Mazen Epitesi Vallalkozo: Az állami és magán érdekek összefonódása a budapesti beruházásokban

Újabb tétel csapódhat ahhoz a korábban 40 milliárdosra becsült számlához, amelyet az étkezési jegyek piacának beszántása miatt kell a kormánynak kifizetnie: a 444 írt arról, hogy a Cheque Déjeuner is pert nyert a magyar állam ellen a Világbank mellett működő vitarendező fórum, az International Center for Settlement of Investment Disputes (ICSID) előtt indított perben. A francia cég 39 millió eurót - napi árfolyamon több mint 12,6 milliárd forintot - követel amiatt, hogy 2012-től kizárólag az állami hátterű Erzsébet-utalvány és a Széchenyi-pihenőkártya adóterhét szabták meg kedvező, 30,94 százalékos kulccsal, a többi béren kívüli juttatásét pedig 51 százalékra emelték. Így a munkabérrel azonos adózási sávba kerültek az addig egyeduralkodó három francia hátterű cég, a Sodexo, Le Cheque Déjeuner és Edenred Magyarország Kft. utalványai, ami a társaságok szerint hátrányos megkülönböztetés.

Ezt a véleményüket 2016 elején az Európai Unió Bírósága is megerősítette - ekkor merült fel először, hogy a kormány úgy ahogy van, megszünteti a cafeteriát Erzsébet-utalványostul, Széchenyi-pihenőkártyástul. Igazán nagy lépést azonban csak 2019-től tesz ebbe az irányba azzal, hogy ettől az évtől a SZÉP-kártyán kívül minden juttatás bérként fog adózni. A csavar az, hogy a lépéssel nem is az államkassza gazdagodott igazán, hiszen az Erzsébet-utalványt forgalmazó Nemzeti Üdülési Alapítvány még állami támogatást is kapott arra, hogy a bevételből fedezze a szociális üdültetéseket, ami a „fedősztorija” volt az átalakításnak. Ezt tetézi még a három cégnek várhatóan fizetendő büntetés és a perek nem elhanyagolható ügyvédi költségei.

Az első pernyertes a sorban a Ticket Express utalványokat forgalmazó francia Edenred volt, a társaságnak 2016 decemberében ítélt meg 23 millió eurós (akkori árfolyamon 7,1 milliárd forintos) kártérítést a ICSID, ehhez még 3 milliárd forint csapódott késedelmi kamat és perköltség jogcímén - az ügyvédekre ebből nagyjából 500 millió forint ment el. Érdekes egyébként, hogy ugyan a Zoom kérdésére egy éve a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium még azt a választ adta, hogy 7,1 milliárdot és kamatait kifizette az Edenrednek, a per még nem ért véget. Az állam ugyanis tavaly áprilisban kérelmet nyújtott be a kártérítés megsemmisítéséért. Ennek a tárgyalása még most is tart. Jó eséllyel ez lesz a következő lépés a CD elleni ügyben is.

A harmadik étkezési jegykibocsátó, a Sodexo ügye szintén a washingtoni bíróság előtt fekszik, és a cégnek is jó esélye van arra, hogy nyerjen az állam ellen. A Sodexo Pass Kft. árbevétele amúgy nagyjából megegyezett az Edenredével az utolsó békeévben, 2011-ben. A két társaság 5 milliárd forint körüli nettó forgalmához képest a Le Cheque Déjeuner Kft. 1,6 milliárd forintot ért el - ehhez képest a cég majdnem kétszer annyi kártérítést kért, mint az Edenred.

Az állam vitatja a kártérítést egy másik óriási ügyben is a washingtoni bíróságon. A portugál DanCake 2015-ben nyert pert az ICSID-nél Magyarország ellen, a kekszgyártó 110 millió eurót vár el egy a céggel szemben indított felszámolási eljárás miatt. 2006-ban egy beszállító kezdeményezte fizetésképtelenség miatt a vállalat felszámolását, amit a Fővárosi Törvényszék jóvá is hagyott annak ellenére, hogy a kevesebb mint 10 ezer euró összegű lejárt tartozást a DanCake rendezte.

Magyarországgal szemben jelenleg még két másik per folyik az ICSID-nél. kezdeményezte. A Magyarországon marhatenyésztéssel, takarmány- és burgonyatermesztéssel foglalkozó cég amiatt fordult a washingtoni bírósághoz, mert 2013-ban az állam az új földtörvényre hivatkozva mondta fel a céggel hosszú távra kötött földbérleti szerződését Enesén. A több mint 500 hektáros területet új bérlőknek adta a Nemzeti Földalap, miközben a helyi jegyző is kiállt a föld korábbi művelői mellett, hogy ne vesszen el a termés. A birtokvédelmi eljárás közben az Inícia el is kezdett aratni, amiből kisebb helyi háború és perek is születtek - ezek egyike került az ICSID elé.

A brit cég hasonló okból reménykedhet, mint a cafeteriatársaságok. Az Európai Bíróság idén márciusban elkaszálta azt a magyar törvénymódosítást is, amely alapján 2013-ban felmondták a külföldiekkel kötött határozatlan idejű vagy 2032 után lejáró haszonbérleti szerződéseket - ismertebb nevükön a zsebszerződéseket. A másik folyó pert Mazen al Ramahi Magyarországon élő jordániai üzletember indította, aki - a külföldi agrárcéggel ellentétben - nem ápol rossz kapcsolatokat a mostani kormánnyal, sőt. Igaz, a Zara Hotels tulajdonosának, aki 2017 végén a Belváros legértékesebb üres telkét is megszerezte, nem egy törvénymódosítás miatt gyűlt meg a baja a magyar állammal.

Akárcsak a DanCake, az üzletember tulajdonában levő ZeinaHotel Kft. ellen is egy viszonylag kis összegű tartozás miatt indítottak felszámolási eljárást 2014 szeptemberében. A portugál céggel ellentétben azonban a kormány közbelépett a hírre, és stratégiailag kiemelt társasággá minősítette - ezzel az állami felszámoló kezébe adta - a társaságot, amely a Dohány utcai Continental Hotelt működteti. Ezt követően a ZeinaHotels meg tudott egyeztetni a hitelezővel, 2016-ban a felszámolási eljárás is véget ért. A pert amiatt indította, mert a bizonytalanság komoly veszteséget okozott neki - írta akkoriban a Napi.hu.

Állam vs. cégek: 8:2. Tíz másik ügyben - az ICSID adatbázisa szerint ezek közé tartozik a Cheque Déjeuner pere is - már lezárult az eljárás, és az eredménytábla azt mutatja: az államnak az esetek többségében megéri kifizetni a több százmillió forintos, de néha az egymilliárd forintot is meghaladó ügyvédi költségeket. Az Engie (korábbi nevén) GDF Suez 2016 kétszázmilliárd forintra perelte az államot a közművezetékekre kivetett adó, a kormány által meghatározott hozam és egyéb, el nem ismert költségeik miatt. Ez idén februárban megállapodással zárult, ugyancsak egy másik energiacég, az AES Summit által még 2001-ben indított per is. A Tiszai Erőművet működtető AES Summit Generation 2010-ben egy másik pert is indította, ezt viszont a magyar állam nyerte - ezzel az AES 30 millió dolláros kártérítési igényét bukta el. Egy másik energiacég, az Electrabel is elveszítette a magyar állam ellen indított pert. A Dunamenti Erőmű tulajdonosa az MVM 2006-2008 közötti villamosenergia-vásárlásra irányuló intézkedéseit támadta meg hiába.

Nem járt sikerrel a Telenor sem, amely 2005-ben a 2002-ben kiszabott, úgynevezett egyetemes szolgáltatási kompenzáció (USO) miatt perelte be az államot. A bíróság 2006-ban azzal utasította el a keresetet, hogy nem jogosult dönteni az ügyben. Az állam nyerte meg az úgynevezett Sukoró-ügyet is, amelyet 2012-ben kezdeményezett Joav Blum tulajdonában lévő ciprusi bejegyzésű Vigotop egy százmilliárd forintos kártérítési igénnyel súlyosbítva. Két évvel később a bíróság azt állapította meg, hogy az állam jogszerűen mondta fel a kaszinó koncessziós szerződését és a telekcsere-szerződést, amelyet még a Gyurcsány-kormány idején kötött a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Joav Blummal.

Az akkori hírek szerint a magyar államot képviselő Réczicza White & Chase ügyvédi iroda 5,5 millió euróért, vagyis akkori árfolyamon 1,4 milliárd forintért vállalta a megbízást. És egy újabb ismerős ügy, amely Washingtonban kötött ki, és amelyet elbukott a felperes: a Sláger és a Danubius Rádió tulajdonosai, az indianapolisi Emmis Holding és a Bermudán bejegyzett Accession Mezzanine pereltek, miután a 2009-es frekvenciapályázatoknál nem részesítették előnyben az adott frekvenciák használóit. 77 millió dolláros kártérítésre kötelezték viszont a magyar államot abban a perben, amelyet a ferihegyi 2B terminált építő kanadai társaság indított a washingtoni bíróságon. Az ADC-ügy ismerős lehet az Orbán-kormány számára, hiszen a Fidesz első kormányzása idején 2001-ben bízta a cég helyett a nem sokkal korábban alapított Budapest Airport üzemeltetését. Ezért az ügyért a Bodnár Ügyvédi Iroda csaknem 4,4 millió dollárt kapott.

Hardveresen összetett kapcsolati háló épült ki mára az Orbán-család körül közel-keleti, török és más, Európán kívüli országokban élő üzletemberekből. A tényleges üzletekből csak annyi látszik, hogy a miniszterelnök környezetéhez köthető cégek időnként közös ingatlanügyletekben vesznek részt ezen üzleti körök egyes tagjaival. Előfizetőket keresünk - támogasd a független tényfeltáró újságírást havi 1000 forinttal! Több kiváló cikk mutatta már be az Orbánék körül felbukkanó arab és török vállalkozókat - ezek alapján összegyűjtöttük, és az alábbi tablókon bemutatjuk a szereplőket, illetve azokat az eseményeket és ügyleteket, amelyek a miniszterelnök közvetlen környezetéhez kötik őket.

1. Török és arab összefonódások - a turai és József nádor téren zajló ingatlanfejlesztések, a jordániai NAFFÁK kapcsolatai, a Postabank székház és több budapesti ingatlan sorsa kapcsolódó vállalkozásokon keresztül kerülnek elemzésre.
2. A kormányzati döntések és az állami beavatkozások - hogyan formálták át az adózási és támogatási rendszert, és milyen módon érintik ezek a beruházások versenyét és a közpénzek felhasználását.
3. Beruházások költségvetése és közpark-fejlesztések - a Bástya utca 1-11. telek kapcsán felmerült költségek, a 3,1 milliárd forintos keret és annak kibővülése, a közpark tervezése jagosodó részletei.

A Bástya utca 1-11. telek története komoly érdekek ütközőtere: a felszámolási eljárásban eladott telek, az 2018-as birtokbaadási vita, és a 2019-es kisajátítás visszavásárlása után a beruházás mérete és költségvetése drámaian növekedett. A beruházás részleteiről és a nyilvánosság igényéről érkezett közlemények arról tanúskodnak, hogy a kivitelezéshez szükséges területeket a tervezéstől a jogi eljárásokon át a végrehajtásig részletesen dokumentálják, ugyanakkor a nyilvánosság számára eddig csak korlátozott betekintés adható.

Az összkép alapján elmondható: a jogi és gazdasági folyamatok összefonódása mellett a kormányzati döntések jelentős hatással vannak a piaci versenyre és az állami kockázatvállalásokra, miközben a magáncégek és külföldi befektetők érdekei is erősen befolyásolják a fővárosi fejlesztéseket. A jogi példák és az ICSID-ügyek mutatják, hogy a nemzetközi vitarendezési fórumokon zajló pereket sokszor a közvetlen költségek és a hosszú távú következmények befolyásolják leginkább.

Az olvasók érdeklődésére válaszul a következő táblázat összegzi a fő eseményeket és a hozzájuk kapcsolódó érintett feleket a témában.

tags: #mazen #epitesi #vallalkozo

Népszerű bejegyzések:

• Ismerje meg az Antika gres padlólap 30x30 - sötét verzióját
• Hátfalmegoldások az Egger kínálatában
• A tökéletes fal elkészítése
• Hőszigetelőanyagok a modern épületekben
• Az Időtlen Klasszikus Tapéta