Hordozható kályhák és a cserépkályha-kandalló közötti különbségek részletes áttekintése
Hordozható kályhák egyre kedveltebbek kis helyigényük miatt és persze azért is, mert fogyasztásuk is jóval alatta marad egy hagyományos kályhának. Egy hordozható kályha kiváló megoldás lehet nem csak egy otthon, hanem mondjuk egy iroda helyiség, vagy éppen egy hétvégi ház fűtőrendszerként. Ha most Ön az E-Kandalló hordozható kályha kínálatából rendel, akkor nem csak otthonába szállítjuk új kályháját, hanem elvégezzük annak a füstelvezető rendszerbe történő bekötését is, abban az esetben, ha a füstcsövet is tőlünk rendeli meg. További információ hordozható kályha kínálatunkról Webáruházunkban.
1. Ma már a csempekandalló és cserépkályha között kinézetben nem sok különbség van, működésben és felépítésben annál több. Sokan megkérdezik tőlünk, melyiket ajánljuk. Ilyenkor meg szoktuk Tőlük kérdezni: mire szeretné használni? Azoknak, akik folyamatos tüzelés mellett (napi maximum kétszeri megrakással) szeretnék pótfűtésre vagy a teljes ház fűtésére használni, azoknak a cserépkályha a jó választás. Akik csak az esti órákban, munkából hazaérve a lefekvésig szeretnék élvezni a tűz látványát és a meleget, majd lefekvés után már nincs szükségük pótfűtésre, azoknak a kandallót ajánljuk. A cserépkályha és a kandalló felépítésben tér el egymástól.
A cserépkályhát a mesterek úgy készítik, hogy a kályhacsempéket hátul drótokkal összekötik, majd tetőcserpéppel vagy samottal kibélelik, és közben folyamatosan különböző méretű samott téglákból füstjáratot alakítanak ki benne. Egy cserépkályha ezért 1.000-1.500 kg is lehet. Ha belegondolunk így már érthető a viselkedése is, miszerint befűtés után körülbelül 2 óra alatt éri el maximális hőmérsékletét és a tűz kialvása után még 10-12 órán keresztül tartja a meleget. A cserépkályha a hőt a felületén adja le hősugárzás útján, így minél nagyobb a befűtendő légterük annál nagyobb kályhát kell építenünk. A csempekandalló a cserépkályhával ellentétben egy öntöttvas, vagy lemez tűztérbetétből áll, melyet kályhacsempe-ből előre összepanelozott elemekből burkol a kályhásmester. A kandalló összsúlya 500 kg körül van. Begyújtás után a fém tűztérbetét azonnal leadja a hőt a körülötte lévő levegőnek. A tűz kialvása után, mivel a kandallóban lévő tűztérbetét és kályhacsempe súlya sem számottevő, 2-3 óra múlva kihűl. A kandalló esetén tehát a tűztérbetét a kandalló belsejében lévő levegőt melegíti fel főként és az a kandalló tetején lévő szellőzőn át távozik. Mivel a meleg levegő felfelé száll ezért arra kell számítani, hogy a plafonon és a padló közelében a hőmérséklet jelentősen eltér egymástól. A tűztérbetét a hő másik részét, 20%-át az üvegfelületen keresztül adja le hősugárzás útján, amíg a tűz ég benne. Ma már sok gyártó gyárt folyton égő tűztérbetétet, hogy kiküszöböljék a hagyományos betétek hibáját, miszerint hirtelen, rövid idő alatt leadják maximális teljesítményüket és utána nagyon rövid idő alatt kihűlnek.
Még egy fontos tényező, amit érdemes szem előtt tartani a mai energia és fa árak mellett. A cserépkályhában lévő hosszú füstjáratnak köszönhetően a füstgáz energiájának 70-90 %-át le tudja adni használatától függően. Ezzel szemben sajnos a kandalló tűzterében lévő forró füstöt lehetőleg 1 méteren belül a kéménybe kell vezetni, hogy ne füstöljön vissza, ezért hatásfoka általában 70-85%, a maradék 30-40% a kéményen át távozik a környezetbe. Ez a hatásfok különbség a használatukból adódik. Mivel a cserépkályhába begyújtás után körülbelül 1 óra múlva a fa elég és parázs keletkezik belőle, ezért az ajtókat és a levegőnyílásokat be kell zárni, így a fa izzása zárt térben történik és a meleg a kályhában marad. Ebben a rendszerben a belső levegő kiválóan felmelegszik, és a hőtartás the way it happens.
2. Szinte minden ember vizes kandallót, vagy cserépkályhát szeretne, amivel kényelmesen befűtheti a teljes házat. A vizes rendszereknek viszont sok előnyük és hátrányuk is van, melyeket érdemes mérlegelni. Egyik hátránya mindkét rendszernek, hogy áramszünet esetén az eszközök nem használhatók, így sem a központi fűtés sem a cserépkályha vagy kandalló nem fog fűteni és a hősugárót sem tudják bekapcsolni. Kandallók esetén két gyártó is van aki vizes tűztérbetétet gyárt Magyarországon. Ezek a betétek igen megbízhatók, így egy áramszünet esetén sem kell félni attól, hogy felrobban, vagy károsodik. A vizes kandallóbetét megvásárlása előtt azonban alaposan fel kell mérni a szükséges teljesítményt. A vizes betétek 18-33 KW közötti teljesítményt tudnak, melynek 60%-át a víznek, 40%-át a levegőnek adják át. Általában az emberek szeretik ha a kandalló burkolata is meleg. Még egy apró dologra szeretném felhívni mindenki figyelmét. Sokan nem tudják, vagy nem gondolnak bele, hogy a vizes kandallók fa fogyasztása 8kg/óra (hasonló, mint egy hagyományos kazáné). A cserépkályhákba szerelt vízpatkó semmilyen biztonsági elemmel nincs felszerelve, ezért csak nyílt tágulási tartállyal szabad beszerelni. Azonban ha áramszünet van, a kályhában lévő parázs tovább izzik, így a víz egy idő után elforr és a vízpatkó tönkremegy, rosszabb esetben szétrobbantja a kályhát. Ha még mindig parázs van a kályhában, akkor sajnos a ház is leéghet (volt már rá példa). Jelenleg nincs olyan gyártó Magyarországon, aki bevizsgált engedélyekkel ellátott vízpatkót forgalmazna. Ez nem probléma mindaddig, amíg nem történik valami baj, mondjuk áramszünet és a kályha szétrobban, vagy kilyukad a vízpatkó. A legnagyobb probléma azonban az, hogy a tűztérbe egy hideg felületet helyeznek el és az égés során keletkező vízgőz és füst lecsapódik és kátrány keletkezik. A cserépkályha átlagos élettartama 20 évről 10 évre csökken le általa. A problémák nem szüntethetők meg, de csökkenthetők, ha a vízpatkót és a radiátorokat külön fűtéskörön helyezzük el és egy hőcserélőn keresztül közvetítjük a hőt. Ezzel a megoldással elérhetjük azt, hogy a kályhának kezdetben sokkal kevesebb vizet kell felmelegíteni, így már szinte az elejétől egy melegebb vizet tudunk a kályha belsejébe engedni, így nem csapódik ki olyan könnyen a kátrány. Az az optimális, ha a kályhába beérkező víz hőmérséklete 50 °C-os az elmenőé pedig 80°C-os, így a füstgázban lévő víz nem tud olyan hamar kicsapódni.
3. Magyarországon az egyik legnagyobb hiba, hogy az embereknek akkor jut eszébe, hogy cserépkályhát vagy kandallót szeretnének, amikor megcsípi a dér a lábukat. Ilyenkor a gyártók és a kályhások nem tudják a piaci igényeket követni és ezért a gyártási idő akár 8 hétre is eltolódhat.Az év maradék 8 hónapjában a gyártási idő általában 4 hét, ami a gyártáshoz szükséges technológiai idő. Ezen kívül figyelembe kell venni, hogy az elkészült cserépkályhát 4-5 hétig szárítani kell és csak utána használható fűtésre, tehát ha az októberi fűtésszezonra működő kályhát szeretnénk, akkor legkésőbb júliusban meg kell rendelni a cserépkályhát. A tavasszal, vagy nyáron épült cserépkályhák előnye, hogy a belsejében lévő víz a természetes meleg hatására távozik így nem kell azon fáradoznunk, hogy napjában 3-szor begyújtsunk a kályhába (szárító fűtés) figyelve arra, hogy a külső hőmérséklet hidegebb legyen, mint a belső, mert különben a füst a házba áramlik vissza. A cserépkályhát és a kandallót célszerű a vakolás után, de a festés előtt építtetni. Sajnos a cserépkályha építése kosszal jár, ugyanis a mesterek hagyományosan agyaggal kenik ki a kályha belsejét. Ha már festettek, vagy kész házba kerül felépítésre, akkor sincs nagy gond, csak kérni kell a kályhásoktól, hogy takarják le a falat és a padlót. Célszerű a padlóburkolást is a kályha felépítése utánra hagyni amennyiben az puha, mint például a laminált lap, parketta, parafa. Nagyon fontos, hogy puha padló nem lehet a kályha alatt, mert a súlya miatt összenyomja azt, és ezáltal eldőlhet a kályha. Célszerű már a ház építésénél odafigyelni, hogy hol lesz a kályha és annak megfelelően kialakítani a kéményt, illetve az aljzatot. Padlófűtés esetén figyeljenek arra, hogy ne legyen csővezeték a cserépkályha alatt, mert a súlytól összeroppanhat, akkor viszont a padlófűtést és a kályhát is újra kell építeni. Ha a padlófűtés már elkészült, akkor arra csak kandallót szabad építeni. Ha cserépkályhát szeretnék építeni, akkor az alá körülbelül 12cm vasalt beton aljzatot kell kialakítani. A mai energiatakarékos világban nagyon sokan igen jól záródó nyílászárókat szerelnek fel. Ebben az esetben nagyon fontos, hogy a cserépkályha, vagy a kandalló kívülről kapja az égéséhez a levegőt. Ez több okból fontos. Mivel az égéshez oxigén szükséges és ha a házban lévő levegő nem cserélődik folyamatosan, akkor a fa az égése során elhasználja a bent lévő oxigént a levegőből. Figyelembe kell venni azt, hogy 1 kg fa égéséhez 4,3 m3 levegő szükséges, így ebből adódik, hogy napi 15 kg fa eltüzeléséhez napi 63 m3 friss levegő szükséges. A másik probléma, hogy a cserépkályha és kandalló működéséhez a kéményben huzatra van szükség, ami azt jelenti, hogy a ház belsejéből a levegőnek a kéményen keresztül távoznia kell. Viszont ha a nyílászárók teljesen lezárnak nincs levegő utánpótlás és megszűnik a huzat, a tűz elalszik és a kályha füstölni fog. Végül pedig mindig elfelejtik, hogy a mai modern konyhák nagyon jó minőségű páraelszívóval vannak felszerelve, melyeket ha bekapcsol, vákuum keletkezik a házban. Mivel a nyílászárók nem engedik be a levegőt egyetlen hely marad ahol a levegő beáramolhat ez pedig a kéményen, majd a kályhán keresztül történik meg. Ez akár emberéletet is követelhet, ezért nagyon fontos, hogy külső levegőről üzemeltessék a cserépkályhát és a kandallót is, vagy szereljenek az ablakokra olyan szellőzőt, amely vákuum hatására kinyit. A jobb minőségű tűztérbetétek el vannak látva a külső levegőt bevezető csővel, melyre egy flexibilis csövet kötve akár az aljzatban, akár a falon is be lehet vezetni a külső levegőt. A cserépkályháknál is hasonlóan kell megoldani, ugyanis egy flexibilis csővel be kell állni a tűztér alá, ahonnan a kályhásmester elvezeti a friss levegőt. Ebben az esetben az ajtónak már nincs funkcionális szerepe, akár folyamatosan is zárva lehet, mert a levegőt egy csappantyú segítségével lehet szabályozni a csővezetéken.
4. A kályha működése során a legfontosabb a jó kémény. Ha nem megfelelő a kémény huzata a cserépkályha, vagy a kandalló füstölni fog. Kandallók esetén a kémény minimális belső átmérője 160mm, de igazából 180, 220mm-t szoktuk ajánlani a tűztér típusától függően. Minden tűztérbetéthez megadja a gyártó, hogy milyen kéményátmérő szükséges neki, azonban a kémény építésénél még általában nem választják ki az emberek a tűztér típusát. A tűztérbetétek többségénél elegendő a 180 mm belső átmérőjű kémény, de vannak olyan nagy méretű, vagy több oldalról üveges tűzterek, ahol ez nem elegendő. Cserépkályha esetén jobb a helyzet, mert azok a hagyományos kistéglás kéménybe is beköthetők, melynek belső átmérője 140mm. Igaz, itt is jobb, ha 160, 180mm-es átmérőjű kémény van. Minél nagyobb a kémény átmérője és magassága annál nagyobb a huzata, ami megakadályozza a visszafüstölést. A kémény mérete (a huzat nagysága) befolyásolja a cserépkályhára rakható ajtó méretét. Egy hagyományos kistéglás kéményre csak hagyományos cserépkályha ajtó rakható. Ha valaki nagy látványajtót szeretne (minimum 40×40 cm) azok mindenféleképpen 180 mm-es átmérőjű kéményt építsenek. A túl nagy kémény sem jó, mert ha a huzat túl nagy a cserépkályha sokkal hamarabb kihűl. A legjobb, ha a kifejezetten erre a célra gyártott Leier, vagy Schiedel kéményt vásárolnak. A kémény magassága is nagyon fontos, minimum 4,2 m-nek kell lenni. A legkönnyebben úgy ellenőrizheti a kémény huzatát, hogy a tisztítónyílásra egy A4 méretű papírt helyez.
5. Milyen fa használható? Fűtésre száraz, keményfát használunk. Ilyen a bükkfa, tölgyfa, akácfa, kőrisfa, égerfa és az összes gyümölcsfa. A keményfák nyugodt lánggal égnek és kevés a hamujuk, fűtőértékük magasabb, mint a puhafáké. A puhafák (nyír, hárs, fenyő, nyár és a jegenye) gyorsabban égnek, sok hamut adnak és hamar kihűl a parazsuk. A gyümölcsfák közül az alma-, körte- és szilvafa égéskor kellemes illatú. A gyantatartalmú tűlevelű fák élénk, gyors lánggal égnek, és a gyantakristályok miatt gyakran pattognak és sisteregnek, égésükkor a szikrakicsapódás nagyon gyakori. A gyanta égésekor nagyon sok kátrány és korom keletkezik, ezért ilyen fa használatakor számítani kell a kátránylerakódásra és a kályha gyorsabb tönkremenetelére. A fát cserépkályha esetén 30cm-re, míg kandalló esetén tűzterének ismeretében 30-60cm hosszúságúra kell fűrészelni. A frissen kivágott fa nedvességtartalma 50-60 %, amely 3 hónap alatt 40%-ra csökken. Ez a fa még nem alkalmas fűtésre, mert a hő legnagyobb része arra fordítódik, hogy a fában lévő víz elpárologjon, gőzzé alakuljon, így a cserépkályha nem fogja elérni a kívánt hőmérsékletet és a ház hideg marad. A kivágott fát csapadékmentes helyen kell tárolni vágástól számított 2 évig, amikor már csak körülbelül 18% nedvességtartalma van. Csak nagyon száraz fát használjunk, a legjobb hatásfok elérése érdekében is.
6. A cserépkályha egyik legfontosabb művelete az építés után a szárítás. Ha nem szárítjuk ki teljesen a kályhát mielőtt fűteni kezdenénk vele, a benne lévő víz a fűtés során gőzzé alakul, amely nagymértékű térfogatváltozással jár, és szétnyomja a kályhát (kinyílik, mint a rózsa). Ezért nagyon fontos, hogy a cserépkályhákat folyamatosan, lassan, fokozatosan 4-5 hétig szárítsuk és csak utána fűtsünk vele. A szárítás alatt a cserépkályha ajtaját nem szabad becsukni, hogy a huzat kihúzza belőle a vízgőzt. Miután a kályhás befejezte az építést azonnal megkezdhetjük a szárítást. Célszerű az első héten csak nyitott ajtóval szárítani a kályhát, majd a második héten már egy maréknyi nagyon apróra vágott száraz fát égessünk el naponta kétszer-háromszor, majd szépen fokozatosan naponta mindig egy marékkal többet, míg a 5. hét végére el nem érjük a napi 10 kg fát, melyet 2-3 alkalom alatt teszünk be. Ha a kályha tavasszal, vagy nyáron épül, akkor elegendő az is ha az ajtaját nyitva hagyjuk és a kályha magától szárad ki. A csempekandallót általában nem agyaggal építik, hanem hőálló betonnal, ezért az nem igényel ekkora odafigyelést.
7. A cserépkályha első begyújtása során előfordulhat hogy a füst az ajtón és a fugák között is visszaáramlik, ez azért alakulhat ki, mert kint melegebb van mint bent, vagy mert a tető a napsugárzástól felmelegedett, így a kémény tetejénél is melegebb van, mint a házban. Ilyenkor a kéményben egy visszaáramlás alakul ki, ami a füstöt nem ki, hanem a házba fújja. Ezt elkerülhetjük, ha először a kéményben a tisztítónyíláson keresztül pár darab papírt elégetünk, amíg a helyes áramlási irány ki nem alakul és megfelelő huzat nem lesz. A cserépkályha akkor is visszafüstölhet, ha a járata eldugult, vagy keresztmetszete nagyon lecsökkent, így nincs elegendő huzata. Ez több okból is megtörténhet. A fenyőfával, vagy nedves fával fűtünk akkor kátrány képződik. A „Galéria” képeit nézegetve keresse meg azt a stílust, formát, színvilágot, amilyen kályhával szeretne együtt lakni. Modern vagy klasszikus, egyszerű formájú vagy mozgalmasan tagolt, visszafogott vagy merészen színes, csempével, téglával burkolt vagy vakolt felületű? Figyelje meg a sarkok kialakítását: szögletes, íves, szögben letört, vagy az ívelt formákat kedveli? Válassza ki a „Technológiák” közül, milyen típusú tüzelőeszközt tart célszerűnek a háza fűtésére. Milyen szerepe lesz: főfűtés, kiegészítő fűtés, látványelem? Milyen a háza szigetelése? Szívesen fűtöget, vagy inkább leegyszerűsítené ezt a munkát? Hagyománytisztelő vagy érdeklik a technikai újdonságok?
Végül a kémény és az égéshez szükséges levegő biztosítása kiemelten fontos, hiszen a kályha működtetése külső levegőből érkező oxigén nélkül veszélyes lehet. A külső levegő beépítése és a légtechnikai elemek alkalmazása segíti a biztonságos üzemet, miközben a belső térben felesleges huzat vagy visszafüstölés kockázata csökken. A látványtervek és a technológiák kiválasztása során mindig vegye figyelembe a falak és padló terhelhetőségét, a kémény elhelyezését és a padlóburkolat kiválasztását. A kályha első begyújtása és a szárítás részletes ütemezése mind hozzájárul ahhoz, hogy a fűtési rendszer hosszú távon hatékonyan és biztonságosan működjön.
tags: #hordozhato #kalyha #parkettara