Budapest Főváros II. Kerületi Építési Szabályzata (KÉSZ): Iránytű a fejlesztésekhez és védelemhez
Budapest Főváros II. Kerületének Építési Szabályzatáról (KÉSZ) szóló 28/2019. (XI.27.) rendelet 2019. december 31-én lépett hatályba, és azóta meghatározza az építkezések, átalakítások és fejlesztések alapvető feltételeit a kerületben. Ez a rendelet váltotta fel a korábbi, 2019. december 30-ig érvényes 2/2007.(I.18.) számú Városrendezési és Építési Szabályzatot (KVSZ). A KÉSZ elkészítése során alapvető cél volt a korábbi szabályozásban foglalt építési jogok átfordítása, valamint a magasabb szintű jogszabályi környezethez való igazodás, mindezt a fővárosi településrendezési eszközökkel összhangban.
A KÉSZ nem csupán egy technikai dokumentum; ez egy átfogó keretrendszer, amely a kerület fejlődését hivatott irányítani, miközben megőrzi annak egyedi karakterét és természeti értékeit. A szabályzat komplexitása ellenére kulcsfontosságú a lakosság, az építtetők és a szakemberek számára, hogy megértsék az alapvető rendelkezéseit.
A KÉSZ Tartalmi Felépítése és Mellékletei
A 28/2019. (XI.27.) rendelet, mint kerületi építési szabályzat, részletes és áttekinthető struktúrát követ. A benne foglalt mellékletek segítik a szabályozás megértését és alkalmazását:
- 1. függelék: Ez a függelék vizuálisan mutatja be az egész kerület övezeti rendszerét, valamint a szabályozási tervlapok szelvényszámait. Ezáltal könnyen azonosíthatóvá válik, hogy egy adott terület melyik övezethez tartozik.
- 2. függelék: Itt találhatók a honvédelmi és katonai célú területek védőtávolságán belüli korlátozások. Ezek a rendelkezések a biztonság és a speciális funkciók megőrzése érdekében kerültek be a szabályzatba.
A rendelet további mellékletei a gyakorlati alkalmazást segítik:
- 1. melléklet: Ez tartalmazza a kerület teljes területét lefedő, 1:2000 léptékű szabályozási tervlapokat, 27 szelvényen. Ezeken a lapokon pontosan látható, hogy egy adott ingatlan milyen övezetbe vagy építési övezetbe sorolt, milyen kötelező szabályozási elemek érintik, és milyen tájékoztató jellegű információk jelennek meg. A szelvényszámozás az 1. függelék alapján könnyen megállapítható.
- 2. melléklet: Ebben a mellékletben kerültek táblázatos formában rögzítésre azok a paraméterek, amelyek meghatározzák egy-egy adott övezet, építési övezet beépítését. Ide tartoznak például a beépítési mértékek, a szintterületi mutatók és az építménymagasságok.
- 3. melléklet: Ez a melléklet az utcai párkánymagasság vonalának megengedett legnagyobb magassági értékeit részletezi, különösen a zártsorú beépítési módú területeken. Ez segít egységes utcakép kialakításában és megőrzésében.
- 4. melléklet: Itt találhatók a parkolási kötelezettség előírásai. A modern városfejlesztés egyik kulcsfontosságú eleme a megfelelő parkolóhelyek biztosítása, és ez a melléklet részletesen szabályozza ennek módját.
- 5. melléklet: Ez a melléklet a korlátozással és védelemmel érintett területeket ábrázolja. Ide tartoznak például a helyi védettségű területek, a zöldterületek és más speciális adottságú ingatlanok.
- 6. melléklet: A 6. melléklet részletezi azokat a telkeket, amelyekre az önkormányzat elővásárlási jogot tart fenn, valamint a kapcsolódó településrendezési célokat. Ez a rendelkezés az önkormányzati fejlesztési célok megvalósítását szolgálja.
- 7. melléklet: Ez a melléklet az alkalmazást segítő értelmező, rajzi ábrákat tartalmaz. Ezek az ábrák vizuálisan szemléltetik az olyan fogalmakat, mint az építési hely, az építési vonal, az épület szintterületi mutatói és az épület magasságának meghatározása.
- 8. melléklet: Ez a melléklet az építési övezetekre vonatkozó részletes előírásokat tartalmazza, ideértve a különböző építési módokat, beépítési mértékeket és a telekméretre vonatkozó szabályokat.
A KÉSZ Kapcsolata a Településképpel és más Szabályzatokkal
Az építkezés, átalakítás vagy rendeltetésmódosítás lehetőségeit nem csupán a KÉSZ írásai határozzák meg. Ugyancsak elengedhetetlen a településképi rendeletekben előírtak betartása. Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete 2017. december 19-én elfogadta a kerület Településképi Arculati Kézikönyvét (TAK) és megalkotta a kerület településkép védelméről szóló 45/2017.(XII.20.) rendeletét (TKR), a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény alapján.
A TKR elsősorban a "MILYEN" kérdésre ad választ, azaz meghatározza a kerület településképi jellemzőit, a különböző településrészek arculati sajátosságait és értékeit. Ezzel szemben a KÉSZ a "HOGYAN", "MENNYIT" és "MEKKORÁT" kérdésekre kínál megoldásokat, szabályozva az építkezés konkrét paramétereit.
A TAK részletesen bemutatja a kerület építészeti jellemzőit, a szűkebb környezet sajátosságait, és javaslatokat tesz a településkép minőségi formálására az új beépítések, bővítések és felújítások során. Célja, hogy a karakteres területek megőrizzék egyedi hangulatukat. A TAK alapján készült TKR pedig rögzíti a helyi építészeti örökség védelmét, a településszerkezet, településkarakter és tájképi elemek alapján meghatározó területeket, valamint a reklámok, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére vonatkozó követelményeket.
A TKR és a KÉSZ tartalmilag szorosan összefüggő, egymást kiegészítő rendeletek, amelyek mellérendelt viszonyban állnak egymással, biztosítva a harmonikus és tudatos városfejlesztést.
Jóváhagyott Tervek és Kapcsolódó Szabályzatok
A II. kerületi építési szabályzat szervesen illeszkedik a fővárosi szintű településrendezési és rendezési szabályzatok rendszerébe. Az alábbi dokumentumok jelentős hatással bírnak a kerületi fejlesztésekre:
- Budapest Főváros Településszerkezeti Terv (TSZT): Több verzióban is hatályban volt és van, mint például a TSZT 2021, TSZT 2017, TSZT 2015. Ezek a tervek határozzák meg Budapest általános városfejlesztési irányait, a fő közlekedési és infrastrukturális hálózatokat, valamint a különböző funkciójú területek elhelyezkedését.
- Budapest Főváros Rendezési Szabályzata (FRSZ): Az FRSZ részletesebb szabályozást biztosít a főváros egészére, amelyhez a kerületi építési szabályzatoknak is igazodniuk kell.
- Duna-parti Építési Szabályzatok (DÉSZ): A Duna-part menti fejlesztések speciális szabályozást igényelnek, melyet a DÉSZ ír elő.
- Városligeti Építési Szabályzat: A Városliget és környékének fejlesztéseit ez a speciális szabályzat kezeli.
Az elmúlt években számos eseti módosítás történt a TSZT és az FRSZ vonatkozásában, amelyek érintették Budapest különböző kerületeit, többek között a II. kerület egyes területeit is. Ezek a módosítások gyakran konkrét fejlesztési projektekhez kapcsolódtak, mint például az Új Duna-híd, a Dél-pesti Utánpótlás-nevelési Centrum, vagy a Városliget fejlesztései. A II. kerület vonatkozásában említést érdemel a Törökvész út és Csatárka utca csomópontra vonatkozó módosítás.
Konkrét Szabályozási Elemek és Előírások a KÉSZ-ben
A KÉSZ számos konkrét szabályozási elemet tartalmaz, amelyek közvetlenül befolyásolják az ingatlantulajdonosokat és az építtetőket. Néhány kiemelt példa:
Faállomány Védelme és Csúszásveszélyes Területek
A rendelet kiemelt figyelmet fordít a meglévő faállomány védelmére. A „19. § Az építményt úgy kell elhelyezni és megvalósítani, hogy az ne okozza a Szabályozási Terven jelölt értékes és egészséges fa kivágását.” Ez az előírás hangsúlyozza a zöldterületek és a meglévő növényzet megőrzésének fontosságát.
Speciális szabályok vonatkoznak a K-Rek/SZ-Sp1 és K-Rek/SZ-Sp2 építési övezetekre, ahol a korábbi sportfunkciót meg kell tartani, és a sportépítmények mellett további funkciók is létesíthetők. Ezeken a területeken új épület, létesítmény vagy sportterület kialakítása során a szabályozási terven fel nem tüntetett faállomány legalább kétharmadát meg kell őrizni.
A csúszásveszélyes területek vonatkozásában a KÉSZ szigorú előírásokat tartalmaz. Az ilyen területek igénybevételének feltételeit földtani, hidrogeológiai és mérnökgeológiai adatok alapján kell meghatározni. Terepkialakítás változtatása, építési tevékenység vagy rendeltetésmódosítás csak az itt rögzített egyedi feltételek betartásával lehetséges. A terepszint alatti és feletti beépítési mérték együttes értéke nem haladhatja meg a telekterület 5%-át.
Zöldhomlokzatok és Csapadékvíz-gazdálkodás
A KÉSZ előírja a zöldhomlokzatok létesítését új iroda vagy kereskedelmi épületek esetében, amennyiben azok homlokzatának felülete meghaladja az 500 m²-t. Legalább 5%, vagy 1000 m² felett 50 m²-en zöldhomlokzatot kell kialakítani.
A csapadékvíz-gazdálkodás terén is fontos rendelkezések találhatók. Az építési telken belül zárt, terepszint alatti záportározót kell létesíteni, ha a keletkező többlet csapadékvíz mennyisége meghaladja a korábban elvezethetőt. A záportározó méretét a telken létrejövő összes tető- és burkolt felület alapján kell meghatározni, minden megkezdett 50 m²-re 1 m³ térfogattal számolva.
Parkolási Kötelezettség és Magassági Szabályok
A parkolási kötelezettség előírásai a 4. mellékletben találhatók. Fontos kiemelni, hogy bizonyos esetekben, például védett épületek bővítése, átalakítása vagy rendeltetésének megváltoztatása esetén, nem kell új parkolóhelyeket biztosítani. Más esetekben a parkolási kötelezettség a bővítésből, átalakításból vagy új rendeltetésből eredő többletigényhez igazodik.
A magassági szabályok is részletesen szabályozottak. A 2. mellékletben rögzített, épületmagasságra vonatkozó magasabb érték kizárólag a szabályozási terven lehatárolt területeken belül alkalmazható. Ezeken a területeken speciális előírások vonatkoznak a lejtő felőli homlokzatmagasságra és az épület legmagasabb pontjának szintjére.
Elővásárlási Jog és Közhasználatú Területek
A 6. melléklet részletezi azokat a telkeket, amelyekre az önkormányzat elővásárlási jogot tart fenn. Ennek a jogintézménynek az időbeli hatálya a településrendezési cél megvalósulásáig tart.
A közhasználatú területek fogalmát is tisztázza a rendelet. Ezek a területek, amelyek a közterületi telekhatár és a telken belüli kerítésszakasz vagy a műemlék székház utcai homlokzata között helyezkednek el, fenntartandóak a közhasználatra. Új kerítés kizárólag a meglévő vonalában létesíthető, és bizonyos utcák mentén továbbra is biztosítani kell a keresztszelvényt és űrszelvényt.
Új Épületek és Funkciók Szabályozása
A KÉSZ számos speciális építési övezetben határoz meg részletes előírásokat:
- K-Rek/SZ-P építési övezet: Itt a közhasználatot fenn kell tartani, és kizárólag szabadtéri játszótér, valamint szabadtéri fitnesz eszköz létesíthető.
- Lk-1/EI/O-1 és Lk-2/EI/SZ-5 építési övezetek: Ezekben az övezetekben az építési mód és a beépítésre vonatkozó szabályok eltérőek lehetnek.
- Lk-2/AI/SZ-Sp1 építési övezet: Ebben az övezetben kizárólag sportpálya, sportterület és terepszint alatti parkolólétesítmény alakítható ki. A sportrendeltetésen túl a fenntartáshoz és működtetéshez szükséges funkciók is létesíthetők.
- Zkp és Zkp-Rek jelű övezetek: A Zkp övezetekben vendéglátást, pihenést, testedzést és területfenntartást szolgáló épületek létesíthetők. A Zkp-Rek övezetben a vendéglátó épületek a szabályozási terven rögzített "építés helye beépítésre nem szánt övezetben" lehatároláson belül helyezhetők el.
- Ek-4 és Ek-7 jelű övezetek: Új épület kizárólag a szabályozási terven kijelölt "építés helye beépítésre nem szánt övezetben" létesíthető. Az épületek építészeti formálásánál a természetes anyaghasználat és a tájba simuló tömegképzés legyen meghatározó.
- Má-1 és Mk jelű övezetek: Ezek mezőgazdasági területek, ahol a termelő tevékenységek mellett más termelő tevékenység nem folytatható, kivéve a Má-1 övezetben a városi zöldinfrastruktúra fenntartásával összefüggő tevékenységek.
A Helyi Építési Szabályzat Jelentősége és Alkalmazása
A helyi építési szabályzat (HÉSZ), beleértve a II. kerületi KÉSZ-t is, az épített környezet alakításának és védelmének alapvető eszköze. Az Építési törvény (1997. évi LXXVIII. tv.) 13. § (1) bekezdése értelmében a települési önkormányzat állapítja meg a helyi sajátosságoknak megfelelő követelményeket, jogokat és kötelezettségeket. Az építési munkát csak a helyi építési szabályzat és szabályozási terv előírásainak megfelelően lehet végezni.
Az önkormányzat képviselő-testülete a HÉSZ-ben az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) előírásait alkalmazza, de szigorúbb vagy, indokolt esetben, megengedőbb szabályokat is megállapíthat, amennyiben azt közérdek, a kialakult helyzet vagy különös településrendezési ok indokolja, és azt a területi főépítész is jóváhagyja.
A HÉSZ további előírásokat is megállapíthat a településkép tervszerű alakítása vagy megőrzése érdekében, figyelembe véve a helyi sajátosságokat. Az építészeti karaktert meghatározó előírások segítik a helyi értékek érvényesülését az építészeti tervek kidolgozása során.
A II. kerületi KÉSZ, mint a helyi építési szabályzat, egy komplex dokumentum, amely a kerület specifikus igényeit és adottságait figyelembe véve szabályozza az építészeti tevékenységeket. A rendeletben foglaltak megértése és betartása elengedhetetlen a zökkenőmentes és törvényes építkezésekhez, valamint a kerület értékeinek megőrzéséhez és fejlesztéséhez.
tags: #hatalyos #ii #keruleti #epitesi