Kábelek nyomvonalának kiépítése és elosztók felhelyezése: Szakmai útmutató
A villamos energia biztonságos és hatékony elosztása elengedhetetlen a modern társadalomban. Ennek alapvető elemei a gondosan megtervezett és kivitelezett kábelnyomvonalak, valamint a precízen felhelyezett elosztók. Ez a cikk mélyrehatóan foglalkozik a kábelezési rendszerek létesítésének gyakorlati és elméleti aspektusaival, kiemelve a vonatkozó szabványokat, jogszabályokat és a legjobb gyakorlatokat. A célunk, hogy átfogó képet nyújtsunk mind a szakembereknek, mind az érdeklődőknek, legyen szó akár egy ipari park komplex villamos kivitelezéséről, akár egy egyszerűbb lakossági létesítésről.
A kábelnyomvonal tervezésének alapelvei és a nyomvonal típusok
A kábelnyomvonal tervezése során figyelembe kell venni a villamos létesítési előírásokat, a kábel és az általa ellátott létesítmények üzembiztonsági követelményeit, a talajviszonyokat, a terepadottságokat, valamint a meglévő és tervezett létesítmények elhelyezkedését. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a befektető szempontjait sem, például azt, hogy a megépítendő létesítmény középvonala mentén áthaladó kábelt ne kelljen két hónap múlva áthelyezni egy új létesítmény miatt. A robbanásbiztos technológia útjában álló légvezeték is komoly problémát jelenthet.
Az eltérő nyomvonal típusok eltérő geometriai szabályokkal rendelkeznek. A föld feletti nyomvonal kizárólag föld feletti infrastruktúra elemek között hozható létre, illetve kizárólag két föld feletti infrastruktúra között létesíthető, töréspont nélkül. Ha a felhasználó nem föld feletti infrastruktúra elemre kattint, a program hibát jelez számára. A program az első nyomvonal pont elhelyezését követően felajánlja a következő lehetséges pont helyét - a legközelebbi föld feletti infrastruktúrát mutatva -, amelyre kattintva folytatható a nyomvonal megrajzolása. A keresési távolság értéke megadja, hogy a kattintástól számított mennyi méteren belül válassza ki a program a nyomvonal következő pontját.
Kiemelt referenciáink közé tartozik a Fót (Hello Parks) kábeltálca építése, a Várpalota (750 m2 csarnoképület komplett villanyszerelése, földkábel fektetés), a Várpalotai Védelmi Ipari Park Komplexum (alépítmény erős- és gyengeáram, kábelfektetés, csarnok villamos kivitelezés), valamint a ZalaZONE Ipari Park Zrt. - Járműkészítő üzem (komplett erősáramú kábelek behúzása, nyomvonal építés, elosztó kötés) Zalaegerszeg esetében végzett munkánk. Ezek a projektek jól illusztrálják a komplex kábelezési és villanyszerelési feladatok szakszerű ellátását.
Szabványok és jogszabályok szerepe a kábelezésben
A kábelezési rendszerek létesítésénél elengedhetetlen a vonatkozó szabványok és jogszabályok betartása. Bár a cikkben tárgyalt MSZ 13207:2000 szabvány (0,6/1 kV-tól 20,8/36 kV-ig terjedő névleges feszültségű erősáramú kábelek és jelzőkábelek kiválasztása, fektetése és terhelhetősége) nem új, alkalmazása rendkívül fontos. Fontos megjegyezni, hogy ezen szabvány alkalmazása önkéntes, kivéve, ha jogszabály kötelezően alkalmazandónak nyilvánítja.
A 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről előírja, hogy bizonyos tevékenységek csak megfelelő képesítéssel végezhetők. Ez azt jelenti, hogy a kábelekkel kapcsolatos munkálatokhoz szakértőkre van szükség, akik rendelkeznek a szükséges szaktanfolyami képzettséggel.
A tűzvédelmi szempontok is kiemelt fontosságúak. Az 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról, valamint a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (OTSZ) részletesen szabályozzák a tűz elleni védekezést. Az OTSZ 390. § (3) bekezdése kimondja, hogy a létesítmény villamos berendezéseit a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelően, vagy azzal legalább azonos biztonságot nyújtó műszaki megoldás szerint kell létesíteni. Az OTSZ 4. § 57. pontja szerint a „vonatkozó műszaki követelmény” a hazai és európai uniós szabványok és normák összessége. Ezáltal az MSZ 13207:2000 szabványt kötelező betartani, vagy azzal egyenértékű megoldásokat biztosítani.
A tűzvédelmi előírások kiterjednek a robbanásveszélyes, illetve tűzveszélyes környezetre is. A kábeleket védeni kell a tartós hősugárzás ellen. A kábelhelyiség födémszerkezetének és határoló falának nem éghető anyagúnak kell lennie, minimum 1 óra tűzállósági határértékkel. A kábelhelyiség nyílászáróinak füstzáró kivitelűeknek, nem éghető anyagúaknak kell lenniük, minimum fél óra tűzállósági határértékkel.
Kábelek kiválasztása és típusai
A kábelek kiválasztásánál figyelembe kell venni a terhelést és a környezeti feltételeket. A magasabb követelmények miatt alkalmazott kábeleket magasabb szinten kell létesíteni. A kábel lehet árnyékolt vagy árnyékolás nélküli. Az árnyékolt kábel erenkénti vagy (több ér esetén) közös fém árnyékoló szerkezettel rendelkezik. Lehet olyan kábel is, amelynek koncentrikus vezetője és/vagy fém páncélzata, vízzáró fémköpenye és vízzáró burkolata van. Az árnyékolás nélküli kábel olyan kábel, amely nem rendelkezik fém árnyékoló szerkezettel, koncentrikus vezetővel, fém páncélzattal, de ettől még a termékszabvány szerint földbe fektethető.
Fontos megkülönböztetni a "Jelző-, mérő- és működtetőjelek továbbítására szolgáló többerű kábel vagy vezeték villamos létesítményekben, berendezésekben" és az "Épületben vagy önálló építményként a környező telepszint alatt kialakított, vízszintes vagy közel vízszintes elhelyezkedésű, járható, folyosószerű kábelhelyiség" fogalmát.
A kábelnek meg kell felelnie az MSZ 146 vagy MSZ IEC 60502 (extrudált szigetelés esetén), illetve az MSZ 146-9 (telített papírszigetelés esetén) vonatkozó előírásainak. Ezeknek a követelményeknek a teljesülését a kivitelezőnek bizonylattal kell igazolnia.
Váltakozó áramú hálózatban az egyerű kábel páncélzata, árnyékolása nem mágnesezhető anyagból kell, hogy készüljön. Extrudált szigetelésű és burkolatú kábelek szerelvényeinek külső, vízzáró burkolata csak műanyag lehet, és csak a vonatkozó szabványok szerint bevizsgált anyagú és kialakítású szerelvényeket szabad alkalmazni.
Extrudált szigetelésű kábelt kábelhelyiségben elhelyezni csak PVC, égésgátló adalékkal vagy égésgátló bevonattal ellátottat lehet. Telített papírszigetelésű kábel esetében ezt csak itatott szálasanyag burkolat nélküli lehet.
Szabad téren a kábel burkolatát vagy védeni kell a napsugárzás ellen, vagy a napsugárzásnak ellenálló burkolatú kábelt kell alkalmazni. Ez esetben a kábelnek rendelkeznie kell „UV” jelöléssel. Korróziót előidéző környezetben korróziós hatásnak ellenálló műanyag burkolatú kábelt és műanyag összekötő elemeket kell alkalmazni. Talajvizes területen PE-bukolattal, folyó- vagy állóvízben történő fektetés esetén horganyzott acélhuzal páncélzatú, PE burkolatú kábelt kell használni.
A megfelelő névleges feszültségű kábel kiválasztásánál az MSZ IEC 183 irányelveit kell figyelembe venni. A normál üzemi alapkörülményekre vonatkozó terhelhetőség tekintetében az MSZ 146 sorozat előírásait, ennek hiányában az MSZ 13207:2000 10. fejezetét kell figyelembe venni. A normál üzemi körülményektől eltérő környezeti, elhelyezési viszonyokra az MSZ 13207:2000 előírásait kell alkalmazni. A kábelekre megengedett zárlati igénybevételeket az MSZ 146 sorozat szerint kell meghatározni. PVC szigetelésű kábel esetében a legnagyobb zárlati hőmérséklet (5 s-ig), legfeljebb 300 mm² vezető-keresztmetszetig legfeljebb 160 °C, 300 mm² vezető keresztmetszet felett legfeljebb 140 °C lehet.
Így készülnek az egész világot átszövő elektromos kábelek / This is how electric cables are made
Kábel fektetésének technikai részletei és követelményei
A kábel nyomvonalának és elhelyezési módjának megválasztásánál a következő szempontokat kell figyelembe venni: a kábel és az általa ellátott létesítmények üzembiztonsági követelményei, a talajviszonyok és terepadottságok, illetve a meglévő és tervezett létesítmények elhelyezkedése. Kábelárokban történt fektetés esetén az agresszív vegyi anyagokkal, szerves hulladékokkal fertőzött talajt ki kell kerülni, vagy talajcserét kell végezni.
Fontos szabály, hogy a kábel a meglévő vagy tervezett építményekkel, falakkal stb. - még rövid szakaszokon is - 30°-nál kisebb eltéréssel haladjon. Ha pedig keresztezi azokat, lehetőleg 90°-ban tegye. A kábelvonal egyéb létesítményektől való távolságának meghatározásánál figyelembe kell venni a vonatkozó jogszabályokat, például a 2/2013. [I. 22.] NGM rendeletet a villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről.
Árnyékolással és földelővezetővel rendelkező kábelekből álló kábelvonalak árnyékolását, földelővezetőjét általában minden végelzárónál ki kell vezetni és le kell földelni. Amennyiben a kábelvonal rövid, árnyékolását elegendő csak az egyik kábelvégelzárónál földelni, ha zárlat esetén sem alakulhat ki rajta veszélyes érintési feszültség.
Extrudált burkolatú kábelek árnyékolásának vagy fémköpenyű kábelek fémköpenyének folytonosságának biztosítását, kivezetését az árnyékolással, fémköpennyel azonos vagy nagyobb villamos vezetőképességű vezetővel kell készíteni.
Levegőben elhelyezett kábelek megfogatására a megfogatásokat a zárlati áramok keltette dinamikus erők figyelembevételével kell elkészíteni. Váltakozó áramú hálózatok, egyerű kábelek rögzítő szerkezetei (bilincs, megfogatások, vascső) nem képezhetnek mágnesesen zárt kört. Háromfázisú rendszereket képező egyerű kábelek acélcsőbe vezetése esetén az azonos rendszerhez tartozók mindegyikét (L1, L2, L3) át kell vezetni.
Az egyerű kábelek fektetésére a szabvány M1 melléklete ad útmutatást. Az 1. ábrán bemutatott fáziskiosztástól való eltérésből adódóan a kábelek terhelhetősége akár 40%-kal is csökkenhet. Ha lehet, háromszög elrendezést kell választani. Kétféle elrendezést váltakozva nem szabad alkalmazni. Legfeljebb egy aszimmetrikus síkban és két szimmetrikusan elrendezett kábelszakasz fektethető.
A kábel fektetése előtt a következőket kell ellenőrizni: a kábel típusát (szerkezetét, keresztmetszetét, névleges feszültségét), a kábel állapotát, különös tekintettel a burkolat sértetlenségére, a kábelvégek lezárásának épségét. A fektetés során a burkolat épségét folyamatosan ellenőrizni kell.
Ha az MSZ 146 másképp nem rendelkezik, extrudált szigetelésű és burkolatú kábel esetében a kábel hőmérséklete 5 °C-nál nem lehet kisebb. Telített papírszigetelésű kábel esetében ez 4 °C.
A megengedett hajlítási sugár extrudált szigetelésű és burkolatú kábelek esetén egyerű kábeleknél a kábel külső átmérőjének minimum a 15-szöröse, míg többerű kábeleknél a kábel külső átmérőjének a 12-szerese. Telített papírszigetelésű kábelek esetén a megengedett hajlítási sugár övszigetelésű, közös ólomköpenyű kábeleknél a kábel külső átmérőjének minimum 12,5-szerese, erenként árnyékolt, érköpenyes kábeleknél a kábel külső átmérőjének 15-szöröse. Elosztó-berendezések tervezésénél rendszeresen megfeledkeznek erről, ami a túl kicsi sugárban meghajlított kábel sorkapcsait eldeformálhatja.
A megengedett legnagyobb húzóerő P = S * A, ahol S a megfogott vezetők keresztmetszete mm²-ben, A pedig a megengedett húzófeszültség (rézvezetőjű kábeleknél 50 N/mm², alumíniumvezetőjű kábeleknél 25 N/mm²). Ezen előírás tartásával a kábel nyúlása nem lépi túl a megengedett 0,2%-ot. A legnagyobb húzóerőt a megfogott keresztmetszetből kell számítani, az árnyékolások névleges keresztmetszetét nem szabad belevenni. A kábelek behúzásánál húzófejet vagy húzóharisnyát is lehet használni.
Extrudált szigetelésű kábelek függőleges vagy közel függőleges elhelyezésénél nincs különbség. Telített papírszigetelésű kábeleknél a kábelvégelzáró és a lefektetett kábel szintkülönbsége nem haladhatja meg a 12 métert.
A kábelt a dobról vagy kábelkarikáról folyamatosan növekvő sebességgel kell lecsévélni, lassan növelve a sebességet. Gépi csévélésnél a sebesség maximum 20 m/perc lehet. A húzás iránya a dob tengelyére merőleges legyen. Lecsévélés közben figyelni kell, hogy a kábel hosszirányban ne csavarodjon meg. Kábelt földön vagy tartószerkezeten húzni tilos, biztosítandó a kábel burkolatának sértetlenségét. Ugyanezen okból görgőket és alátámasztásokat kell alkalmazni, amelyeket a kábel merevségének és tömegének figyelembevételével egymástól 2-5 m-re kell elhelyezni. Szükséges lehet védőtölcsér alkalmazása is.
A kábelszerelvények szereléséig a kábelvégek víz-, nedvesség- és szennyeződésmentes lezárásáról gondoskodni kell. A kábelszerelvények helyénél a szereléshez, végleges elhelyezéshez és a tartalékképzéshez kábeltöbbletet kell biztosítani. A folyamatosan alátámasztott kábeleket kismértékben hullámosan kell lefektetni. A kábeleket fektetés után rendezni kell, a szabványban meghatározott távolságok betartásával. A fektetés után az egyerű kábeleket is rendezni kell. A kábelek nem feküdhetnek fel éleken. Ahol ez elkerülhetetlen, időtálló anyaggal ki kell párnázni.
Elosztók felhelyezése és a kábelszerelvények
A kábelszerelvények szerelését csak megfelelő kábelszerelői vizsgával rendelkező személy végezheti. Ezen előírás betartását a kivitelezőnek igazolnia kell.
A tűzjelző rendszer jelzéshez, átjelzéshez kapcsolódó elemeinek minél tovább működőképesnek kell maradniuk tűz esetén is. Ezeket a tűzállósági értékeket időben határozzák meg. A védőcsövek, bilincsek tűzálló rögzítése azért nagyon fontos, mert ezek a kábelek hőre keményedő védőréteggel rendelkeznek. Tűz esetén egy rendkívül kemény és ellenálló, de merev burkolat alakul ki rajtuk, ami fizikai behatásra könnyen törik.
Kiemelt szavaink a következők: átjelzés, betörésvédelem, gáz érzékelő, gyengeáram, lakásriasztó, riasztó, riasztóbővítő, szén monoxid, szénmonoxid mérgezés, vagyonvédelem, villanyszerelés, vonulószolgálat.
Kábeljelölés és nyomvonal dokumentáció
Kábeljelző használata az egész nyomvonal mentén kötelező! Azonos nyomvonalon fektetett kábelek mindegyikét - azonos keresztmetszet-szelvényekben - jelölni kell. A kábeljelző anyagának - a környezet hatásait figyelembe véve - tartósnak kell lennie. A kábeljelzőn fel kell tüntetni a kábelvonal azonosítási jelét és a kábelvonal névleges feszültségét. A kábeljelzőket oly módon és sűrűn kell elhelyezni, hogy a kábelvonal bármelyik részén azonosítható legyen.
A földben elhelyezett kábel nyomvonalát maradandó létesítményekhez kell bemérni. Ha ilyenek nincsenek, sokszögelési segédpontokhoz, telekhatárokhoz kell bemérni, és a nyomvonal dokumentációján fel kell tüntetni. A földben elhelyezett kábel nyomvonalát külterületen minden irányváltoztatási ponton és legalább ötszáz méterenként jelölni kell. Ez történhet kábeljelzőkövekkel vagy kábeljelzőtáblákkal. A jelzéseknek időtállóknak és jól láthatóaknak kell lenniük.
A fentiekből látható, hogy aki kábelhez nyúl, nagy felelősséget vállal. Egyrészt a jogi szabályozások előírják plusz képesítések megszerzését és ennek igazolását. Másrészt a szabvány alkalmazása - vagy azzal egyenértékű megoldások biztosítása - kötelező. Ugyanakkor dokumentálni kell sok követelmény teljesülését is. Ezen többletkövetelmények nagyobb felkészültséget kívánnak.
tags: #mai #nap #a #nyomvonal #epitese #es