Glettelés és festés az Ytong falazóelemekkel: részletes útmutató
Az utóbbi években egyre több lakóház, illetve nagyobb beruházás részeként épülő ingatlan alapját szolgálták Ytong rendszerek. A hagyományos blokktéglák mellett például vannak speciális áthidalók, válaszfalelemek, hőhídmegszakítók, nútféderes falazóblokkok, előfalazó lapok és így tovább. Általánosságban kijelenthető, hogy az Ytong téglából épült ingatlanok már a kezdetektől megkülönböztetett figyelmet igényelnek, azonban sokkal inkább a kivitelező, mint a felhasználó részéről. Ezzel pedig el is érkeztünk cikkünk központi témájához, avagy az Ytong téglafalak festéséhez, ami viszont rengeteg kérdést felvet abban az esetben, ha szeretnénk mi magunk megvalósítani mindezt.
Az alábbiakban azonban most nemcsak feltesszük a legfontosabb kérdéseket, hanem meg is válaszoljuk őket annak érdekében, hogy átfogó ismereteket szerezhessünk a téma kapcsán. Az egyik legGeneralabb és leggyakoribb tévhit az Ytong téglából készült falszerkezetek esetén az, hogy vakolás és glettelés nélkül is festhetők, tehát kötés után gyakorlatilag azonnal színezhetők, készre formálhatók. Ez azonban ebben a formában nem teljesen igaz állítás, ha ugyanis megfelelően homogén, kellemesen sík felületű falat szeretnénk a lakásban, akkor ahhoz elengedhetetlen lesz a megfelelő előkészítés.
Hogy miért terjedhetett el az a tévhit, hogy az Ytong téglás falszerkezetet nem kell se vakolni, se glettelni? Alighanem azért, mert egyenletesebb a felülete, mint a hagyományos téglának, de aki közelebbről megvizsgálja ezt az építőanyagot, lehetősége van kézbe venni, az csakhamar rájön arra, hogy a felülete egyáltalán nem tekinthető egyenletesnek, illetve simának. Általánosságban az Ytong falszerkezetek pontosan ugyanúgy vakolhatók és glettelhetők, mint a hagyományos téglafalak.
Természetesen azt azért nem szabad elfelejteni, hogy a mészkőtégla nedvszívása és egyéb tulajdonságai nem egyeznek a közönséges kerámiatéglák sajátosságaival. A vakolás az esetek döntő többségében valóban elhagyható, hiszen kellően vastag és sima felületű szerkezetről beszélünk, azonban egyáltalán nem hibázik, aki vékonyan egy extra felületet húz rá a blokkokra, majd erre viszi fel később a glettet. Amennyiben azonban nincs alapvakolás - legalább vékonyan -, akkor minden esetben a fal előkészítésével indul a folyamat. Az ilyen mélyalapozás azért lényeges, mert az Ytong köztudottan kimagasló nedvszívó képességgel rendelkezik. Bár ez a probléma utólag orvosolható, ezáltal extra rabichálót lehet húzni a problémás felületeken, azonban érdemes megelőzni ezt a kellemetlenséget, hiszen az ilyen utólagos megoldások nem minden esetben szerencsék.
Miután az Ytong téglából készült falszerkezet szakszerűen le lett glettelve, a felület pedig megfelelő mértékben kiszáradt, illetve lecsiszolásra került, akkor gyakorlatilag bármilyen falfesték alkalmazható rajta, amilyent csak szeretnénk. Ügyeljünk rá, hogy a kiválasztott festék ne csak jól takarjon, hanem száradás után hagyja szellőzni a falszerkezetet, hiszen erre az Ytong téglának a későbbiekben szüksége lesz, noha mindez természetesen egy normál téglafalról egyaránt elmondható.
Az Ytong falazóelem rendkívül hosszú élettartamú, a kerámia téglához képest könnyebb a súlya, méretét hosszú távon megtartja. További előnye, hogy hulladék nélkül felhasználható, mivel egyszerűen, milliméter pontosággal fűrészelhető. A pórusbeton elkészítéséhez a természetben megtalálható kvarchomokot, meszet és vizet használnak, mesterséges alapanyagot nem tartalmaz. Ezt egy speciális eljárással összedolgozzák, majd különböző méretű blokkokba tömörítik. Pórusbeton falazóelemekből már 37,5 cm-es vastagságtól lehet készíteni egyrétegű homlokzati teherhordó falat.
Az Ytong falazóelemekből már 20 cm-es vastagságtól készíthetők belső térelválasztó falak. Természetesen a megfelelő statikai méretezést ebben az esetben is el kell végezni. A külső teherhordó falak tehermentesíthetők belső teherhordó fallal, és az Ytong pórusbeton válaszfalak kiváló megoldást nyújtanak belső elválasztásokra lakó-, közösségi és ipari épületekben. Könnyű megmunkálhatósága gyors és pontos munkavégzést tesz lehetővé. Alacsony sűrűsége révén a már meglévő épületek felújításánál is ideális választás.
Az Ytong tégla minden irányban ugyanolyan jól szigetel, így a hőhidak, a páralecsapódás és a penészedés ellen is védelmet nyújt. Az Ytong falak szilárdsága nedvesség hatására nem változik, egy esetleges beázás esetén rövid időn belül kiszárad. Az Ytong falazóelem semmiféle mesterséges alapanyagot nem tartalmaz, a pórusbeton elkészítéséhez pedig a természetben megtalálható kvarchomokot, meszet és vizet használnak. Rendkívül sokoldalú építőanyag az Ytong falazóelem, az egész világon elterjedt, ám több tévhit is kering róla. Hiába népszerű az Ytong néven ismert falazóanyag, hiába használják rengeteg építkezésen, sokan még mindig ismerik a valódi tulajdonságait, és a benne rejlő lehetőségeket.
Mi az Ytong, és mire való? Az Ytong kifejlesztése még a múlt század elején indult Svédországban, azzal a céllal, hogy kedvező tulajdonságokkal rendelkező, nagy mennyiségben előállítható falazóanyag készüljön. A kutatások jó eredménnyel jártak, hiszen az Ytong kiváló hőszigetelő, rendkívül masszív, ugyanakkor alacsony fajlagos súllyal rendelkező anyag lett. Ezenfelül számos értékes tulajdonsággal rendelkezik, amelyek részletezésére még visszatérünk. Az Ytong elnevezés az anyagösszetételt és a gyártási technológiát fedi, ugyanakkor Ytong termékekből széles a választék.
A gyártási folyamat úgy zajlik, hogy először összekeverik az összetevőket, és hozzátesznek egy kevéske pórusképző adalékot (alumíniumpaszta). Formába öntik a masszát, amelyben a pórusképző hatására apró, egyenletes buborékok képződnek, így idővel megduzzad, porózus szerkezetet hozva létre. A következő gyártási szakasz a 60 C°-os hőalagút, amelyben 8-10 órát töltenek a tömbök, ez alatt részben kiszáradnak, de még könnyen darabolhatóak maradnak. Az öntőformából történő kiemelés után számítógép működtette vágógéppel, mm-s pontossággal méretre vágják az elemeket. Végül újabb látogatás a hőalagútban (100 C°) majd 200 C°-os gőzben való érleléssel érkeznek el a végső állapotukhoz és tulajdonságaikhoz az Ytong elemek.
Az Ytongot, mint alapanyagot úgy kell elképzelni, mint egy mesterségesen előállított mészkőtömböt. A rendkívül porózus szerkezet azt jelenti, hogy az Ytong gyakorlatilag olyan buborékokból áll, amelyekben levegő található. Ennek köszönhetően alacsony súlyú és kiváló hő- és hangszigetelő tulajdonságokkal bír. A Lambda tégla kiemelkedő hőszigetelő képességgel rendelkezik, és a belőle készült épület utólagos hőszigetelését is könnyítheti. Kiváló páraszabályozó képessége vízállósággal párosul, mivel a fal nagy mennyiségű légpárát képes felvenni, ugyanakkor páraáteresztő, így elkerülhető a páralecsapódás és a penészedés. További előny, hogy ha nagy mennyiségű víz éri az Ytong elemeket, a korlátozott vízfelvétele miatt könnyebben szárad, mint a tégla.
A természetből származó alapanyagok, valamint a kíméletes és energiatakarékos gyártástechnológia garantálja, hogy az Ytong gyártása és felhasználása nem jelent terhelést a környezetre. Sem a gyártás, sem a felhasználás, sem egy esetleges természeti csapás, ázás, tűzeset kapcsán nem szabadulnak fel belőle mérgező gázok, ezért környezetbarát minősítést kapott. A gyártás során alkalmazott alumíniumpaszta is újrahasznosított; a melléktermékeket (pl. vágási hulladék) egy következő gyártási folyamatban újrahasznosítják. Az Ytong alkalmazása a felhasználás helyén is szinte teljesen hulladékmentes a milliméteres pontosságú formázási technológiának köszönhető.
Miért érdemes vakolni vagy glettelni az Ytong falazatot? Bár az Ytong falnak van egyenletesebb felülete a hagyományos téglához képest, a felület érdes, így a festés előtti felületkezelés elengedhetetlen az esztétikus végeredmény érdekében. A vakolás és glettelés technikája megegyezik a hagyományos falazatokéval. Noha a vakolás elhagyható, egy vékony vakolatréteg mégis előnyös lehet a glettelés előtt. A teljesen megszáradt, csiszolt Ytong falazat ezután festhető. A festék kiválasztásánál elsősorban a megfelelő fedőképesség és száradási tulajdonságok a mérvadók. Mivel az Ytong téglák igénylik a szellőzést, ezt figyelembe kell venni a festék kiválasztásakor is.
Az Ytong téglalog minden irányban ugyanolyan jó szigetelést nyújt, így a hőhidak és a nedvességgel kapcsolatos problémák minimalizálhatók. Az érvényes nyomószilárdsági értékek szerint két fő típus létezik: Ytong Forte és Ytong Classic. A Forte középértéke 4,7 N/mm2, így többszintes épületek alsó szintjeire ajánlható; a Classic középértéke 3,0 N/mm2, amely átlagos alaprajzú, egy vagy két szintes családi ház bővítéséhez ideális. Vizes helyiségekben való alkalmazásról szintén van elismerés: a páraáteresztő és vízfelvételi tulajdonságok miatt jól működnek fürdőszobákban vagy konyhákban, ha megfelelő felületkezelés és vízszigetelés biztosított.
Lehet-e közvetlenül a Ytong falra csempézni? Igen, lehet. Kövezzük megjegyezni, hogy a glettelés és a vakolás továbbra is ajánlott, mert a felület érdes, és előkészítés nélkül a hosszú távú esztétika gyengülhet. A teljesen megszáradt, tiszta felületre a festés is gond nélkül rárakható. Amennyiben a födémek teherbírása és minden kapcsolódó méretezés megfelel, az Ytong falak kiválóan beépíthetők.
Az Ytong oldala felületkezelésében pedig a felhasználás megkönnyítésére és a hosszú távú megbízhatóság érdekében fokozott odafigyelés szükséges. A kiválasztott burkoló- és festékanyag legyen kompatibilis a pórusbeton tulajdonságaival, és lehetővé tegye a párazárás mellett a lényeges szellőzést. Az egyes felületek előkészítésénél használhatunk Multipor ásványi hőszigetelő lapokat külső felületi hőszigetelésre, ha szükséges.
Végül a környezeti és anyaggazdaságos szempontokat figyelembe véve érdemes megfontolni a tömítés és a redőnyök, illetve más külső árnyékolók optimális elhelyezését is a hőhidak és a nedvesség elkerülése érdekében. Az Ytong téglák hosszú élettartamúak, és a gyártásuk során keletkező hulladék is újrahasznosítható, így a teljes felhasználási ciklus környezetbarát lehet.
tags: #gletteles #ytong #falazo