is kerülhet akasztórúd, ruhalifttel teljesen kihasználhatjuk a teret. Szükség van keskeny fiókokra az öveknek, fehérneműnek, illetve mélyebbekre a sapkáknak, sálaknak. A praktikus kigördíthető polcokra könnyebb pakolni. Az egyes polcok közti távolság maximum 40 cm legyen, különben az egymásra hajtogatott ruhák sora ledőlhet. Járható gardróbszoba kialakításakor minimum 90-100 cm-rel számoljunk, hogy lehajolva vagy guggolva hozzáférjünk az alsó polchoz, a fiókok kihúzásához pedig 120 cm szükséges.

Nappali

A nappali berendezéséhez nem kapcsolódnak szigorú szabályok. A kanapévásárlásnál mindenesetre érdemes szem előtt tartani, hogy a mélyebb típusokon kevésbé kényelmes ülni, ezek inkább fekvésre, relaxálásra valók. Ha a kanapé ülőfelületének mélysége 56 cm körüli, kényelmesen lehet rajta ülni, és idősebb emberek is könnyedén használhatják, viszont 75-80 cm-es ülésmélységű darabon már kellemesebb feküdni.

A kanapékat és foteleket úgy rendezzük el, hogy minden beszélgetőpartner rápillanthasson mindenkire, a jelenlévők ne üljenek egy sorban. Két kanapét elhelyezhetünk egymással szemben vagy párhuzamosan, illetve L alakban, utóbbit kiválthatja egy sarokkanapé is.

Központi helyre kerül a dohányzóasztal, de ügyeljünk arra, hogy megmaradjanak a közlekedési útvonalak az egyes ülőhelyek közt. A fotelek esetében 90 x 150 cm-es hellyel számoljunk, hogy félig nyújtott lábbal is kényelmesen tudjunk üldögélni. Fontos, hogy milyen messze van a kanapé vagy a fotel a tévétől.

Vegyük figyelembe a képernyő méretét, általában a képernyő átmérőjének háromszorosával számolunk, HD tévék esetében az átmérő kétszerese is elég, Full HD készülékeknél pedig még kisebb lehet a távolság. Egy 102 cm képátlójú tévé esetében, ha SD (576 sort képes a készülék megjeleníteni), akkor 315 cm-re, ha HD (720 sor), akkor 240 cm-re, ha Full HD (1080 sor), akkor 160 cm-re kellemes ülni tőle. A boltban érdemes tanácsot kérni egy szakembertől, aki azt is segít eldönteni, hogy az adott készüléket milyen magasra tegyük: elég egy 60 cm magas fiókos komódra állítani vagy inkább szereljük a falra.

Kamra, tároló, mosókonyha

A kamrát érdemes állítható magasságú polcokkal beépíteni. Egy- vagy kétoldali, U vagy L alakú elrendezésben, ahogy a méretek, falak engedik. Praktikus megoldás, ha az egyik oldalon 15-20 cm, a másik oldalon 30-40 cm mély polcok sorakoznak. Amennyiben elég nagy a tároló, hagyjunk egy üres részt a porszívó, létra, ruhaszárító, felmosószett, továbbá a vasalódeszka számára.

Ha megfelelő méretű mosókonyha van a lakásban, az elöltöltős mosógépet és a szárítógépet érdemes egy 50-60 cm magasságú tárolóbútorra helyezni, hiszen így nem kell térdre ereszkedni a ki- és bepakoláshoz. A ruhaszárító helyszükséglete nagyban függ az alakjától - szerencsére változatos a kínálat, álló és kinyitható fekvő változat egyaránt beszerezhető. A teregetéshez egy minimum 75-80 cm-es sávval kalkuláljunk. A vasalódeszkának a lábakkal együtt 140 x 50 cm a helyszükséglete, de hogy mellé lehessen állni, még egy 75-80 cm-es sávval számoljunk, így a teljes helyigény kb. 180 x 130 cm.

Tetőtér, beltéri lépcső

A lépcsők szélessége megközelítőleg 90 cm, a lépcsőfok lépési mélysége minimum 28-30 cm, emelkedése pedig 16-17 cm. A teljes értékű használati tér mennyezete minimum 250 cm, a csökkent értékű használati téré pedig 220 cm magasan van. Tetőtéri helyiségek 190 cm-nél alacsonyabb, ferde mennyezetű, kiegészítő terei is remekül kihasználhatók mélyebb tárolók alkalmazásával, amit egyedileg érdemes gyártatni. 90-100 cm körüli térdfalakhoz már a kád és az ágy rövidebbik oldalát és íróasztalt is hozzá lehet tolni. Ha a fal 110-120 cm, odafér a WC. Ahol a ferde mennyezet 135 cm-től indul, oda a konyhabútor is befér, persze felső szekrények nélkül, és a főzőlapot ne erre az oldalra tegyük! 160-170 cm-nél kezdődő ferde sík alá már tusoló is kerülhet.

Kerekesszékkel

Egy kerekesszékben ülő ember helyigénye 120 x 90 cm, ezért a nyílászárók belmérete és a közlekedők szélessége minimum 90, de inkább 100 cm legyen. A forduláshoz 150 x 150 cm-es terület szükséges. A 90 x 90 cm-es tusoló mellett hagyjunk egy 75 cm-es sávot az egyik oldalon, illetve egy 40 cm-es sávot a másik oldalon. Fontos tudni, hogy a székből a padlótól 40 és 140 cm között lévő tárgyak elérhetők.

tags: #fofal #minimum #meret