Lucsanszky Tamas Epitesi Vallalkozo

A kutatási munka fontos kiindulópontja az anyakönyvek lehetnek, amelyek forrásértékét Dr. Sipos III. A családfakutatás kapcsán kiemelte. Az elsődleges források közé tartozik az anyakönyvezés története, amelyről a Wikipédia részletesen szól. Az un. második zsidótörvény hatására feleségem, Rédey Katalin szülei 1939 és 1944 között szerezték meg a származási adatokat, ezek az anyakönyvi kivonatok szolgáltak kiindulási pontként a családtörténeti kutatásokhoz. Az 1960-as években a Mormon Egyház mikrofilmezte mind az 1895 előtti egyházi, mind az 1895 utáni polgári anyakönyveket, amelyeket az MNL OL-ben mikrofilmen és később digitalizált formában őriztek.

Az FS-TOOLS program, amelynek használatáról a részletes útmutatók szólítanak meg, a MACSE egyik alapító tagja, Hatvany Béla Csaba fejlesztette ki, és a program használatát a FS-TOOLS_Fontos_tudnivalok.pdf részletezi. A kutatást jelentősen segítette a Családfakutatás. Emellett az evangélikus anyakönyvek Őskereső honlapon elérhetők előfizetés ellenében. Az internet használatával sok egyéb forráshoz jutottam: Arcanum adatbázis, Magyar Elektronikus Könyvtár, Hungaricana portál, Magyar Wikipedia, MACSE adatbankjai, MNL OL, MEDiT és mások.

Az Országos Széchényi Könyvtár Plakát- és Kisnyomtatvány tárában hatalmas gyűjtemény található 1840-től 1990-ig. A szakirodalmi források között hasznosnak bizonyult Kollega Tarsoly István-Kovács Eleonóra-Pandula Attila-Vitek Gábor: Genealógia. I. kötet és II. kötet című műve. Sok adatot gyűjtöttem temetőkben járva: lefényképezve és feldolgozva a sírkövek adatait Balassagyarmat, Budapest, Orosháza, Pécs városaiban.

A kutatás legfontosabb dokumentumai a feleségem családjának hagyatékából származnak: Dr. Rédey Sándor és Murár Valéria, valamint Murár Kornélia hagyatéka. Rokonságunk hozzájárulásai közé tartozik Antal Éva, Antal Zsuzsa, Fazekas Mária, Fazekas Zsuzsanna, Harnóczy Eőrs, Papp László, Rédei Géza, Szabó Gábor, Szemerády Miklós, akik fotókat, anyakönyveket és családfa-adatokat küldtek.

A kiválasztott anyakönyvek döntő részének megszerzése az FS-TOOLS program segítségével történt; a programmal a megadott települések és nevek szerint töltöttem le a születési anyakönyveket, legyenek azok katolikusok, reformátusok vagy felvidéki evangélikusok, és azokat feldolgoztam. Az MNL OL-ban kutatható anyakönyveket az MNL Baranya Megyei Levéltárában néztem meg. Evangélikus ősök esetében, ha nem volt meg a település anyakönyve, az Őskeresőt használtam.

A Ritterek német származásúak és evangélikus vallásúak voltak; az anyakönyvek alapján az 1700-as évek elejétől Kőszegen éltek. II. József türelmi rendelete tette lehetővé az evangélikus gyülekezet megalapítását Kőszegen, ahol a templom 1783-ra készült el. A kőszegi evangélikus anyakönyvek 1725-1895 közötti időszakra állnak rendelkezésre (FS-TOOLS, Mormon egyház, MNL OL). 1725 és 1781 között vélhetően valamilyen formában evangélikus gyülekezet működött.

A kőszegi evangélikus születési, házassági és halotti anyakönyveket 1725-től 1841-ig németül, 1842-től pedig magyarul vezették. A katolikus anyakönyvek 1633-1895 között állnak rendelkezésre; a névmutatót az 1697-1799 közötti időszakra készítették. A katolikus anyakönyveket 1841-ig latinul vezették, utána átírták a magyar nyelvre. A legfontosabb megállapítás az, hogy a Ritterek között is éltek katolikus családok 1725 előtt is. A keresztneveket 1842 előtt németül vagy latinul írták, utána magyarul. A családfákon minden esetben a magyar változatot tüntettük fel.

A Ritter-Rédei János életútja külön fejezetet érdemel: ipariiskolai igazgató, karnagy, Orosháza város tanítóegyesületének elnöke és számos közéleti feladat. 1865-ben megalapította az Orosházi Dalegyletet, amelyben főként fiatal iparosok vettek részt. 1884-ben Orosházán megindult az iparostanonc iskola, amelynek alapító igazgatója lett. A mezőgazdasági, ipari és tanítói hagyományokat ötvözte, és a belterületi iskolában is lehetőséget adott a diákok oktatására. A családfakutató munka során több generációt vizsgált meg: a lelkészek, tanítók mellett jogászok és szakemberek is felbukkannak a dokumentumokban.

Ritter János és Rédei-Ritter János emlékhelyei fontos megállapodások a helyi levéltárak és templomkertek történetében. A 2004-es évben Koszorús Oszkár levéltáros kezdeményezésére Rédei (Ritter) János neve bekerült az Orosházi Evangélikus templom kertjében található emléktáblák közé. A templomkertben több lelkész és tanító neve szerepel, köztük Kotsondi József tanítóé is. A városalapító evangélikus közösség történetét a helyi sajtó és levéltárak ötvözik az emlékpark és az emléktáblák által.

Az ősök között szerepeltek nemesek és értelmiségiek is, például lelkészek, jogászok és tanítók: Rédei Károly, Rédei Sándor, Ritter Mihály, Ritter János és más rokonok időszakai. A kutatás 2018. július 10-én zárult, de 2007 óta igen sok anyakönyvet néztem át; a jövőben más kutatók számára is adatokkal szolgálhat a gyűjtemény. A kutatások során a magyar és német eredetű neveket, valamint a latin nyelvű rekordokat is rögzítettük, így a családfákon a magyar formátum a végleges változat.

Az ősök között a németországi Abensberg és a Felvidék határvidéke is megjelenik például a Pikl család és a Szemerády família vonatkozásában. A kutatott nemesi családok eredetéről a bejegyzések a Ritter-Rédei és Murár ágak köré csoportosultak, akik közül sokan evangélikus lelkészek és tanítók voltak. A temetőkben végzett fotózás és adatfeldolgozás során sok információt gyűjtöttem össze, amely a családfák bővítéséhez vezetett.

A fentiek alapján megállapítható, hogy az 1700-as évek elejétől Magyarországon és a Felvidéken éltek a felderített ősi családok, ahol a nemesi és értelmiségi rétegek aránya magas volt. A kutatás a Mikró-dokumentumok és a levéltári források segítségével valószínűsíti: a kőszegi evangélikus közösség létezett 1725 és 1781 között is, és a gyülekezet 1725-1841 között németül, 1842-től pedig magyarul vezette a születési, házassági és halotti anyakönyveket. A katolikus anyakönyvek 1633-1895 között állnak rendelkezésre latinul, majd magyarul, és a keresztneveket is úgy tüntették fel.

Fontos személyek és címek a kutatásban

A Ritter-Rédei János élete és tevékenysége részletezve megmutatja, hogyan formálódik a helyi közösség élete: ipariskolai igazgató, karnagy, Orosháza város tanítóegyesületének elnöke, a Dalárda megalapítója, az általános iskolai gondnokság tagja és a tanítók egyesületének vezető alakja. 1865-ben megalapította az Orosházi Dalegyletet, és 1884-ben Orosházán az iparostanonc iskola alapító igazgatója lett.

A családfakutatás korai szakaszában több úttörő szerepet töltött be: 1865-ben megalapította az Orosházi Dalegyletet, amelynek tagjai között fiatal iparosok voltak. 1870-ben házasságot kötött Tomcsányi Ida lányával, Folkusházy Erzsébet és Tomcsányi József rokonságából származó családtörténet. Az 1880-as években jelentős adománygyűjtő tevékenységet folytatott. 1882-ben az Eötvös-alapra 5 forintot, majd később más években is az alapra járult. A tanács- és oktatásügyben folytatott tevékenységének bizonyítéka az Orosháza városának fejlesztésében vállalt szerepük.

Az ősök között voltak jelentős jogászok és lelkészek, mint Rédei Sándor II. ügyvéd, Dr. Sipos Béla IV. ügyvéd, Dr. Sipos Balázs bíró, Dr. Lászlay György ügyvéd, Dr. Enzsöl Péter ügyvéd, Rédei Géza II. bíró és Rédei András főiskolai tanár. A kutatások zárásaként a 2018. július 10-i dátum jelzi a munka lezárását, de a források folyamatosan bővülhetnek a jövő kutatói számára.

A kutatás összegzése a következő: a Ritter és Rédei családok evangélikus identitásúak voltak, a származási helyek és az 1700-as évek eleji dokumentumok alapján a családtörténet gazdag és összetett. A temetők, levéltárak és archívumok feltárása azt mutatja, hogy a korabeli társadalmi rétegek között jelentős volt a lelkészek, tanítók és jogászok aránya, akik a későbbiekben a helyi közélet meghatározó alakjai lettek.

Kiemelt táblázat a nemesi családokról

Az anyakönyvek elemzése és a családtörténet megértése érdekében számos emberi történet, dátum és földrajzi elhelyezkedés kerül elő, beleértve a Ritterek német származását, a katolikus és evangélikus vallási hovatartozást, valamint a települési kötődéseket. A kutatók közötti együttműködés, a levéltárak és az online források összefonódása tette lehetővé a részletes családfakutatást.

tags: #lucsanszky #tamas #epitesi #vallalkozo

Népszerű bejegyzések:

• Fedezze fel a METABO Gipszkarton Csavarbehajtót
• Dilatációs hézagok úsztatott padlókban: tervezési és kivitelezési tippek
• Hogyan válasszunk Mapei vízszigetelés termékeket és megtekinthetjük az árakat
• Ismerje meg a Basa Colots Extra Deep Mélyalapozó funkcióit
• Kertvárosi idill és ipari realitás Szegeden