Lábazati szigetelés utólagos elhelyezése: hogyan védezzük meg a ház alsó részét
Otthonunk utólagos külső szigetelését a lábazati szigetelés teszi teljessé. Hasonlóan fontos, akárcsak a homlokzati szigetelés, azonban speciális elvárásokat támasztunk felé, ahogyan a szigetelőanyagok felé is, ami a ház ezen részére kerül. Ennek oka, hogy az épület ezen része van leginkább kitéve az időjárás viszontagságainak, mint a csapadék, a fagyok és az egyéb fizikai behatások, ezek ellen pedig vízhatlan réteget kell képeznünk. Ezért fontos a megfelelő lábazati szigetelés kialakítása A ház homlokzatának azon részéről beszélünk lábazat alatt, amely a talajjal érintkezik nagyjából 30-40 cm-es magasságban, tehát ennek tudatában kell gondoskodnunk a megfelelő lábazat szigetelés kialakításáról. A megkülönböztetésnek két fő oka van:Egyrészt a megfelelő szigetelés hiányában elképesztő mennyiségű hő távozik az épületből a talajon keresztül, tehát ha nincs kellően szigetelve, akkor az energiafogyasztás az egekbe szökik, ergo megduplázza a rezsiszámlánkat. Ez még abban az esetben is bekövetkezik, ha egyébként költséghatékony, modern fűtés van beszerelve, hiszen nem csak megtartani, hanem megőrizni is kell a benti hőmérsékletet. Ennek jelei lehetnek a sókivirágzás, a vakolat mállása vagy éppen a penészfoltok megjelenése a lakás különböző pontjain. A vizesedő falak emellett kifejezetten rossz szigetelési értékkel bírnak, így a hőveszteség garantált lábazati hőszigetelés nélkül. Milyen anyagok ajánlottak a kivitelezéshez? A lábazati szigetelés utólag való kivitelezése során népszerű választás az XPS lapok használata, ugyanis az extrudált polisztirol kristályok cellái teljesen zártak, így nem vesznek fel nedvességet, miközben megtartják jó hőszigetelő képességüket. Anyagában ugyanaz, akárcsak a homlokzathoz alkalmazott EPS táblák, azonban szerkezete eltérő, hiszen kizárólag zárt cellákból áll.Igénynek megfelelően érdemes az utólagos lábazati szigetelés vastagságát megválasztani, szerencsére az XPS táblákat többféle méretben is beszerezhetjük. De miért olyan jó választás az XPS? Mert meglehetősen könnyű, nagy mennyiségben szállítható, emellett remek hőszigetelési képességgel bír.Mert precízen vágható, könnyen kezelhető és szépen vakolható felhelyezést követően.Mert kitűnően ellenáll a mechanikai hatásokkal szemben, a környezet viszontagsági nem okoznak kárt benne.Mert magasabb nyomószilárdsággal rendelkezik, mint más lábazat szigetelő anyagok, ezért mérettartó.Mert nem csupán az esőnek és talajvíznek áll ellen, hanem a talajmenti fagyokkal szemben is védi a falakat, ezáltal megelőzi a penészedést is.Mert nehezen éghető, és anyagában tűzgátlóként is alkamazható.Mert ellenáll a természetben előforduló gyenge lúgoknak és savaknak.A lábazat szigetelés utólag történő kialakítása során jogosan vetődhet fel a kérdés, hogy mégis milyen vastag legyen? Felújítás tervezésekor és új épületek hőszigetelésénél a 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletnek megfelelően kell meghatározni az energetikai jellemzők követelményeit. Ebben nem szerepel konkrét labazati hőszigetelés vastagság, de meghatározza a minimálisan elérendő hőszigetelő képességet.Zentyss XPS 30060 x 125 cmPenoplex XPSZártcellás lábazati szigetelőlemez Így történik a ház lábazat szigetelés Hasonlóan a homlokzat szigeteléséhez ez a feladat is egy nagy precizitást igénylő folyamat, ezért ajánlott gyakorlott szakembert bevonni a munkába. Legyen új vagy régi ház lábazat szigetelése, a folyamat minden esetben ugyanaz, amelynek lépéseit ajánlott szigorúan betartani a megfelelő végeredmény érdekében.A szigetelni kívánt felület előkészítése nélkülözhetetlen a megfelelő tapadáshoz, ezért tisztítsuk meg minden szennyeződéstől, kosztól, portól, festéktől és málló vakolattól.A hibákat javítsuk ki méretüktől függően habarccsal vagy ragasztóval, hagyjuk teljesen megszáradni. Ez vonatkozik az esős időjárásra is, nedves falakat ne kezdjük el szigetelni.A talaj felett 1 cm-rel kezdjük meg az XPS polisztirol lapok felragasztását. A ragasztót lehetőség szerint körben vigyük fel a lapokra, illetve középre is kerüljön, valamennyire egységesen eloszlatva.A felületre helyezett, síkban beállított (vízszintezett) táblákat négyzetméterre számolva 5-6 dübellel lássuk el, de ezeket kizárólag a vízszigetelés felett helyezzük el.A homlokzati szigeteléshez hasonlóan várjuk meg a ragasztó megkötését, majd a polisztirol lapokat csiszoljuk síkba, és ragasszuk fel az élvédő profilt az XPS felületére.Simító segítségével egyengessük el a ragasztót a lapok felületén, majd kéregerősítés céljából simítsuk bele az üvegszövet hálót.Várjuk meg, míg teljesen megköt a ragasztó és a felület vakolható, ezt követően kerülhet fel az alapozó réteg, illetve erre a díszítő vakolat.A lábazati szigetelés ár tekintetében viszonylag nagy eltérések lehetnek attól függően, hogy milyen anyagú hőszigetelést választunk, ezt milyen vastagságban szeretnénk kivitelezni és mekkora felületen. Emellett, ha szakértői segítséget is bevonunk, a munkások óradíját se felejtsük ki az egyenletből. Az anyagköltség és munkadíj mellett még beleszólhat a lábazati szigetelés ár változásába a szükséges eszközök beszerzése, mint a dübelek vagy a glettelő, amely nélkül nem tudjuk felvinni az alapanyagokat. Sokan esnek abba a hibába, hogy a ház külső szigetelésekor megállnak a homlokzat szigetelésénél. Pedig korántsem elég csak a falakkal foglalkozni! Gondolni kell a lábazat hőszigetelésére is, ugyanis nélküle ugyanúgy komoly károk keletkezhetnek az épületben, ráadásul a pénztárcánk is könnyen megrövidülhet a magasabb fűtési költségek miatt. Tudtad? Mi az a lábazat? A lábazat emeli ki az épülendő házat a talaj síkjából. Az épületek szigetelése során nemcsak a homlokzat, hanem a lábazat szigetelése is nélkülözhetetlen feladat, ugyanis a lábazati rész van leginkább kitéve az időjárás viszontagságainak és a külső fizikai erőhatásoknak. Például erősebb esőzések, a járdáról felverődő csapadék, havazások és fagy miatt az épület ezen részen könnyen sérülhet, rongálódhat, amely végső soron a teljes ház szerkezetére kihathat. A lábazati szigetelés komoly védelmet biztosít a ház számára energetikai és páratechnikai szempontból is. A szigetelésnek a ház megfelelő állapotának megőrzésében van szerepe. A lábazat szigetelése során az állagvédelemhez lábazati hőszigetelésre és vízszigetelésre egyaránt szükség van. A fal és a lábazati beton találkozásánál hőmérséklet-változás esetén könnyen lecsapódhat a pára, amely miatt penészesedés alakulhat ki a fal tövében, a sarkokban. A megfelelő vízszigetelés hiánya komoly károkat képes okozni a lábazatban, ugyanis esős vagy havas időben a talajról felcsapódó nedvesség, vagy a falakba beszivárgó nedvesség könnyen tönkreteheti a teljes falszerkezetet. A lábazat kialakítása során nagyon fontos, hogy tartós, ellenálló anyagokat alkalmazzunk, ugyanis ez a terület van leginkább kitéve a különféle környezeti hatásoknak - a mechanikai igénybevételnek és az időjárásbeli tényezőknek egyaránt. Ráadásul azáltal, hogy érintkezik a talajjal, állandóan fennáll az esélye annak, hogy alulról és oldalról nedvesség éri. Lényegében nagyobb teljesítményű hőszigetelő anyagra van szükség. A lábazat hőszigetelése során olyan kemény, szilárd anyagot kell választani, amelyre az alacsony vízfelvétel, a kiváló hővezetés és a nagy nyomószilárdság jellemző. A legtöbb esetben az XPS lapokat ajánljuk, ugyanis ezek a gyártási technológiájukból kifolyólag nem képesek vizet felvenni - ebből kifolyólag fagyállóak is -, ugyanis zárt levegő sejtek találhatóak bennük. Az alábbiakban végigvesszük a szigetelés konkrét lépéseit, azonban fontos észben tartani, hogy habár a lábazat hőszigetelésének folyamata egyszerűnek tűnhet, valójában egy igen bonyolult feladatról van szó, amely megfelelő szakértelmet, odafigyelést és precizitást igényel. 1. Az első lépés a felület megtisztítása és előkészítése, illetve ragasztó kikeverése. A hőszigeteléshez használt ragasztóhoz fokozatosan hozzákeverjük a vizet egy keverőszár segítségével. 2. A hőszigetelés előtt dübelezni kell, hogy a hőszigetelő lapok megfelelően legyenek rögzítve. (A dübel egy olyan eszköz, amely a csavarok rögzítésében segít, magyarosabb nevén tipli) A lábazat hőszigetelésekor minimum 4-6 db/m2 dübellel kell számolni. Rendkívül fontos, hogy csak és kizárólag a vízszigetelés felett szabad dübelezni. 3. A hőszigetelő lapokat a széleken 4-6, a közepén pedig 3 további ponton kell bekenni ragasztóval. 4. Még ha a csatlakozásoknál kerüljük is a túlzott kiemelkedéseket, minimális (1-2 mm) eltérések így is lesznek. Miután a ragasztó alaposan megkötött (kb. 36 óra), ezeknek az egyenetlenségek a kiegyenlítése végett a lapokat síkba kell csiszolni egy csiszolópapír segítségével. Így a lapok találkozásánál nem lesznek eltérések, ami nagymértékben megkönnyíti a vakolást A lecsiszolt maradékot takarítsuk össze! 5. A hőszigetelő lapok élére élvédő profilt kell feltenni. 6. A folyamat legvégén jöhet a vakolás, amely legalább ugyanannyira fontos része a lábazat szigetelésének, mint a hőszigetelő lapok felhelyezése. A vakoláshoz speciális lábazati vakolatot kell használni, így biztosítható a megfelelő felületvédelem. A lábazati vakolat 1,5 mm-es szemcsenagyságú vakolat, amely kiváló bevonatot képez: védelmet biztosít a nedvesség és a beázás ellen is. Mindenekelőtt vakolat alapozóval le kell alapozni a lábazatot. Fontos, hogy nem szabad hígítani az alapozót! A munka során figyelni kell a megfelelő páratartalomra (kb. 65%-os az ideális) és a hőmérsékletre (kb. 20-23 fokban érdemes dolgozni). A vakoló kétféle anyagból készül: a kötőanyaghoz kell hozzákeverni a vakolatszemcséket. Rendkívül ügyelni kell az arányokra, mert ha túl sok vagy túl kevés szemcse kerül a kötőanyagba, akkor a vakolat nem fogja ellátni megfelelően a funkcióját. Ezután kezdődhet a felhordás: kizárólag rozsdamentes eszközökkel szabad dolgozni, illetve mindenképp ajánlott takaróanyagot használni, ugyanis a lecseppenő szemcséket később csak nagyon nehezen, de sok esetben egyáltalán nem lehet eltávolítani. A lábazat szigetelése egy laikus számára nem könnyű feladat, sok zavaró tényező, ismeretlen kifejezés merülhet fel. A hőhíd egy sokszor jelentkező kellemetlen jelenség az épületek körében, kifejezetten jellemző, amikor a hőszigetelés hiányzik vagy nincs megfelelően kialakítva. Ilyenkor a szerkezeti hibákból fakadóan a kinti hőmérséklet - télen és nyáron egyaránt - képes a belső levegővel érintkezni, aminek következtében hőcsere, pára vagy nedvesedés alakul ki, végső soron pedig akár penész is megjelenhet. A hőszigetelés pontos vastagsága az egyik legfontosabb kérdés, hiszen a nem megfelelően megválasztott vastagság akár ronthatja is a szigetelés hatékonyságát. A lábazat hőszigetelésekor általában érdemes legalább 4-6 centiméteres szigetelőlapokban gondolkodni, de a régebbi épületek esetében akár 8-10 centiméteres változatokra is szükség lehet. A lábazat szigetelésének vastagsága továbbá függ a homlokzati fal anyagától, szigetelésétől és vastagságától. Habár a lábazati szigetelés utólag is lehetséges - sőt ajánlott -, egy új ház esetében érdemes már az épület tervezésekor gondolni rá. A későbbiekben felhelyezett hőszigetelő lapok és a mozaik vakolat könnyen a homlokzati fal síkjánál kintebbre kerülhet. A talajnedvességből fakadó problémákat a lábazati hőszigetelés nem oldja meg, még akkor sem, ha vízhatlan anyagú lábazati szigetelőt használunk. Nem kérdés, hogy a lábazati hőszigetelés hatalmas szerepet játszik az épület jó állapotának megőrzésében, gyakorlatilag elengedhetetlen eleme ma már egy korszerű háznak. Hiszen a lábazat szigetelése nélkül a fal könnyen átnedvesethet, beázhat és pára keletkezhet a belső falakon.
Megfelelően kialakított lábazati hőszigetelés kiépítésével nem csak kellemesebb klímájú lakást érhetünk el, hanem csökkenthetjük a felesleges energiafelhasználást és spórolhatunk a kiadásokon. Az anyagiak mellett a teljeskörű ház szigetelése kényelmet és komfortot ad, illetve növeli a ház értékét is. A lábazati hőszigetelés legalább olyan fontos, mint a falak szigetelése A maximális szigetelés eléréséhez nem elég a falakat és a tetőt beburkolni, hiszen hőveszteséghez vezet a lábazati szigetelés hiánya is. Átlagosan 10-15% hőveszteséggel számolhatunk, ami a padlón keresztül távozik a lábazat szigetelése híján. Természetesen a padlózat anyaga jelentősen hozzájárul a hőérzethez, de nem kell hozzá padlófűtés, hogy ne legyen nyáron is hideg a talaj, ehhez elegendő lehet egy jól kivitelezett lábazati hőszigetelő rendszer kiépítése.A lábazat szigetelése nélkül egy vonal jellegű jelentős hőhíd alakul ki a homlokzat alsó részén, melynek látható jelei a nedvesség hatására megjelenő penészfoltok. Ez nem csak esztétikailag lehet zavaró, de a károsodás helyrehozatala is pénzbe és időbe kerül, valamint egyes penészfajták az egészséget is károsíthatják. A lábazati burkolat felrakása történhet teljesen egyedi módon, hogy tökéletesen illeszkedjen otthonunk harmóniájába, széleskörű lehetőségeket hordozva magában. A jó minőségben elkészített lábazat szigetelés nem csak a helyiség esztétikáját emeli, hanem maga az ingatlan értékét is megnövelheti. Kőzetgyapotot már évtizedek óta használnak a házak teljes körű szigetelésére igen jó hatékonysággalOptimális lábazati szigetelő anyagokA lábazat szigetelés menete és kialakítása során nagyon fontos és figyelembe venni a különböző hővezetési tulajdonsággal bíró anyagokat (padlószerkezet, pincefödém, falszerkezet, alapzat vagy éppen egy külső járda), mert ezek találkozásánál jellemzően kialakul valamilyen hőmozgás.Előszeretettel és gyakran alkalmazott anyag lábazat szigetelése során a lépésálló polisztirol, amely számos előnyös tulajdonsággal bír. A polisztirol lábazati hőszigetelő nagy méretű táblákban kerül legyártásra, ám súlyra igen könnyű és hőhidas szerkezetekhez kiválóan alkalmazható. Az effajta lábazati hőszigetelés rögzítése történhet beton és vasbeton felületeken, vagy akár kőburkolatokon és téglán is, amennyiben átszellőztetett vagy maghőszigeteléssel ellátottak a falak. Nagy segítséget nyújt a polisztirolhab érdesített felülete a lábazati burkolat felrakása során, hiszen jobb tapadást biztosít. A polisztirol lábazati szigetelés rögzítése történhet oldószermentes ragasztókkal, de ugyanígy használhatók ragasztó- és vakolóhabarcsok is hozzá. A polisztirol táblák amellett, hogy nem érzékenyek a nedvességre, jó fagyálló tulajdonsággal rendelkeznek, így a hőszigetelő képességüket tartósan képesek megőrizni a lábazat szigetelése után. A polisztirolhabos lábazati szigetelés ár valamivel alacsonyabb, mint a hőtartó kőzetgyapoté, emellett az előbbi felhasználása egyre népszerűbb és elterjedtebb.Ha a nedvesség kondenzvíz formájában jelentkezik, az már elég nagy problémára utalA polisztirollal történő lábazati szigetelés az alábbi tulajdonságokkal bír:A polisztiroltáblák nagy mechanikai szilárdsággal rendelkeznek.Mérsékli a páralecsapódást, hogy a lábazati szigetelés felrakása során nem mindig van szükség párazáró réteg beépítésére.Megőrzi a lábazati hőszigetelés hőtartó képességét kedvező épületfizikai viselkedésének köszönhetően.Jól tapad betonhoz és habarcsokhoz, ellenálló a lábazati szigetelés felrakása során és azt követően is a mechanikai behatásokkal szemben.Végleges felületképzést biztosít és biztos aljzatul szolgál a lábazati szigetelés rétegeinek.Létezik grafittal ellátott polisztirol lábazat szigetelés is, amelyből elég a vékonyabb réteg is, mert jobb hőszigetelő képességgel rendelkezik.A lábazat szigetelés kőzetgyapottal történő kialakítása, tulajdonságai:Amennyiben a lábazat szigetelése mellett a hangszigetelés is fontos szempont, abban az esetben érdemesebb a kőzetgyapot mellett dönteni.A kőzetgyapot jobb páraáteresztő képességgel bír, így nincs szükség párazáró rétegre a lábazati burkolat felrakása során.A biztonság sem utolsó szempont a lábazati hőszigetelés kialításánál, a kőzetgyapot olvadáspontja pedig elég magasan van ahhoz, hogy megakadályozhassa az esetlegesen kialakuló tűz terjedését.A kőzetgyapottal kialakított lábazat szigetelés ár szempontjából valamennyivel költségesebb megoldás, azonban többfunkciós tulajdonságainak köszönhetően ez idővel kifizetődik.A lábazat szigetelés menete, tervezéseA ház szigetelése szempontjából elengedhetetlenek a pontos tervezési munkálatok és a szakszerű kivitelezés, hiszen ha egyszer jól meg van csinálva a lábazat szigetelése, többet hozzá sem kell majd nyúlni. A megfelelő szigetelőanyag kiválasztását követően meg kell határozni a lábazati hőszigetelés vastagságát, hiszen feleslegesen nincs értelme szűkíteni a belteret. A minél vastagabb lábazat szigetelés nem egyenlő az annál magasabb hőtartó képességgel, mindennek van egy maximum határa, ezért 15-20 centiméternél nem ajánlott vastagabb rétegeket kialakítani.A lábazati burkolat felrakása rendkívül fontos építőipari- és hőszigetelési ismereteket igényel, például az anyagtársítások vagy a hatékonyságot rontó tényezők figyelembevételének szempontjából. Számításba kell venni az áthidalókat és magát a lábazatot, valamint az ingatlanhasználati szokásokat is a lábazati szigetelés tervezése során. A külső hő- és vízszigetelés megfelelő rétegzése és illesztése a csapadékbeszivárgás miatt lényeges, hiszen a rendszerben megrekedve ronthatja az egész lábazat szigetelés struktúráját. Az eltávozni képtelen víz a legkisebb kapillárisokon keresztül beázáshoz és penészedéshez vezethet, a probléma megszüntetését pedig csak a lábazat szigetelés megbontásával lehet orvosolni.A lábazati szigetelés anyagait érdemes egy gyártótól beszerezni abban az esetben is, ha így picivel többre jön ki a végösszeg. Ennek oka az, hogy a különböző gyártók arra törekszenek, hogy a saját termékeik egymással minél jobban kombinálhatók és összeépíthetők legyenek, ezzel garantálva a lábazat szigetelés minőségi végeredményét. Általában a külső szigetelés öregszik el hamarabb a környezeti tényezők degradáló ereje miatt, ezért is lényeges, hogy ha egyszer elkészül a lábazati szigetelés, az hosszú évekig tartós maradjon. Megbízható márkák termékeivel és tartós szakmai kivitelezéssel nem lesz szükség évek múltán a lábazat szigetelés ár többszörösét költeni a javításra.Lábazati szigetelés hiányában nem csak a festés és a vakolat fog lehullani, hanem a belső szerkezet is károsodikA külső hő- és vízszigetelés folytonosságaA homlokzati szigetelés nem elegendő a megfelelő hőtartás megőrzése érdekében, ennek folytatása kell, hogy legyen a lábazati szigetelés. A hűtés és fűtés költségeinek csökkentése mellett a ház állapotának védelmében is alapvető szerepet játszik a lábazat szigetelése, ezért hő- és vízszigetelése elengedetlen. A hiányos vagy rosszul kivitelezett lábazati hőszigetelés hatására hőmérsékleti különbség alakul ki a külső fal és az alap beton között, ami páralecsapódáshoz vezet. A folyamatos párásodás okozta nedvesség beszivároghat a rétegek közé és könnyen penészedést idézhet elő megfelelő lábazat szigetelése nélkül. Hasonló probléma jelentkezhet esős-havas időszakban, amikor nagyobb mennyiségű csapadék folyik le a ház falán, ami nagyobb mennyiségű beszivárgó vizet eredményez. Ebben az esetben a lábazat szigetelés hiánya nem csak nedvesedő falakat és penészedést eredményez, hanem a kapillárisokban felszívódó víz által a szerkezet rongálódását, degradálódását vagy a fa elemek elrothadását. Ebből a szempontból nézve pedig a lábazati szigetelés ár nem csak az ahhoz szükséges elemek költségét fedi, hanem az általa megakadályozható problémák javítását is megelőzi.A lábazati hőszigetelés kifejezetten a hőhidak kialakulását előzi meg, így nem alakul ki páralecsapódás és a fűtés költségei is alacsonyabbak lesznek. A lábazati szigetelés másik fő része - a vízszigetelés - pedig a talajnedvességtől és lecsorgó csapadékvíztől védi az épületet, nem engedi átnedvesedni a szerkezetet. A hőszigetelés fontosságáról már elzengtük ódáinkat, akad azonban egy téma, amit nem érintettünk kellő alapossággal. A lábazati szigetelés az a hőszigetelő réteg, ami az épületek alsó szakaszára kerül. Ennek a magassága változó lehet, de általában a minimum érték 35 cm. A lábazati hőszigetelés fő funkciója, hogy megakadályozza a hőhidak kialakulását az épület fala és az alatta lévő, talajjal érintkező vagy talajszint feletti rész, a lábazat között. Ezáltal jelentősen csökkenti a fűtési energiaveszteséget és megelőzi a falazat lehűlését a kritikus alsó részen. Egy ház lábazata alatt a falaknak azon részét értjük, ami közvetlenül érintkezik az alappal - tehát a legalsó, minimum 35 cm magasságú sávról beszélünk. Milyen anyaggal lehet hőszigetelni a lábazatot? Lábazatot XPS lapokkal szokás hőszigetelni, a méltán népszerű, egyszerű EPS-t erre a célra nem lehet használni. Bár a két termék alapanyaga megegyezik, előállításuk révén eltérő tulajdonságú lapok keletkeznek. Az EPS lapokat képző polisztirol gyöngyök külső falai nem tapadnak össze teljes mértékben, egy-egy szemcse közt hézagok maradnak, ezekbe a résekbe pedig képes bejutni a nedvesség. Az XPS-nek nem csupán ennyi az előnye, hanem a mechanikai hatásoknak is ellenáll. Lábazati szigetelés ár: Mennyibe kerül? Használható vastagságú, 8 cm-es XPS hőszigetelő lemezt 9-12 000 Ft/m2 áron tudsz körülbelül megvásárolni, ezen kívül pedig még szükséged lesz ragasztóra, dübelekre, üvegszövethálóra, élvédőkre, na meg persze alapozóra és vakolóanyagra is. Munkadíj nélkül az ár tehát valahol 17-20 000/m2 környékére várható. Persze sok múlik a választott anyagokon és a szerencsén is, de ennyivel mindenképp érdemes számolni. Milyen gyakran előforduló problémák vannak a lábazati hőszigetelés kapcsán? Rossz anyagválasztás: A ház lábazat szigetelés nem kivitelezhető olyan anyaggal, ami nedvességet vesz fel vagy sérülékeny. Nem megfelelő vastagság választása: A hőszigetelés léte önmagában nem elég, fontos a vastagságra is odafigyelni. 2-4 cm-es szigetelés nem lesz elég, minimum 8 cm-ben érdemes gondolkodni. Rossz kivitelezés: Hőszigetelés kiépítésekor sokan nem hívnak szakembert, hogy ezzel is spóroljanak. Azonban ennek megvan az a hátránya, hogy a kivitelezés nem feltétlenül lesz tökéletes. 1. A lábazati hőszigetelés segít megakadályozni, hogy a falak alsó része hűvösebb legyen, mint a homlokzat. 2. A lábazat szigeteléséhez olyan anyagot kell használni, ami nem veszi fel a nedvességet és kellően szilárd, nem sérülékeny. 3. A kivitelező: Meghatározó lehet, hogy hívsz-e kivitelezőt, vagy egyedül dolgozol. Jó munkát kívánunk! 2026.07.20.A házad lábazata - vagyis a talajszinttől számított alsó 30-50 centiméteres sáv - a homlokzat leginkább igénybevett része.Kapja a felverődő esőt, a téli havat, a talajpárát, és ide pattan fel a kavics, vagy koccan neki a bicikli kereke. Éppen ezért a lábazat szigetelése teljesen más szabályok szerint működik, mint a fal többi része. Sokan próbálnak spórolni azzal, hogy az egész házat egyazon fehér polisztirol lappal (EPS) burkolják be fentről lefelé. A hagyományos, homlokzati EPS lapok (a "fehér hungarocell") szerkezete nyitott. Szivacsként szívja a vizet: Az EPS nem vízálló. A talajból felszivárgó nedvességet, a felverődő esőt és a havat azonnal magába szívja. Szétfagy a télen: Ha a lap magába szívta a vizet, és jönnek a mínuszok, a benne lévő víz megfagy, kitágul, és szó szerint szétrobbantja a szigetelést. Gyenge a mechanikai behatásokkal szemben: Az EPS viszonylag puha. A lábazatra kizárólag XPS (extrudált polisztirosz) vagy speciális, formahabosított lábazati EPS (pl. 1. A szigetelés nem helyettesíti a vízszigetelést! Mielőtt bármit felragasztanál, a lábazati falazatot meg kell tisztítani a portól és a málló részektől. Ezután gondoskodni kell a megfelelő kenhető vízszigetelésről vagy bitumenes lemezről. 2. A PU hab gyors, tiszta, és nem visz be plusz nedvességet a rendszerbe. 3. Itt egy hatalmas csapdába futhatsz bele. Ha a lábazatot elláttátok vízszigeteléssel (pl. bitumenes lemez), szigorúan TILOS megfúrni a dűbelekkel! 4. A lábazatnál érdemes a hálót legalább 10 cm-es átfedéssel rakni, vagy extra mechanikai igénybevétel (pl. 5. Ahol a lábazati XPS és a homlokzati EPS találkozik, kötelező a vízorros kialakítás. A homlokzati szigetelésnek egy picit kijjebb kell ugrania a lábazat síkjából, és az alsó élére vízorros élvédőt kell rakni. 6. A glettelt felület teljes száradása után jöhet a színezés. A lábazatra műgyanta bázisú, díszítőkavicsos vakolatot szokás felhordani. Összegzés A lábazat szigetelésénél a "jó lesz oda a maradék anyag is" elv biztos utat jelent a beázáshoz és a fal vizesedéséhez. Válassz zártcellás XPS-t, ügyelj a vízszigetelés épségére, és használd a megfelelő vízorros profilokat. Az emberek jelentős része teljesen megnyugszik a külső házfal szigetelése után. De bizony a lábazatot is kell, vagy kellene hőszigetelni. Új épületek, illetve felújítás esetén megfeledkezzünk arról, hogy ha szükség van a homlokzati fal szigetelésére, akkor a lábazatot sem szabad kihagynunk. Új építésű, jól hőszigetelő, modern falazóblokkok esetében is szükséges a lábazat hőszigetelése. Hiszen jelentősen javul ez által a lábazat hőszigetelő képessége. A homlokzati szigetelés után lábazatszigetelés nélkül a fal és a lábazat csatlakozásánál a hőhíd is erőteljesebben fog jelentkezni. A csupasz betonfelület nagyon erős hőhidat jelent, s minél jobban hőszigetelt a fal, annál rosszabb lesz a lábazati részen a helyzet. Számíthatunk a nedvesség lecsapódására, penészesedésre, ami akár a padlóburkolatot is roncsolhatja. Az EPS hőszigetelést nem lábazatra találták ki. Az extrudált polisztirol hab lemez (XPS polisztirol) zárt cellaszerkezetű anyag, vízfelvétele szinte egyenlő a nullával (0,2-1,0 V%), s így kiváló hőszigetelő képessége tartós nedvességhatás esetén sem romlik, kiváló mechanikai tulajdonságai sem változnak. A zártcellás XPS polisztirol nedves felületeken is megtartja hőszigetelő képességét. Az XPS szigetelő lemezeket nagy nyomási terhelhetőség és a nedvességgel szembeni ellenállás jellemzi, ezért kitűnően alkalmasak pince-, és lábazat-szigetelésére, egyidejűleg védelmet nyújt a vízszigetelést érő mechanikus károsodások ellen. A lábazat alsó 30 cm- es felületén mindig ajánlott zártcellás (XPS) lapok használata, az erősebb mechanikai hatások ellen. Az XPS zárcellás szigetelő lapok akár 3,0 m-ig is belemerülhetnek a talajvízbe. Az XPS polisztirol szigetelés a szokásos építőanyagok, és az ezekből készült keverékek nem károsítják. Tartós ultraibolya sugárzás. A lábazati hőszigetelő rendszer kivitelezése hasonlóan történik, mint az EPS lapos hőszigetelés. Amennyiben járda van a házunk előtt, erre közvetlenül nem tehető a lábazati hőszigetelő rendszerünk. Az épületek hőszigetelése során a homlokzat mellett figyelmet kell szentelni a lábazat hőszigetelésére is. A nem megfelelő vagy elmaradt lábazati hőszigetelés energetikai és páratechnikai problémákat okozhat. Az épület belső részein a padlóvonal mentén a lábazati szigetelés elhagyása esetén komoly hőhídhatás alakul ki. A fajlagosan hűvösebb felületen hamarabb kicsapódik a pára, ami penészedéshez vezethet. A lábazati kialakítások az időjárás viszontagságainak leginkább kitett szerkezetek. Dübelezzük a felületet (min. 6 db/m2). A ragasztót az XPS lapra simítóval hordjuk fel, majd beágyazzuk az üvegszövetet és elsimítjuk a ragasztót. Végső rétegként finom, vagy középszemcsés weberpas mozaik vagy weberpas marmolit lábazati és díszítő vakolattal alakítható ki a végleges struktúra.
