A műanyag ablak redőny-előkészítésének legfontosabb szempontjai
Amikor új műanyag ablakokat rendelünk egy építkezéshez vagy felújításhoz, hajlamosak vagyunk csak az „alapokra” koncentrálni: méret, szín, üvegezés, bukó-nyíló funkciók. Sokan csak akkor szembesülnek ezek fontosságával, amikor 1-2 év múlva redőnyt szeretnének felszereltetni, és nincs meg hozzá a megfelelő fogadófelület. A redőnyelőkészítés az ablak felső tokprofiljában található. A redőnyelőkészítés tipikus példája annak, amikor az előrelátás hosszú távon pénzt, időt és idegeskedést spórol meg. Lehet, hogy most még nem látjuk szükségét a redőnynek. Még ha most nincs is rájuk azonnali szükség, érdemes kalkulálni vele. Az előkészítés kis többletköltsége eltörpül amellett, amit később egy utólagos, kompromisszumos megoldás jelenthet.
Az ablakok és redőnyök közötti összhang megteremtése érdekében a gyártók és kivitelezők gyakran számolnak az úgynevezett toktoldókkal és felső toktoldókkal. A felső toktoldó és az oldalsó toktoldók együttes használata javítja a redőny bevezetését és a tok külső megjelenését is, miközben lehetővé teszi a redőny automatizált vagy kézi működtetését. A toktoldók szerepe az, hogy a redőny gurtniját be lehessen vezetni a belső részbe, és hogy a redőnyt a tokon keresztül megfelelően rögzítsék. Ezek a megoldások a legáltalánosabbak a piacon, és részletesen ki vannak dolgozva az egyes ablakméretek és szerkezetek szerint.
A kétoldali toktoldó használata gyakran ajánlott, mert így a redőny gurtnijét egyenletesen lehet bevezetni, és a külső megjelenés esztétikusabb marad. Emellett a toldók elhelyezése lehetővé teszi a redőny automatizálását úgy, hogy az ablakszárny nyitását ne zavarja a gurtnilevezetés. Bizonyos esetekben azonban fokozott előrelátást igényel a falvastagság, a szigetelés és a redőny típusa (alsó kivezetéses, felső kivezetéses, automata vagy kézi). A különböző adottságok miatt nincs két egyforma szerelés, és így nincs két egyforma redőnyelőkészítő toktoldózás sem.
A fenti példákat szem előtt tartva a legáltalánosabb toktoldózásról érdemes beszélni: általában az ablakok két oldalára 3-3 cm toktoldót teszünk, hogy a redőnygurtnit a külső dobozból be lehessen vezetni a lakás belső részébe a toktoldón keresztül. Majd a gurtnit befűzzük a kezelő automatába és az ablakra rögzítjük. Fontos, hogy a toktoldó kerül átfúrásra és nem az acélmerevített tokrendszer. A fenti ablak esetében van a szerkezet két oldalán 3-3 cm toldó azért, mert a kétszárnyú nagy ablakra osztott redőny kerül. Mindez azt jelenti, hogy a redőny külön-külön kezelhető mind a két ablakszárnyon, de ez most nem fontos.
Az esztétikai szempontokat is figyelembe véve a felső toldót (alsó kivezetésű redőny esetén) gyakran kiemelik: a toldók növelik a külső tok megjelenését, és a redőnydoboz alatti kilátszó rész eltérő lehet a toldó nélküli oldalon. A 120×150 cm-es bny ablak példájánál látható, hogy a toldóval növelt ablaktokból több fog kilátszódik, ami az utcafront felől esztétikusabb lehet, ha az oldalak egyformán toldottak és a redőnydoboz közelében kerül elhelyezésre a gurtni bevezetése.
A toldók elhelyezésének másik fontos szempontja, hogy a redőnyautomatát a toldóra szereljék fel, és ne a tokra, így az ablakszárny nyitását nem zavarja a mechanizmus. Vannak azonban olyan esetek, amikor a felső toldó használata nem szükséges vagy elhagyható: például ha a redőny külső oldalon kerül felszerelésre és nem befelé nyitott tokon van a redőny doboza. Ilyenkor a felső toldó szerepe szakmai szempontból nem kiemelkedő, bár a szimmetria érdekében gyakran előnyös lehet. A két oldalra történő toldózás általános, de nem kötelező, mert a gurtnibevezetés a tokon keresztül nehezen valósítható meg anélkül, hogy a szerkezet ne legyen zavaróan terhelt.
A gyakorlati megoldások között szerepel, hogy a gurtni bevezetéséhez minimálisan 2 cm látszó toktoldónak ki kell maradnia. Az egyedi helyszínek adottságai alapján előfordulhat, hogy a falkáva szigetelésének vastagsága és az EPS/XPS szigetelés befordulása megköveteli a toldók szélességének átalakítását, hogy a gurtnit a lakásba be lehessen vezetni. A külső tokos redőnyöknél is előfordul, hogy a felső toldó és az oldalsó toldó alkalmazása egyaránt szükséges lehet, attól függően, hogy hol fut a gurtnivezetés és hol helyezkedik el az automatika. Ebben az esetben a tárgyalást követően a kivitelező meghatározza a legmegfelelőbb megoldást, mert nincs két egyforma szerelés, így nincs két egyforma redőnyelőkészítő toktoldózás sem.
A panelekkel és hozzávetőleges méretekkel kapcsolatban a sajátosságok alapján a rögzítés, a tok és a redőnygurtni közötti kapcsolatok mind a helyszínen kerülnek meghatározásra. A rendszerek általában a külső tokos megoldások felé hajlanak, és a toktoldók minden esetben az adott helyszínhez igazodnak. A leírt példák alapján a redőny nem mindig külső oldalon kerül felszerelésre, és ezért a felső toldó nem mindig szükséges, ugyanakkor a két oldali toldás továbbra is gyakori megoldás marad a gurtnibevezetés és az esztétika érdekében.
Az általános kínálatban a redőny többféle típusú lehet: a strapabíró PVC redőnylécek könnyűek és időjárásállóak, illetve jó ár-érték arányt kínálnak. A redőny kiváló fényzáró képességgel rendelkezik, és hatékonyan csökkenti a nyári hőterhelést, ezáltal kellemesebb belső klímát teremt. Zárt állapotban a lamellák között szigetelő levegőréteg alakul ki, amely mérsékli a hőveszteséget, így télen is hozzájárul az energiahatékonysághoz. A műanyag redőny kategóriában számos típus érhető el, és minden flexi igényhez igazítható.
Végül megemlítjük a redőnykészítéshez tartozó alapvető alkatrészeket: redőnytok végelem, acél vagy alumínium kivitelben; redőnytengely, műanyag vagy acél; redőnytárcsa és dugó; redőnytárcsára tekeredik fel a redőnygurtni; redőnylefutó; záróléc; ütköző; külső vagy rejtett toktoldó; redőnygurtni műszálas heveder; bevezető műanyag görgővel ellátott alkatrész. Ezek az elemek mind hozzájárulnak egy megbízható, funkcionális és hosszú élettartamú redőnyrendszerhez.
tags: #muanyag #ablak #redony #elokeszitessel