Helyi Építési Szabályzat Gyűjtemény: Navigálás az Épített Környezet Szabályozásában
A magyar jogrendszerben két fő jogszabály-típus létezik: a törvények és a rendeletek. A törvényeket az országgyűlés alkotja meg, míg a rendeleteket a kormány, a miniszterek, valamint az önkormányzatok hozhatnak. Ez a kettősség alapvető fontosságú az építésügyi szabályozás megértéséhez, hiszen a komplex építési folyamatok és a településfejlesztés is ezeken a jogszabályokon keresztül nyerik el a kereteiket.
Jogszabályok Jelölése és Hierarchiája
A törvényeket a kihirdetésük évével és római számmal írt sorszámmal jelölik. Példaként említhető az építési törvény, amely az 1997. évi LXXVIII. törvényként ismert, pontos címe pedig: az épített környezet alakításáról és védelméről. Ez a törvény az építésügyi jogszabályok hierarchiájának csúcsán áll, és 1964 óta az első átfogó jellegű, az épített környezet egészét szabályozó törvény. Elődje, az 1937-es "A városfejlesztésről és az építésről" című törvény, amelyet az 1997-es hatályon kívül helyezett, szintén két fő részre, a településrendezésre és az építési folyamat szabályozására tagolódott, amely szerkezetet az új törvény is megőrizte.
A rendeletek jelölése arab számmal, a kibocsátás dátumával és a kibocsátó rövidítésével történik. Például az építésügyi hatósági eljárásokkal, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmával a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet foglalkozik. Az ÖTM az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium rövidítése volt, amelynek hatáskörébe 2008. május 15-ig az építésügy tartozott. Ettől az időponttól kezdve a 134/2008. (V.14.) kormányrendelet az építésügyet az NFGM (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium) hatáskörébe utalta.
Fontos megérteni a jogszabályok közötti viszonyt: a törvény a magasabb szintű jogszabály, a rendeletek pedig nem állhatnak ellentétben a törvényekkel, nem "írhatják felül" azokat. Egy jogszabályt csak vele azonos szintű jogszabály módosíthat vagy szüntethet meg.
Az Építési Törvény és Hatálya
Az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről az építési szabályozás alapköve. A törvény a bevezető mondatában az alkotmányra és a környezetvédelmi törvényre hivatkozik, majd az I. fejezet, az "Általános rendelkezések" először a törvény hatályát írja körül. Eszerint a törvény hatálya kiterjed a településrendezésre, a településtervezésre, az építmények, építési munkák és tevékenységek előírásainak kialakítására, az építészeti-műszaki tervezésre, az építmények kivitelezésére, az építési termékek minőségi követelményeire, az épített környezet humánus és esztétikus kialakítására, az építészeti örökség védelmére, valamint a települések zöldfelületeivel kapcsolatos munkákra. Ezenkívül az előbbiek körébe tartozó kutatásra, fejlesztésre, a hatósági jogkörökre, feladatokra, hatáskörökre és magára az építésügyi szabályozásra is.
A törvény 2006-07 folyamán jelentős módosításon ment át (a 2006. évi L. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról), amely részben 2007-ben lépett hatályba.
Fogalommeghatározások és Alapelvek
Az I. fejezet következő, igen fontos része fogalommeghatározásokat tartalmaz, betűrendben. Az alapfogalmak pontos definiálása megelőzi az esetleges félreértéseket, egyértelművé teszi, hogy a törvény egy adott kifejezés alatt pontosan mit ért.
Nézzünk meg közelebbről egy-két olyan fogalmat, amelyek könnyen összekeverhetőek, mert a hétköznapi nyelvhasználatban nem teszünk szigorú különbséget köztük.
- Építmény - Épület - Műtárgy: Az építési törvény szóhasználata szerint az építmény egy gyűjtőfogalom, amelybe beletartoznak az épületek és a műtárgyak is. A törvény 2006. májusi módosítása új definíciót alkotott: az építmény építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre. Az építményhez tartoznak annak rendeltetésszerű és biztonságos használatához, működéséhez, működtetéséhez szükséges alapvető műszaki és technológiai berendezések is. Az épület jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából. Műtárgynak pedig gyakorlatilag azokat az építményeket tekinti az építési törvény, amelyek az épület fogalmába nem férnek bele. Vagyis minden olyan építményt, ami nem minősül épületnek és jellemzően nem tartalmaz épület funkciót.
- Sajátos építményfajták: A törvény - szintén megújult definícióval - a közlekedési, távközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási építményeket, valamint a bányaművelés és a környezetvédelem építményeit is ide sorolja. Ide tartoznak az atomenergiával kapcsolatos, a honvédelmi, katonai, nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű sajátos technológiájú építmények (mérnöki létesítmények).
- Építési telek és építési terület: Az építési telek sajátossága, hogy beépítésre szánt területen kell, hogy feküdjön, ezenkívül a kialakításának - hosszméreteinek, alapterületének - meg kell felelnie az építési szabályoknak, harmadik követelményként pedig gépjárművel megközelíthetőnek kell lennie, vagy közútról, vagy önálló helyszínrajzi számon útként nyilvántartott magánútról. A telek egy olyan földterület, amely a nyilvántartásban egy helyrajzi számon szerepel. Az építési törvény szóhasználata szerint teleknek számít egy-egy utca, egy park, egy kukoricás, stb. is.
- Belterület és külterület: Ezek nem csupán a település belső és külső részeit jelentik, hanem a település közgazdasági területének jellemzően a történelem során kialakult, összefüggő, beépített és beépítésre szánt, illetve a beépítésre nem szánt részeit. Ez utóbbiak általában mezőgazdasági, erdőművelési vagy különleges - például bánya, vízmeder, hulladéktelep - célú területek.
Állam és Önkormányzatok Építésügyi Feladatai
Az I. fejezet az "Általános rendelkezések" után általános követelményeket fogalmaz meg, majd meghatározza az állam és a helyi önkormányzatok építésügyi feladatait. Az állam feladata természetesen a központi irányítás, összehangolás, ellenőrzés. Ezeknek a feladatoknak az ellátásáról az országgyűlés, a kormány és a miniszter gondoskodik, meghatározott, elhatárolt feladatkörökkel. A törvénymódosítás a kormány feladatai közé az építésügyi mellé besorolja az építésfelügyeleti hatósági intézményrendszer működtetését is.
A szakmai tanácsadó testületek is bővültek: a központi tervtanács megtartása mellett az eddigi területi tervtanácsok szintjén ezentúl területrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsok is elkezdenek működni. A területi építész kamara elnöke pedig helyi építészeti-műszaki tervtanácsot hozhat létre, ha az önkormányzat ilyet nem működtet.
Bár a mindennapi életben az építésügyi hatósági eljárásokkal kapcsolatban az önkormányzatoknál tudunk ügyeket intézni, a hatósági engedélyezés valójában az állam feladatai közé tartozik. Az építési törvény hatalmazza fel az önkormányzatok - 2007. január 1-től már csak a 2004 előtt várossá nyilvánított települések - jegyzőit az építésügyi hatósági feladatok ellátására.
A Területrendezés és a Településfejlesztés
A helyi önkormányzatok elsődleges és legfőbb építésügyi feladata és egyben rendkívül erős, át nem ruházható joga a területrendezés. Az 1990-ben - a közigazgatási rendszer megváltozásakor, a tanácsok önkormányzatokká alakulásakor - megszületett önkormányzati törvény (1990. évi LXV. törvény) nagyon erős hatáskört ad az önkormányzatoknak. Ez a törvény úgynevezett kétharmados törvény, megváltoztatásához a képviselők kétharmadának támogatása kell. A területrendezés körében tulajdonképpen bármilyen szabályozást hozhatnak, ami a magasabb szintű jogszabályokkal nincs ellentétben. Az önkormányzatok működését csak törvényben lehet szabályozni, ezért meglehetősen hosszú az építési törvény II., Településrendezés című fejezete.
A településrendezés fogalmának tisztázásához itt megint szükségünk van egy másik fogalommal, a településfejlesztéssel való összehasonlításra. A településfejlesztés túlmutat az építésügyön, annál átfogóbb, nagyobb léptékű fogalom. A településfejlesztési koncepció - az építési törvény szerint - a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-művi adottságok mellett a társadalmi, a gazdasági, a környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntő szerepe.
A Településrendezés Eszközei
A településrendezés eszközei, egyben a településrendezési terv részei:
- Településszerkezeti terv (régen általános rendezési terv): Nagy léptékű, a városszerkezet, a területfelhasználás, az infrastruktúrális rendszer fő elveit rögzíti. Ezt az önkormányzati testület határozattal fogadja el.
- Helyi építési szabályzat (HÉSZ): Az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító és biztosító települési önkormányzati rendelet. A HÉSZ az országos szabályozásnak megfelelően, illetve az attól megengedett eltérésekkel készül. Az önkormányzatnak legalább négy évente felül kell vizsgálnia, és döntenie kell arról, hogy azt változatlan tartalommal fenntartja, módosítja, vagy esetleg újat készít. Egy adott területre csak egyetlen helyi építési szabályzat készülhet. A HÉSZ az OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmények) előírásait alkalmazza, azonban megállapíthat szigorúbb szabályokat is. Bizonyos esetekben, amennyiben az indokolt, megengedőbb szabályokat is megállapíthat, de csak akkor, ha azt különös településrendezési ok vagy a kialakult helyzet indokolja, közérdeket nem sért, valamint a megengedőbb határértékkel is biztosíthatók az építményekre vonatkozó követelmények, továbbá ahhoz a területi főépítész hozzájárult. A HÉSZ az OTÉK 7. §-ában meghatározottakon túl megállapíthat további előírásokat is a helyi sajátosságokra tekintettel, a településkép tervszerű alakítása vagy éppen megőrzése érdekében. Az építészeti karakter jellemzőit meghatározó, további előírások segítik a helyi sajátosságok érvényesítését az építészeti tervek kidolgozása és az épületek megvalósulása során.
- Szabályozási terv (SZT): A helyi építési szabályzat rajzi melléklete, minden olyan információt tartalmaznia kell, ami szöveges formában nem leírható. Az SZT tartalmazza az egyes építési övezetek lehatárolását és jelét, továbbá a más jogszabály által elrendelt védelemmel és korlátozással érintett területeket. Ezt a rendeletben fogadják el.
A településszerkezeti terv nagy léptékű, a városszerkezet, a területfelhasználás, az infrastruktúrális rendszer fő elveit rögzíti. A helyi építési szabályzat az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító és biztosító települési önkormányzati rendelet. Az építési törvény módosítása szerint a szabályozási terv a helyi építési szabályzat rajzi melléklete, minden olyan információt tartalmaznia kell, ami szöveges formában nem leírható.
A településszerkezeti terv a település közigazgatási területére készül és rajzi, valamint szöveges munkarészből áll. A településszerkezeti terv munkarészei a megállapításukról szóló önkormányzati határozat mellékletei. A településszerkezeti terv részterületre vonatkozó módosítása során annak hatásait az egész településre (szükség esetén annak határain túl is) vizsgálni kell. A tízévenkénti szükséges felülvizsgálat során az időközben történt módosításokat a felülvizsgált egységes terven át kell vezetni. A településszerkezeti tervet a település nagyságának megfelelő méretarányú térképen ábrázolják. Meghatározzák a bel- és külterületeket, a beépítésre szánt, illetve a beépítésre nem szánt területeket, azok tagozódását, a település szerkezete szempontjából fontos műszaki infrastruktúra-hálózatokat (főútvonalakat, gyűjtő-utakat, közüzemi közmű gerincvezetékeket, hírközlő hálózat fő elemeit), a települési és városrész szintű közparkokat, a terv léptékében ábrázolható védett, a védelemre tervezett és a védő területeket. Ezen kívül a rehabilitációra kijelölt, valamint a funkciójában megváltoztatásra szánt területeket.
Helyi Építési Szabályzatok és Speciális Esetek
Helyi építési szabályzatot, illetve szabályozási tervet kell készíteni az újonnan beépítendő vagy jelentős átépítés előtt álló területekre, a védett területekre, illetve minden olyan területre, ahol ezen az úton jobban rögzíthetőek az előírások.
Budapesten a fővárosi önkormányzat a főváros területének felhasználásával és beépítésével, a környezet természeti, táji és épített értékeinek, valamint a környezeti elemek védelmével kapcsolatos általános követelményeket fővárosi építési keretszabályzatban állapítja meg. A kerületek ennek keretein belül hozzák létre kerületi építési szabályzataikat. A fővárosban a településrendezési tervek típusai: a fővárosi településszerkezeti terv és szabályozási keretterv, valamint a kerületi szabályozási terv.
Az építési törvény módosítása szerint a készülő településrendezési szabályzatokat, illetve terveket a polgármesternek (főpolgármesternek) véleményeztetnie kell az illetékes tervtanáccsal, a már elkészült anyagokat pedig egyeztetnie kell - már az építési törvény eredeti formája szerint is - a meghatározott államigazgatási, önkormányzati, érdekképviseleti szervekkel, társadalmi szervezetekkel, amelyek 45 napon belül írásos véleményt adhatnak. Eltérő vények esetén egyeztető tárgyalást kell tartani. A véleményezési eljárás befejezése után a helyben szokásos módon legalább egy hónapra közzé kell tenni a tervezeteket, hogy az érdekeltek észrevételeket tehessenek. Ezenkívül az anyagot szakmai véleményezésre el kell küldeni a főváros, fővárosi kerület vagy megyei jogú város egész területét érintő esetekben a belügyminiszternek, egyéb esetekben a területi főépítésznek. A településrendezési terveket utólag csak az alkotmánybíróság semmisítheti meg, amennyiben kiderül, hogy valamely magasabb szintű jogszabállyal ellentétes a tartalmuk.
Példa Dunaújváros Helyi Építési Szabályzatára
Dunaújvárosban az építésekkel és a településképet érintő változásokkal (pl. új épületek, homlokzatcserék, telekrendezések) kapcsolatosan a TKR (Településképi Rendezési Dokumentáció) tartalmazza a helyi szabályokat. A város nagy része a lösz altalaj miatt geológiailag veszélyeztetett területen található, melyeket a szabályozási terv is jelöl.
A helyi védelem alatt álló területek az Újváros szocreál beépítései és az Óváros hagyományos polgári és paraszti beépítési módú területei, melyek lehatárolása a TKR 1. sz. mellékletében található. A védelem alatt lévő épületeket, épületrészeket a TKR 2. sz. melléklete sorolja fel. Az értéktár a TKR 1. sz. függelékben található. A védelem alól kikerült épületek felsorolását és a védelem alól történő kikerülést megalapozó tanulmányokat a TKR 2. sz. melléklete tartalmazza. A helyi védelem alá helyezésről és a helyi védelem megszüntetéséről szóló előírások a TKR II. részében találhatók. A helyi védett épületek helyreállítását az önkormányzat támogathatja, amellyel kapcsolatos előírásokat a TKR VI. fejezete részletezi.
A város nem védett, de településképi szempontból meghatározó területeire vonatkozó előírásokat is tartalmazza a rendelet. A területek térképen a TKR 4. sz. mellékletében láthatók.
A fentiekben felsorolt helyi védett területeken és a településképi szempontból meghatározó területeken minden olyan lakóépület, amelynek megépítéséhez egyszerű bejelentési eljárást kell lefolytatni, kötelező a településképi tájékoztatás és szakmai konzultáció lefolytatása. Az eljárás lefolytatásához építési tervdokumentáció szükséges. A településkép védelme érdekében a településkép módosításával járó építéseket vagy akár csak kisebb változásokat is be kell jelenteni. A településkép kisebb változásaival pl. klíma elhelyezés, épületszínezés stb. kapcsolatban elég településképi bejelentési eljárást indítani, amelynek díja 3000 Ft. A településképi bejelentési eljárás alá eső tevékenységek felsorolását a TKR 6. melléklete tartalmazza, az eljáráshoz szükséges nyomtatvány a TKR. 8. sz. melléklete.
A településképi véleményezési eljárás az építési engedélyhez kötött a TKR 5. sz. mellékletében felsoroltak esetében kötelező eljárás. Az eljárás díjtalan, az eljáráshoz szükséges nyomtatvány a TKR 7. sz. melléklete. A klímaberendezések elhelyezési településképi bejelentési eljárás köteles. Az tömbépületek színezése, vagy szigetelése is településképi bejelentési eljárás köteles. A védett épületek és a védett területeken található épületek homlokzatain található bármilyen módosítással, akár nyílászáró csere, vagy előtető csere/kialakítás stb.
Emellett az épületek telken történő elhelyezésére (telepítésére) és létesítésére (építésére), továbbá megformálására és környezetéhez történő illeszkedésére vonatkozó előírásokat az egyes települések önkormányzati rendeletei tartalmazzák. Az övezeti előírásokat a helyi építési szabályzat megfelelő fejezetei tartalmazzák. Ezekben részletesen leírják, hogy az egyes övezetek telkein milyen rendeltetésű épületek és azokból mennyi rendeltetési egység helyezhető el. A teljes vagy részleges közművesítettség kötelezettségét is itt írják elő.
A polgármester településképi véleményezési eljárást folytathat le azokban az esetekben, amelyekről a településképi rendelet rendelkezik. A településképi bejelentési eljárást az ügyfél kezdeményezi a polgármesternél. Erre akkor kerülhet sor, ha az adott építési tevékenység nem tartozik hatósági engedély hatálya alá, ha az reklámok elhelyezésére szolgál, továbbá építmények rendeltetésének megváltoztatása esetén.
A jogszabályok hatálybalépésének napját mindig meg kell határozni, és ez a nap meghatározhatja a jogszabály egyes rendelkezéseinek hatálybalépését is. Az időbeli hatályon kívül a jogszabályok meghatározhatják az érvényességük hatályát olyan értelemben is, hogy mire terjednek ki, mely területeket szabályozzák. Egy jogszabályt visszamenőleg, a kihirdetését megelőző időre vonatkozóan nem lehet érvényesnek tekinteni.
A magyar jogszabályok hatálya az ország területén egyaránt kiterjed a magánszemélyekre és a jogi személyekre, valamint a külföldön tartózkodó magyar állampolgárokra. A jogalkotásról szóló törvény (1987. évi XI. törvény) részletesen szabályozza ezt a kérdést.
tags: #helyi #epitesi #szabalyzat #gyujtemeny