Kozut alatti csatornakeresztmetszet meretezese – részletes útmutató a tervezéshez
Az ereszcsatorna rendszer egy nagyon fontos elem, és nem csak a tető számára, hanem az egész épület szempontjából is, hiszen a csapadékvíz megfelelő elvezetése kritikus kérdés.
Érdemes tehát többet megtudni az ereszcsatorna méretek és a csatorna típusok világáról, hogy Te is a legjobban válassz!
Apróságnak tűnik egy-egy épület esetében, pedig az ereszcsatorna rendszerének kialakítása nagyon is fontos.
Miért?
Mindenki tudja, hogy a tavasztó-őszig tartó időszakban egészen sokszor esik az eső, amit ideális esetben a tetőfedő anyag levezet az ereszcsatornába, az pedig egy, az épülettől kellő távolságban lévő árokba, vízgyűjtő helyre.
Areszcsatorna formák és jellemzőik
A milyen ereszcsatorna formák vannak?
1. Ez tekinthető a hagyományos formavilágnak, a legtöbb épületen a mai napig ilyet látni. Nincs kimagaslóan jó vízelvezetési képessége, de a szennyeződések, falevelek sem halmozódnak fel benne olyan könnyen, így családi házakhoz, klasszikus stílusú épületekhez tökéletes választás lehet.
2. Ritkábban használják ezt a típust, mivel régebbi építésű, hagyományos házakhoz annyira nem illik a megjelenése, ugyanakkor modern, minimalista épületek díszeként szuperül mutat. Letisztult és elegáns, vízelvezető képessége pedig nagyon jó, ami a legfontosabb szempont.
3. Ez a megoldás elég különleges, nem igazán elterjedt Magyarországon, de azért érdemes megemlíteni. A tető alatt végigfutó (félköríves vagy szögletes) csatornából nem egy zárt cső vezeti le a csapadékot, hanem egy díszes, szépen kialakított lánc.
Ereszcsatorna tervezésének alapelvei
Az ereszcsatorna elsődleges feladata a csapadékvíz elvezetése, ezért a tetőfelület mérete kulcsfontosságú.
A meredekebb szögű lejtés miatt a csapadék gyorsabban folyik le a tetőn, így egyszerre nagyobb mennyiségű víz kerül az ereszcsatornába, mint ugyanolyan esőzés mellett egy laposabb tetőnél.
Szárazabb éghajlatú területeken, ahol ritkák a heves esőzések, nincs szükség olyan széles ereszcsatornára, mint a kifejezetten csapadékos vidékeken.
Ha helyesen lettek felmérve a körülmények és a csatorna kivitelezése is rendben zajlott, akkor neked már csak az időszakos karbantartással kell majd törődnöd.
A csatornázás feladata a településekben keletkező szennyvizek, a településekre hulló csapadékvizek összegyűjtése, elvezetése és a környezetre ártalommentes elhelyezése. Mindegyik fontos és egymástól el nem választható.
Egyesített vs. elválasztott rendszerek
Először azt kell eldönteni, hogy egyesített rendszerű csatornát, vagy elválasztott rendszerű csatornát akarunk tervezni.
Egyesített rendszerű csatorna esetén a mértékadó vízhozam a szennyvízhozamból és a csapadékhozamból áll.
Elválasztott rendszerű csatorna esetén külön-külön kell méretezni a szennyvízcsatorna hálózatot és a csapadékvíz elvezető hálózatot.
Ebben az esetben a szennyvízcsatorna hálózatot a csúcslefolyásra, a csapadékvíz elvezető hálózatot pedig a mértékadó csapadék mennyiségére kell méretezni.
Kommunális szennyvízmennyiségek és tervezési tényezők
A kommunális szennyvízmennyiségek meghatározása: a vízfogyasztásnak általában 80-100 %-a kerül elvezetésre (pl öntözés miatt).
Fajlagos szennyvízkibocsátás kisebb településeknél 200-350 l/fö/nap, nagyobb településeknél 250-400 l/fö/nap, nagyobb városoknál 300-500 l/fö/nap.
Egy napi szennyvízmennyiség óraátlagát megkapjuk, ha a napi szennyvízhozamot osztjuk 24-el.
Ha a fajlagos szennyvízkibocsátást megszorozzuk a népesség számával, akkor megkapjuk a tömény szennyvíz napi mennyiségét. Qszh = N · q.
A tömény szennyvizet még a fejlődést figyelembe vevő növekedési tényezővel szokták megszorozni.
Időbeni változások és tervezési korlátok
A hidraulikai méretezésben az óracsúccsal kell számolni.
A kommunális szennyvízekből származó fajlagos mennyiségek: az ellátott lakosszámra vetített fajlagos szennyvízlefolyást táblázatokból vehetjük ki l/s/1000 mértékegységben.
Az ellátott területre vetített várható fajlagos szennyvízlefolyást is táblázatból vehetjük ki l/s/ha mértékegységben.
A fajlagos szennyvízmennyiséget különféle biztonsági tényezőkkel növelve kell figyelembe venni a tervezés során. Lélekszám növekedésének figyelembe vételével a fejlődő település esetén 1,2, a stagnáló település esetén 1,1. A fajlagos vízhasználat növekedése végett 1,1-1,2. Rendeltetés figyelembe vételével főgyűjtő csatornánál 1,2, más csatornaszakasznál 1,1.
Ez a cikk 17 éve frissült utoljára. A csatornázás fontosságát mutatja az a tény, hogy mikor a több ezer éve az etruszk vagy a római birodalomban használt csatornázás egy időre feledésbe merült, a városokban élő emberek között járványok törtek ki, és pestis, kolera stb. tizedelték az ott lakókat. Amikor felismerték a tömeges megbetegedések keletkezésének okát - a csatornázás hiányát -, s elkezdték kiépíteni azokat, a járványok is megszűntek. A csatornázás jelentőségét támasztja alá, hogy amíg 50-60 évvel ezelőtt szinte az összes kútvíz iható volt, ma alig találunk olyan kutat, melynek vize megfelelő lenne, mert időközben elszennyeztük a talajvizeket, ezért ma már tilos a szennyvizeket elszikkasztani.
Jelenleg a csatornában elvezetett szennyvizeknek csak kis része kerül biológiai tisztításra, emiatt környezetünk szennyezése nem csökken. Ha minden jól megy, akkor Budapest - csatornába vezetett - szennyvizei teljes egészében biológiai tisztításra kerülnek 2010 végétől. A szennyvíztisztítók kapacitása véges, emiatt - ahol lehetséges az esővíz gyűjtése - nem vezethetők a szennyvízcsatornába a csapadékvizek. Az összegyűjtött esővíz értékes, az ivóvíz kiváltására is alkalmas. Nagyon jó a kertek locsolására, de szürkevízként a WC-k öblítésére is használható (az ember napi vízfelhasználásának jelentős részét teszi ki a WC-öblítés).
Sajnos a sűrű beépítésű területeken alig, vagy egyáltalán nincs lehetőség a csapadékvizek gyűjtésére, felhasználására, az ilyen helyeken kényszerűség az egyesített csatornázás.
A csapadékvíz-vezeték részei: magastetőnél ereszcsatorna, lapostetőnél esetleg lombkosár, majd mindegyiknél ejtővezeték, alapvezeték (belső és esetleg külső).
Ha egyesített a rendszer, akkor a szennyvíz és csapadékvíz egy vezetéken köt be a közcsatornába.
A fürdőkád és a padlóösszefolyó között a vezetékméret nagy, azaz 32 mm átmérőnél nagyobb, s emiatt a szifonnál kifolyik a víz, illetve a fürdőhab. Ha ritkábban használt a kád, akkor kiszárad a szifon, és a csatornaszagok bejutnak a lakásba. Van lehetőség úszós szagelzárásra is, de biztosabb, ha ilyen esetben padló feletti bűzelzárót használunk.
A csatorna-ágvezeték hosszú, s emiatt gyakori a dugulás. A csatornaszellőzőt nem építik ki. Az ejtővezeték meghosszabbításaként kell a primer szellőző, s ha hosszú az ágvezeték, akkor kell a szekunder szellőző. Kiépítik a csatornaszellőzőt, de nem megfelelő méretűt, s emiatt az előző pontban felsorolt problémák jöhetnek elő. A szellőzővezeték tetejére nem tesznek védősapkát. A szellőzővezeték vízszintes elhúzása negatív lejtéssel készül. A szellőző levegő relatív páratartalma a vezetékben közelít a 100%-hoz, így a benne lévő nedvességből sok kicsapódik (kondenzálódik), s idővel vízdugó keletkezik a szellőzőcsőben. Kevés tisztítóidomot építenek be. Egy esetleges dugulásnál bontani kell a vezetéket és az épületszerkezetet. Túlméretezett a csőátmérő, s emiatt alacsony lesz az áramlási sebesség. c., 0,7 m/s - öntisztulási sebesség, ilyenkor a szennyvíz képes a leülepedett szennyeződéseket felkavarni s elszállítani. A vízfogyasztás s emiatt a szennyvíztermelés nem egyenletes a nap folyamán.
Az eddigiekből látható, hogy a szennyvízvezeték átmérőjén kívül a lejtést is meg kell határozni, mert amint az előzőkből látható, az áramlási sebességnek szűk határok közt kell lennie.
A méretek meghatározásának kiindulása a szállítandó vízmennyiség meghatározása. A lefolyási tényező értékeit az 1. táblázatban találjuk. A csapadékvíz intenzitását a 2. Az épület jellegétől függő tényező a 3. táblázatban szerepel. A víznyelő egyenértékek a 4. 3. 4. 1. 2. A csapadékvíz-ereszcsatorna méretek az 5. 5. Csoportos, öt férőhelyes sor-, ill. Amennyiben 196 m2-nél nagyobb felületről kell összegyűjteni a szennyvizet, úgy több levezetőt alkalmazhatunk, vagy két ereszcsatorna lejthet egy ejtővezeték felé.
A csapadékvíz-ejtővezeték méretét a 6. 6. A szennyvíz-ágvezeték méretét meghatározhatjuk tapasztalati úton és táblázatosan is. Tapasztalat alapján úgy méretezhetünk, hogy ha két különböző méretű vezeték csatlakozik egymáshoz, akkor a nagyobb mérettel megyünk tovább. Amennyiben két azonos méretű vezeték csatlakozik, akkor még maradhat a méretük továbbra is ugyanakkora, de a harmadik után már egy mérettel nagyobbat választunk. A táblázatos méretezés a víznyelő-egyenértékek összege alapján történik. A vezeték méretét a 7. táblázatban láthatjuk.
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény Vhr. 14. A fogyasztásmérő berendezés elhelyezésére szolgáló mérőhelyet az elosztói szabályzatban meghatározott minimális követelmények és szabályok betartásával kell kialakítani. Az Elosztói Szabályzat, amely a rendszer szintű kívánalmakat szabja meg, az ország egész területén egységesen érvényes és betartandó. A felhasználó létesítésében megvalósuló mérőhelyi vezetékekre - így a méretlen és mért fővezetékekre - vonatkozólag a minimális követelmények e tekintetben 2006. Tapasztalat szerint e szabályozás betartása nem egységes.
Az egységesség érdekében felhívjuk a figyelmet e szabály betartására. A terveket véleményezésük során e szempontok teljesülése esetén fogadjuk el. Egyedi kivitelezések esetén alapvetően kérjük a közölt szempontok betartását, de az ismerethiányból eredő problémák kifuttatása és kezelése érdekében, e figyelem felhívásunkkal egyidejűleg a kivitelezések elosztói átvételei során 2016. 09. 01.-ig moratóriumot hirdetünk. A megadott fordulónapig új létesítésként kivitelezett fővezetékek és fogyasztásmérőhelyek az MSZ 447:2009 szabvány 4.2.2. és 6.7. A villamos vezetékek kiválasztása nemcsak a megfelelő keresztmetszet meghatározásáról szól: figyelembe kell venni az elhelyezés módját, a vezeték hosszát, a szigetelés típusát, valamint a védelmi eszközök (pl. Szerző: HESTORE Hungary Kft. A nem megfelelően méretezett vezeték túlmelegedhet, tűzveszélyt okozva, vagy hibás működéshez vezethet.
A vezeték terhelhetősége azt a maximális áramerősséget jelenti, amelyet hosszú távon elvisel túlmelegedés nélkül. A fenti adatok az MSZ HD 60364-5-52 és EN 50565 szabványok alapján, szabadon fektetett egyeres rézvezetékekre vonatkoznak. A maximális kismegszakító érték minden esetben nem tartós terhelésre (MSZ HD szerint „időszakosan megengedett terhelés”) vonatkoznak. Minél hosszabb a vezeték, annál nagyobb a feszültségesés. Hőterhelést bíró szigetelés (pl. A védőcsőbe vagy vakolat alá helyezett kábelek nem tudnak annyira jól hűlni, így csökken a megengedett terhelhetőségük. A kismegszakító nem csak a vezeték védelmét szolgál (rövidzárlati áram), hanem a túlterhelések és zárlatok gyors lekapcsolását is. 1,5 mm² vezeték max.
A vezetékek kiválasztása során nem elég kizárólag a keresztmetszetet figyelembe venni. Számolnunk kell a fektetés módjával, a kábel hosszával, valamint azzal, milyen eszközöket fogunk táplálni és milyen biztosítékot alkalmazunk. A biztonságos méretezéshez a szabványok (pl. EN 50565, MSZ HD 60364-5-52) figyelembevétele elengedhetetlen. A cikkek a HESTORE Hungary Kft.
Az ereszcsatorna és a csatornahálózat tervezése összetett folyamat, amelyben a vízhozamok és a környezeti tényezők pontos felmérése elengedhetetlen a hosszú távú megbízhatóság érdekében.
tags: #kozut #alatti #csoateresz #meretezese