Legvezeték kiépítése falon és oldalfalon kampó elhelyezése, oszlopos és föld alatti megoldásokkal

kiépített oszlopos sorra történik. történő bevezetésnél, elképzelhető a falhoz történő rögzítés is. vagy mászóvas használatával lehet feljutni, vagy emelődaru segítségével. utóbbi nagyon költséges, ezért csak indokolt esetekben alkalmazzák. módszer a létra használata. oszlopok szerelésénél használható. felhúzással vagy földre kifektetéssel. terelő csigákat helyeznek. helyezik. melyhez a csörlő kötelét rögzítik. fékezik, úgy, hogy a kábel az oszlopközökben ne érjen le a földre. oszlopon az oszlopbilincshez rögzítik. beállításához a kábelt csigasorral feszítik, majd ideiglenesen rögzítik. beakasztják a tartó szerelvénybe. Végül elkészítik a végkötést. földre lefektetik. tekeredjen le. lefektetéskor sem a földtől, sem a tereptárgyaktól ne sérüljön meg. csigákba beakasztják. azonos módon történik, mint a csörlős felhúzás során. A földelési ponton 50 cm mély és 50 cm széles árkot ásnak. alsó szintjétől. Ezt követően leellenőrzik a földelési ellenállást. nagyobb, akkor további földelő rudakat vernek le egymástól 1 méter távolságra. földelőrudakhoz rögzítik a földelő vezetőt. facsatornával borítják. tartják. van. 31. ábra. biztosít a csigákon mind a forgócsap, mind a húzóharisnyás kábel számára. sebességgel kell végighúzni a kábeldob és a csörlő közötti szakaszon. túlforgását. valamint a kötést el lehessen végezni. szakaszt feltekerve a támszerkezethez rögzíteni kell. 32. meglévő kábelek is. Ilyen a közös oszlopsoros építés. által kiépített oszlopos soron is elhelyezhető a kábel. újabb tartóelemek felszerelésével megoldható a kábel kiépítése. probléma inkább az engedélyek, hozzájárulások beszerzésével van. lehetséges, hogy egy útvonalon párhuzamosan akár három oszlopsor is található. rátekerik a kiépítendő kábelt. tartalmaz fémet a kiépítendő kábel. alkalmazzák. Légkábelek építése az előzőleg kiépített oszlopsorra történik. Egyes esetekben, mint például az előfizetőhöz történő bevezetésnél, elképzelhető a falhoz történő rögzítés is. A légkábeleket oszlop támszerkezetek tartják a földtől megfelelő magasságban. A távközlő hálózatban faoszlopokat a rendszeresítettek, melyek egymástól legfeljebb 50 m távolságra lehetnek. Csörlős felhúzáshoz az oszlopokra a tartószerelvények fölé terelő csigákat helyezzük. A kábeldobot emelőre vagy dobszállító pótkocsira helyezzük. A kábelvéget előkészítjük a felhúzáshoz, egy hurkot erősítünk rá, melyhez a csörlő kötelét rögzítjük. A felhúzás során a kábeldobot folyamatosan fékezik, úgy, hogy a kábel az oszlopközökben ne érjen le a földre. Ha a felhúzás megtörtént, a kezdő oszlopnál a földön elkészítjük a végkötést és az oszlopon az oszlopbilincshez rögzítjük. A feszítéshez és a kábel belógás beállításához a kábelt csigasorral feszítjük, majd ideiglenesen rögzítjük. A közbenső oszlopoknál a kábelre felszerelik a függesztőket, majd azokat beakasztják a tartó szerelvénybe. A légkábel építés történhet földre fektetéssel is. Ilyenkor a felállított kábeldobról a kábelt lehúzzuk és a nyomvonal mentén a földre lefektetjük. A dobot úgy helyezzük el, hogy a kábel e dob felső részéről tekeredjen le. A kifektetéskor a munka közben ügyelünk arra , hogy a kábel a lefektetéskor sem a földtől, sem a tereptárgyaktól ne sérüljön meg. A kiépítéskor a dolgozóink kábellel az oszlopok mellett azon az oldalon haladnak, mely oldalra a kábel kerülni fog. A kifektetés után a kábelt oszloponként segédkötéllel felhúzzák és a terelő csigákba beakasztják. 7607 Pécs, Pf. A kommunikációs kábelek falba történő telepítése kulcsfontosságú feladat, amely gondos tervezést, a megfelelő eszközöket és a folyamat szilárd megértését igényli. Kommunikációs kábel -beszállítóként első kézből tanúi voltam a megfelelő telepítés fontosságának az optimális teljesítmény és a kábelek hosszú élettartamának. 1. Mielőtt elkezdené a telepítési munkát, elengedhetetlen az alapos megtervezés és előkészítés. Határozza meg a kábel útvonalat:Kezdje azzal, hogy feltérképezi azt az utat, amelyet a kábel átjut a falon. Vegye figyelembe azokat a tényezőket, mint a forrás és a cél közötti távolság, az akadályok vagy akadályok, valamint az egyéb közművek vagy vezetékek elhelyezkedése. Azonosítsa az outlet és a kapcsoló helyét:Jelölje meg a falon lévő összes üzlet, kapcsoló és csomópont doboz helyét. Szerszámok és anyagok gyűjtése:Szüksége lesz különféle szerszámokra és anyagokra a telepítéshez, beleértve egy fúróval, egy ménes keresést, kábelkapocsokat, halszalagot, huzal -sztriptízet és természetesen magukat a kommunikációs kábeleket. Győződjön meg róla, hogy rendelkezik -e megfelelő típusú és méretű kábelrel az adott alkalmazáshoz. A magas hőmérsékletű és kémiai ellenálló alkalmazásokhoz megfontolhatjaFluoroplasztikus szigetelt telepítővezetékek AF200- Az elektromágneses interferencia elleni árnyékoláshoz szükséges alkalmazásokhoz,Műszerkábel csavart pajzsNagyszerű választás lehet. 2. Miután a terv a helyén van, a következő lépés a fali csapok megkeresése. Használjon ménes keresőt:A Stud Finder egy praktikus eszköz, amely segít megtalálni a fali csapok helyzetét. Egyszerűen futtassa a csapfestőt a fal mentén, amíg sípol vagy fel nem világít, jelezve, hogy egy csap jelen van. Mark Stud helyek:Miután megtalálta a csapokat, jelölje meg helyzetüket a falon. 3. A fali csapok megtalálása után itt az ideje, hogy fúrjon lyukakat a kábelekhez. Válassza ki a megfelelő fúrót:Válasszon ki egy olyan fúrót, amely valamivel nagyobb, mint a kábel átmérője. Fúrjon lyukakat a csapokba:Használjon fúrót, hogy lyukakat készítsen a fali csapokban a megjelölt helyeken. Fúrjon lyukakat a felső és az alsó lemezeken:A fali csapok lyukainak fúrása mellett lyukakat kell fúrni a fal felső és alsó lemezein is. 4. Miután fúrta a lyukakat, itt az ideje, hogy a kábeleket a falon keresztül futtassa. Használjon halszalagot:A halszalag egy rugalmas eszköz, amely segíthet a kábelek irányításában a falon lévő lyukakon. Egyszerűen helyezze be a halszalagot az egyik lyukba, és addig adja át a falon, amíg az megjelenik a másik lyukból. Biztosítsa a kábeleket:Miután a kábelek a helyükön vannak, használjon kábelkapocsokat, hogy rögzítse őket a fali csapokhoz. Címkézze a kábeleket:A kábelek későbbi azonosításának megkönnyítése érdekében jelölje meg az egyes kábeleket egy darab szalaggal vagy egy kábeljelzővel. 5. A kábelek falán történő futtatása után a következő lépés a kábelek megszüntetése. Csomagolja ki a kábel végeit:Használjon huzal -sztriptízet a külső szigetelés eltávolításához a kábelek végéből. Csatlakoztassa a kábeleket az aljzatokhoz és a kapcsolókhoz:Kövesse a gyártó utasításait a kábelek csatlakoztatásához az aljzatokhoz és a kapcsolókhoz. Tesztelje a kapcsolatokat:Miután a kábelek csatlakoztattak, tesztelje a kapcsolatokat, hogy megbizonyosodjon arról, hogy megfelelően működnek -e. 6. Miután a kábeleket megszüntették és tesztelték, itt az ideje, hogy befejezze a telepítést. Fedje le a lyukakat:Használjon gipszkarton foltokat vagy ütést a falon lévő lyukak lefedéséhez. Szerelje be a kimeneti burkolatokat és a lemezek kapcsolóját:Szerelje be a kimeneti burkolatokat és kapcsolja be a lemezeket a kimenetekre és a kapcsolókra. Takarítson meg:Végül tisztítsa meg a munkaterületet, és távolítsa el a törmeléket vagy eszközöket. Tervezze előre:Szánjon időt a telepítés gondos megtervezésére, mielőtt elkezdené. Használja a megfelelő szerszámokat és anyagokat:Győződjön meg róla, hogy rendelkezik -e a megfelelő szerszámokkal és anyagokkal a munkához. Kövesse a gyártó utasításait:A kábelek telepítésekor mindig kövesse a gyártó utasításait. Tesztelje a kábeleket:Mielőtt befejezi a telepítést, tesztelje a kábeleket, hogy megbizonyosodjon arról, hogy megfelelően működnek -e. A kommunikációs kábelek falba történő telepítése egy összetett feladat, amely gondos tervezést, a megfelelő eszközöket és a folyamat szilárd megértését igényli. Ha a kiváló minőségű kommunikációs kábelek piacán tartózkodik, ne keresse tovább. Vezető kommunikációs kábel -beszállítóként a kábelek széles skáláját kínáljuk az Ön egyedi igényeinek kielégítésére. Akár szüksége vanFluoroplasztikus szigetelt telepítővezetékek AF200,Műszerkábel csavart pajzs, vagyKerek kábel tartó acélvezetékekkel, megvan a fedett. A mérőhelyek kialakításakor a tipizált, tömeges esetekre vonatkozóan a szolgáltatók ajánlásokkal élnek, melyeket betartva nem szükséges egyedi eljárást kezdeményezni. Egyedi eljárásnak kell tekintetnünk azt az esetet, amikor a felhasználó az általa elképzelt, de a tipizált tartalmaktól eltérő műszaki elképzeléseket tervdokumentáció formájában, a kivitelezést megelőzően benyújtja a szolgáltató részére, melyet a szolgáltató véleményez. A tervezőnek e tervben igazolnia kell, hogy az elképzelt műszaki tartalom megfelel a vonatkozó jogi és műszaki szabályoknak. A tervet akkor fogadják el, ha az előírt megfelelőségeket igazolják, és az elképzelt tartalom elfogadható az egyetemes szolgáltató szempontja szerint. A kivitelezés csak a terv elfogadása után kezdhető meg. Egyedi eljárás esetén a megvalósított tartalom átvétele az elfogadott tervdokumentáció alapján történik. Tömeges ügykezelésben a tipizált megoldások maradéktalan teljesítése esetén lehet csak sikeres az átvételi eljárás. Mivel minden egyedi eset más és más, ezért cikkünkben természetesen csak a tipizált esetekre térünk ki részletesen. Ennek fényében megvizsgáljuk a mérőszekrényen belül alkalmazható vezeték-keresztmetszeteket, a segédoszlopok alkalmazásának szabályait, lehetőségeit. 1. A mérőszekrényben alkalmazható vezetékek megválasztására több előírás egységesen vonatkozik, mely szabványok egy részét a tervező/kivitelező szabadon megválaszthatja a kivitelezés számára. Mindezen felül egyéb, a szolgáltató által megkövetelt vonatkozó előírásokat is be kell tartani. Minimálisan a szolgáltató által elrendelt elvárásokról ejtünk szót a teljesség igénye nélkül, kifejezetten csak a felhasználó által létesített fogyasztásmérő szekrénybe érkező vagy onnan indított főáramköri vezetékekre általános esetben elvárt minimális keresztmetszeteket említjük. Az elosztói szabályzat e témában az alábbiak szerint rendelkezik: „Amennyiben a vezetékelést nem az elosztói engedélyes végzi, akkor a kialakításnak a következő követelményeknek kell megfelelnie. A mérőszekrény elővezetékelését a maximális kiépítettségi lehetőségnek megfelelően kell kialakítani. A méretlen vezeték (erőátviteli) minimum 10 mm², maximum 16 mm² sodrott réz, érvéghüvelyezve, a vezérlő készülékek tápellátása 2,5 mm² sodrott réz, érvéghüvelyezve (a fázisvezetők fekete, a nullavezető kék színű). A berendezések felszerelése után a szabadon maradt vezetékek végeit szigetelőhüvellyel (nem szigetelőszalaggal) kell ellátni, és a vezetékeket jelölni szükséges. A vezetékelésről bekötési rajzot kell mellékelni a jelölésnek megfelelően, amelyből 1 példányt az elosztói engedélyesnek kell átadni, 1 példányt a szekrényben kell elhelyezni. A mért vezeték minimum 10 mm², maximum 16 mm² sodrottréz vezeték, érvéghüvelyezve. A mérőhely, a méretlen és a mért fővezeték kialakítása során figyelembe kell venni a mindenkor hatályos jogszabályok, az elosztói üzletszabályzat és a mértékadó MSZ 447:2009 szabvány előírásait, mely szerint a méretlen fővezeték keresztmetszete - anyagától függetlenül - annak több felhasználási helyet ellátó részein legalább 10 mm², az egyetlen felhasználási helyet tápláló részein legalább 6 mm² legyen. A mért fővezeték vezetőinek megengedett legkisebb keresztmetszete 6 mm² legyen. Mint az ismert, a szolgáltatónál, az alkalmazott technológia miatt 32 Ampert meg nem haladó vezérelt vételezés esetén a főáramköri vezetékeket a vezérlőkészülék közvetlenül fogadja. A jelenleg alkalmazott vezérlőkészülékek az elosztói szabályzatban elvárt 10 mm2 keresztmetszetű érvéghüvellyel ellátott elemi szálas rézvezetéket csak bizonyos típusú présszerszámok alkalmazása esetén tudják fogadni, más formát adó megnyomás esetén a csatlakoztatás gondot jelenthet. Maga a vezérlőkészülék sorkapcsa a gyártó nyilatkozata alapján alkalmas ugyan az elemi szálas vezetéket érvéghüvely nélkül is fogadni, és így is technológia szerinti megfelelő kötésminőség alakulna ki, de a szerelői visszajelzések alapján az ilyen kötéskialakítás nagyon nagy körültekintést igényel és nehézkes. A szabályzat módosításáig a fenti okok miatt a szolgáltató úgy rendelkezik, hogy ellátási területén a 32 Amper fázisáramot meg nem haladó vezérelt vételezést tartalmazó mérőszekrényekben (kombinált mérőszekrény) az átvitt teljesítményhez megfelelő, MSZ447:2009 szerint is megengedett 6 mm2 keresztmetszetű sodrott réz, érvéghüvelyezett fázisvezetéket kell kiépíteni a vezérelt főáramkörben. Amennyiben e szekrényben a mindennapszaki (nappali) mérés sem haladja meg a 32 Amper fázisértéket, akkor a 6 mm2 keresztmetszetű vezeték alkalmazása ott is elfogadható, feltéve hogy azt más körülmény nem teszi szükségessé. De ha csak önmagában nappali mérés van, akkor annak főáramköri vezetékezése 10 vagy 16 mm2 keresztmetszetű legyen. A PEN vezeték alkalmazása esetén, az arra elvárt, általában nagyobb értékű keresztmetszeti előírásokat be kell tartani! A segédoszlop létesítése lehet végleges vagy ideiglenes. Mechanikai szempontból két lényeges esetet különböztethetünk meg, a vezetéktartás és a vezetékfeszítés esetét. Vezetéktartás eseteibe sorolhatók azok a kialakítások, amikor a tartószerkezetet jelentős oldalirányú erő nem éri, tehát a vezeték súlya lényegileg függőleges terhelést jelent a tartószerkezetnek. Ezek az esetek azok, amikor a vezeték 15 foknál kisebb iránytöréssel áthalad az oszlopon, vagy 8 méternél kisebb oszlopköz esetén, amikor is az ún. laza csatlakozás esete áll fent (VAT-H5). Vezetékfeszítésről akkor beszélhetünk, amikor a vezeték az oszlopon végződik, vagy az átvezetett vezetéken 15 foknál nagyobb iránytörés van. Az MSZ 151-8:2002 (Erősáramú szabadvezetékek. A legfeljebb 1 kV névleges feszültségű szabadvezetékek létesítési előírásai) szabványban leírtakat a létesítések során be kell tartani. Az alkalmazható vezeték-keresztmetszet nem haladhatja meg a 25 mm²-t. Vezetékfeszítés vagy 15 foknál nagyobb iránytörés esetén a faoszlop nem lehet hosszabb, mint 7 méter (erősített eG nagy gyámra szerelt vezetéktartó oszlop esetén a faoszlop lehet 7 méternél hosszabb is.) A 7 méteres faoszlop fejátmérője legalább 14 cm legyen. Az új eF-gyám és új, legalább 14 cm-es fejátmérőjű faoszlop (7 m) csatlakozóvezetékek feszítéséhez vagy 15 foknál nagyobb iránytörés esetén minimum négy feltételt kell teljesítenie. Általában alkalmazott csatlakozóvezetékek (NFA2X: négyszálfeszítéses max. 4×16 mm² Al vagy max. 4×25 mm² Al) feszítéséhez az eF gyám és legalább 14 cm-es fejátmérőjű faoszlop (7 m) F7+eF szerkezetet úgy kell szerelni, hogy a felfogató rúdcsavarok (a gyám és a faoszlop között) merőlegesek legyenek a csatlakozóvezeték nyomvonalára, mert így érhető el az F7+eF szerkezet nagyobb terhelhetősége. A maximális feszítőköz 20 méter lehet (az elosztóhálózati indítóoszlop és a feszítéshez használt, fentiekben leírt eF-gyámos faoszlop (F7+eF) között). A legnagyobb húzóerő 500 N lehet. Ideiglenes oszlopokat a szerződésben meghatározott idejű vételezés esetén létesítenek, max. 1 év időtartamra. A 8 méternél kisebb oszlopköz esetén alkalmazható az ún. laza csatlakozás (VAT-H5), mely esetben a csatlakozóvezeték által az elosztóvezeték tartószerkezetére átszármaztatott húzóerő 500 N-nál kisebb. Ebben az esetben megengedett a gyám nélküli, legalább 14 cm-es fejátmérőjű új faoszlop használata, ha a csatlakozó nem keresztez utat, és ki van zárva a talaj vegyi agressivitása, valamint az általában alkalmazott csatlakozóvezeték (NFA2X: négyszálfeszítéses max. 4×16 mm² Al vagy max. 4×25 mm² Al) legnagyobb belógásánál a földtől mért legkisebb távolság 5,5 méter tartható. A faoszlopnak mindenképpen új, korábban hálózatba még be nem épített, műbizonylattal rendelkezőnek kell lennie. Legelőször is tisztáznunk kell, mit is jelent a méretlen magánvezeték fogalma. Azokban az esetekben, amikor a szolgáltató a felhasználó számára nem létesít csatlakozóvezetéket, a villamos ellátás érdekében a közcélú hálózat kijelölt csatlakozási pontjáról a felhasználó tulajdonában létesült vezeték van, melyet méretlen magánvezetéknek hívunk. Ilyen esetekben nem egyszerűsített tömeges ügykezelés, hanem - a profilos elszámolású „ideiglenes” csatlakozás esetét kivéve - egyedi eljárás van, amely során csatlakozási és mérési terv készítése, jóváhagyása szükséges. Amikor az elfogadott terveknek megfelelően elkészült a felhasználó villamos hálózata, azt a hálózati engedélyes csatlakoztatja közcélú hálózatra. A csatlakoztatott hálózatnak érvényes szabványossági és érintésvédelmi jegyzőkönyvvel kell rendelkeznie. Ennek bemutatása a bekapcsolást végző számára elvárt. A szolgáltató ebben az eljárásban bizonytalanságot tapasztalt, ezért a két fél feladatait szükséges leírni. Eltérő megállapodás hiányában a felhasználó az engedélyes hálózatát nem kezelheti, azon munkát nem végezhet. Szabadvezeték tartószerkezetére felügyelet nélkül nem mászhat fel, villamos kezelő terekbe nem mehet be, elosztókba nem nyúlhat, azokat nem nyithatja. Emiatt a csatlakoztatásra előkészített méretlen vezetékét szabadvezetéki esetben az oszlopra nem feszítheti fel, kábelszerű vezeték esetén a fogadótérbe nem fűzheti be. Ezek az elosztói engedélyes feladatai. Amennyiben az adott kialakítás már az előkészítés során szükségessé teszi az elosztói engedélyes tevékeny közreműködését, akkor azt előre jelezni kell, hogy szakfelügyeletet biztosítson. A társasházi összekötő-berendezés felhasználói tulajdon. Annak létesítése, kezelésének megszervezése alapvetően a tulajdonosának feladata. A felhasználási hely ellátása általában felszálló fővezeték kötődobozában vagy elosztószekrényben, kötőelemről indított leágazó fővezetékkel történik (pl. lakás bejárata közelében elhelyezett zárópecsételt társasházi kötődobozból indított méretlen fővezeték a lakás számára). E kötés kialakítása és a vezetékek csatlakoztatása vagy megszüntetése a felhasználó feladata. A kötőelemmel szemben elvárt, hogy az bontható kötés legyen. A csatlakoztatott leágazó méretlen fővezeték, amely a mérőszekrénybe érkezik, az előkészítés során feszültség alá kerülhet, ezért a fogyasztásmérő szekrényben annak megfelelő elhelyezéséről és a képzetlen személyek védelméről gondoskodni kell. Az előkészített méretlen hálózatot tilos a mért hálózathoz bekapcsolás előtt csatlakoztatni. Idén január elsejével, a minőségi munkavégzés előmozdítása érdekében, az előzetesen meghirdetettek szerint szakembert ajánló rendszert hoztunk létre, és az országban tevékenykedő elosztói engedélyesek gyakorlatához utolsóként csatlakozva, az elosztói engedélyesi zárópecsét megbontását feltételhez kötöttük. E változás a mérőhely kivitelezési jogosultságot nem érinti, azonban hálózati engedélyesi zárópecséteket előzetes bejelentést követően, már csak azok a villanyszerelő vállalkozók távolíthatják el, akik sikeres pályázatuk révén bekerültek az ajánlott szerelői rendszerünkbe. Ez a rendszer alapvetően nyitott, így minden olyan érvényes regisztrációval rendelkező, mérőhelyi kivitelezést végző regisztrált villanyszerelő vállalkozónak lehetősége van bekerülni a rendszerbe, aki a pályázati kiírásban szereplő feltételeket teljesíti. Figyelemmel kell tehát lenni erre a nem éppen apró és sokak munkáját meghatározó változásra. (A cikk a Villanyszerelők lapjának 2017. 2023. 06. 14. Elég munkaigényes eljárásról van szó, hiszen komoly földmunkával jár együtt, a munkaterület is sokszor idővel nehezen hozzáférhető, miután birtokba vette a burjánzó növényzet vagy az évek alatt gondosan kinevelt gyepszőnyeg. Viszont néhány fontos részletre ügyelve évtizedek nyugalmát alapozhatja meg a talajszint alatt futó kábelekkel kapcsolatban. A legfontosabb szabály, amikor a kábeleink és vezetékeink között keresgél: földbe csak földkábelt szabad fektetni. Azt is kizárólag valamilyen rágcsálók, illetve a későbbi kerti munkák (ásás, kapálás) rongáló hatásaival szembeni védelemmel ellátva. Sokat tehet a biztonságáért, ha legalább három ásónyomnyi (70 cm) mély árkot készít a kábelek, vezetékek számára. A legegyszerűbb megoldást az E-YY (réz) és E-AYY (alumínium) földkábelek jelentik. Mindegyik típus akár kül-, akár beltérben, napsugárzástól védve, illetve közvetlenül a földbe, kábelcsatornába, védőcsőbe fektethető. Bátran alkalmazható talajban, vízben, létesítményekben, kábelcsatornákban, betonban, olyan körülmények között, ahol nem várható nagyobb mechanikai terhelés vagy nagyobb szakítószilárdság. Jelzőszalagok alkalmazása közművezetékek jelölésére kötelező, megfelelve az MSZ 7487-2:1980 szabvány követelményeinek. A szalagnak környezeti hatásokra ellenálló, olvasható feliratú és folyamatosnak kell lennie. A szalag szélessége 100-200 mm, vastagsága legalább 0,2 mm. Színében sárga, vörös villámjellel és "ERŐSÁRAMÚ KÁBEL" felirattal. A jelzőszalagot a kábel fektetésének felénél, de legfeljebb 0,3 méterre kell elhelyezni. Nagyfeszültségű kábelek esetén védőborítást kell alkalmazni. Sokan szimpla szürke falicsőben, vagy még azt is mellőzve, telepítenek sima, tömör vezetékeket csak ér szigeteléssel, ami a talajban zajló folyamatok, illetve a nedvesség hatására záros határidőn belül lebomolhat. A legjobb, ha megbízható szakemberre bízza magát, akinek megválasztásánál érdemes legalább olyan körültekintően eljárni, mint a megfelelő alapanyagokkal kapcsolatban. A nem szakszerű kivitelezés ugyanúgy komoly anyagi kárt okozhat, vagy életveszélybe sodorhatja, mint a rossz anyagválasztás. A mérőhelyek kialakítását, javítását, karbantartását úgynevezett regisztált, szolgáltató által ajánlott, plombabontásra jogosult szerelők végzik, akik nem állnak a szolgáltató alkalmazásában. A szolgáltató senki számára sem biztosítja a mérőhelyet, és az azzal kapcsolatban felmerülő minden kötséget a fogyasztónak kell megfizetni. A szolgáltató előírásai szerint akkor, és csak akkor kell szabványosítani, ha teljesítménybővítés történik, vagy az átalakítás mértéke meghaladja az 50%-ot. A mérőhely szabványosítása az új előírásoknak megfelelően családi házas környezetben szinte mindig a mérőhely áthelyezésével is együtt járhat, és nagy valószínűséggel a hálózatra csatlakozás módja is megváltozhat (légvezeték helyett földkábel például). Ennek időbeli és nem kevés pénzbeli vonzata is van.

Előkészítés és tervezés a falba és az oldalfalba történő kiépítéshez

Az áramellátó hálózat tervezésekor fontos a tervezés és előkészítés alapos elvégzése. A kábel útvonalát feltérképezve ki kell dolgozni a falon belüli és a falakon kívüli vezetékek nyomvonalát. A falban vezetett kábelekhez intelligens rögzítési pontokat és megfelelő csatornákat kell választani. A tervezés során figyelembe kell venni a forrás és a cél közötti távolságot, az akadályokat és a közműveket. 2. Használható tehát meddig tervezhetünk? 3. A vezetékeléshez szükséges a megfelelő méretű kábel kiválasztása és a tervezés során a tervezőnek figyelembe kell vennie a fázis és a nullavezető színeit. 4. A villamos hálózat biztonsága érdekében a földelésrendszer kialakítása során különös figyelmet kell fordítani a földelőelemek elhelyezésére és a földelők közötti csatlakozások minőségére. 5. A falba történő eszközbevezetéshez szükség van fúróra, menetes keresőre, kábelkapcsokra, halszalagra, huzal-sztriptízezésre és természetesen a kábelekre. 6. A mérőhely előkészítése és a mérőszekrényhez vezető vezetékek elhelyezése során biztosítani kell a szigetelés és a jelölés megfelelő szintjét. 7. A számottevő költségek elkerülése érdekében a tervezéskor mérőszekrénybe érkező és onnan induló főáramköri vezetékek keresztmetszetét gondosan kell meghatározni. 8. A megfelelő jelölés és rajzok mellékelése a beépítés során elengedhetetlen. 9. A földelés és a védelmi eszközök (pl. ÁVK) telepítése a nedves helyiségekben és fürdőszobákban különösen kiemelt figyelmet igényel.

A falba és oldalfalba történő kiépítés tipikus módszerei

Falikönyöki rögzítés falhoz történő rögzítéssel vagy oszlopokra történő felhúzással: terelő csigák és csörlő használata a kábel felhúzásához.
Használható lehet földre lefektetett vagy felhúzott kiépítés: a kábel végső elhelyezése az oszlopbilincshez történő rögzítéssel történik.
Falba történő bevezetés esetén a falon belüli csatornák és fali csapok megtalálása és a lyukak precíz kiütése szükséges.
Csatlakozás a földkábeles vagy légkábel-es megoldásokkal: a légkábel építésnél a nyomvonal a földre kerülhet, miközben a dobot úgy helyezzük el, hogy a kábel a dobot felső részéről tekeredjen le.
Vezetékfeszítés és a csigasor beállítása: a kábelt csigasorral fesztítik és ideiglenesen rögzítik a megfelelő feszítés érdekében.

Földelés és csatlakoztatás

A földelés alapvető fontosságú a biztonságos kiépítéshez. Az arkatot és a földelőkat megmérjük és 50 cm mély és 50 cm széles árkot ásunk a földre a földelés érdekében. Ezt követően leellenőrzik a földelési ellenállást; ha túl alacsony a földelés, további földelő rudakat vernek le 1 méter távolságra. A földelőrudakhoz rögzítik a földelő vezetőt, és a rendszer falcsatornával készül. A csigákba beakasztják a terelő csigákat. A földelés és a kábelfeszítés együtt történő beállítása fontos a helyes működés érdekében. A földeléshez és a tervezéshez a 31. és 32. ábrák részletezik a gyakorlatban használt megoldásokat.

Kábelek és keresztmetszetek a mérőhelyen

A mérőszekrényben alkalmazható vezetékek kiválasztása az MSZ 447:2009 és az elosztói szabályzat előírásai szerint történik. A méretlen vezeték minimum 10 mm², maximum 16 mm² sodrott réz, érvéghüvelyezve. A mért fővezeték keresztmetszete szintén 10-16 mm² között lehet, és a fázisvezetők fekete, a nullavezető kék színűek. A mérőhely elhelyezésénél figyelembe kell venni a jogszabályokat és a szolgáltató előírásait. A PEN vezeték használata esetén általában nagyobb keresztmetszet szükséges. Ha a mérőhely egyidejűleg több felhasználási helyet lát el, a méretlen fővezeték keresztmetszetének megfelelő legyen a terheléstől függően. A megszüntetett vezetékek és a kötések lezárása fontos a biztonságos üzemhez. A földelést és a védelmet kiemelten kell kezelni, különösen a magasabb teljesítményű berendezések esetében. A mérőhelyen a vezetékkeresztmetszetek kiválasztása közvetlenül befolyásolja a terhelhetőséget és a hosszú távú megbízhatóságot.

Különleges zónák és nedves helyiségek

A fürdőszobai és nedves helyiségi kiépítés során kiemelten fontos az érintésvédelmi rendszer és a zónák betartása. Az 0. zóna kizárólag olyan készülékekkel érintkezhet, amelyeket ebbe a zónába terveztek és SELV táplálásúak lehetnek, 12 V AC vagy 30 V DC névleges feszültséggel. Az 1. zóna a 0. zóna feletti tér, ahol a berendezéseknek megfelelniük kell a szigorúbb védettségi követelményeknek. A 2. zóna olyan sáv, amely körülbelül 60 cm-rel nyúlik túl az 1. zónán, és itt még mindig speciális védelmi és érintésvédelmi követelmények érvényesek. Az ÁVK (áram-védőkapcsoló) minden esetben fontos védelmi eleme a rendszernek a nedves helyiségekben. A modern megoldásoknál a központi vezérlés és a világítástervezés egyesítése segíti a biztonságos és hatékony működést.

Világítás és központi otthonvezérlés

A világítás tervezésekor nem csak a Watt mennyisége számít, hanem az összvilágítási hatékonyság is. A Lumen a fényáram mértékegysége, míg a Kelvin a fény színhőmérsékletét jelöli. A fényerő és a színhőmérséklet összhangja a helyiség funkciójához igazítva ad kényelmes megoldást. A központi otthonvezérlés lehetővé teszi, hogy a világítás, árnyékolók, garázskapu és egyéb eszközök egy egységes logika szerint működjenek. A tervezés elején felmerülő igények között szerepel a világítás körök központi kezelése, a dimmelés és az intelligens árnyékolás. A központi rendszer előnye, hogy több elemet egységesen vezérelhet, és könnyebben bővíthető marad a jövőben.

tags: #legvezetek #kiepitese #oldalfalon #kampo #elhelyezes