Modellezés gipsz zsaluval: öntési technikák, anyagok és gyakorlati útmutató
A rendelés összetétele befolyásolhatja a végleges szállítási díj alakulását, így eltérhet a rendelés leadásánál szereplő összegtől. A megannyiféle makettkészítési mód közül most az öntésről lesz szó, különös tekintettel a beton testek készítésére. Önteni sokféle anyagból lehet, makettezéshez leginkább betont, gipszet, viaszt, szilikont, műanyagot stb. szokás használni. Az eljárás lényege, hogy egy öntőformát (ún. zsalut) készítünk, melynek egyik oldalát szabadon hagyjuk, majd ezen az oldalon beleöntjük a folyékony öntőanyagot.
Az anyagtól (és egyéb tényezőktől) függő részleges száradási idő letelte után a zsalut kibontjuk (mely ilyen léptékben a legtöbb esetben megsemmisül, így csak egyszeri öntésre alkalmas), és kezünkbe vesszük az elkészült alkotást. (Egyes anyagok (pl. gipsz, viasz) utólag is alakíthatók finom reszeléssel, csiszolással, ám ez a többire nem jellemző.) Az öntött makettek munkaideje - többlépcsős munkafolyamatuk miatt - több, mint egy egy lépcsőben elkészülő makett esetében, elkészülési idejük pedig sokkal több annál, hiszen a száradás több napig is eltarthat. Mindazonáltal igen impozáns alkotások képződhetnek ezen eljárás alkalmazásával, valamint tetszés szerinti formájú tömör testek elkészítésére is ez a legalkalmasabb.
Tervezzük meg, miből kívánjuk az öntött alkotást elkészíteni! Ez fontos az időbeosztás szempontjából, hiszen bele kell számítani a száradási időt is. Ez pl. szilikon esetében legalább egy, beton esetében makett-léptékben is 3-5 nap. A határidő előtt legalább ennyivel kell elkezdeni a makettezést, ha nincs az adott anyag száradási idejének megfelelő mennyiségű időnk, ne kezdjük el, mert egy korán kizsaluzott test, mely még nem érte el a kellő szilárdságot, szétmállik, szétesik.
Alapvető öntőanyagokat (betont, gipszet) barkácsáruházakban is be lehet szerezni. Betonból ajánlott a kis szemcséjű, apró kavicsokat tartalmazó anyag beszerzése a makett finomságának megfelelő felületi struktúra kialakítása érdekében, persze, ha a koncepcióból más nem következik. Ezek a típusú betonok betonkence néven futnak, legkisebb kiszerelésük általában 5 kg. Ha a gipszet választjuk, makettezéshez a modellgipsz néven futó termékek a legmegfelelőbbek. (Legkisebb kiszerelésük általában 1 kg.) További öntőanyagokért (viasz, szilikon, műanyag stb.) már a szaküzleteket, pl. hobbyboltokat kell látogatni.
Zsalu alatt az öntőformát értjük, amelybe az öntőanyagot öntjük, hogy kitöltse a teret. Így a zsalu alakjának a kívánt test inverzének kell lennie, felületképzései megegyeznek a test kívánt felületeivel. Érdemes figyelembe venni a vízzáróságot: ne legyen rés rajtuk, ahol esetlegesen elfolyhat a híg anyag, és legyen stabil ahhoz, hogy elviselje az anyag nyomását. A zsalu egyik felét szabadon kell hagyni, ahol az öntőanyag beönthető. Ez a nyílás előnyös, ha a test aljára esik, hiszen ez lesz a legkevésbé előnyös megjelenésű.
Zsalu sok anyagból készíthető, leggyakoribb azonban az XPS hőszigetelő anyag, lévén egyszerűen és szépen megmunkálható. Ebből legtöbbször lapok készíthetők, melyek köze öntetend ki. A lapok vágása a Makettezőben elérhető habvágóval a legcélszerűbb, de szükség esetén sniccerrel is történhet. Az XPS lap-elemek egymáshoz rögzíthetőek külön erre a célra készült ragasztóval, de egyszerűbb azt hagyományos fogpiszkálókkal összetűzni. Az XPS-ből készült zsalu belseje enyhén rücskös, mely ilyen felületű öntvényt is okoz. Sima felület eléréséhez érdemes a belsejébe kemény, ún. iratvédő fedőfóliát ragasztani pillanatragasztóval, mely így már egy sík felszínt fog eredményezni.
Persze más anyagokból is készíthető zsalu, melyekkel érdekes hatások érhetőek el: A fából készült zsaluval az öntvényen látszódand az erezet, extrém esetben akár ki is égethető pl. a már megszáradt betonból. Ezenkívül szilikonból is önthető zsalu, ám ez még egy öntési lépéssel jár. Ez olyan esetben jöhet szóba, ha egy létező tárgy mását kívánjuk elkészíteni, melynek először az inverzére van szükség.
A beton bevasalása megelőzi a tönkremenetelt. Az öntőformák textúrája fontos szerepet játszik a öntött makett felületi kiképzésében.
A betont egy olyan edényben keverjük, melyet nem sajnálunk: lehet göngyöleg vagy keverőedény. A vizet úgy adagoljuk, hogy földnedves vagy annál kicsit nedvesebb legyen, de semmiképp ne legyen teljesen folyós. Ha túl hígra sikerülnék, adható még por is hozzá utólagosan. Fontos a csomómentes elkeverés. A gipsszel hasonlóan kell eljárni, ám arra érdemes figyelni, hogy már elsőre elegendő mennyiségű anyagot keverjünk ki, ugyanis az utólagosan hozzákevert gipsz a rövid száradási idejéből adódóan rosszul köt hozzá a már korábban elkészített részéhez.
A kikevert öntőanyagot beleöntvén a zsaluba, óvatosan, ám határozattan mozgassuk azt ide-oda kis mértékben, hogy a zsalu belsejének biztosan minden részét kitöltse az anyag. Ezt a munkafolyamatot nevezik bevibrálásnak. Ha a bevibrálás után sem vagyunk biztosak, hogy mindenhova került az öntőanyagból, hegyes pálcákkal (pl. fogpiszkálóval) nyúljunk be a kritikus sarkokba, és kicsit mozgassuk ott a pálcát.
Nagyobb beton testek esetében a szilárdság növelhető a beton vasalásával, azaz fém elemek, pl. drótok belehelyezésével. Ezek felveszik a húzóerőket, és bizonyos határokon belül képesek megakadályozni a makett széttörését. Gipsszel ne! A beton hivatalosan 28 napos korban éri el szilárdságának 95%-át, de kisméretű betonmakettek esetében már 3-5 nap után kizsaluzhatóak, persze ez előtt a kilátszó felületen ellenőrizzük, valóban elegendően keménnyé vált-e már az anyag.
A száradás gyorsítható, ha melegebb helyen tartjuk a zsaluban lévő anyagot; a leggyorsabb megoldás a forró gőzben tartás (érlelés), de házilagosan kevéssé kivitelezhető. A megszáradt, kizsaluzott beton nem, vagy alig alakítható reszelővel vagy csiszolópapírral, így itt különösen fontos a precíz zsalukészítés. A gipsszel emiatt viszonylag gyorsan kell dolgozni, mert rövidebb a száradási idő.
Rendkívül finom szemcsés, természetes alapú modellgipsz hobbi gipszöntéshez, gipszszobrászathoz, domborművek és stukkódíszek készítéséhez. Sima, részletgazdag felületet ad - szilikon öntőformákkal ideálisan párosítható. A Papelito modellgipsz rendkívül finom szemcsés, nagy tisztaságú, természetes alapú öntőpor, amelyet kifejezetten hobbi gipszöntéshez fejlesztettek.
A gyakorlatban mire használható? Kreatív és hobbi: domborművek, dekorációs tárgyak, gipszszobrászat és modellezés, stukkódíszek, fali dekorációk, ünnepi dísztárgyak. Szakmai felhasználás: hézagok tömítése, kisebb javítások, stukkómunkák kiegészítése.
Hogyan kell használni - lépésről lépésre
- Víz előkészítése: Tölts szobahőmérsékletű vizet egy tiszta keverőedénybe.
- Gipsz adagolása: Szitáló mozdulatokkal, lassan szórd a gipszet a vízbe - addig, amíg önmagától átnedvesedik és lesüllyed.
- Keverés: Amikor már csak kevés víz látszik a gipsz felett, keverd homogén masszává - minél kevesebb levegőt keverj bele.
- Légtelenítés: Ütögesd az edényt az asztalhoz, kopogtasd meg az oldalát - a légbuborékok eltávoznak, a végeredmény repedésmentes lesz.
- Öntés: Töltsd az előkészített szilikon vagy műanyag formába. A massza öntésre kész - ügyelj az időre!
- Kötés és megszáradás: Hosszabb idő elteltével a massza megkötni kezd - nagyobb öntvényeknél ez enyhe melegedéssel is jár.
- Felhasználás: A kötés megkezdése után az anyagot tovább felhasználni már nem szabad.
Gyakori paraméterek: kiszerelés 1 kg; szemcseméret rendkívül finom; keverési arány gipsz-víz 1,25-1,35 kg/l; víz-gipsz arány 0,74-0,80; felhasználható idő keverés után 10-12 perc.
Gipsz öntőanyagok részletezése és tippek
- A modellgipsz gyorsabban köt, könnyen formálható és ideális díszítő elemekhez. A kerámiapor finomabb szemcsés, keményebb és tartósabb végeredményt ad - ékszeröntéshez és aprólékos mintákhoz ajánlott. Ha bizonytalan vagy, kezdőknek a modellgipsz az egyszerűbb választás.
- A modellgipsz és az építési gipsz különböznek: a modellgipsz finomabb szemcsés, tisztább összetételű és részletgazdagabb felületet ad. Az építési gipsz durvább, kevésbé homogén, és nem alkalmas részletes figurák öntéséhez.
- Szilikon öntőformában a gipsz jól tapad, a formát nem kell kenni, a kész figura könnyen kiadható belőle.
- A glettelésre használt anyagok közé tartozik a STYRO-BOND glettelőgipsz és más beltéri glettanyagok, melyekkel 0-10 mm vastagságig vékonyvakolást és felületkiegyenlítést érhetünk el.
- A gipszszobrászat és a domborművek készítéséhez ideális a finom szemcsés anyag, amely sima, hófehér felületet ad.
Öntőforma kialakítása és kivitelezése
- A zsaluk elkészítéséhez a leggyakoribb az XPS lapokból készített zsalu, amelyet habvágóval vagy sniccerrel lehet legcélszerűbben szabni.
- A lapok egymáshoz ragasztóval vagy fogpiszkálókkal rögzíthetők; belsejük enyhén rücskös, ezért a kiöntött felület egyedi textúrát kaphat.
- A belső felület simítása érdekében érdemes fedőfóliát ragasztani vagy más stabil, sík felületet létrehozni.
- Más anyagokból is készíthető zsalu, például fából vagy szilikonból, melyek artróbikus hatásokat érhetnek el.
Öntés és száradás részletei
- A keverék legyen viszonylag sűrű, de önthető; adjunk hozzá vizet vagy adalékot szükség szerint.
- A bevibrálás segíti a teljes kitöltést; hegyes pálcákkal a sarkokhoz érve dolgozzuk át az anyagot.
- A kötés megkezdése után ne használjuk fel újra az anyagot, mert a tulajdonságok megváltoznak.
- A beton 28 nap alatt éri el 95%-os szilárdságát, de kis makettek esetében a 3-5 napos kizsaluzás megoldható.
- A száraz környezet és a megfelelő hőmérséklet gyorsítja a folyamatot; a száradás után a felület csiszolható vagy festhető a megfelelő alapozóval.
Végezetül néhány gyakorlati megfontolás a felhasználáshoz
A gipsz és a glettanyag kiválasztása függ a kívánt felülettől és a végeredmény részletességétől. A STYRO-BOND glettelőgipsz például kiválóan alkalmas gipszkarton lapok felületének glettelésére és hézagolásra, a felület előkészítése után pedig a festés vagy tapétázás következhet. A gipszsablonok és modelltextúrák eléréséhez mindig a pontos keverési arányokra és a felület előkészítésére érdemes figyelni.
tags: #modellezo #gipsz #zsalu