Kulcs erdtegrend lábazat: hő- és vízszigetelés a masszív alapokért

A lábazat megfelelő hőszigetelésével elkerülheti a lábazat és a homlokzat találkozásánál kialakuló hőhidat.

A hőhidat úgy tudja elkerülni, ha a homlokzaton és a lábazaton a falszerkezet teljes keresztmetszetének együttes hőszigetelő képessége egyforma.

Másrészt pedig a lábazat megfelelő hőszigetelése a talajon fekvő padló megfelelő hőszigetelését is segíti a homlokzati falak körzetében.

Ha a lábazat nem lenne jól hőszigetelve, akkor a falak tövében, a lábazati és homlokzati szigetelés találkozásánál hőhíd alakulna ki.

Harmadrészt pedig a lábazat vízszigetelése is kiemelkedő fontosságú.

Azért, mert a lábazatot sokkal több nedvesség éri, mint a homlokzatot.

A lábazatot a talajból is állandóan nedvesség éri.

Másrészt pedig a ház körüli járdáról felcsapódó esővíz jelentős része is a lábazatra csapódik fel.

A talajból felszivárgó nedvesség magát a lábazatot, a felcsapódó csapadék pedig a lábazat felszínét nedvesíti.

A lábazat megfelelő hő és vízszigetelésével évtizedeken keresztül elkerülhetők a kedvezőtlen hatások.

A homlokzati fal hőszigeteléséhez hasonló hőszigetelést biztosítva a lábazaton, valamint a lábazat megfelelő vízszigetelésével megnövelheti családi háza értékét.

A talajból felszivárgó nedvesség elleni vízszigetelést a lábazat felett építik be a homlokzati falba.

A lábazat viszont külön szigetelés nélkül nincs védve a felcsapódó esőtől.

Ezért kell a lábazatot a nedvességet is jól bíró hőszigeteléssel ellátni.

Az épületek vízszigetelését az épület alapjának megépített lábazat felett építik be a homlokzati falba.

A beépített vízszigetelés zárja el a talajból felszivárgó nedvesség útját.

A lábazatra felcsapódó nedvesség ellen pedig a lábazatot kell szigetelni a nedvességnek jól ellenálló hőszigetelővel.

Ha viszont a lábazat vízzáró hőszigetelése nem történt meg, akkor nagy a veszélye annak, hogy a lábazat nedvesedik, és a nedvességtől pedig salétromosodik.

Ha csak a lábazat nedvesedik, felette azonban a homlokzati fal száraz, akkor egyszerűbb a lábazat utólagos szigetelése.

Ha az épület lábazata melletti, ház körüli járda kifelé lejt, akkor a járdával minden rendben van.

Ha viszont a járda befelé, az épület felé lejt, akkor a járdának a lejtését meg kell fordítani.

Ha a ház körüli járda több helyen meg van repedve, akkor a repedéseken is beszivárog a lehulló_csapadék a talajba, és a lábazat vízzáró hőszigetelése nélkül ettől a csapadéktól is erősen nedvesedhet.

Ilyenkor a töredezett járdarészeket ki kell javítani.

Akkor is befolyhat a csapadék az épület falához, ha a ház körüli járda és a lábazat között hézag van.

Ilyenkor a járda és a lábazat közötti részt bitumennel ki kell önteni.

Sokszor okoz gondot a tetőről lefolyó vagy zivatarkor egyenesen lezúduló csapadék is.

Az esővizet elvezető csatorna esetleges hibáit is ki kell javítani az esővíz elvezetéséhez.

A tetőről lefolyó esővizet és hólét el kell vezetni a ház tövétől az esővízcsatornába, vagy pedig össze kell gyűjteni hordókba locsolóvíznek.

Ha az épület homlokzati fala is salétromos, akkor ez azt mutatja, hogy a homlokzat is nedvesedik.

Ilyenkor mindenképp ki kell szárítani a falat, és utána pedig meg kell oldani a fal vízszigetelését is.

A nedves falról a nedvesedési szint felett egy méter magasan le kell verni a vakolatot.

Eztán meg kell tisztítani a felületet, és hagyni kell kiszáradni a falat.

A fal száradása után a fugákat kb.

A habarcs száradása után a falat újra át kell kefélni, és vízzel le is kell mosni.

Ha a fal laza szerkezetű, akkor a rabichálót érdemes felrakni a falra a jobb tapadás érdekében.

Ezután következik az újonnan felvitt vakolat előtt a gúzolás.

Ez a felhordott vakolat jobb tapadását fogja biztosítani.

Ha viszont a homlokzat nem nedvesedik, akkor a lábazat feletti vízszigetelésre nincs szükség.

A homlokzatot kőzetgyapot és hungarocell szigeteléssel is lehet szigetelni.

A hungarocell szigetelés lehet hagyományos fehér színű, expandált hungarocell szigetelő vagy pedig a grafitos hungarocell szigetelés is.

Ezek a kiváló homlokzati hőszigetelők azonban a lábazat nedvesség elleni védelmére nem alkalmasak.

Az Austrotherm Expert Fix forhabosított expandált polisztirol lemez minimális vízfelvétellel és sűrű bordázottsággal.

A lábazat vízszigetelése mellett a hőszigetelés azért fontos, mert a lábazati hőszigeteléssel nem alakul ki hőhíd a lábazat és a homlokzat találkozásánál, és ezzel jelentősen csökken a hőveszteség és javul a homlokzat hőszigetelésének eredményessége is.

A lábazat és homlokzat közötti hőhíd megelőzésével megelőzheti a nedvesedést és a fal penészedését is a lábazat és homlokzat találkozásánál.

Ezzel pedig a lakás jobb, egészségesebb levegőjét is biztosítja.

Ez különösen fontos akkor, ha asztmával vagy légúti allergiával küzdő él a családban.

Egyrészt a homlokzat és a lábazat falszerkezete teljes keresztmetszetének hőszigetelése minél inkább egyenlő legyen.

Másrészt pedig ezt a teljes keresztmetszetében minél egyformább hőszigetelést úgy biztosítsa, hogy a lábazati szigetelés semmiképp se legyen kintebb a homlokzati szigetelésnél.

Erre azért van szükség, hogy a homlokzatról lecseppenő csapadék ne jussson be a lábazat kiálló szigetelésének szerkezetébe, és ott ne okozzon nedvesedést.

A lábazati szigetelés rétegrend azt a sorrendet jelenti, amelyben a különböző rétegek felépülnek a lábazaton.

Ez nem csupán technikai részlet, hanem kulcstényező az épület tartóssága és hőszigetelő képessége szempontjából.

A helyes rétegrend alapja a vízszigetelés, amely megakadályozza, hogy a talajból felszivárgó nedvesség károsítsa a falakat.

A lábazati szigetelés mélysége kulcsfontosságú tényező, hiszen a szigetelésnek legalább a fagyhatár alá kell érnie, hogy megakadályozza a talajból érkező hideg hatásait és a szerkezet felfagyását.

Ezzel biztosítható, hogy a falak és az alap hosszú távon is stabilak maradjanak.

A lábazat magassága szintén meghatározó: általában 30-50 cm-rel a talajszint felett ajánlott kialakítani, így védi a homlokzatot a csapadéktól, felcsapódó víztől és szennyeződésektől.

A lábazati szigetelés felrakása elsőre talán bonyolultnak tűnhet, de ha tudod a lépéseket, sokkal egyszerűbb, mint gondolnád.

Az első lépés mindig a felület előkészítése.

A falat tisztítsd meg minden szennyeződéstől, portól, régi, laza vakolattól.

Ezután jön a vízszigetelés elhelyezése.

Ez az a réteg, amely megakadályozza, hogy a talajból felszivárgó nedvesség roncsolja az épület szerkezetét.

Ha ezt a lépést kihagyod vagy nem jól csinálod, a hőszigetelés sem fogja betölteni a szerepét.

Amikor a vízszigetelés rendben van, következhet a hőszigetelő táblák rögzítése.

Ehhez speciális ragasztót használj, de sok esetben érdemes dübelekkel is megerősíteni a stabilitás érdekében.

A munka végén elengedhetetlen a hálózás és a felületvédelem.

Ez a réteg adja meg a szigetelés tartósságát és esztétikus megjelenését.

Amikor a lábazat hőszigetelés kerül szóba, a legtöbben azonnal az XPS és az EPS táblák közötti választáson gondolkodnak.

Az EPS (expandált polisztirol) olcsóbb megoldás, jó hőszigetelő képességgel rendelkezik, és megfelelő választás lehet, ha a lábazat nincs kitéve nagy mechanikai terhelésnek.

Ezzel szemben az XPS (extrudált polisztirol) zártabb cellaszerkezetének köszönhetően szinte egyáltalán nem szívja magába a nedvességet, ráadásul nagyobb nyomószilárdsággal bír.

A kenhető lábazati vízszigetelés az egyik legmegbízhatóbb megoldás a nedvesség elleni védelemre.

Előnye, hogy hézagmentes, folytonos védőréteget képez a felületen, így nincs esélye annak, hogy a víz az illesztéseknél beszivárogjon.

A kenhető vízszigetelést több rétegben kell felhordani, általában ecsettel vagy glettvassal.

Az első réteg után célszerű erősítő hálót beágyazni, majd erre kerül a második réteg, ami teljes vízzárást biztosít.

Fontos, hogy a kenhető vízszigetelést mindig tiszta, pormentes, száraz felületre vidd fel, és a sarkoknál, csatlakozásoknál különös figyelmet fordíts a precíz kivitelezésre.

A lábazati vízszigetelés csomópontja kritikus szerepet játszik az egész épület nedvesség elleni védelmében.

Ez az a pont, ahol a függőleges és vízszintes szigetelési síkok találkoznak - például az alaplemez és a fal csatlakozásánál.

A jól megtervezett lábazati vízszigetelés csomópontnál a vízszintes szigetelést a falra felvezetve kell elhelyezni, hogy folytonos, megszakítás nélküli kapcsolat alakuljon ki.

A csomópontban különösen fontos az anyagok kompatibilitása - például ha bitumenes lemezből készült az alap vízszigetelése, érdemes ahhoz megfelelő bitumenbázisú kenhető vagy lemezes anyagot választani a lábazatra is.

A terméskő lábazat esztétikus és időtálló megoldás, ám hőszigetelési szempontból külön figyelmet igényel.

A terméskő lábazat hőszigetelésekor az első és legfontosabb lépés a vízszigetelés kialakítása, hiszen a kő könnyen magába szívhatja a nedvességet.

Ezután következik az XPS táblák rögzítése, amelyek a nagy nyomószilárdságuk és vízzáró tulajdonságuk miatt ideálisak kőburkolatok alá.

A hőszigetelésre kerülhet a terméskő burkolat, amelyet fagyálló ragasztóval rögzítenek.

Sokan esnek abba a hibába, hogy a ház külső szigetelésekor megállnak a homlokzat szigetelésénél.

Tedig korántsem elég csak a falakkal foglalkozni!

Gondolni kell a lábazat hőszigetelésére is, ugyanis nélküle ugyanúgy komoly károk keletkezhetnek az épületben, ráadásul a pénztárcánk is könnyen megrövidülhet a magasabb fűtési költségek miatt.

Tudtad? Mi az a lábazat?

A lábazat emeli ki az épülendő házat a talaj síkjából.

Az épületek szigetelése során nemcsak a homlokzat, hanem a lábazat szigetelése is nélkülözhetetlen feladat, ugyanis a lábazati rész van leginkább kitéve az időjárás viszontagságainak és a külső fizikai erőhatásoknak.

Például erősebb esőzések, a járdáról felverődő csapadék, havazások és fagy miatt az épület ezen részen könnyen sérülhet, rongálódhat, amely végső soron a teljes ház szerkezetére kihathat.

A lábazati szigetelés komoly védelmet biztosít a ház számára energetikai és páratechnikai szempontból is.

A fal és a lábazati beton találkozásánál hőmérséklet-változás esetén könnyen lecsapódhat a pára, amely miatt penészesedés alakulhat ki a fal tövében, a sarkokban.

A megfelelő vízszigetelés hiánya komoly károkat képes okozni a lábazatban, ugyanis esős vagy havas időben a talajról felcsapódó nedvesség, vagy a falakba beszivárgó nedvesség könnyen tönkreteheti a teljes falszerkezetet.

A lábazat kialakítása során nagyon fontos, hogy tartós, ellenálló anyagokat alkalmazzunk, ugyanis ez a terület van leginkább kitéve a különféle környezeti hatásoknak.

Ráadásul azáltal, hogy érintkezik a talajjal, állandóan fennáll az esélye annak, hogy alulról és oldalról nedvesség éri.

Lényegében nagyobb teljesítményű hőszigetelő anyagra van szükség.

A lábazat hőszigetelése során olyan kemény, szilárd anyagot kell választani, amelyre az alacsony vízfelvétel, a kiváló hővezetés és a nagy nyomószilárdság jellemző.

A legtöbb esetben az XPS lapokat ajánljuk, ugyanis ezek a gyártási technológiájukból kifolyólag nem képesek vizet felvenni, ebből kifolyólag fagyállóak is, ugyanis zárt levegő sejtek találhatóak bennük.

Az alábbiakban végigvesszük a szigetelés konkrét lépéseit, azonban fontos észben tartani, hogy habár a lábazat hőszigetelésének folyamata egyszerűnek tűnhet, valójában egy igen bonyolult feladatról van szó, amely megfelelő szakértelmet, odafigyelést és precizitást igényel.

1. Az első lépés a felület megtisztítása és előkészítése, illetve ragasztó kikeverése.

A hőszigeteléshez használt ragasztóhoz fokozatosan hozzákeverjük a vizet egy keverőszár segítségével.

2. A hőszigetelés előtt dübelezni kell, hogy a hőszigetelő lapok megfelelően legyenek rögzítve.

(A dübel egy olyan eszköz, amely a csavarok rögzítésében segít, magyarosabb nevén tipli) A lábazat hőszigetelésekor minimum 4-6 db/m2 dübellel kell számolni.

Rendkívül fontos, hogy csak és kizárólag a vízszigetelés felett szabad dübelezni.

3. A hőszigetelő lapokat a széleken 4-6, a közepén pedig 3 további ponton kell bekenni ragasztóval.

4. Még ha a csatlakozásoknál kerüljük is a túlzott kiemelkedéseket, minimális (1-2 mm) eltérések így is lesznek.

Miután a ragasztó alaposan megkötött (kb. 36 óra), ezeknek az egyenetlenségek a kiegyenlítése végett a lapokat síkba kell csiszolni egy csiszolópapír segítségével.

Így a lapok találkozásánál nem lesznek eltérések, ami nagymértékben megkönnyíti a vakolást.

A lecsiszolt maradékot takarítsuk össze!

5. A hőszigetelő lapok élére élvédő profilt kell feltenni.

6. A folyamat legvégén jöhet a vakolás, amely legalább ugyanannyira fontos része a lábazat szigetelésének, mint a hőszigetelő lapok felhelyezése.

A vakoláshoz speciális lábazati vakolatot kell használni, így biztosítható a megfelelő felületvédelem.

A lábazati vakolat 1,5 mm-es szemcsenagyságú vakolat, amely kiváló bevonatot képez: védelmet biztosít a nedvesség és a beázás ellen is.

Mindenekelőtt vakolat alapozóval le kell alapozni a lábazatot.

Fontos, hogy nem szabad hígítani az alapozót!

A munka során figyelni kell a megfelelő páratartalomra (kb. 65%-os az ideális) és a hőmérsékletre (kb. 20-23 fokban érdemes dolgozni).

A vakoló kétféle anyagból készül: a kötőanyaghoz kell hozzákeverni a vakolatszemcséket.

Rendkívül ügyelni kell az arányokra, mert ha túl sok vagy túl kevés szemcse kerül a kötőanyagba, akkor a vakolat nem fogja ellátni megfelelően a funkcióját.

Eztán kezdődhet a felhordás: kizárólag rozsdamentes eszközökkel szabad dolgozni, illetve mindenképp ajánlott takaróanyagot használni, ugyanis a lecseppenő szemcséket később csak nagyon nehezen, de sok esetben egyáltalán nem lehet eltávolítani.

A lábazat szigetelése egy laikus számára nem könnyű feladat, sok zavaró tényező, ismeretlen kifejezés merülhet fel.

A hőhíd egy sokszor jelentkező kellemetlen jelenség az épületek körében, kifejezetten jellemző, amikor a hőszigetelés hiányzik vagy nincs megfelelően kialakítva.

Ilyenkor a szerkezeti hibákból fakadóan a kinti hőmérséklet - télen és nyáron egyaránt - képes a belső levegővel érintkezni, aminek következtében hőcserélés, pára vagy nedvesedés alakul ki, végső soron pedig akár penész is megjelenhet.

A hőszigetelés pontos vastagsága az egyik legfontosabb kérdés, hiszen a nem megfelelően megválasztott vastagság akár ronthatja is a szigetelés hatékonyságát.

A lábazat hőszigetelésekor általában érdemes legalább 4-6 centiméteres szigetelőlapokban gondolkodni, de a régebbi épületek esetében akár 8-10 centiméteres változatokra is szükség lehet.

A lábazat szigetelésének vastagsága továbbá függ a homlokzati fal anyagától, szigetelésétől és vastagságától.

Habár a lábazati szigetelés utólag is lehetséges - sőt ajánlott -, egy új ház esetében érdemes már az épület tervezésekor gondolni rá.

A későbbiekben felhelyezett hőszigetelő lapok és a mozaik vakolat könnyen a homlokzati fal síkjánál kintebbre kerülhet.

A talajnedvességből fakadó problémákat a lábazati hőszigetelés nem oldja meg, még akkor sem, ha vízhatlan anyagú lábazati szigetelőt használunk.

Nem kérdés, hogy a lábazati hőszigetelés hatalmas szerepet játszik az épület jó állapotának megőrzésében, gyakorlatilag elengedhetetlen eleme ma már egy korszerű háznak.

Hiszen a lábazat szigetelése nélkül a fal könnyen átnedvesedethet, beázhat és pára keletkezhet a belső falakon.

Ráadásul nemcsak a ház állagát védhetjük meg a hőszigeteléssel, hanem akár a fűtési és hűtési költségeken is faraghatunk.

Sokan elkövetik azt a végzetes hibát házépítés vagy felújítás során, hogy a homlokzatra fókuszálnak, a legdrágább nemesvakolatot választják, de a lábazatról megfeledkeznek, vagy ami még rosszabb: spórolnak rajta.

Pedig a ház „cipője”, a lábazat van kitéve a legdurvább környezeti hatásoknak.

A felcsapódó eső, a talajpára, a fagy és a mechanikai sérülések mind itt támadnak először.

Ebben a részletes útmutatóban szakértői szemmel vizsgáljuk meg, hogyan épül fel egy tökéletes, hőhídmentes és vízálló lábazat.

Nemcsak elméleti tudást adunk át, hanem lépésről lépésre végigvezetünk a kivitelezés folyamatán, hogy elkerüld azokat a milliós károkat, amelyeket egy rosszul megválasztott sorrend vagy anyaghasználat okozhat.

Mielőtt a szerszámokhoz nyúlnánk, értenünk kell a fizikát.

A lábazati zóna speciális követelményeket támaszt.

Itt tilos a homlokzaton használt sima EPS használata, mert az magába szívja a vizet, mint a szivacs, és télen szétfagy.

1. Fogadófelület (Lábazati fal): Ez lehet beton, zsalukő vagy tégla.

2. Vízszigetelés: Ez a legkritikusabb pont.

A talajnedvesség elleni védelem nélkül a hőszigetelés hatásfoka romlik, és a fal vizesedni fog.

3. 4. Hőszigetelő mag (XPS): A lábazat szigetelés rétegrend lelke.

5. Erősítő réteg (Üvegszövet háló + ágyazóhabarcs): Ez védi a szigetelőanyagot a mechanikai sérülésektől és biztosítja a vakolat tapadását.

6. 7. A profi munkavégzéshez elengedhetetlen a megfelelő felszerelés.

Üvegszövet háló (min. Most, hogy ismerjük az elméletet és megvannak az eszközeink, nézzük meg a gyakorlati megvalósítást.

1. A munka a földmunkával kezdődik.

A lábazatot a talajszint alá minimum 30-50 cm mélységig ki kell ásni.

Ez biztosítja, hogy a hőhídhatás megszűnjön a padlószint vonalában.

A felületet alaposan meg kell tisztítani a sártól, portól és a málló részektől.

Ha a régi vakolat omladozik, verjük le egészen a tégláig vagy betonig.

2. Ez a legfontosabb lépés, amit sokan kihagynak.

Ellenőrizzük a vízszintes vízszigetelés állapotát.

A függőleges felületre, amire a szigetelést ragasztjuk, fel kell hordani a vízszigetelő réteget.

Ez lehet kenhető bitumenes emulzió vagy kétkomponensű cementbázisú szigetelés.

Fontos: Oldószeres bitument ne használjunk, ha polisztirol ragasztóval dolgozunk, mert az oldószer megeheti a habot!

3. A zárt cellás XPS lapokat pont-perem módszerrel ragasztjuk.

Ez azt jelenti, hogy a lap kerületét körbekenjük ragasztóval, és a közepére 3-4 pogácsát teszünk.

Ez megakadályozza, hogy a levegő körbehurcolja a lapok mögött.

A talajszint alatti részen, ahol vízszigetelés van, tilos dűbelezni, mert a dűbel átszúrná a vízszigetelést!

Itt csak a ragasztó tart, illetve később a föld visszatöltése.

4. A talajszint feletti részen, ahol már nincs vízszigetelési kockázat (kb. 30 cm-rel a talajszint felett), mechanikai rögzítést, azaz dűbelezést kell alkalmazni.

Négyzetméterenként 6-8 dűbel javasolt.

5. Vigyük fel a ragasztótapaszt a szigetelőanyag felületére fogazott glettvassal, majd ágyazzuk bele az üvegszövet hálót.

A hálócsíkokat minimum 10 cm-es átfedéssel illesszük.

A lábazati részen, mivel nagy a mechanikai igénybevétel, érdemes dupla hálózást alkalmazni, vagy erősebb, páncélhálót használni.

6. Miután a ragasztóréteg teljesen kiszáradt, hordjuk fel a vakolat alapozót.

Ez biztosítja a tapadást és a foltosodásmentes száradást.

Végül jön a korona: a lábazati díszvakolat (gyöngyvakolat).

Ezt rozsdamentes glettvassal hordjuk fel, és egy irányba simítjuk el.

A „Dörken” lemez szerepe: a talajszint alatti részen, az XPS lapokra kívülről érdemes felhelyezni egy dombornyomott lemezt (drénlemez).

A bütykökkel a fal felé fordítva kell beépíteni.

Kavicságy: a ház körül, a lábazat mentén alakítsunk ki egy 30-40 cm széles kulékavics sávot (mosott kavics).

Vízorros élvédő: a homlokzati szigetelés és a lábazati szigetelés találkozásánál kötelező a vízorros élvédő használata.

XPS vastagság: Ne spóroljunk a vastagsággal!

Bár a lábazat hőszigetelése kevésbé hangsúlyos, mint a homlokzaté, érdemes a homlokzati szigetelés vastagságához közelíteni.

A sima EPS helyett XPS a legjobb megoldás, mert a fehér polisztirol víz felvételét és fagyását kizárja.

A lábazat „túllógatása”: Ha a lábazati szigetelés vastagabb, mint a homlokzati, akkor egy párkány keletkezik, amin megáll a víz és beázik a szerkezet.

Hiányos ragasztás: A pöttyözés nem elég.

A szigetelés nem ér le elég mélyre: Ha csak a talajmatig szintig szigetelsz, a hőhíd megmarad.

A megfelelően kivitelezett lábazat szigetelés rétegrend nem csupán esztétikai kérdés, hanem az épület energetikai hatékonyságának és szerkezeti épségének alapköve.

Bár a minőségi anyagok és a precíz kivitelezés költségesebbnek tűnhet az elején, a penészmentes falak, a melegebb padló és az alacsonyabb fűtésszámla hamar igazolja a döntést.

Ne feledd: a lábazatot egyszer kell jól megcsinálni, utána évtizedekig nem lesz vele gondod.

2024. A lábazaton a falazat alsó néhány tíz centiméterét értjük.

Tehát a talajszinttől kezdve az alsó, általában 30-40 cm-es rész a lábazat, felette már a homlokzat van.

Mi értelme van ennek a megkülönböztetésnek?

Mit kell tudni a lábazat hőszigeteléséről?

Hogyan néz ki a rétegrend?

Jelen cikkünkben mindezen kérdésekre választ adunk!

A lábazat szerepe: A lábazat a fal talaj feletti része.

Milyen célt szolgál? Adja magát a kérdés, hogy miért is különböztetjük meg a lábazatot, miért nem a homlokzat részeként kezeljük?

Azért, mert eltérő terhelésnek van kitéve.

A lábazat dolga, hogy állja a sarat.

Szó szerint. Ugyanis csapadékos időben a járdáról felfröcsög rá az esővíz, hólé és sár.

Télen még azzal is számolni kell, hogy az utak sózására használt só is a lábazaton köthet ki.

Tehát jóval több nedvesség éri, mint a homlokzatot, és jóval nagyobb vegyi terhelés.

Egy jól kialakított lábazat tisztítható.

A szerencsénk az, hogy a modern lábazati vakolatokat úgy tervezték, hogy tisztíthatók legyenek.

Nem kell tehát attól félni egy latyakos február után, hogy a lábazaton éktelenkedő foltok immár az örökkévalóságnak szólnak!

Láb alatt van. De a lábazatot nem csak nedvesség és só éri.

Sokkal gyakrabban szembesül mechanikai kihívásokkal, mint a homlokzat.

Belebotlanak, belerúgnak, nekidobják a pinceablakon ledobált tűzifát.

Emellett a futball fortélyait próbálgató nagyobb csemeték gyakran megküldik olyan erejű lövésekkel, amelyek egy rosszabbul felrakott XPS szigetelést behorpaszthatnak.

Nagyon fontos tehát a mechanikai ellenállóképesség is!

Nem szabad szigeteletlenül hagyni.

A hőszigetelésről mindenkinek a homlokzati hőszigetelés jut elsőre eszébe.

Pedig a hőveszteség csökkentéséhez egy egybefüggő rendszerre van szükség.

Fontos a tetőszigetelés, a jó minőségű nyílászárók és a lábazat szigetelése is.

Mert a meleg ott szökik ki, ahol tud: ha szigeteletlenül hagyunk egy fontos felületet, bizony arra fog eltávozni a csillagászati áron előállított meleg.

Egyben designelem is A lábazatok jelentős része vizuálisan is eltér a homlokzattól.

A legszembetűnőbbek a különböző burkolatokkal kialakított lábazatok, de az is gyakori, hogy a lábazati vakolat színében vagy textúrájában eltér a homlokzati vakolattól.

Tehát a lábazat nemcsak funkcionális elem, hanem házunk megjelenéséhez is sokat hozzátehet!

Hogyan néz ki a lábazat felépítése? A lábazati falszerkezetre érdemes a homlokzat erősebb, masszívabb nagytestvéreként gondolni.

Ugyanaz az alapelv és hasonló a rétegrend, csak masszívabb anyagokból van.

A falazatra tehát legtöbbször az alábbi rétegek kerülnek: Ragasztó a hőszigetelő táblák rögzítéséhez, XPS lap, Üvegszövet (dryvit) háló, Lábazati vakolat alapozó, Lábazati vakolat.

Ha vizuálisan is szeretné elképzelni egy hőszigetelő rendszer felépítését, akkor próbálja ki a Hungarocell szigetelés felépítése menüt!

Ahogy korábban említettük, a lábazatot akár travertin mészkő burkolattól kezdve betonon át klinker tégláig több fajta építőanyaggal is ki lehet alakítani.

Ezekben az esetekben a hőszigetelés fölé ezek az anyagok kerülnek felragasztásra.

A kialakítás során ügyelni kell a ragasztó és az egész rendszer megfelelő teherbíró képességére, ugyanis mindezen díszítőelemek nehezek, és könnyen leszakadhatnak a falról, ha nincsenek megfelelően rögzítve.

Visszatérve a bemutatott rétegrendre: a lábazati vakolatról annyit érdemes tudni, hogy egy kifejezetten ellenálló anyagösszetételű, kemény, mosatható vakolat.

De mit tud a hőszigetelésre használt XPS lap?

Az XPS lapokat a könnyű megkülönböztetés érdekében színezik.

Az XPS lap ugyanúgy polisztirolhabból van, mind az EPS lapok.

Csak nem expandálják, azaz felfújják a polisztirolt, hanem extrudálják.

(EPS: expanded polystyrene; XPS: extruded polystyrene).

lábazat szerkezete és rétegrend

tags: #kulso #ertegrend #labazat

Népszerű bejegyzések: