Kivett beépítetlen területre kerítés építése: jogi keretek, szabályok és gyakorlati megfontolások

A kerítésépítés minden ingatlan- és telektulajdonosnak jól felfogott érdeke. A kerítés egyértelműen elkülöníti a telekrészeket, a kertet vagy udvart az utcától, emellett komoly védelmi funkcióval is bír. Kerítésépítésnél a biztonsági mellett az esztétikus külső is fontos szempont. Szerencsére mára már olyan sokféle megoldás közül választhatunk, amelyekkel nem kell kompromisszumot kötnünk: a kerítés lehet szép, modern, stabil és időtálló egyben.

Az alapvető fontosságú, hogy a kerítés jogilag szabályozott tevékenység Magyarországon, és ezek megszegése akár bírságot vagy bontási kötelezettséget is maga után vonhat. A kerítésépítés szabályai sokkal szigorúbbak és részletesebbek, mint azt elsőre bárki gondolná. A kerítésépítés szabályai az egyik leggyakrabban félreértett területet jelentik az építkezések világában, pedig egy rosszul megépített kerítés bosszúságot, és komoly jogvitát is hozhat magával.

A kerítés jogi háttere

A kerítés műszaki építménynek minősül, és építése nem engedélyköteles. Építési engedély nélkül telepíthető, de ez nem jelenti azt, hogy bármilyen kialakítású lehet. Általánosságban a kerítés építése nem engedélyköteles. Ugyanakkor a kerítés formájára, méretére vonatkozó előírásokat be kell tartani, és olykor bejelentési kötelezettség is lehet - erről érdemes előre érdeklődni az önkormányzatnál.

A legtöbben nincsenek tisztában azzal, hogy mit lehet és mit nem. Az alapelv az, hogy minden olyan építmény, ami az ingatlan külterét érinti, beleszólhat a közterület vagy a szomszédos ingatlan használatába - ez pedig hatósági hatáskör. A kerítés létesítésére vonatkozóan, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló OTÉK határozza meg az általános előírásokat. A Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) a szomszédjogokat szabályozza; ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szomszéd nem akadályozhatja a kerítésed építését, de te sem építhető olyat, ami aránytalanul zavarja a szomszédod életét.

A Polgári Törvénykönyv szerint a kerítés közös építmény, ezért a szomszédoknak kell megállapodniuk. Telepítés előtt mindenképpen informálódjunk a helyi építésügyi előírásokról, mert a kerítésépítés szabályai településenként, sőt városrészenként is eltérhetnek. A helyi építési szabályzat (HÉSZ) településenként változik. Külön utánajárást igényel, ha műemlék telkén álló kerítés építéséről van szó, erre szigorúbb szabályok érvényesek. A támogatott felújítási körbe tartozik a kerítés és a hozzá tartozó kapu építése is.

Általános előírások és gyakorlati példák

Az OTÉK előírásai a teljesség igénye nélkül a következők: a kerítésnek teljes egészében a telken belül kell állnia, és kapuja nem nyílhat közterületre. A közterület használatát semmilyen módon nem veszélyeztetheti az építtető, például szögesdrót használata sem megengedett közterületen. Üdülőövezetben kizárólag nem tömör kerítés vagy élő sövény létesíthető.

A kerítésnek minden esetben az ingatlan saját területén kell állnia. A telek homlokvonalán álló kerítésen a közterület használatát veszélyeztető megoldást nem szabad alkalmazni. A kerítésnél közterület használatát veszélyeztető megoldást (például szögesdrót) nem szabad alkalmazni. A jogszabályi előírások megismerése után indulhat is a kerítésépítés, de előtte érdemes kiválasztani az igényeinkhez leginkább igazodó kerítésrendszert.

Kerítés magassága és átláthatósága: az utcafronti kerítés magasságát és az átláthatósági szabályokat a helyi HÉSZ határozza meg, és településenként változik. A legtöbb esetben a kerítés magassága legfeljebb 2 méter lehet, de sok önkormányzat ennél szigorúbb korlátozásokat ír elő. Saroktelkeken gyakran előírják, hogy a kerítés nem lehet teljesen tömör a kilátás és közlekedésbiztonság érdekében. Például a szolnoki építési szabályzat egyes területeken az utcafronti kerítések magasságát legfeljebb 1,5 méterben maximalizálja, és legalább 50 százalékban áttört kialakítást ír elő. Bizonyos telkeken pedig kerítés egyáltalán nem létesíthető. Tömör kerítés 2 méter felett nem létesíthető a telek homlokvonalán, és az utcafronton a járdaszint felett legalább 2 méterrel lehet szögesdróttal élni. A hátsó telekhatárnál lazább szabályozás érvényes, de itt is tilos olyan megoldást építeni, ami veszélyt jelent a szomszédra.

Szomszédok közötti megállapodások és felelősség: az OTÉK rendelkezik arról is, hogy kinek kell megépítenie és karbantartania a kerítést. Ha hatósági építés elrendelése történik, a telektulajdonos a homlokvonalon, a telek jobb oldalán futó és a hátsó telekhatár feléig futó vonalon köteles kerítést építeni és fenntartani. A szomszédok gyakran ugyanezt követik, és így állapodnak meg a kerítés fenntartásáról és karbantartásáról. A magyar jogszabályok nem mondják ki, hogy kinek kell építenie a jobb oldali kerítést; ez egy elterjedt tévhit. A Polgári Törvénykönyv alapján a telekhatáron álló kerítés közös tulajdon, és közös megegyezéssel kell gondoskodni róla.

Ha kötelező kerítést építeni, akkor azt meg kell építenie telek homlokvonalán, azaz az utcafronti részen, az útról nézve a jobb oldali telekhatáron, a hátsó telekhatár felénél, a jobb oldali telekhatártól számítva, ha nincs más megállapodás a tulajdonosok között. Oldalhatáron álló beépítésnél az oldalkerítés azon az oldalon kötelező, ahol az épület csatlakozik a telekhatárhoz, kivéve, ha a helyi szokások vagy előírások mást engednek. A telekhatár kerítések gyakran viták forrásai, rendezésére pedig peres eljárás adhat only választ. A szomszédokkal való egyeztetés elengedhetetlen a harmonikus kerítésépítéshez; már a tervezéskor beszéljük meg kerítéssel kapcsolatos elképzeléseinket a szomszédal!

Különleges kerítéstípusok és szabályok

A szögesdrót használata lakóövezetekben erősen szabályozott. OTÉK előírásai alapján a kerítés nem veszélyeztetheti a közlekedőket és a szomszédos ingatlanokat. Külterületeken, például mezőgazdasági területeken a szögesdrót gyakrabban előfordul, de itt is a balesetvédelmi szempontok az irányadók. A szögesdrót csak 1,8 m felett, a belső oldalon használható, közterület felé tilos. A sövény jogi szempontból kerítésnek számít, ha telekhatáron áll; a Polgári Törvénykönyv szerint a sövény nem nyúlhat át a szomszéd területére vagy a közterületre, és 2 méter alatt kell maradnia.

Ha kutyát tartunk a kertben, a kerítésre külön szabályok vonatkoznak a biztonság érdekében. A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet az állattartásról kimondja, hogy az állat nem jelenthet veszélyt a környezetére. A kutyás kerítés magassága 1,8-2 m ajánlott, és biztonsági elem javasolt.

Amikor a terepviszonyok miatt támfalra van szükség, annak építése már építési engedélyköteles lehet. A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerint támfal akkor építhető engedély nélkül, ha 1 méternél alacsonyabb és nem terheli szomszédos telek; 1 méter felett engedélyköteles, terhelés esetén mindig engedély kell. Műemlék telkén álló kerítés építéséről szigorúbb szabályok érvényesek; védett vagy kiemelt városképi területen településképi bejelentési kötelezettség alá eshet a kerítésépítés, és ilyen helyeken az illeszkedés vizsgálata történik.

Összefoglaló táblázat

Összességében a kerítésépítés tervezésekor elsőként érdemes tájékozódni a helyi HÉSZ-ben és OTÉK-ben meghatározott részletszabályokról, majd a szomszédokkal előzetesen egyeztetni, és a kiválasztott kerítésrendszert ezekhez a feltételekhez igazítani. Különösen figyelni kell a műemlék területek és kiemelt övezetek esetén az előírásokra és bejelentési kötelezettségre.

tags: #kivett #beepitetlen #teruletre #kerites #epitese

Népszerű bejegyzések:

• Kéménybiztonság és szerelt kémények – hogyan épüljön fel egy biztonságos tüzelőrendszer
• Praktibau kőzetgyapot ragasztó: tapasztalatok és értékelések
• Két Sportág Története és Jellemzői
• Új életet a falaknak: a színes tapéták ereje
• Útmutató a kőzetgyapot DHL szállításáról: árak, értékek és fenntarthatóság