Kisméretű tömör tégla és áthidalók: felhasználás, kötés és beépítés részletei

Sokan élnek abban a tévhitben, hogy a kisméretű tömör téglák kora lejárt, és ma már csak bontott formában lehet hozzájutni ehhez a kifejezetten masszív, tartós és a hőszigetelés tekintetében is kiválóan működő megoldáshoz, mely a hatvanas, a hetvenes és a nyolcvanas években alapvetően meghatározta a magyar építőipart. Csakhogy a valóságban a tömör tégla az egyik legjobb falazóanyag a világon, még ha érdemeit az újabb termékek miatt sokan hajlamosak kisebbíteni. Bár a költséghatékonyság miatt ma már gyakorlatilag senki sem választ tömör téglát egy új lakóház felépítéséhez, azt azonban ennek ellenére is lényeges kiemelni a sorból, hogy közel sem csak bontott formában lehet hozzáférni manapság a kisméretű tömör téglákhoz.

Hogy mire használhatók a mindennapok során a kisméretű tömör téglák? Mint fentebb is említettük, a kisméretű tömör téglát hosszú évtizedeken át használták arra, hogy lakóházak épüljenek belőle. Egyre több helyen találkozni a kisméretű tömör téglákkal kerítések építésénél, mert rengetegen ragaszkodnak az olyan megoldásokhoz, melyeknél a tégla látható marad. Inkább a bontott tégláknál jellemző felhasználási mód, de a rusztikus megoldások kedvelői gyakran friss kisméretű tömör téglát is előszeretettel vásárolnak abból az apropóból, hogy járdát készíthessenek belőle. Alkalmazható burkolatként a falon, a lábazaton, de sok esetben a homlokzaton, a nyílászáró körüli területeken is látható.

Felkeltettük érdeklődését? A kisméretű tégla az egyik legkedveltebb falazóanyagunknak a téglának a közismert darabja. Természetes anyagból, agyagból és vízből készül. A gyártáskor végzett égetéshez sok energiára van szükség. Ezen kívül azonban alig terheli a környezetet. A kisméretű tégla, a formázás, száradás majd égetés után nem éghető építőanyaggá válik. A benne lévő anyagnak köszönhetően a tégla hőtároló képessége is kiváló. Tömörségéből adódóan azonban a hőszigetelő képessége nem igazán jó.

A kisméretű téglából nagy teherbíró képességű válaszfalak, pillérek, pincefalak, valamint boltozatok és boltívek építhetők. Falazott kémények is építhetők a kisméretű téglából. Elsősorban belső térben lévő vakolt belső válaszfalak, teherhordó válaszfalak építésére érdemes használni a kisméretű téglát. A kisméretű tégla 25 cm hosszú. A szélessége 12 cm, és a magassága 6,5 cm. A kisméretű téglából azonban akár 25 cm széles, kiváló hangszigetelő teherhordó válaszfalat is építhet. Azért, mert a tömör kisméretű téglában van anyag, és ezért a tömege révén jó a hangszigetelő képessége és a hőtároló képessége is. A hőszigetelő képessége nem annyira jó, ezért külső fal építésére csak külön hőszigeteléssel alkalmas.

A 25 cm hosszúságú, 12 cm szélességű, és 6,5 cm magasságú kisméretű tégla méretei egyformák mindenütt. A kisméretű tömör tégla súlya bizonyos határok között változik. A Bakonytherm kisméretű tömör téglája 3 kg körüli. A nagyszilárdságú, tömör Putnoki kisméretű tégla tömege is 3 kg körül van. A különböző téglaformátumok közül hazánkban a kisméretű tömör tégla az egyik legelterjedtebb falazóanyag - azonban fontos megemlíteni, hogy a Bakonytherm kínálatában nagyméretű tömör tégla is elérhető, amely szintén kiválóan alkalmas hagyományos falazatokhoz, különösen a századfordulós bérházak stílusának megidézésére.

A tégla kötés tulajdonképpen a falazás során alkalmazott minta, amely meghatározza, hogyan helyezkednek el a téglák soronként. A cél, hogy a fal ne csak tartós, hanem biztonságos is legyen: az egymásra illeszkedő téglák elosztják a terhelést, elkerülhetővé válik a repedezés, és egységes szerkezet jön létre. A legismertebb megoldás: a felső sor téglái az alsó sor közepére esnek. Itt a sorok negyed tégla eltolással követik egymást. A fugák nem pontosan fél tégla eltolással, hanem szabálytalanabb ritmusban következnek.

A Bakonytherm kifejezetten nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a téglák méretpontossága megfeleljen a szakmai elvárásoknak. A kötés sikeressége nemcsak a mintán múlik, hanem a kivitelezés pontosságán is. A méretpontosság kulcsfontosságú, hiszen a rosszul illeszkedő téglák gyengítik a falazatot. Emellett a jó kötés figyelembe veszi a fal funkcióját is: egy teherhordó fal esetében más elvárások merülnek fel, mint egy díszburkolatnál.

A kisméretű tégla nemcsak tartós, hanem sokoldalú is. Könnyedén kialakíthatók vele boltívek, íves falak, különleges homlokzati megoldások vagy akár díszítő kerítésszakaszok is. A kivitelezés minősége kulcsfontosságú - még a legjobb tégla sem hozza a kívánt eredményt, ha nem pontosan kerül beépítésre. A kisméretű tégla kötések nemcsak a falazat szilárdságát határozzák meg, hanem meghatározó szerepet játszanak az épület karakterében is. Egy jól megválasztott kötés tartósságot, esztétikumot és stabilitást kínál.

A kisméretű tégla egy nagy múltra visszatekintő falazóanyag, ami végre a Mesterek Futára webáruházból is megrendelhető. Magyarországon a 60-as, 70-es és a 80-as években kifejezetten közkedvelt volt ez a fajta tégla, hiszen a korábban leggyakoribb vályogházhoz képest nagyon modernnek számított. Az úgynevezett kádár-kockák szinte kivétel nélkül mind kisméretű téglából épültek, amiből már most is láthatod, hogy valószínűleg egy erős, jó minőségű termékről beszélünk. Teljes mértékben ebből a téglából épített falakkal tehát leggyakrabban régi házaknál találkozhatsz, ma már kevésbé szokás használni.

A hosszabbik oldala 25 cm (250 mm), a rövidebb oldala 12 cm (120 mm), a magassága pedig 6,5 cm (65 mm). A súly már nem ilyen, ott előfordulhatnak eltérések, hiszen szerkezetileg nem mindegyik kisméretű tégla egyforma. Látszó falszerkezet esetén a tömör kisméretű tégla különösen előnyös, hiszen kifejezetten szép a megjelenése, a webáruházunkban elérhető márkák terméke már-már luxus külsőt teremt a házba. Szép, különleges és exkluzív hatást lehet vele elérni a legtöbb lakásban és házban, így mindenképpen érdemes kipróbálni!

Áthidalók: miért tégla álcában érkeznek?

Olyanok, mintha téglából lennének, mégsem abból vannak, nevük ellenére nem hidak (bár hasonló szerepet töltenek be) és könnyen keletkezik körülöttük hőhíd - ezek a legelterjedtebb ismeretek az áthidaló elemekkel kapcsolatban. De kezdjük az alapoktól: vagyis mik azok az áthidalók, és mire valók?

Áthidaló épületelemek mindazon gerendaszerű, teherviselő elemek, amelyek a terhelés eloszlását és/vagy az épületek alapnál magasabb szintjeinek terhelhető aljzatát képzik. A fenti definícióból máris kiderül, miért is tűnik kissé kaotikusnak az, ha az interneten próbálunk információt találni a témáról: egyszerűen túl sokféle és többféle funkciójú áthidaló használható (és hasznalandó) különböző alkalmazási célokra. Az I-gerendák a külső falak felső peremén kialakított koszorú oldalai között hidalják át a teret, ezekkel alakítják ki a födémet, vagy többszintes épület esetében az egyes szintek aljzatát. És áthidalóknak nevezzük azokat a rövidebb, különleges szilárdságú elemeket is, amelyeket a nyílászárók fölött építenek be a falakba azzal a céllal, hogy ne azok tartsák a föléjük kerülő falazat súlyát.

A rövid áthidalók funkciója: a régi épületekben vastag fagerendák vagy vasból készült elemek kerültek beépítésre, de ma már ezek csak ritkán engedélyezettek. A fa idővel elkorhad, a vas rozsdásodik, és a különböző anyagok nem biztosítják a megfelelő szigetelést. A mai modern áthidalók első pillantásra egyfajta „téglagerendáknak” néznek ki - valójában azonban különleges szerkezetű és különleges eljárással készülő elemek. Jelen cikkünkben a Leier termékeit vettük górcső alá, de a főbb paraméterek jellemzőek a piacon megtalálható hasonló termékekre is. Az elemek külső burkolatát képező kerámia kéregelemek 0,33 m hosszban készülnek téglaipari gyártási technológiával, a kiégetett kerámiaelemeket pedig 0,25 m-es méretlépcsővel sorolják. Az MDA-típusú elemek hossz 0,75-3,25 m között változik, az MDVA elemek pedig 0,75-2,00 m között.

Az MDA és MDVA - mi a különbség? Az MDA elemek hosszabbak és szélesebbek, 12 cm szélesek, magasságuk 65 mm. Az MDVA elemek 9 cm szélesek és szintén 65 mm magasak. Mindkét típus kerámia burkolattal rendelkezik, és előfeszített betonacélszállal töltötték meg őket. A kerámia máz megóvja az elemeket az időjárás behatásaitól, miközben a tégla illesztéseket is elősegíti.

Miért van téglaálcázás? A cél az, hogy a fal felületével azonos legyen a kötés megjelenése, így a vakolat vagy a hőszigetelő tábla rögzítése egyszerűbb legyen, és a felület egységesnek tűnjön.

Hogyan kell beépíteni a rövid áthidaló elemeket?

Egyszerűen: az ajtó vagy ablak nyílásának tetejére kell fektetni őket, alá kell támasztani, majd föléjük betonozni vagy felfalazni olyan magasságig, hogy elérjük a következő téglasor magasságát. A beton megkötése után az alátámasztást ki lehet venni. Technikailag a beépítés nem bonyolult, de szükség van odafigyelésre a kivitelezés pontosságára és a fal funkciójára tekintettel. A legfontosabb szabály: az áthidaló legyen 25 centiméterrel hosszabb a nyílásnál, hogy mindkét oldalon túlnyúljon 12,5-12,5 cm-rel. A felfekvési felületre 1 cm vastag kiegyenlítő habarcsréteget kell felhordani, és ebbe kell elhelyezni az áthidalókat. Az áthidalók fölötti részt betonozni kell vagy kisméretű téglából felfalazni. Külső falaknál gondoskodni kell a megfelelő szigetelésről, hogy ne alakuljon ki hőhíd az áthidaló mentén.

Mi az a hőhíd? Különböző csatlakozásoknál különböző anyagok érintkeznek, és ezek nem azonos mértékben veszik fel a hőt, így a hő nem egyenletesen áramlik ki az épületből. Például az ablakok és ajtók környékén lehet penészedés és felgyülemlő pára. A megfelelő szigetelés alkalmazásával ezt el lehet kerülni.

Az áthidalók terhelhetősége fontos: a teherbírás kiszámítása összetett, de példaként egy Leier-hoz tartozó kalkuláció segítségével szemléltethető. Példaszámításként 38 cm vastagságú külső fal esetén 2 db MDA 150 típusú áthidaló használata 1,50 m-es nyílásra. A határterhelés 11,96 kN/m egy áthidalóra vonatkozóan, tehát két áthidaló esetén 23,92 kN/m. A valóságban ezt a számítást érdemes szakemberre bízni, és vásárláskor kérni segítséget az értékesítőktől.

Hogyan használjuk az áthidalókat különböző falvastagságok esetén? Például 45 cm-es falvastagságnál belső teherhordó falnál két MDA típusú áthidaló elegendő lehet, a külső oldalon pedig 8 cm vastag hőszigetelő tábla kerül elhelyezésre. 38 cm-es falvastagság esetén belső falnál három MDA, külső oldalon 8 cm vastag hőszigetelés. 30 cm-es falvastagság esetén belső falnál két MDA, külső oldalon 5 cm hőszigetelés. 25 cm-es falvastagság esetén egyszerű a megoldás: két darab MDA áthidaló elegendő.

A beépítéskor kiemelt figyelmet igényel a nyomott öv kialakítása: a nyomott övet ráfalazással vagy rábetonozással készítik el. A falazatot úgy kell kialakítani, hogy az áthidaló felfekvési pontjai alá az egész falazóelem kerüljön. A falazatot a beépítés során törekedni kell egyenletes kötésben falazni, és a vízszintes/fugák teljes habarcs kitöltésére kell figyelni. A nyílás létrehozása előtt a falazatban ki kell alakítani az áthidaló szerkezetet.

Az alátámasztás kérdése: a Porotherm A-10 neo és A-12 áthidalók építés közben alátámasztás nélkül nem terhelhetők. A második nyílásméretig középen egy helyen, nagyobb nyílások esetén két alátámasztás szükséges. Az alátámasztásokat csak a koszorú és a húzott öv teljes megszilárdulása után szabad eltávolítani. A teherbírást és a szakszerű kialakítást szakembernek kell ellenőriznie és megterveznie.

téglaalapú áthidalók beépítése

tags: #kismeretu #tegla #athidalo #kotes

Népszerű bejegyzések: