A kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás bevezetése Magyarországon
- január 15-től jelentős változás lép életbe az építőipar szabályozásában: a kivitelezők, tervezők és mérnökök számára kötelezővé válik a felelősségbiztosítás. Az új előírás célja az ágazat megbízhatóságának növelése, a megrendelők érdekeinek védelme és a kivitelezésből, tervezésből eredő károk rendezésének hatékonyabbá tétele. A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (“Méptv.“) rögzíti, hogy kormányrendeletnek kell előírnia a vállalkozó kivitelezői tevékenység folytatásához szükséges felelősségbiztosítást. Ez a kormányrendelet, az egyes építésügyi tárgyú kormányrendeleteknek a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 286/2024. (IX. 30.) kormányrendelet (“Kormányrendelet“) lépett hatályba október 1-jén, módosítva a Kivitelezési Kódexet, vagyis az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009 (IX. 15.) Korm. rendeletet.
A Méptv. (többek között) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt (“Étv.“) váltotta fel. Az Étv. korábbi szabályai a kivitelezőkre vonatkozó felelősségbiztosítást nem írtak elő, a Kivitelezési Kódex rendelkezései pedig csak szűk körben utaltak rá: a kivitelezési szerződés tartalmi elemei, valamint az építési munkaterület átadása, az építési napló megnyitása és a kivitelezés megkezdése körében írták elő azt, hogy a kivitelezőnek rendelkeznie kell a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott kötelező felelősségbiztosítással. A korábbi szabályozás szerint ez csak a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 6/A. § (1) bekezdése szerinti építőipari kivitelezésre vonatkozott.
Az új szabályozás és hatálybalépése
Az új, kötelező felelősségbiztosításra vonatkozó rendelkezések alapján a vállalkozó kivitelezőnek 2025. január 15-től kell rendelkeznie felelősségbiztosítással. Ez a kötelezettség azokra a kivitelezési szerződésekre és tevékenységekre vonatkozik, amelyekre a Kormányrendelet hatálybalépését (azaz 2024. október 1-jét) követően adták át a kivitelezési dokumentációt, kötötték meg a kivitelezési szerződést, vagy végeztek építőipari kivitelezési tevékenységet. Ennek megfelelően olyan szerződésekre, tevékenységekre, amelyeket október 1-je előtt kötöttek vagy kezdtek meg, nem kell kötelező felelősségbiztosítást kötni.
A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) 2024. október 1. napján hatályba lépő rendelkezései alapján a tervezőket érintő felelősségbiztosítási szabályok is megváltoznak. A tervező a tervezési szerződésben vállalt valamennyi tervezői szolgáltatás körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni. A kötelező tervezői felelősségbiztosítással a tervezőnek 2025. január 15-től kell rendelkeznie.
Kikre vonatkozik a kötelezettség?
A felelősségbiztosítás megkötése általános tervezői és kivitelezői kötelezettséggé válik. A Kivitelezési Kódex nem tartalmazza a "vállalkozó kivitelező" fogalmát, ezért a Méptv. definíciója az irányadó: eszerint vállalkozó kivitelezőnek minősül a fővállalkozó kivitelező, a megrendelő vállalkozó kivitelező és az alvállalkozó kivitelező is.
Kivitelezőnek számít: az, aki építőipari kivitelezési tevékenységet végez, azaz építési, átalakítási, felújítási, bontási vagy egyéb, építési munkálatokhoz kapcsolódó feladatokat lát el. Ez érinthet egyéni vállalkozókat, vállalkozásokat és szervezeteket, beleértve a katás vállalkozókat is, akik kis munkákat, felújításokat vállalnak lakossági ügyfeleknek.
Tervezőnek számít: az a szakember, aki építészeti, mérnöki vagy más műszaki tervezési feladatokat végez egy építési projekt során, legyen az egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság.
A biztosítás kiterjed a biztosított tervezővel munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyekre, valamint a tervezői szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett alvállalkozók tevékenységéből eredő olyan károkra, melyekért a biztosított tervezőt kártérítési felelősség terheli. Fővállalkozóként a mi kötelességünk a biztosítás megkötése és kiterjesztése minden alvállalkozóra. Ha az alvállalkozóknak további alvállalkozóik vannak, akkor rájuk is a fővállalkozó köti meg a biztosítást. Felelős műszaki vezetőként a velünk szerződésben álló fővállalkozó kötelezettsége, hogy ránk is kiterjessze a biztosítást.
A biztosítás fedezete és limitek
A Kormányrendelet meghatározza, hogy milyen esetekre kell kiterjednie a kötelező felelősségbiztosításnak. Ide tartoznak a személyi sérüléses és dologi károk, valamint e károkkal összefüggésben bekövetkezett személyi sérüléses nem vagyoni sérelmekre tekintettel felmerülő sérelemdíjak. A tervezők és mérnökök számára kialakított szakmai felelősségbiztosítás szintén személyi sérülésekre, dologi károkra és nem vagyoni sérelmekre nyújt fedezetet.
Ugyanakkor a tervezési tevékenység során felmerülő hibák leggyakrabban tisztán pénzügyi károkat okoznak, melyre a jogszabály nem ír elő kötelező biztosítási fedezetet. Ezért egyes biztosítók, mint például a Colonnade Biztosító, a jogszabályban előírt alapfedezeten túl, kiegészítő Pénzügyi károk térítése fedezetet is kínálnak. Ezáltal az olyan tisztán anyagi veszteségeket okozó károk, mint például egy hibás statikai tervezés következtében szükségessé váló helyreállítási munkák költségei is térülhetnek.
A felelősségbiztosítás mértékét a beruházási költségkerethez igazítják, sávosan. Például a tervező esetében 50 millió forint beruházási költségkeretig biztosítási eseményenként legalább 2 millió forintig, míg 100 millió forint feletti beruházási költségkeret esetén legalább 10 millió forintig kell fedezetet biztosítania. A fővállalkozó kivitelező esetében ezek az összegek magasabbak, 50 millió forint beruházási költségkeretig legalább 10 millió forint, 100 millió forint felett pedig legalább 30 millió forint. Fontos kiemelni, hogy a jogszabályban rögzített minimum limitek nem írják elő a teljes körű fedezetet minden esetben, ezért a vállalkozók érdeke, hogy a kockázatok kellő mértékben le legyenek fedve.
Adminisztráció és ellenőrzés
A felelősségbiztosítással kapcsolatos adminisztrációt és szankciós tevékenységet főleg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (“MKIK“) látja el. Az MKIK-hoz szükséges bejelenteni a felelősségbiztosítás szerződés megkötését, valamint a felelősségbiztosítási jogviszony megszűnését. Az MKIK ellenőrzi a biztosítások meglétét is: amennyiben a vállalkozó kivitelező nem rendelkezik felelősségbiztosítással, először megtiltja a szakmagyakorlási tevékenység folytatását, majd a türelmi idő lejártának eredménytelen eltelte esetén törli a vállalkozó kivitelezőt a nyilvántartásból.
A tervezőnek a biztosítási évfordulót követő 8 napon belül köteles tájékoztatni az őt nyilvántartó területi kamarát a felelősségbiztosítási szerződés fennállásáról, és meg kell küldenie a fedezetet igazoló biztosítási kötvény másolati példányát. Ha a területi kamara titkára megállapítja, hogy a szakmagyakorló nem rendelkezik kötelező felelősségbiztosítással, a biztosítási szerződés megkötéséig, de legfeljebb hat hónap időtartamra megtiltja a szakmagyakorlási tevékenység folytatását.
A megfelelő biztosítás kiválasztása
A megfelelő biztosítás kiválasztása nem csupán a jogszabályi megfelelés miatt elengedhetetlen. Egy nagyobb káreset nemcsak jelentős anyagi terhet róhat a vállalkozásra, hanem likviditási problémát is okozhat, ha a cég nincs megfelelően felkészülve. Egy jól megválasztott felelősségbiztosítás nemcsak a jogszabályi kötelezettségek teljesítését segíti, hanem komoly előnyt is jelenthet a piacon. A biztosítók kockázatelemzése rávilágít a projektek gyenge pontjaira, így a vállalkozások már előre megtehetik a szükséges lépéseket a problémák megelőzésében. Egy megfelelően biztosított vállalkozás mindig megbízhatóbb és professzionálisabb benyomást kelt, ami nemcsak az ügyfelek, hanem a partnerek és alvállalkozók szemében is bizalmat kelt, a versenytársakkal szemben pedig előnyt jelenthet.
Érdemes biztosítási alkusz segítségét kérni a folyamat során. Az alkusz összeállítja az igényeknek megfelelő anyagot, elküldi a biztosítóknak, akik kidolgozzák rá az ajánlatokat. A visszakapott ajánlatokat és a biztosítás feltételeit az alkusz kielemzi, és bemutatja az ügyfélnek. Fontos, hogy ne hagyjuk utolsó pillanatra a biztosítás megkötését!
A felelősségbiztosításnak a szerződés megszűnését követő 3 éven belül bekövetkezett károkra is fedezetet kell nyújtania. A szerződésnek fenn kell állnia, tervező esetében legalább az elektronikus építési főnapló megnyitását követő 2 évig, fővállalkozó kivitelező esetében legalább a lakóépület teljes műszaki átadás-átvételének lezárásáig.
A biztosítási limit összegek meghatározása során az éves nettó árbevétel vagy jövedelem az egyik alapvető tényező. A korábbi években az éves nettó jövedelem fogalma nem volt egyértelmű, ám a bankok azt a tájékoztatást kapták, hogy az éves nettó jövedelem az előző naptári év teljes nettó árbevételét jelenti. Ezt a jogalkotó egyértelmű célja, hogy a felelősségbiztosítási fedezet ne formális megfelelési elem, hanem a tényleges szakmai kockázatokkal arányos, valós védelmet nyújtó eszköz legyen.
A jogszabályi előírások folyamatosan változhatnak, ezért érdemes naprakésznek lenni. Az Építésijog.hu előfizetői specifikus kérdésekre kaphatnak válaszokat egy összeállításban. A kotelezokivitelezoiestervezoifelelossegbiztositas.hu oldalon rengeteg hasznos információt találhatunk, és a nagy szakértelemmel rendelkező tanácsadók segítenek eligazodni a felelősségbiztosítások útvesztőjében.
tags: #januartol #kotelezo #a #tervezoi #es #kivitelezoi