Futesi megtakarítás és hőszigetelés vastagságának fuggvenye
A leggyakoribb és legnagyobb energiaveszteséget a nyílászárók, a falak és a tető hőszigetelésének hiányosságai jelentik, ezért a homlokzat és a tető szigetelésével elérhető-e a 30%-os megtakarítás, sokakban felmerül.
Az egyszerű és gyors válasz az, hogy igen. Azonban egy pár dolgot érdemes figyelembe venni ezzel kapcsolatban.
A homlokzatok szigetelésére vonatkozó legutolsó rendelet a 7/2006 TNM szerint, 2018 január 1. után kötelező maximális hőátbocsátási érték falazatok esetén a 0,24 W/m2K.
Ez a szám megmutatja, hogy egységnyi felületen egy Celsius-fok különbség esetén mennyi energia veszteség adódik, és ez alapján kalkulálható a szükséges szigetelés vastagsága.
Az 1990-ig épült házak falazata általában ~1,3 W/m2K hőátbocsátású, ezért a falon 30%-os megtakarításhoz nem egyenlő a 0,24-es értékre történő „leszigetelés”; a számítás más legyen.
Másképp fogalmazva: ha egy ilyen falat 0,24-es értékre „leszigetelünk”, az nem 30%, hanem 81% energia megtakarítás a falakon!
Az ehhez javasolt hőszigetelő lemez vastagság normál polisztirol esetében 14 cm, grafitos EPS esetében 10-11 cm, ásványgyapot esetén 10 cm, PIR hőszigetelés esetében pedig 8 cm.
Viszont, ha a falon csak 30%-ot szeretnénk megtakarítani, akkor elegendő lenne 6 cm EPS, 4 cm grafit, 3 cm ásványi, 1 cm PIR.
Ha pedig ezt tesszük, akkor olyan hőszigetelési értékre kerül a fal, ami már 20 évvel ezelőtt sem volt korszerű.
Továbbá a támogatásban az egész ház energetikai megtakarításának kell összesen 30%-nak lennie, ami ezen matematika alapján automatikusan magával hoz egy nyílászáró komplett cserét és minden felület hasonló arányú szigetelését.
A nyílászárók ezen egyenlet leggyengébb láncszemei, mert a régi gerébtokos ablakok felújíthatatlanok, és új üvegezés vagy ablak csak akkor megoldható, ha a szerkezetet felújítják, másként a tömítés és csatlakozások problémásak lehetnek.
Így marad a csere, és ha a homlokzatra és tetőre javasolt vastagságokat alkalmazzuk, a háromrétegű üvegezésű korszerű tok és keret többnyire elhozza a 30%-os megtakarítást, akár többször is.
Szigetelőanyagoknál érdemes az elérni kívánt hővezetési mutatóból kiindulni, és ehhez mérni a szigetelőanyag vastagságát.
Az épületek szigetelése és az energiahatékonyság közötti szoros összefüggés kétségtelenül bizonyított; egy szigetelt házban kisebb az energiafelhasználás, így a fűtésre-hűtésre költött költségek is csökkennek.
Ha az új Otthonfelújítási Támogatás kapcsán megkérdezik, hogy milyen mértékű energiamegtakarítás érhető el különböző szigeteléseknél, akkor érdemes az összegző megközelítést nézni: a nyílászárók cseréje és a külső falak hőszigetelése a legjelentősebb tényezők ma.
Klímavédelem szigeteléssel: egyre forróbb nyarak és szélsőséges időjárások miatt mindenkinek tennie kell a klímaváltozással kapcsolatban, és a zöld energia mellett a megfelelő szigetelés is kulcsfontosságú.
A napelemek és az épületszigetelés együttes használata mindkét oldalon hozzájárul a rezsiköltségek csökkentéséhez és a kellemesebb belső hőmérséklethez.
A teljes körű épületszigetelés során az anyagi lehetőségek és a ház állapota határozza meg, hogy a homlokzati szigetelés, a nyílászárócsere, a födém és tető szigetelése, vagy az aljzat és padlószigetelés közül mire van szükség, sőt akár mindegyikre is sor kerülhet.
A nyílászárócsere és a külső falak hőszigetelése a két legfontosabb terület, ezért 2024-es otthonfelújítási program fókuszában is ez áll, és a gyakorlati megközelítés az, hogy jótanácsként érdemes a nyílászárók cseréjével kezdeni, mert ha a falak szigetelése után történik, a minimális sérülés és a hatékonyság megőrzése érdekében elsődleges a nyílászárók felújítása.
Ahhoz, hogy a homlokzati szigetelés hatékony legyen, szükség van a szigetelőanyag típusának kiválasztására, vastagságára és hővezetési tényezőjére, és a legtöbb esetben az EPS, grafitos EPS, XPS és kőzetgyapot közül érdemes választani.
Az EPS szigetelőanyag kedvező ár-érték arányt kínál, grafitos EPSnél pedig jobb hőszigetelő képességet érhető el; az XPS nedvességállósága miatt lábazatokhoz és alapozásokhoz is ideális lehet, a kőzetgyapot pedig kiváló hő- és hangszigetelő, és páraáteresztő tulajdonságú.
A szigetelés vastagságának meghatározásához fontos szakember tanácsát kérni, mert a gyártás és a különböző falazatok eltérő túlszigetelése miatt nem érdemes túlzásba vinni a vastagságot.
A hőátbocsátási tényező (U-érték) alacsonyabb értéke jelenti a jobb hőszigetelést, ezért minden szigetelés vagy nyílászáró kiválasztásánál ezt a mutatót érdemes figyelembe venni.
- Otthonfelújítási Támogatás és a 30%-os megtakarítás elérése érdekében érdemes alaposan megtervezni a homlokzati szigetelést és a tetőszigetelést, valamint a nyílászárók korszerűsítését.
- A hővezetési tényező minél alacsonyabb legyen a kiválasztott anyagban, és a vastagságot a szerkezet és az energiahatékonysági célok alapján kell meghatározni.
- A megtakarítás mértéke függ az ingatlan méretétől, a falfelület nagyságától, az alkalmazott anyagoktól és a kivitelezés minőségétől, így a költségek és megtakarítások személyre szabottan értelmezendők.
Hőveszteség, energiamegtakarítás és gyakorlati számítások
Hőveszteség és energiamegtakarítás összefüggése: a hőveszteség csökkentése közvetlenül hozzájárul az energiamegtakarításhoz, mert kevesebb energiát kell felhasználni a fűtésre vagy hűtésre.
Nyílászárócsere: a modern ablakok akár 20-30% energiafelhasználás-csökkenést is hozhatnak.
Homlokzati szigetelés: a megfelelően kivitelezett rendszer 30-40%-kal is csökkentheti az épület fűtési energiaigényét.
A fűtési szezonban a hőmegtartás és a fűtés megszakításának kérdése gyakran felmerül; összegző vizsgálatok szerint a 12 órás kikapcsolás is hozhat megtakarítást egyes épületekben, amennyiben az adott szerkezet jól szigetelt, de gyakran a túl hosszú fűtésmentesség sem előnyös, mert a külső hőmérsékletkülönbség miatt a hő gyorsan távozik a falakon keresztül.
Knauf Insulation vizsgálatok szerint a szigetelés vastagságának 1 cm-rel növelése 3-4%-os energia- és költségmegtakarítást eredményezhet, és a 80年代 építésű „kockaházainál” is jelentős megtakarítás érhető el.
Egy átlagos panelépület esetében a hőátbocsátás csökkentése 8-10 cm vastag szigeteléssel hozzávetőleg a negyedére csökkenthető, ami a korábbi példa alapján 90 000 W-ról 22 500 W-ra növeli a megtakarítást.
A fűtési költségek és a megtérülés összegzését segíti, ha energetikai tanúsítványt készíttetünk, amely a hőtechnikai állapotot és a javítások fontossági sorrendjét mutatja.
A megtérülési idő általában 5-10 év egy jól kivitelezett homlokzati szigetelés esetén, azonban minden épület egyedi, és az energiaárak várható emelkedése még inkább felgyorsíthatja a megtérülést.
Az energiaárak növekedése és a megtakarítási lehetőségek tovább erősítik az épületek szigetelésének prioritását a hosszú távú költségcsökkentés és a komfort növelése érdekében.
tags: #futesi #energia #megtakaritas #a #hoszigeteles #vastagsaga