Hatvan város építési szabályozása és kapcsolódó településfejlesztési elvek részletezése
Hatván Város Önkormányzata a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök feladatkörében eljárva határozza meg az épített környezet alakításának és védelmének fő irányait, figyelembe véve a vonatkozó jogszabályokkal összhangban megfogalmazott követelményeket, továbbá a 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet mellékleteinek részleteit.
Jogszabályi alapok és felelősségi körök
A településrendezés jogi keretét több alapvető jogszabály adja meg, így az épített környezet alakításáról szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény és a szabályozási terv készítésére vonatkozó, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló Korm. rendelet eredeti mellékleteinek összessége. Ennek megfelelően a Kormányhivatal és a különböző szakhatóságok véleményezési jogkörrel járnak el a településfejlesztés, településrendezés és településkép-érvényesítés terén, és ezeket a hatásköröket a helyi önkormányzatokkal együttműködve gyakorolják.
Az érintett hatóságok sorába tartozik többek között a Heves Megyei Kormányhivatal különböző szervezeti elemei, a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, a Nemzeti Nav vagy a Fővárosi Katasztrófavédelem, valamint a műemlékvédelmi és természetvédelmi területek védelméért felelős szervek és kategóriák. Ezek a hatóságok koordináltan járulnak hozzá a település rendezési terveinek megvalósításához és hatályosításához, biztosítva a környezeti és közlekedési, vízgazdálkodási, közmű- és védőterületi szempontokat egyaránt.
Jelmagyarázat és főbb fogalmak
A szabályozási terv és mellékletei részletesen meghatározzák a belterület és külterület közti határok jelzését, a belterületi szelvénybeosztást, a szabályozási tervlapokat, valamint a különböző sajátos jogintézmények érintett ingatlanokra vonatkozó határait. A dokumentum meghatározza továbbá a lakó- és gazdasági rendeltetésű épületek, illetve a melléképületek elhelyezési követelményeit, a telekméretekre és telekvédelemmel kapcsolatos kritériumokat, valamint az illeszkedés elvének alkalmazását a meglévő építményekhez viszonyítva.
A szabályozási terv hierarchiája a következőképpen értelmezhető: közigazgatási határ, belterületi határ, szabályozási vonal és végül az építési övezet határa, amely mind telekhatárként funkcionál. A terven belül a különböző elemek összefüggéseit és fedettségét a mellékletekben részletezett 1:40.000-es belterületi szelvénybeosztás és 1:4000-es belterületi szabályozási tervlapok segítik.
Építési övezetek és sajátos jogintézmények
Az övezeti paraméterek és mellékletek érintik a következő fő kategóriákat: építési övezetek, övezeti paraméterek, valamint a 3. mellékletben foglalt sajátos jogintézményekkel érintett ingatlanok (például feltétel teljesítéséhez kötött építési tilalom, telekcsoport újraosztás, elővásárlási jog, kisajátítás, útépítési és közművesítési hozzájárulás, beültetési kötelezettség). Ezek a rendelkezések meghatározzák az építés, beépítés és közterületi fejlesztések részletes feltételeit, különös tekintettel a külterületen és belterületen megvalósítandó beavatkozásokra.
A 4. melléklet a melléképítmények telepítésének távolsági és elrendezési előírásait adja meg, beleértve az elő- és oldalkertben elhelyezhető elemeket (műtárgyak, hulladéktárolók, kirakatszekrények), a hátsókert és a szomszédos telkek zavarásának elkerülését szolgáló előírásokat, valamint a telek beépítéséről szóló általános szabályokat.
A 5-6. §-ok részletezik a feltételesen végrehajtandó, vagy javasolt beruházásokra vonatkozó szabályokat, beleértve a telekhatárokat, a feltételes telekalakítást, a közlekedési és közműhöz kapcsolódó hozzájárulások határait, továbbá a telek beültetési kötelezettségének részleteit és a belterületbe vonás eljárásának megszülető feltételeit.
Beültetési kötelezettség és zöldfelületek
A beültetési kötelezettség előírásai megkövetelik, hogy az új lakóterületeknél a telekmélység legalább egy meghatározott százalékát zöldfelülettel, illetve növényzettel borítsák be. Emellett a belterületbe vonásig érvényes előírások közé tartozik, hogy a kijelölt út sávja nem építhető el, és a műtárgyak elhelyezése sem végezhető el ott addig, amíg a terület belterületbe vonása nem történik meg.
A hátsókert kialakításának szabályai szerint a telekmélység függvényében meghatározott minimális zöldterület értékei érvényesek, és a meglévő állapot figyelembevétele mellett a legkedvezőbb megoldást kell alkalmazni a tűzfala és a kialakult állapot közötti összhang biztosítása érdekében. A szomszédos telkek zavarásának elkerülése érdekében az épületszárnyak szélessége és az utcára merőleges elhelyezkedés is meghatározott.
Környezetvédelem, vízügy, közművek és közlekedés
A rendeleti anyag kiemelten kezeli a hidrogeológiai védőelemek érintettségét és a vízbázisok, ivóvízellátást szolgáló létesítmények védelmét. A védőtávolságok és területek meghatározásával biztosítja a víz- és környezetvédelmi követelmények érvényesítését a településfejlesztés során. Ugyancsak fontos a vízgazdálkodási és közműinfrastruktúra területeinek megfelelő védett sávjainak kijelölése, a nyomvonalas elemek kezelésének szabályai és az út- valamint közműfejlesztések hozzájárulásainak határértékei.
A közlekedési és közmű infrastruktúra elemeinek kezelői hozzájárulásának határai jól meg vannak határozva a tervben, beleértve a nyomvonalas és a felületi jelöléseket, a közút-, vasút- és közműterületek elhelyezkedését és a szükséges engedélyek kiadásának feltételeit.
Javasolt és tájékoztató elemek
A szabályozási terv tartalmazza a javasolt telekhatár és a javasolt közlekedési nyomvonalak leírását, annak érdekében, hogy a tervezés során legyen lehetőség a közlekedés, gyalogos és kerékpáros kapcsolatok optimalizálására. A tájékoztató elemek között szerepel a szintvonal, út tengelye, hidak és közműlétesítmények nyomvonalai is, hogy a településfejlesztés átlátható és előre tervezhető legyen.
Tájékoztató jellegű és tényleges fizikai megvalósítást érintő követelmények
A szabályozási terv sajátos jogintézményekkel érintett elemei között található például a feltétel teljesítéséhez kötött építési tilalom vagy elővásárlási jog, továbbá a telekcsoport újraposztására vonatkozó rendelkezések. Ezek a tételek összességében biztosítják a telek- és területfelhasználás összehangolását a környezeti, közlekedési és gazdasági igényekkel.
Az Önkormányzat és a hatóságok közötti koordinációt erősítő partnerségi egyeztetések, valamint a 23/2017. (IX. I.) határozat részletei lehetővé teszik az érdekelt felek hozzájárulását a településfejlesztési és településrendezési stratégiákhoz, biztosítva az érintett településrészek megőrzését és fejlesztését a helyi közösség igényeinek megfelelően.
| Elem | Leírás |
|---|---|
| Belterületbe vonás | Megköveteli a folyamatos kapcsolódást a meglévő belterülethez |
| Beültetési kötelezettség | Telek 85%-án növényzet |
| Közmű és vízgazdálkodás | Védőtávolságok és hidrogeológiai elemek figyelembe vétele |
tags: #hatvan #kisvarosias #terulet #epitesi #szabalyzata