Konyhaszekrények közötti athidalo: hogyan válasszunk és építsünk megfelelően
A konyha az egyik legnehezebben átalakítható helyiség a lakásban. A megvásárolt konyhabútort általában ritkán cseréljük le és a hibák, amelyeket e helyiség kialakításakor elkövetünk, gyakran csak hosszútávon válnak szembetűnővé. Az alábbi tippekkel elkerülhetjük ezeket a ballépéseket, vagy orvosolhatjuk a gyakran elkövetett hibákat. Nem azt sugalljuk ezzel, hogy csak a monokróm megoldás a jó döntés. Játszhatunk a különböző, egymást jól kiegészítő, főleg pasztell árnyalatokkal, ám ritkán szerencsés, ha a nagyobb bútorok kapják a legélénkebb színt.
A felső és az alsó konyhabútorok közötti részt a legtöbb konyhában csempe fedi. Ha meguntuk az évekkel korábban választott mintát, kevesen ugrunk neki egy teljes burkolatcserének - ilyenkor jó megoldás a különféle fali-és csempematricák bevetése. Persze ez sem tökéletes és végleges megoldás: könnyen előfordulhat, hogy a választott minta erősen elüt a konyha stílusától, ezért vásárlás előtt alaposan gondoljuk meg, valóban jó választás-e. A megoldás? Ahogyan a nagyobb bútorok esetében, úgy itt is azt javasoljuk, kapjanak inkább semleges árnyalatot a falak, ha felfrissítenénk a konyhánkat, tegyük azt a kiegészítők évszakonkénti cseréjével.
A konyhában bizonyos műveleteket egymás után végzünk el: főzés közben például igencsak zavaró lehet, ha a pulttól a szemetes messze esik. A konyha berendezésekor gondoljuk végig, mit milyen sorrendben csinálunk és ennek megfelelő sorrendben helyezzük el a bútorokat, tárgyakat. Funkcionálisan legfontosabb elemek a mosogató, a főzőlap és a hűtő hármasa. Első pillantásra tágasnak és esztétikusnak tűnhetnek a nyitott polcok, ám hosszútávon nem biztos, hogy jó ezt a megoldást választani. A kezdeti rendezettséget felválthatja az egyre gyűlő holmik összevisszasága, ráadásul így könnyebben megtapad az edényeken, poharakon, tányérokon a por és a zsír. Rendezettebb hatást kelt a konyha, ahol az éppen használt tárgyak vannak csak szem előtt.
Természetesen egy-két kisebb nyitott polcon jól mutatnak a különböző dekorelemek, de érdemes az étkészletet, poharakat, edényeket, poharakat zárt szekrényben tartani. Amennyiben lehetséges, a plafonig építsük be a felső konyhaszekrényt. A konyhában sem elegendőek csupán a funkcionális fényforrások. Sok időt töltünk itt, gondoskodjunk a megfelelő hangulatról!
Konyhaszekrény elemei - áttekintés
Számos lehetőség amit most próbálunk picit részletesebben kifejteni. Konyhaszekrény elemek - általánosan: ebben a cikkben elsősorban a saját elemeinket mutatjuk be, miután széria elemekkel és egyedi elemekkel is dolgozunk, így természetesen mind a két oldalt kifejtjük.
Alsó elemek: Teljes magassága alatt a lábazat és a munkalap vastagsága is benne van. Ez a méret általában 87-92 cm között van annak függvényében, aki a konyhát használni fogja mi a kényelmes, ő maga milyen magas. A szekrénytest 73 cm mind a szériában mind az egyedi gyártásban, a munkalap 28 vagy 38 mm vastag, de már majdnem mindenki a 38 mm-t választja. A szekrény mélysége szériánál 52,5 cm ajtóval együtt, a munkalap kb 2 cm-t áll előre, így 5 cm rés van a szekrény és a fal között, amit szerelőrésnek hívunk, vezetékek, csövek elvezetésére alkalmas. Egyedinél 55 cm-re szoktuk gyártani az alsó elemeket.
Alsó elemek csinosítása és típusa: a legolcsóbb és legegyszerűbb a nyitott elem, ami lehet sima egy polcos vagy a 15 cm széles elemeket szoktuk bortartónak elkészíteni amibe 5 üveg elfér. A keskeny elemeket 15, 20, 30 cm-es elemek népszerűek fűszertartóként, ebből kihúzható vasalatokat teszünk, króm kosár két tálcás verzióban. Fiókos elemek a széria bútorcsaládoknál 40 cm-től kezdődnek, de az egyedinél sincs sok értelme kisebb elembe tenni, mert a fiók belső hasznos része sokkal kisebb. Létezik belső fiók lehetőség is az egyedinél, pl. ha magas fiók van azon belül lehet kihúzni egy belső kis magasságú fiókot.
Alsó sarokelemek: a sarokelemeket külön kell választani, mert több féle megoldása létezik. A sarokelemek között az egyenes és a diagonál sarkokat különböztetjük meg, egyedinél ezt kiegészíti a 90 x 90 -es sarokelem, amiben egy ¾-es kör kosarat téve nagyon praktikusan ki lehet használni. Szerkezeti megoldások közül a magic corner is elérhető.
Felső elemek: a felső elemek magassága 63, 72, 76 cm között változik, mélysége 31 cm ajtóval együtt. Egyedi gyártásnál a megrendelő mondja meg milyen magasságot szeretne, mélységét általában 35 cm-esre készítjük. Üvegnyitók és ajtóválaszték: lehetnek felnyílósak, üvegesek, oldalra nyílósak és a vasalatokkal lehet játszani, például dupla felnyílós Blum szerkezetű vagy hagyományos teleszkópos változat. Üveg általában savmart változat, de vitrines konyhánál víztiszta üveget is teszünk, és lehet a polc is üvegből.
Összességében a konyhabútor elemeit úgy érdemes megtervezni, hogy a munka kényelmes legyen, és a konyha harmonizáljon az életvitelünkkel. A tervezés során figyelembe kell venni a család szokásait, az eszközök elhelyezését, a padló és falak anyagát, a víz- és elektromos kiállásokat. A szettek gyakran standard méretű elemekből állnak, amelyek könnyen igazíthatók az egyéni igényekhez, ezáltal költséghatékony és praktikus megoldást kínálnak.
Áthidalók az építészetben: miért és hogyan?
Áthidaló épületelemek mindazon gerendaszerű, teherviselő elemek, amelyek a terhelés elosztását és/vagy az épületek alapnál magasabb szintjeinek terhelhető aljzatát képzik. A rövid áthidalók funkciója: az ajtók és ablakok fölött építik be, hogy ne azok tartsák a föléjük kerülő falazat súlyát. A mai modern áthidalók kerámia burkolattal rendelkeznek, és előfeszített betonacélszálakkal töltöttek, így masszív és stabil megoldást nyújtanak. A beépítés lényege: az ajtó vagy ablak nyílásának tetejére fektetik az elemeket, alá támasztják, majd föléjük betonozzák a falat, hogy elérjék a következő téglasor magasságát.
Hőhíd fogalma: különböző anyagok találkozásánál a hőátbocsátás nem egyenletes, és a hőhidak miatt penészedés lehet az eredmény. A megfelelő szigetelés elkerülésére kiemelten figyelünk az áthidaló környékén a hőhídmentességre is. A határterhelés számítása összetett, ezért a gyártói táblázatok adatait, illetve tervezői segítséget érdemes igénybe venni. A példaszámítás bemutat egy 1,50 m-es nyílásra - de a valóságban a falvastagságtól és a teherhordó fal típusától függően eltérő megoldások léteznek.
Az áthidalók beépítésének szabályai: az áthidaló 25 cm-rel hosszabb legyen a nyílásnál, a felfekvési felületen 1 cm vastag kiegyenlítő habarcsréteget alkalmazunk, és a fölötte lévő részt kisméretű téglából ráfalazzuk vagy betonozzuk. Külső falaknál pedig gondoskodni kell a megfelelő szigetelésről, hogy ne alakuljon ki hőhíd az áthidaló mentén. Az alkalmazott elemek teherbírása a nyílás méreteihez és a fal vastagságához igazodik, és a gyártói táblázatokban találhatók a részletes adatok.
Végezetül megemlíthető, hogy az építészeti megoldások között a hagyományos téglakeretek mellett a korszerű áthidalók is gyorsan és hatékonyan alkalmazhatók, amennyiben megfelelően tervezettek és beépítésre kerülnek. Minden esetben célszerű szakértő tervezőmérnök vagy értékesítő kolléga segítségét kérni a helyes méretezés és a kivitelezés érdekében.
Gyakorlati tervezési szempontok a konyhában
Összehasonlításhoz: egy rosszul megtervezett bútor esetében - az előkészítő egység és a mosogató útvonala során - egy átlagos főzésnél kb. 60 métert is lemérhetünk. Egy jó elrendezésnél - ahol ez a távolság 174 cm-ről 60 cm-re mérséklődik - csupán 19,2 métert futunk. A teljes főzés során az összes útvonal 263,24 métert jelenthet az új tervnél. A formaválasztás, például G-alaku vagy L-alaku megoldások, a hely adottságaihoz igazítva biztosítják a kényelmes munkát és a hatékony közlekedést.
A konyha térbeli elrendezése ma számos formában érkezhet: egysoros, kétsoros, L-alakú, U-alakú, G-alaku és szigetes kialakítás is létezik. Az egysoros konyhát hosszú és keskeny helyiségekben használjuk, amikor a bútorok egy oldalon sorban követik egymást. A kétsoros konyhánál fontos, hogy ne kelljen túl sokat forgolódnunk, és a mosogató és a főzőhely egy oldalra kerüljön. Az L-alaku elrendezés lehetővé teszi két falfelület beépítését, minimális helyigénye 240×280 cm. A U-alakú kialakítás három oldalról beépített konyhát jelent, ahol párhuzamos sorok és sarokhasználat van; a legoptimálisabb, ha minden fontos funkció a kéznél van. A G-alaku konyha az U-alakú megoldásnak egy változata, amelybe reggeliző vagy étkezőasztal csatlakozik.
Konyhatervezés - avagy hogyan tervezd meg az álomkonyhád
Ha a konyha nem határolt falmentes munkatérrel rendelkezik, a konyhasziget jó megoldás lehet: a belsőépítészet szempontjából optikai és funkcionális előnyökkel jár, akár mosogatóként, főzőszigetekként vagy étkezőfelületként is használható. A közel 15 négyzetméteres területű megoldások a legoptimálisabbak, de a tervezés során mindig figyelembe kell venni a munkafolyamatok sorrendjét, az ergonómiai előírásokat, a szabványokat és a megrendelői igényeket. A konyha és étkező közötti kapcsolattartás fontos szempont: a kényelmes és hatékony gyakorlati használat érdekében az elemeknek közelebb kell lenniük egymáshoz, miközben a pult és a főzőfelület között elegendő szabad felületet kell hagyni.
Áttekintés a tervezés nagyságairól és szabványokról
A konyha tervezésekor az MSZ EN 1116:2004 európai szabvány adja ki a releváns méreteket, amely alapján a fő méretek és a munkamagasság, a lábazat magassága és a szekrények mélysége meghatározható. A konyha ergonómiai sajátosságai közé tartozik a folyamatok zökkenőmentes sorrendje, a kinyújtott testtartás minimálisra csökkentése, a könnyen tisztítható és higiénikus munkaterület biztosítása, a hangulatos és stílusos tárolási hely kialakítása, és minden felhasználó igényeinek figyelembe vétele a tervezés során. A köztudatban számos forma létezik, többek között a lineáris, kétsoros, L-, U- és G-alaku elrendezés, valamint a sziget megoldások.
tags: #konyhaszekrenyek #kozott #athidalo