Kistarcsa Város Helyi Építési Szabályzatának Szerkesztése és Alkalmazása
Kistarcsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikkének és más kapcsolódó jogszabályok felhatalmazásai alapján kidolgozta a településrendezési és építési feladatok végrehajtásának rendjét, tartalmi elemeit, valamint a településrendezési sajátos jogintézményeket. A rendelet célja a településtervek tartalmának meghatározása, elkészítésének és elfogadásának rendje, továbbá a közlekedési, közmű- és zöldfelületi követelmények rendszerezése.
A jogi alapok és felhatalmazások áttekintése
A településfejlesztésre vonatkozó alapelveket az Alaptörvény, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvények és rendeletek határozzák meg. E felhatalmazások alapján a településtervek tartalmát és a véleményezésre jogosult államigazgatási szerveket a rendelet részletezi. A szabályozás az OTÉK és a 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet előírásait figyelembe véve határozza meg a közlekedési területek övezeteit, a védőtávolságokat és a beépítési lehetőségeket.
Az elővásárlási jog, a településrendezési szerződésre vonatkozó előírások és a szabályozási terven feltételhez kötött jogok részletezése is ezen jogszabályi alapok alapján történik. A szabályozási elemek meghatározása során a közterületi szélességek, a telekterületek kapcsolata és a környezethez illeszkedő, egységes megjelenés kerül előtérbe.
A település közlekedése és közúti övezetei
A közlekedési területek övezeteinek területét a 1. és 2. mellékletek határozzák meg. Az övezetek közül kiemelendőek a főútvonalak és a belterületi gyűjtőutak övezetei, továbbá a kötöttpályás közlekedést meghatározó övezetek. A védőtávolságok az út tengelyétől számítva meghatározottak, amelyeket az OTÉK és OTÉK-hez kapcsolódó rendeletek szerint kell alkalmazni. A 3. számú főút külterületi nyomvonala mentén 100-100 méteres védőtávolságot ír elő a rendelet, és korlátozásokat a magasépítmény és kerítés elhelyezésére is bevezethet.
Az országos közutak külterületi szakaszainak mentén védősávokat kell biztosítani, és az utak feletti létesítmények elhelyezése a közművek védőtávolságaihoz igazodik. A közúti területek tervezésekor a közlekedési és közmű-szabályozások összhangban vannak, hogy a közlekedés biztonságos és fenntartható legyen.
A településképet meghatározó építési övezetek
A Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) különböző övezeteket definiál, mint például kertvárosias lakóterületek, falusias lakóövezetek, mezőgazdasági és erdőgazdasági övezetek, Gip-1 ipari övezet, valamint közösségi és vegyes területek. Az övezetekre vonatkozó legfontosabb szabályokat a 3. §, 9-12. §, 14. § és 16. § fejezetek tartalmazzák. Ezek között kiemelkedő elemek a beépítési százalék, az építési hely mélysége, az előkertek mérete és az oldal- és hátsókerti kerítések magassága, átláthatósága.
A falusias és kertvárosias övezetekben legfeljebb négylakásos lakóépületek helyezhetők el részben, és a beépítés fő funkcióit a környezethez igazítva kell megtervezni. A tetőfedés és homlokzat színezése során törekedni kell a természetes anyagok használatára, fehér és meleg árnyalatokra, valamint olyan tetőfedő anyagokra, melyek a környezetbe illeszkednek. A kerítésekre vonatkozó előírások között hangsúlyos a nyitottság és a kerítések egyenletes megjelenése; lemez- vagy hullámlemez kerítés nem engedélyezett.
A közterületek és építmények harmonikus illeszkedése érdekében a tereprendezésnek a környező telkekhez igazodnia kell, és a telekhatáron belüli feltöltés vagy bevágás csak korlátozott mértékben engedett, támfalak pedig megfelelően meg kell tervezettek legyenek. A beépítési helyek meghatározásánál figyelembe veszik a szomszédos telkek adottságait és a közterületek vonalait is.
Építési és környezetvédelmi előírások
A vízgazdálkodás és a csapadékvíz-elvezetés területenkénti megoldásai kiemelten kezelt feladatok. A telekeken belül a csapadékvíz összegyűjtése és visszatartása intézkedésalapú, és a helyi záportározó kialakítása szükség szerinti lehet. A vízvédelmi és karsztvédelmi előírásokat az OTÉK és a helyi vízgazdálkodási rendelkezések szerint kell alkalmazni. A közművek és közművédőtávolságok biztosítása közterületen vagy közműterületen történik, hogy a település infrastrukturális rendszere megbízható legyen.
A közmű- és energetikai létesítmények elhelyezésénél a védőtávolságokat és a közműterületek méretét összehangolják a helyi övezeti előírásokkal. A földgázzal ellátott területeken egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A hétköznapi közművek kiépítése és felújítása során a betartandó technikai követelmények és biztonsági standardok minden esetben érvényesek.
Építmények és telekterületek megjelenése
A lakó- és vegyes övezetekben a telkek elrendezése, az elő- és hátsókert mérete és a kerítések magassága meghatározott keretek között mozog. Az épületek falazatának és címkézésének, valamint a tetőfedésnek harmonizálnia kell a környezettel. A lakóépületekre vonatkozóan előírt az oldalsó homlokzatra kerülő építmény, és az épületek magasságának meghatározása a környezethez igazodik. Az egyéb övezetek esetében meghatározott kivételek szerint lehetséges a többszintes vagy több telekbeépítés is.
Az építészeti részletek között kiemelkedő a homlokzati anyaghasználat és színezés a környezeti kontextus figyelembevételével. A tetőfedésnél a hagyományos anyagok használatára törekednek, és a tető szem előtt tartott dőlésszöge az utcai panoráma beilleszkedését szolgálja. Kivételes esetekben, a közterületek és közlekedési kapcsolatok érdekében kialakított támfalak megjelenése is részletezett.
Közélet és véleményezés
A rendelet szerint a településfejlesztési és építési eszközök tartalmát, elkészítésének rendjét és a beépítési feltételeket érintő véleményezésre jogosult állami és önkormányzati szervek, partnerek és egyéb érintettek részvételében történik. A partnerségi egyeztetések és a véleményezések célja a közösség érdekének legjobb figyelembe vétele, a hosszú távú, fenntartható fejlődés elősegítése.
KRESZ tanfolyam Live - 7. - A megállás és a várakozás 1.
tags: #kistarcsa #epitesi #szabalyzat