A Településképi Bejelentési Eljárás Lényege és Szabályai

A településkép egy adott település vizuális és hangulati összképét jelenti, melyet az épületek, zöldterületek, utcák, és egyéb elemek együttesen alkotnak. Ennek megőrzése és fejlesztése érdekében a helyi önkormányzatok számos eszközt alkalmaznak, melyek közül kiemelkedő fontosságú a településképi bejelentési eljárás. Ez az eljárás biztosítja az önkormányzat számára, hogy befolyásolni tudja a településképet, különösen azokat az építési tevékenységeket, amelyek nem tartoznak az építésügyi hatósági engedélyezés vagy az egyszerű bejelentés hatálya alá. A településképi bejelentés tehát egy önkormányzati hatósági ügy, amely az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit is magában foglalja.

Miért Létfontosságú a Településképi Bejelentési Eljárás?

A településképi bejelentési eljárás célja, hogy az adott településen tervezett, építeni vagy átalakítani kívánt épületek, építmények, reklámok és rendeltetésváltoztatások megfeleljenek a helyi építési szabályzatban (HÉSZ) és a Településképi Arculati Kézikönyvben (TAK) rögzített követelményeknek. Ezáltal biztosítható, hogy az új beavatkozások illeszkedjenek a meglévő környezetbe, tiszteletben tartsák a helyi építészeti hagyományokat és hozzájáruljanak a településkép minőségének emeléséhez. A helyi önkormányzatok a településkép védelmét a helyi építési szabályzatban, illetve bizonyos esetekben más módon, településképi követelmények meghatározásával, támogatási rendszerekkel és önkormányzati településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával valósítják meg.

A Településképi Bejelentési Eljárás Alapjai és Lépései

Az eljárás lényege, hogy bizonyos építési tevékenységek, reklámok elhelyezése vagy rendeltetésváltoztatások megkezdése előtt bejelentést kell tenni az illetékes önkormányzatnál. A bejelentett tevékenység akkor kezdhető meg, ha ahhoz más hatósági engedély vagy egyszerű bejelentés nem szükséges, és az önkormányzat a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül tudomásul vette és nem tiltja meg.

A bejelentéshez a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet, továbbá rendeltetésváltozás esetén a rendezési terv rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentációt kell mellékelni. Az önkormányzat a bejelentés beérkezését követően haladéktalanul bekéri az önkormányzati főépítész vagy a tervtanács szakmai álláspontját. Az ügyintézési határidő általában 15 nap.

Amennyiben az önkormányzat a településképi bejelentést tudomásul veszi, a tervezett építési tevékenységet 6 hónapon belül meg kell kezdeni. Ez az időkorlát biztosítja, hogy a bejelentett szándékok ne váljanak elavulttá, és a településkép-szabályozás hatékony maradjon.

Milyen Tevékenységek Igénylik a Településképi Bejelentést?

A településképi bejelentési eljárás megindítását a 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 13. számú melléklete határozza meg, amely azokat az építési tevékenységeket sorolja fel, amelyek esetében felmerülhet az önkormányzati bejelentési kötelezettség. Ezek közé tartoznak többek között:

Lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó épületek bejelentését megelőzően.
Egyedi védelem alatt álló építményeket érintő építési tevékenységek esetében, a kivitelezési munkálatokat megelőzően.
Reklámok elhelyezését és építését megelőzően.
Az építési engedélyezés nélkül megvalósítható bizonyos építmények megvalósítását megelőzően.
Építmény rendeltetésének megváltoztatását megelőzően.

Fontos megjegyezni, hogy egyes épületek, önálló rendeltetési egységek rendeltetésének módosítása során pedig minden esetben kötelező településképi bejelentési eljárást lefolytatni.

Helyi Védelem Alatt Álló Értékek és Településképi Követelmények

A településképi bejelentési eljárás szorosan összefonódik a helyi védelem alatt álló értékekkel. A helyi védelem célja az egyedi építészeti értékek, műtárgyak és egyéb alkotások megőrzése. Ezek felsorolását, valamint a településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a rendelet mellékletei tartalmazzák.

A Helyi Védelem Lényege:

Egyedi Védelem: Helyi egyedi védelem alatt álló épület, épületrész, műtárgy és egyéb alkotás, amely régészeti, településtörténeti, helytörténeti, településképi, építészeti, néprajzi, ipartörténeti vagy művészeti szempontból jelentős.
Megőrzés: A védett értékek fennmaradásának célja, feladata, a megőrzés módja elsősorban a rendeltetésének megfelelő használat. A védett érték a védelem fennállása alatt nem bontható el, életveszély esetén azonban szakvélemény alapján részleges bontás végezhető. A helyi egyedi védett érték külső megjelenését lehetőség szerint az eredeti állapotban kell megőrizni.
Nyilvántartás: A védett értékekről nyilvántartást kell vezetni.

Településképi Követelmények az Építkezésekre és Felújításokra:

A helyi önkormányzatok rendeletei részletes településképi követelményeket fogalmaznak meg, amelyek az épületek külső megjelenésére, anyaghasználatára, színezésére és tetőszerkezetére vonatkoznak.

Homlokzati Színezés: A helyi védett épületek homlokzati színezésénél, amennyiben nem igazolható korábbi dokumentumok alapján az eredeti szín, akkor a környezetébe illeszkedő színezési módot, pasztell árnyalatú föld színeket lehet alkalmazni. Az épületek vakolt, színezett homlokzati falfelületénél csak a fehér, tört fehér és a földszínek pasztell árnyalata, és természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók.
Tetőfedés: Főépület tetőhéjalásaként cserépfedés vagy megjelenésében cserépjellegű fedés alkalmazható. Az "egyéb területeken" a hullámpala, bitumenes zsindely, műanyag fedés az utcáról látható homlokzatokon nem alkalmazható.
Tetőhajlásszög: Főépületek kizárólag 35°-45° közötti tetőhajlásszögű magastetővel létesíthetők. Lapostető létesítése nem megengedett.
Egyedi Védett Épület Átalakítása: Egyedi védett épület átalakítása, bővítése esetén az utcai homlokzaton garázskapu, vagy gépkocsi behajtó kapuja utólag nem alakítható ki.
Kirakatok és Cégtáblák: A vállalkozások, üzletek cégtáblája, cégére az adott vállalkozás homlokzati felületén helyezhetők el, egymáshoz illeszkedően, igazodva a homlokzat kialakításához és színezéséhez.

Cégtáblák és Reklámok Elhelyezése

A cégtáblák, cégérek, feliratok és egyéb reklámhordozók elhelyezése szigorú szabályokhoz kötött, hogy ne sértsék a településképet.

Elhelyezés: Cégtáblák az adott vállalkozás homlokzati felületén, arra merőlegesen vagy az utcai kerítésen helyezhetők el.
Igazodás: Az elhelyezési magasság, a betűnagyság és a színvilág tekintetében egymáshoz illeszkedően, a homlokzat kialakításához és színezéséhez igazodva.
Egyéb Alkotások: Emlékművek, szobrok, képzőművészeti alkotások, faliképek, domborművek, mozaikok, emléktáblák, síremlékek, kereszt elhelyezésére is vonatkozhatnak helyi szabályozások.

Védett Értékek Nyilvántartása és Kezelése

A helyi önkormányzatoknak nyilvántartást kell vezetniük a védett értékekről. A helyi védelem alá helyezést és annak megszüntetését bármely természetes, jogi személy vagy szervezet kezdeményezheti írásban. A védett értékeket egységes megjelenésű táblával kell megjelölni, amely tartalmazza a védelem tárgyának megnevezését, a védett érték fajtáját, a tervező nevét és a megépülés évét. A tábla elkészíttetéséről és elhelyezéséről a polgármester gondoskodik.

Jogorvoslati Lehetőségek és Bírságok

Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a bejelentési kötelezettség elmulasztása vagy attól eltérő tevékenység valósult meg, településképi kötelezést adhat ki, és településkép-védelmi bírságot szabhat ki, amelynek összege elérheti az 1.000.000 forintot. Az önkormányzati hatósági döntéssel szemben a települési önkormányzat képviselő-testületéhez lehet fellebbezni. A másodfokú döntés ellen, vagy ha elsőfokon a képviselő-testület járt el, jogsérelemre hivatkozással, közigazgatási perben kérhető jogorvoslat a bíróságon.

Különleges Szabályozások és Eljárások

Egyes speciális esetekben, mint például tetőablak cseréje vagy beépítése, rendeltetésmódosítás, vagy közműépítések során is speciális szabályok és eljárások érvényesülhetnek.

Tetőablak Csere: Amennyiben a meglévő tetőablakot azonos típusúra cserélik, jellemzően nincs szükség engedélyre vagy bejelentésre. Ha a tetőablak beépítés egy teljes tetőtér-beépítés része, vagy az épület szerkezetét érinti, építési engedélyhez kötött lehet.
Rendeltetésmódosítás: Egyes rendeltetésmódosítások, például lakásból iroda vagy szálláshely kialakítása, esetén kötelező a településképi bejelentési eljárás.
Közműépítések: Közműépítés és -felújítás esetén az úttestet legalább fél pályaszélességében kötelező helyreállítani. A légvezetékeket föld alatti kivitelben kell telepíteni.

A településképi bejelentési eljárás tehát egy komplex, de annál fontosabb eszköz a települések egységes és esztétikus arculatának megőrzésében és fejlesztésében. Az eljárás megértése és betartása elengedhetetlen minden építkező, felújító vagy vállalkozás számára, aki hozzájárulni kíván településük vizuális minőségének javításához.

Elszámoláskövető oktatóanyag (Claim Cal)

tags: #telepuleskepi #bejelentes #tetoteri #ablak