A Belső Hőszigetelés Rejtett Világa: Parafa és Más Megoldások
Az épületek belső hőszigetelése egy olyan téma, amely sok kérdést vet fel az építtetők és lakástulajdonosok körében. Mikor érdemes belevágni, és mik azok a helyzetek, amikor csak új problémákat kreálunk vele? Milyen érvek szólnak a belső hőszigetelés mellett, és mik ellene?
Mi az utólagos belső hőszigetelés?
Belső hőszigetelésnek azokat az utólagos szigeteléseket nevezzük, amiket a falak belső, lakótér felőli oldalára helyezünk fel. Szintén ide soroljuk azokat a kiegészítő megoldásokat, amik nem teljes hőszigetelő rendszer kiépítését jelentik, de növelik az épületek energiahatékonyságát.
Sokszor élünk olyan lakásban, amelyben a külső hőszigetelő megoldás a homlokzat jellege, a társasház anyagi helyzete, vagy egy-két lakótárs ellenállása miatt eleve szóba sem jöhet. Az épületek falát kívülről kellene szigetelni, nincs olyan technikai megoldás, ami ez alól kivételt jelenthetne. A belső hőszigetelések döntően kényszermegoldások, és sokszor nem is hoznak várt eredményt.
Az egyetlen eset, amikor a belső hőszigetelés később részletezett problémáinak bekövetkeztére minimális az esély, ha a belső hőszigetelés egy meglévő külső szigetelés kiegészítése. Előfordul, hogy a homlokzaton nem tudunk olyan vastagságú szigetelést elhelyezni, ami kielégítené igényeinket. Azért, hogy a végeredmény mégis olyan legyen, mint szeretnénk, a lakótér belső falán is elhelyezhetünk egy vékonyabb, kiegészítő réteget.
A hőszigetelés hatékonysága jelentősen növelhető olyan belső kiegészítő megoldásokkal, amik nem jelentenek teljes hőszigetelő rendszert, ugyanakkor így azok hátrányait és veszélyeit sem hordozzák. A hőtükör fólia a szorosan falak mellé szerelt fűtőtestek mögötti falszakaszra erősítve csökkenti azt a hőmennyiséget, amit a radiátor nem a légtömeg, hanem a falszerkezet felmelegítésére pazarol. A TSM hőszigetelő festékek beltéren is alkalmazhatóak. Különlegességük abban rejlik, hogy anyaguk üreges kerámiagömböket tartalmaz, ezért alacsony hővezetési tényezővel és nagyon magas hőreflexiós (hővisszaverő) képességgel rendelkeznek. A TSM hőszigetelő festékek érdemben nem csökkentik a lakóteret és nem okoznak penészesedést a szerkezeten belül.
Műemlék épületek esetében szintén nem oldható meg az utólagos külső hőszigetelés. Egy komplex felújítás során elképzelhető a falak hőszigetelő tulajdonságainak javítása belső hőszigeteléssel, de a jellemző hibák elkerüléséért ilyenkor az épület egészére egységes megoldást kell találni.
A belső hőszigetelés előnyei és esetei
A belső hőszigetelés egyik tulajdonsága, hogy fűtés esetén nem kell az épület szerkezeti elemeit is átmelegítenünk ahhoz, hogy kellemes hőmérsékletet érjünk el a belső térben. Tehát sokkal gyorsabban melegszik fel a belső tér, mint szigetelés nélkül, vagy akár mint homlokzati hőszigetelés esetén. Az olyan ritkán használt épületeknél, ahol az év többségében amúgy sincsen fűtés, tehát falai mindenképpen áthűlnek, de alkalomszerűen szükséges használnunk rövidebb időre, lehet létjogosultsága a belső szigetelésnek, hiszen a cél a rövid tartózkodás gyors komfortosabbá tétele.
A legtöbbször társasházakban találkozni belső hőszigeteléssel. Ennek oka, hogy a lakóközösség nem mindig van azonos véleményen a homlokzati hőszigetelés beruházásának szükségességéről. Ilyenkor egyéni megoldások születhetnek egy-egy fal szigetelésére.
A belső hőszigetelésnek is vannak pozitív tulajdonságai. Az egyszerűbb megoldások olcsóbbak, és lakáson belül akár magunk is próbálkozhatunk a kivitelezéssel. Jóval kevesebb bonyodalommal jár egy belső szigetelés kialakítása. Mivel az épület falait, szerkezeti elemeit nem kell átmelegítenünk, ezért gyorsabban melegszik fel a lakótér.
A belső hőszigetelés hátrányai és kockázatai
A belső hőszigeteléssel számtalan probléma adódik. A szigetelt faldarabot kizárjuk a lakás hőháztartásából: télen a fal szélsőségesen lehűlhet, nyáron felmelegedhet, hiszen a szigetelés a belső oldalon található. Szélsőséges esetben a belső szigetelés az épület statikai és szerkezeti elemeit is rongálhatja. Az épületnek egy adott faldarabja a környezetétől erősen eltérő hőmérsékletű lesz, mivel az sem felvenni, sem leadni nem tud hőt a beltér felé. Télen átfagy, nyáron felforrósodik.
A belső szigetelés széleinél jelentős hőhidak alakulnak ki. Ezen pontokon nagyon erős hőkülönbség jelentkezik, ami miatt vizesedés és penészesedés jellemző. Ilyen pontok például a plafon és a padló szintje, ahol a szigetelésre merőleges szerkezeti elemek „behozzák” az extrém hőkülönbséggel rendelkező külső fal tulajdonságait.
A penészesedés, gombásodás problémája már feljebb is előkerült. Ez egyaránt betudható a hőhidaknak és a szigetelés és a fal közötti páralecsapódásnak. Felmerül a kérdés, hogy ez utóbbit nem lehet-e kivédeni egy párazáró réteggel vagy a pára elvezetésével? A belső szigetelés elzárja a falakat a beltértől, ezért a fűtésnek nem kell ugyan felmelegítenie azokat, de nem is képes erre.
A belső oldali szigetelés legnagyobb kockázata a páralecsapódás és penészesedés. Mivel a hőszigetelés a fal belső oldalára kerül, a teherhordó falazat hidegebb marad, így a harmatpont a szerkezeten belülre kerülhet. A kulcskérdés a páratechnikai megfelelőség, azaz a nedvesedés kezelése. Rövid távon olcsóbbnak tűnik, de a rengeteg kockázat miatt nem az.
A belső oldali szigetelés során a szigetelőanyag a szoba belső falára kerül. A belső hőszigetelés egy ritkábban alkalmazott szigetelő módszer. Általában akkor javasolják, amikor a külső hőszigetelés egyáltalán nem megoldható az épületen. Ideiglenesen használt épületek, hétvégi házak, nyaralók: A téli hónapokban az üresen álló ingatlanok könnyen kihűlnek. Gyakorlatilag egy örökkévalóságnak tűnik, amíg a ház a fűtés bekapcsolása vagy a kandalló begyújtása után újra felmelegszik. Műemlékvédelem alatt álló épületek: A külső szigetelés egyáltalán nem lehetséges a régi, muzeális értékű épületeknél, mivel a homlokzatot általában nem lehet megváltoztatni.
A belső hőszigetelés sokkal kisebb felfordulással jár, mint a külső szigetelés, hiszen a szigeteléshez nem kell teljesen felállványozni az egész házat. A belső oldali szigetelés akár több etapban is végezhető: egyesével szobánként, helyiségenként lehet haladni. A belső oldali szigetelés gyakorlatilag a falakat elhatárolja a szobától, így a külső falfelület a téli időszakban sokkal hidegebbé válhat. Emiatt a hideg falon a pára lecsapódásának esélye jelentősen megnő, lényegében folyamatos nedvesedés történik, ami miatt az épület szerkezete károsodhat, illetve penész alakulhat ki a szobában. A belső szigetelés során a padlót és a mennyezetet nem lehet szigetelni, így a szigetelőanyag alján és tetején sokkal hidegebb hőmérséklet alakulhat ki. Mindezek miatt pedig kellemetlen hőhidak jöhetnek létre a felületek kapcsolódásánál. A szigetelő lapok és a fal között gyakran maradnak légrések, amelyekben különféle baktériumok, vírusok és egyéb élőlények képesek megtelepedni.
Ideális esetben a falak elnyelik a hőt, amit akár hosszú időn keresztül is képesek visszasugározni a lakásba. A belső hőszigeteléskor viszont a falak hőtárolása eltűnik, hiszen a szigetelés a fűtési rendszerből teljes mértékben kizárja a falakat, amelyek így nem tudják felvenni és megtartani a meleget. Ennek pedig az a vége, hogy a lakás falainak a hőmérséklete alacsonyabb lesz, és a hőtároló közeg eltűnik. A belső hőszigetelés lényegében csökkenti a lakótér méretét is, hiszen a szigetelés a szobán belülre kerül.
A belső hőszigetelés előtt mindenképp érdemes egy szakember segítségét kérned, hogy a fenti kockázatokat minél inkább kivédhesd!
Belső hőszigetelésre alkalmas anyagok
A belső hőszigeteléshez használt anyagokat mindig alapos körültekintéssel kell kiválasztani. A belső szigetelésre nem feltétlenül azok az anyagok a legjobban alkalmasak, amik a homlokzaton jól teljesítenek.
Parafa mint szigetelőanyag
A parafa nem tökéletes vízzáró, de szerkezete nem károsodik a párától. A parafa ráadásul jól néz ki, tehát aránylag vékony és fedetlen burkolattal is megoldható a szigetelés. A parafával néhány fokot nyerhetünk, csodára nem képes. Az igazán vastag parafa szigetelő táblák hatékonyabbak ennél, de ott a már feljebb taglalt problémák jelentkezni fognak.
Az expandált parafa ideális megoldás a falak belső szigetelésére. E fekete parafa néven is ismert anyag 100%-ban természetes, nincs benne más, csak parafa. Ideális hang- és hőszigetelő tulajdonsággal bír. A parafa kéreg gondos betakarításával kezdődik a parafatölgy fákról. A betakarított parafa kéreg szortírozásra és tisztításra kerül, hogy eltávolítsák a szennyeződéseket. Ezután a parafát forralják, hogy lágyuljon és könnyebb legyen vele dolgozni. A lágyított parafát kis kockákra vagy granulátumokra vágják, amelyeket aztán magas hőmérsékleten hevítenek. Ez okozza, hogy a parafa expandáljon (pont, mint a pattogatott kukorica), sötétedjen. A folyamat során felszabaduló szuberin egy természetes ragasztó, amely összeköti a terjedő szemeket. Az expandált parafa minősítésre kerül mérete, minősége és színe alapján. Az Expandált Parafát ezután lapokká vagy panelekké vágják, mint a falszigetelő panel, és a kívánt vastagságra alakítják.
A parafa természetesen tűzálló, így plusz biztonsági réteget biztosít otthonának vagy épületének. Az anyag nem terjeszti a tüzet és nem bocsát ki káros gázokat tűz esetén - ezt a francia A+ besorolás igazolja.
Az Expandált Parafa Lap egy rendkívül sokoldalú és multifunkcionális anyag, amely széles körű alkalmazásokhoz használható, mint például parafa szigetelés falra. Az egyik elsődleges felhasználása a falak hő- és hangszigetelésében van. Kiváló szigetelési tulajdonságainak köszönhetően az Expandált Parafa Lap hatékony módszer a hőátvitel és a zajszennyezés csökkentésére, így ideális otthonokban, irodákban és kereskedelmi épületekben történő használatra. Kiváló választás lapos, meredek és ‘zöld’ tetők szigetelésére is, mint szigetelő panel.
Az építőipar már több mint száz éve alkalmazza a parafát szigetelő-, hézagkitöltő és burkolóanyagként. A parafa a mediterrán partvidéken (elsősorban Portugáliában és Spanyolországban) honos, örökzöld paratölgy hozza létre a fa belsejének védelmére. Ez a viasszal telített szövet átereszti a párát (lélegző szerkezet), ugyanakkor a víz nem hatol át rajta. A huszonötödik évét betöltött paratölgy kérgét kilencévente lehántják. A kéreg szerkezete és kémiai összetétele, a cellulóz, a szuberin és a viasz alakítja a burkolat más anyaghoz nem hasonlítható tulajdonságait. Ennek köszönhetően vízálló, víztaszító, páraáteresztő, páraelvezető, antisztatikus, könnyű és rugalmas, jó hő- és hangszigetelő, rezgéscsillapító, mérettartó, kémiailag ellenálló, penész-, baktérium- és korhadásálló, nem gombásodik, nem támadják meg a rovarok, rágcsálók. Nehezen ég, csak szenesedik, és szenesedéskor sem fejleszt mérgező gázokat. Terhelhető, nyomás hatására az oldalirányú méreteit megtartja, a tartós benyomódásnak ellenáll, ami azt jelenti, hogy a terhelés megszűnte után visszanyeri eredeti alakját.
A falak külső hőszigeteléséről sok szó esett már, a tető szigeteléséről azonban jóval kevesebb. Miért fontos a födém hőszigetelése? A falak hőszigetelése nagyon fontos, de önmagában nem lehet elég hatékony. Profin kivitelezett födém szigeteléssel csökkentheted fűtésszámlád, klíma költségeid.
Ásványi hőszigetelő lapok (Multipor)
Az Ytong által gyártott ásványi hőszigetelő lapok (Multipor) a jelenlegi legjobb megoldást kínálják a belső hőszigetelésre. A penészesedés nem jellemző, az ásványi táblák képesek a párásodást úgy kezelni, hogy az ne okozzon lecsapódásokat. A belső falak szigetelésére már léteznek más technológiai megoldások is, viszont ezeknek meglehetősen magasak a költségei.
Ásványi alapanyagból készült természetes, környezetbarát szigetelőlap. Páraszabályozó tulajdonságának köszönhetően belső oldali szigetelésnél párazáró réteg alkalmazása nélkül is használható. Előnye, hogy ahol a külső homlokzati szigetelés nem lehetséges, belső oldali szigeteléssel Multipor ásványi lapokkal ugyanazt az eredményt érhetjük el. Felhasználása széleskörű, homlokzati szigetelés, belső oldali szigetelés, minden alulról hűlő födém esetében alkalmazható, mint a nyitott átjárók, folyosók, pincék, mélygarázsok.
Hőszigetelő festékek és bevonatok
Új kerámiatartalmú kül- és beltéri hőszigetelő vékonybevonat biztosítja a megfelelő hővédelmet, jelentősen csökkenti a hőveszteséget, ezért nagyon alacsony a hővezető képessége. Ez talán nem a legolcsóbb belső hőszigetelő módszer, de megfizethető, saját magunk is elvégezhetjük a munkálatokat - ezzel jelentősen csökkentve a költségeket - és további nagy előnye, hogy a technológia alkalmazása során nem keletkezik belső tér veszteség. Ilyen kerámiabevonat a TSM Ceramic, amely üreges kerámiagömbökből, akril polimerekből és szervetlen pigmentekből áll.
A hősugarak az apró szemcséken visszaverődnek, a fal felülete ezáltal pár fokkal melegebb lesz. Ez pedig éppen elég ahhoz, hogy a pára ne csapódjon le, és ne tudjanak a felületen a penészgombák megtelepedni. Műemlék jellegű épületeknél szokásos használni. A nyári melegtől a külső oldali festés véd, télen a meleget a belső oldali festés tartja bent. A piacon kapható maga az adalék is, azaz a kerámiagömbök. A gyártó leírása alapján a legtöbb, előre színre kevert festékbe elegyíthető. Nem befolyásolja a festék kiadósságát, sem a színét, ellenben módosítja a hatását. Ezeknek a felületkezelő anyagoknak, adalékoknak csupán pár fokot köszönhetünk, de ez a pár fok sokszor éppen elegendő az egészséges falfelület kialakításához.
Más anyagok és megközelítések
Az ásványgyapot (kőzetgyapot, üveggyapot) ugyan jó szigetelő tulajdonságokkal rendelkezik, de belső szigetelésre korlátosan alkalmas. Párazáró fólia nélkül penészedni fog a fal a szigeteléssel való érintkezés helyén. A párazáró fólia megfoghatja a nedvességet, de sehova nem tudja kivezetni azt. Az EPS lapok alkalmatlanok belső szigetelésre, az XPS lap elméletben alkalmas lehet. Ennek egyik oka, hogy nem annyira hatékony, és ez bármennyire is bután hangzik itt, azt jelenti, hogy nem jelentkeznek annyira élesen azok a problémák, amikről feljebb volt szó. A hőhidak kezelhetőek maradnak.
A belső szigeteléshez kifejezetten javasoltak a szálas szigetelőanyagok, amelyek kiváló eredményt nyújtanak. Kimondottan a belső hőszigeteléshez ajánlottak az üvegszál-erősítésű ásványi hőszigetelő lapok, amelyek ásványőrleményből készülnek. Különféle zártcellás polisztirol alapanyagú szigetelő lapok is használhatóak a belső oldali szigeteléshez. A polisztirol lapokkal könnyű dolgozni, ugyanis az anyagnak köszönhetően pontosan vágható és formázható. Ráadásul ennek a típusnak az ára is igen kedvező, jó ár-érték aránya miatt az egyik legnépszerűbb szigetelőanyag.
A polisztirol lapoknak (pl. léteznek speciális festékek is, amelyek nanotechnológiás hőszigetelő bevonóanyagokat tartalmaznak. Ezekben gyakorlatilag mikroszkopikus méretű, belül üreges kerámia gömböcskék találhatóak, amelyek átalakítják az anyagok hővezetési és hőszigetelő képességét. Ez a típusú festék képes visszaverni a hőt, ennek köszönhetően a falba kevesebb jut be.
A belső falak szigetelésére már léteznek más technológiai megoldások is, viszont ezeknek meglehetősen magasak a költségei.
A vályogfalak esetében kell a legkörültekintőbben eljárni. Ezeknél a jellemzően a legrégebben épült házaknál építésük idején nem volt fontos szempont a vízszigetelés, ezért, ha nem megfelelő anyagot választunk, vagyis ami nem páraáteresztő, könnyen a fal vizesedéséhez és penészedéshez vezet. Éppen ezért vályogfalakra elsősorban a kőzetgyapot szigetelőanyag ajánlott, még egyszer hangsúlyozva, hogy az EPS nem megfelelő erre a faltípusra.
Vegyes falazatú házak utólagos homlokzati hőszigetelése: Ezeknél az épületeknél, amelyekből szép számmal találkozhatunk az országban. Vegyük figyelembe, hogy ez a legkritikusabb falazóelem, mert egymás mellett különböző építőanyagok vannak. Ezért ezekhez az épületekhez a leguniverzálisabb szigetelőanyagot kell választanunk. Ennek alapján jó választás a kőzetgyapot szigetelőanyag. Régi házak esetében már szóltunk arról, hogy a vízszigetelés hiányzik az épületeknél. A szigetelési munka előtt érdemes először felmérni a vizesedést, az utólagos szigetelést elvégezni, a hibákat kijavítani.
Összefoglaló gondolatok a belső hőszigetelésről
A belső oldali hőszigetelésnek komoly kockázatai és veszélyei vannak, azonban a megfelelő szigetelőanyagokkal és kivitelezéssel sok esetben kiküszöbölhetők a problémák. A hőszigetelőanyag kiválasztása előtt ajánlott egy állapotfelmérést beiktatni, amely során egy szakember alaposan megvizsgálja a falszerkezeteket mechanikai és hőtechnikai szempontból. A belső hőszigetelés előtt minden nedvességszigetelési problémát (pl. tetőtér szigetelése, talajnedvességből fakadó gondok) fel kell számolni.
A belső hőszigetelés a hazai éghajlati viszonyok és a folyamatos fűtés miatt nem feltétlenül a tökéletes eredményt fogja hozni, ezért csak abban az esetben érdemes ezt a szigetelési módszert választani, ha tényleg nem megoldható a külső oldali hőszigetelés. Persze nem kell azért temetni ezt a megoldást, hiszen a megfelelő szigetelőanyaggal és hozzáértő szaktudással a belső szigetelés is kielégítő lehet.
A falak külső hőszigeteléséről sok szó esett már, a tető szigeteléséről azonban jóval kevesebb. Miért fontos a födém hőszigetelése? A falak hőszigetelése nagyon fontos, de önmagában nem lehet elég hatékony. Profin kivitelezett födém szigeteléssel csökkentheted fűtésszámlád, klíma költségeid.
A belső hőszigeteléshez használt anyagokat mindig alaposan körültekintve kell kiválasztani. A belső szigeteléshez kifejezetten javasoltak a szálas szigetelőanyagok, amelyek kiváló eredményt nyújtanak. Kimondottan a belső hőszigeteléshez ajánlottak az üvegszál-erősítésű ásványi hőszigetelő lapok, amelyek ásványőrleményből készülnek. Különféle zártcellás polisztirol alapanyagú szigetelő lapok is használhatóak a belső oldali szigeteléshez.
A belső szigetelés a hazai éghajlati viszonyok és a folyamatos fűtés miatt nem feltétlenül a tökéletes eredményt fogja hozni, ezért csak abban az esetben érdemes ezt a szigetelési módszert választani, ha tényleg nem megoldható a külső oldali hőszigetelés.
tags: #hoszigeteles #belsoleg #parafa #reteg