Az Aranyszájú Szent János Görögkatolikus Kulturális Központ és Egyetemi Kollégium megvalósulása: Történelem, építészet és közösség
A Budapest XIV. kerületében található, egykoron Schuler József által építtetett, ma pedig az Aranyszájú Szent János Görögkatolikus Kulturális Központ és Egyetemi Kollégium otthonául szolgáló épület története messze túlmutat a falak fizikai megvalósulásán. Az épület sorsa, funkcióváltásai és a mögötte álló közösségek mind hozzájárulnak egy komplex kép kialakításához, amelyben az építészeti örökség, a történelmi átalakulások és a jövőbe mutató kulturális és egyházi tervek fonódnak össze. Az építkezés, vagyis az épület jelenlegi formájának kialakítása, egy hosszabb folyamat eredménye, amelynek gyökerei a 19. század végére és a 20. század elejére nyúlnak vissza, míg a legfrissebb átalakítások egészen 2024-ig nyúlnak.
Az épület múltja: Schuler József villájától a kulturális központig
Az épület eredetileg Schuler József, a kor egyik ismert gyárosa számára épült. Az 1880-as években alapított papírkereskedése a felső tízezer körében rendkívül népszerűvé vált, ami megalapozta Schuler gazdasági sikereit. Ez a jól jövedelmező vállalkozás tette lehetővé számára, hogy a Városligethez közeli, akkoriban előkelőnek számító utcában, a mai XIV. kerületi Bosnyák utca 1/A. szám alatt egy fényűző házat építtessen. Az építkezés 1910-ben kezdődött Benedek Dezső építész tervei alapján. Benedek Dezső építész pályafutása során több jelentős épülettel gazdagította Budapest városképét, ám az ő életútja is tartogatott fordulatokat. A Magyar Királyi József Műegyetemre 1887-ben jelentkezett, de tanulmányait többször is megszakította, és szakot is váltott, így csak harminchat évesen, 1905-ben kapta meg építészdiplomáját. Az 1898-ban alapított saját építési vállalkozása számos munkát eredményezett, köztük a zuglói vasalóházat (XIV. Bosnyák utca 1/A., 1911), az I. Batthyány utca 26. szám alatti ötemeletes épületet (1911), a későszecessziós elemeket magán viselő Reich-házat (VI. Szív utca 42., 1913-1914), a Karády Katalinnak otthont adó V. Nyáry Pál utca 9.-et (1912), valamint a Magyar Tisztviselők Takarékpénztárának bérházát a VIII. kerületben.
Schuler József élete utolsó két évében San Domingo-i főkonzulként is tevékenykedett, bár az ország mára már nem létezik ezen a néven. A papírkereskedelemmel foglalkozó vállalata, a Schuler József Rt., nyolc évtizeden át működött. Az első világháború idején hadirendelésekkel életben maradt üzem 1918-ban alakult részvénytársasággá. A második világháború pusztításait viszonylag kisebb sérülésekkel vészelte át, és Budapest ostroma után szinte azonnal újraindult a szovjet katonai parancsnokság által biztosított nyersanyagokkal. A gyár termékskálája a Rákosi- és Kádár-korszakban is bővült, az 1948-as Államosítási törvény után azonban az Írószergyárat privatizálták, és új tulajdonosa rövidesen megindította a felszámolást. Ma már a gyár épületeinek jó része, mint például a Gyömrői út 59-61. alattiak, nem állnak.
Az építtető halála után a család még egy évtizedig lakott az épületben. Az elmúlt évszázad során az épületben számos ismert személyiség is megfordult. A leghíresebbek közé tartozik a három évet (1926-1929) itt töltött Beyer Gizella, aki Bajor Giziként vált ismertté. A színésznő ebben az időszakban a Nemzeti és a Magyar Színházban is játszott, és itt érte őt első férjétől, Vajda Ödön ügyvédtől való válása is. A Thain Bessy néven híressé vált Thain Erzsébet színésznő is az 1930-as években lakott a Schuler-villában. Ő több autóversenyen is részt vett, és bár többször került balesetbe, a törvény előtt sosem kellett felelnie az okozott súlyos sérülések miatt. A motorversenyző Balázs László, valamint a karikaturista Szepes Béla is megihlette az épületben lakó személyiségeket.
A terület korábbi funkciói és átalakulásai
Az épület környezetében is jelentős változások mentek végbe az évtizedek során. Korábban az 5. számú telken a Császári és Királyi IV. Honvédségi lakótelep helyezkedett el, amelynek épületeit 2009-ben elbontották. A terület egy másik részén az Aquincum Orgonagyár és a Kontrax irodaház állt, amelyeket 2014 és 2018 között bontottak le. Ezeken a helyeken ma már új épületek állnak, amelyeket több kisebb cég használ. Érdekesség, hogy az Uzsoki Utcai Kórház Krónikus és Rehabilitációs Belgyógyászati Osztályai is ebben az épületben működnek, illetve korábban itt működött a Budapest Környéki Törvényszék Budakörnyéki Járásbírósága is.
Az Aranyszájú Szent János Görögkatolikus Kulturális Központ és Egyetemi Kollégium létrejötte
Az épület legutóbbi, nagyszabású felújítása 2015-ben vette kezdetét, miután az állam az ingatlant a Hajdúdorogi Metropolitai Egyház tulajdonába adta. A felújítás 2024-ben fejeződött be, és az épület az Aranyszájú Szent János Görögkatolikus Kulturális Központ és Egyetemi Kollégium otthonává vált. Ez az intézmény a fővárosi kulturális élet gazdagításához kíván hozzájárulni, többek között egy kortárs görögkatolikus ikonművészeti kiállítás bemutatásával.
Az átadó ünnepségen Claudio Gugerotti bíboros kiemelte a magyar vérét, és felidézte az elmúlt ötven év változásait Magyarországon, amelyeket "Isten művének" nevezett. Hangsúlyozta, hogy a hely nem csupán elméleti szinten működő kulturális központ, hanem a betérő emberek közötti valódi kapcsolatok kialakulásának helyszíne is lehet. Azt kívánja, hogy a látogatók legyenek olyanok, mint Zakeus, akiknek kérdéseik vannak, és az ide betérők keressék Istent egymás tekintetében.
Soltész Miklós, az egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár Szent II. János Pál pápa gondolataira hivatkozva hangsúlyozta Magyarország szerepét Kelet és Nyugat határán, mint a béke közvetítőjét. Kiemelte a görögkatolikus egyház fontosságát ebben a folyamatban, mint amely "két tüdőt összekötő, létfontosságú hörgő szerepét tölti be". Kitért a közelünkben dúló háború káros hatásaira, és arra, hogy az ortodoxiával és Rómával is szoros kapcsolatokat ápoló görögkatolikus egyház nagy szerepet játszhat az ortodoxia és a katolicizmus közötti sebek gyógyításában.
Kocsis Fülöp érsek-metropolita beszédében kiemelte, hogy a görögkatolikusok közel 150 éve vannak jelen Budapesten, de az Aranyszájú Szent János Görögkatolikus Kulturális Központ és Egyetemi Kollégium immár saját tulajdonú házuk. Bár az épület első látásra nem tűnik egyházi épületnek, "imádságnak mindig lesz hely" benne. Kifejezte reményét, hogy az új épület megáldása nem csupán egy kisebbségben élő egyház kezdeményezése, hanem egy életerős egyház fejlődésének újabb állomása, amely képes hatékonyan képviselni Isten ügyét és a krisztusi örömhír terjesztését.
Végezetül Seszták István főhelynök, az "építkezés motorja", köszönetet mondott mindenkinek, aki hozzájárult az épület felújításához és az intézmény létrehozásához, hogy az "Isten jósága megtapasztalhatóvá váljon" az új kulturális központban.
Az építkezés: konkrétumok és átfogó projektek
A megadott információk alapján több, különböző méretű és jellegű építkezési, illetve felújítási projektet azonosíthatunk, amelyek rávilágítanak a kivitelező cégek sokoldalúságára és tapasztalatára.
Az épülethez kapcsolódóan említésre méltó a Bp. Ida u 2. sz. XI. ker. 145 nm családi ház General kivitelezése, amely egy kisebb léptékű, de teljes körű megvalósítást takar. Ehhez hasonlóan a Péteri 185 nm családi ház General kivitelezés és a Budakeszi 220 nm családi ház General kivitelezés is önálló, teljes körű építési projekteket jelölnek.
A társasházak terén is számos tapasztalatot gyűjtöttek. A Royal Bau Rt. nevéhez fűződik a Budapest VI. ker. Aradi u. 14. VIII. emelet 11.000 m2 79 lakásos társasház szerkezet építés projektje, amely egy jelentős méretű, szerkezetépítési feladatot takar. Ezen kívül a Royal Bau Rt. nevéhez köthető a Sun-Residence Kft. Bp. Akácfa u 13 sz Társasház Komplett tető bontása és teljes felújítása is. Ez utóbbi munka magában foglalta a Bp. Akácfa u. 13. Társasház 42 lakásos társasház Generál felújítása feladatát is.
Szintén említésre méltóak a homlokzati és szigetelési munkálatok. A Bp. Baross u 90 sz Társasház Külső belső homlokzat felújítás hőszigetelés projektje, valamint a Bp. Losonci tér 5 és Práter u 52 sz társasházak összes nyílászáró cseréje és a hozzájuk kapcsolódó Bp. Losonci tér 5 és Práter u 52 sz társasházak belső homlokzat felújítás 4350 nm mind arra utalnak, hogy a cégek rendelkeznek tapasztalattal az épületek energetikai korszerűsítésében és esztétikai megújulásában. A Bp. Losonci tér 5 és Práter u 52 sz társasházak lapos tető vízszigetelés teljes felújítása pedig a tetőszerkezetek szigetelésének magas szintű szakértelmét támasztja alá.
Az Arcadom Rt. nevéhez fűződik az Alcsút - Göböljárás, Demján Sándor Úr privát rezidenciája Generál kivitelezés, ami egy exkluzív, magán célú építkezést jelent. A Pátria Kft. pedig a Budapest VI. Vörösmarty u. Royal Bau Rt. projektjében vett részt, ami szintén egy nagyobb léptékű társasház kivitelezését jelzi.
Ezek a projektek, bár nem mind kapcsolódnak közvetlenül az Ida utca 2. szám alatti épülethez, mégis jól illusztrálják azt a széleskörű szakértelmet és tapasztalatot, amellyel a megvalósításban részt vevő cégek rendelkeznek. A különböző méretű és komplexitású munkálatok - a családi házaktól a nagyszabású társasházak szerkezetépítéséig és felújításáig - mind hozzájárulnak ahhoz a képhez, hogy az Aranyszájú Szent János Görögkatolikus Kulturális Központ és Egyetemi Kollégium létrehozása egy jól átgondolt és professzionálisan megvalósított beruházás eredménye.
Az épület jelenlegi funkciója, mint kulturális központ és egyetemi kollégium, egyben a múlt és a jövő összekapcsolódását is szimbolizálja. Az egykori polgári villa átalakulása egyházi és kulturális intézménnyé azt mutatja, hogy az épületek képesek megújulni és új értelmet nyerni, miközben megőrzik történelmi hagyatékukat. Az építkezés, mint folyamat, itt nem csupán a fizikai építést jelenti, hanem egy közösség életre hívását és annak jövőbeli fejlődésének biztosítását is.
