Hazi vizművek beépítése és a mélykút, ásott kút vagy tartály alaprendszerének szivattyúválasztása
A víznyerő hely lehet az Ön kertjében lévő fúrt kút, ásott kút, vert kút, kerti tó, patak, tartály vagy cisterna. Amikor azonban vizet vesz ki a kútból, akkor a vízszint megváltozik. Ezt általában, a kút készítője tudja megadni. Ha a megengedett vízhozamot átlépi, akkor olyan sebességgel folyik a kútba a víz, hogy az már homokot is hoz magával. Hasonló ez, egy patakhoz. Mikor az csendesen csordogál, akkor nem visz hordalékot, ha viszont egy esőzés alkalmával felduzzad és a sebessége megnő, akkor sok hordalékot szállít magával. Ennek azért van jelentősége, mert a szivattyúk „homoktűrése” eltérő. A homoktűrést a szivattyúknál általában 50g/m3 adják meg. 50g/m3 homoktűrés azt jelenti, hogy 1m3 vízben 50g homok még nem okoz károsodást a szivattyúban, de az e fölötti érték, már jelentős kopást okoz, és a szivattyú tönkremenetelét okozza. Sajnos a homok okozta meghibásodások nem garanciális hibák. Tehát az Ön által igényelt vízmennyiség nem haladhatja meg kútjának homokozási határát. A szállított homok mértékét úgy tudja ellenőrizni, hogy szivattyúzás közben töltsön fel egy kannát a vízzel és nézze meg, hogy mekkora mennyiségű homok ül ki az aljára. A kútból nyert víz homoktartalmát csökkenteni a vízkivétel csökkentésével, vagyis a szivattyú fojtásával lehet. Az Ön víznyerő helyének üzemi vízszintje határozza meg, hogy felszíni, vagyis száraz beépítésű szivattyút, vagy búvárszivattyút érdemes-e használnia. A két szivattyú típus előnyeit és hátrányait később részletesen ismertetjük. Most annyit érdemes tudnia, hogy ha az Ön víznyerő helyének üzemi vízszintje kevesebb mint 8-9 méter, akkor felszíni szivattyút is használhat.
Ha háza, lakása vízellátását szeretné megoldani, akkor 2-2,5 bar nyomás mellett 20 legfeljebb 30 liter/perc vízhozamra van szüksége. Ha nagy a kert, akkor ilyen vízhozam mellett lehet, hogy az esti locsolás egy óráig is eltart. Ha le szeretné rövidíteni a locsolásra szánt időt, nagyobb vízhozamra van szükség. Ha kertjében öntözőrendszert építtetett ki, mindenképpen nagyobb nyomásra és vízhozamra van szüksége. A felszíni vagy száraz beépítésű szivattyú között korábban az úgynevezett centrifugál szivattyúk voltak elterjedtek, amelyek 6-6,5 méter mélységig tudják kitermelni a vizet a kutakból. A jet rendszerű önfelszívó szivattyúk szívócsövét is el kell látni lábszeleppel. A jet rendszerű önfelszívó szivattyúkat és a szívócsövet az első használat előtt fel kell tölteni vízzel. Ezek a szivattyúk alkalmasak gázos víz kitermelésére is. Sok kút vize gázokat tartalmaz oldott állapotban. Sok szivattyúgyártó azt írja önfelszívó szivattyújának leírásában, hogy elég csak a szivattyút feltölteni vízzel, és az máris üzemkész. Elvétve valóban vannak ilyen szivattyúk, de a többség legfeljebb mínusz 1-2 méterről képes így felszívni a folyadékot.
A szivattyúkon két fontos, ám csak tájékoztató jellegű adatot találhat. Nem véletlenül hangsúlyozzuk, hogy ezek tájékoztató jellegű adatok. Ugyanis ezeket optimális feltételek mellett mérik a gyártók. A gyakorlatban a különböző veszteségek miatt minden szivattyú a megadott adatoknál gyengébb eredményeket ad. A Hmax a szivattyú teljes manometrikus emelőmagasságát adja meg méterben. Ez lehet például 47 méter. A felszíni szivattyúkon feltüntetett teljes manometrikus emelőmagasság két adat együttese. Ha a Hmax 47 méter, és az Ön szivattyúja 7 méterről szívja fel a vizet, akkor a nyomó magasság 40 méter. Egy bar nyomás 10 méter vízoszlopnak felel meg. Mivel a szivattyút egy rendszerbe szeretné beépíteni, ezért számolnia kell a rendszer súrlódási veszteségével is, amely a csövek belső ellenállásából ered. A súrlódási ellenállást bar-ban adják meg. Egy átlagos háztartásnál a súrlódási ellenállás ritkán több 0,5 bar-nál, vagyis az emelőmagasságból kb. 5 métert veszít e miatt. Minél hosszabb a szivattyúra csatlakoztatott csővezeték, vagyis minél messzebb van a kút a felhasználási helytől, annál magasabb az ellenállás. A Qmax a szivattyú szállítási értékét adja meg általában liter/perc vagy m3/óra értékkel. A Qmax értékre is jelentős hatással van a szívó mélység. Ha egy szivattyún a Qmax 50 liter/perc a megadott teljesítmény, de 7 méter mélyről szeretne vizet felszívni, akkor kb. 50%-os veszteséggel kell számolnia. Vagyis a szivattyú csak 25 liter/perc teljesítményre lesz képes. Viszont 4 méter mélységből csak kb. 20%-os a veszteség, így ekkor már kb. Tehát ha Önnek 40 liter/perc vízhozamra van szüksége, és 4 méter az üzemi vízszint, akkor elég egy 50 liter/perc teljesítményű szivattyú (pl: Pedrollo JSWm 1A).
Ha nem csak megközelítő adatokkal szeretne számolni, hanem pontosan szeretné tudni, hogy a szivattyújának milyen munkaponton kell dolgoznia, ehhez az adott szivattyú jelleggörbéjét kell tanulmányoznia. A jelleggörbe egy vízszintes és egy függőleges tengelyből áll, a vízszintes tengelyen a szivattyú által szállított folyadékmennyiség, a függőleges tengelyen a hozzá tartozó emelőmagasság értéke látható. A két érték metszéspontja a munkapont. A legjobb hatásfokkal általában a jelleggörbe középső értéke körül képesek a szivattyúk dolgozni. Felszíni szivattyúknál, mint azt fentebb tárgyaltuk a szívó mélységet is bele kell kalkulálni. Sajnos a gyártók a jelleggörbén nagyon ritkán tüntetik fel a szívómélységet. Amennyiben segédletünk tanulmányozása után sem tud választani, mi szívesen segítünk.
Milyen szivattyút válasszak?
Víztelenítéshez válaszd a búvárszivattyút vagy a szennyvízszivattyút, adott esetben a mélykúti szivattyút. Öntözéshez válaszd a kerti szivattyút. Házad vízellátásához válaszd a házi vízművet.
Hogyan válasszak szivattyút? Az alábbi kérdések segíthetnek közelebb kerülni a választáshoz:
- Mire szeretnénk használni a szivattyút?
- Milyen a szivattyúzni kívánt folyadék típusa?
- Mekkora távolságon kell mozgatni a folyadékot?
- Mekkora mennyiségű folyadékot kell akarunk eljuttatni egyik helyről a másikra adott időkereten belül?
Mi alapján válasszak szivattyút? Szivattyú kiválasztása során számos tényezőt kell figyelembe venni annak érdekében, hogy megfelelően működjön és teljesítse a tervezett feladatot. Az alábbiakban néhány fontos szempontot sorolok fel, amelyeket figyelembe kell venni: Felhasználási terület, Teljesítményigény, Vízforrás, Elektromos csatlakozás, Tartósság és karbantarthatóság, Energiahatékonyság, Kiegészítő funkciók, Méret és telepítési hely, Költség.
Leggyakoribb otthoni szivattyú típusok: Kerti szivattyúk, önfelszívó szivattyúk; Házi vízellátók, hidroforok; Medence szivattyúk, vízforgatók; Mélykúti szivattyúk, csőszivattyúk; Búvárszivattyúk úszókapcsolóval; Kerti öntöző rendszer szivattyú használatával. A kerti öntözőrendszer kiépítéséhez figyelembe kell venni a vízigényt, a betáplálási nyomást és a csővezeték veszteségeit. A kerti önfelszívó szivattyúkat korábban gyakran alkalmazták fúrt kutakhoz, az ásott vagy fúrt kút megköveteli a megfelelő típus kiválasztását. A szintén fontos, hogy az ásott vagy fúrt kút alkalmas-e az öntözendő terület vízellátására, és a rendszer betáplálási pontján szükséges nyomás pontos ismerete. A rendszer vízigénye és a csővezeték vesztesége együtt határozza meg a szivattyú munkapontját.
A zagyszivattyúk képesek tiszta víz, szennyezett víz és szennyvíz szállítására is. Erősen, nagy szemcsemérettel szennyezett víz esetén zagyszivattyút szoktak alkalmazni. A búvárszivattyú vagy merülőszivattyú egy légmentesen elzárt eszköz, amelyet a víz alá helyeznek. Ennek nagy előnye a kavitáció megelőzése. A szennyvízszivattyú működése összetettebb és megköveteli a megfelelő kiválasztást a szennyeződések miatt.
Napjainkban egyre elterjedtebb az ásott és fúrt kutakból történő öntözés. A kútszivattyúk kiválasztása során törekedni kell arra, hogy a teljesítményük a lehető legjobban megközelítse a kút maximális teljesítményét. A jó megoldás az, ha kerüljük a rövid ideig tartó, gyakori bekapcsolásokat. A házi vízmű három fő elemből áll: szivattyú, hidrofor tartály és nyomáskapcsoló. A beépítés során fontos a tervezés és a szakember általi kivitelezés, de bizonyos lépések a megrendelő részéről is elvégezhetők.
Házi vízmű és öntözési rendszerek közötti választás
A házi vízmű előnye, hogy a tartályban lévő levegőpárna kiegyenlíti a nyomásingadozásokat, és lehetővé teszi a folyamatos vízellátást. A hidrofor tartály mérete és a nyomáskapcsoló beállításai nagyban befolyásolják a rendszer hatékonyságát. A kerti szivattyú egyszerű és költséghatékony megoldás, de ha a kútvíz a ház vízellátásához is kell, a házi vízmű jelent valódi kényelmet és nyomásstabilitást biztosít. A kiválasztás során érdemes mérlegelni a fogyasztói igényeket, a kút hozamát és a csőhálózat hosszát, valamint a szükséges nyomás és vízhozam összhangját.
Összefoglalva: ha a kút üzemi vízszintje és hozama megfelel az otthoni felhasználásnak, lehet felszíni szivattyút használni, de ha a vízmélység mélyebb, vagy a vízellátás stabilabb megoldást igényel a ház számára, akkor érdemes házi vízművet választani. A rendszer kiválasztásakor a tervezés, a megvalósítás és a karbantartás közös felelősség, és a szakember bevonása növeli a garancia és a megbízhatóság esélyét.
Öntözőrendszer telepítés lépései
Házilagos beüzemelésnél fontos, hogy a szívócső keményfalú legyen, legyen lábszelep a vége felé, és szükség esetén visszacsapó szelep legyen beépítve, hogy a víz ne legyen visszafolyó. A jelleggörbe és a munkapont fontosságát figyelembe véve döntse el a szükséges Q és H értékeket. A kút vízhozama és üzemi vízszintje meghatározza a szükséges szivattyú típusát (felszíni, búvár vagy ásott kút szivattyú).
A házi vízmű telepítésének főbb lépései: tervezés, összeszerelés, elektromos bekötés, nyomáskapcsoló beállítása. A tervezés során ki kell választani a vízmű helyét, a vízforrást és a felhasználási célt. Az összeszerelésnél a csővezetékek elrendezése, a szivattyú és a nyomástartály elhelyezése a kulcsfontosságú. A nyomáskapcsoló beállítása során a rugók beállításával a bekapcsolási és kikapcsolási nyomásértékeket lehet meghatározni. A beüzemelés során érdemes ellenőrizni a szivárgásokat és a rendszer megfelelő működését, hogy hosszú távon megbízható legyen.
tags: #hazi #vizrendszerek #kiepitese #melykut #szivattyura