A tökéletes tipli kiválasztása: útmutató az üreges téglákhoz és azon túl
Az építkezés és felújítás során az egyik leggyakoribb és legfontosabb feladat a különféle tárgyak falhoz rögzítése. Legyen szó polcokról, szekrényekről, világítótestekről vagy akár nagyobb szerelvényekről, a stabil és tartós rögzítés elengedhetetlen. Különösen igaz ez, ha olyan építőanyagokkal dolgozunk, mint az üreges tégla, ahol a hagyományos rögzítési módok nem mindig bizonyulnak elegendőnek. Ebben a cikkben részletesen foglalkozunk a műanyag tiplik szerepével és kiválasztásával, különös tekintettel az üreges téglák speciális igényeire, de kitérünk más falazóanyagokhoz való illeszkedésükre és a modern építészeti trendekre is.
A tégla fontossága az építkezésben: méretek és tulajdonságok
A tégla évezredes múltra tekint vissza az építőiparban. Már Kr. e. tízezer évvel az agyagtéglákat szokásosan alkalmazták épületek kialakításához. Később, Kr. e. 6000 körül megjelent a vetőkeret, amellyel azonos méretűre tudták formázni a téglákat. A víz alatt is megkötő habarcs feltalálása pedig a Birodalom szakembereitől forradalmi újításnak számított. A kor előrehaladtával egyre kifinomultabb megoldások láthatók a tégla felhasználására.
Manapság a falazóblokkok a legkomolyabb, XXI. századi építészeti igényeket is kielégítik. De miért is olyan előnyösek a téglaházak? A modern téglatípusok gyakran kiküszöbölik a homlokzatra utólagos, külső hőszigetelés kiépítésének szükségességét; elég csupán hőszigetelő vakolatot alkalmazni. Ez a megközelítés nemcsak esztétikailag előnyös, de jelentős költségmegtakarítást is eredményezhet. A hőszigetelésen túl azonban a falak energiahatékonyságának egy másik fontos mérőszáma a hőtartó képesség. Ez a képesség pedig egyenes arányban van a fal tömegével. Ebből pedig az következik, hogy minél masszívabb, vastagabb egy téglából épült fal, annál jobb a hőmegtartó képessége. Ennek nemcsak télen vehetjük hasznát, amikor a belső meleget tartja bent a négy fal között, hanem nyáron is.
Épületszerkezetileg mindhárom téglából megfelelő erősségű tartófalat építhetünk, de a különböző méretek hőtartó és hangszigetelő képessége nem egyforma. A hőtartó képesség egyenesen arányos a tégla tömegével. Egy belső téglafal ezen tulajdonsága egy lakáson belül talán nem annyira fontos érték. Ha azonban ikerházról beszélünk, és a két lakás közötti falról van szó, akkor már a téli fűtésnél komoly jelentősége lehet annak, hogy mennyire képes megtartani a lakásban a felfűtött levegőt. A válaszfalaknál - teherhordó válaszfalaknál is - meghatározó jelentősége van a fal hangszigetelésének is. Ha ugyanolyan üregszerkezetű téglából épül, akkor a vastagabb falnak mindig jobb a hangszigetelése. Ezért nemcsak masszívabb, hanem jobb hangszigeteléssel bíró falat is építhetünk a 30 centiméteres téglából. A 12 centiméter vastag nútféderes tégla és a 10 centiméter vastag is belső válaszfalak építésére alkalmas. Új lakás építésekor kedvelt építőanyag ez a két tégla nem teherhordó válaszfalak építéséhez. Átalakításkor azonban ma már alig-alig építenek tégla válaszfalat. A könnyűszerkezetes építkezés gyorsaságával és egyéb praktikus előnyeivel a drága és felfordulást okozó hagyományos téglafal nem versenyezhet.
A Wienerberger Magyarország, a nemzetközi Wienerberger csoport tagja, a világ egyik legnagyobb téglagyártójává nőtte ki magát. Az anyavállalatot Bécsben alapították 1819-ben, és mára vezető pozíciót foglal el a homlokzatburkoló téglák és kerámia tetőcserepek gyártása terén Európában. A cégcsoport világszerte 28 országban van jelen, 19 000 alkalmazottat foglalkoztat és 216 gyártóhellyel rendelkezik. A magyarországi leányvállalatot 1990-ben alapították azzal a szándékkal, hogy technológiai rendszereit és termékeit egész Kelet-Közép-Európában honosítsa meg.
A falazóblokkok és a modern építési követelmények
A modern építkezéseken egyre nagyobb szerepet kapnak a speciálisan kialakított falazóelemek, amelyek megfelelnek a legszigorúbb energetikai követelményeknek. Például egy 50 cm vastagságú falazat építésére alkalmas falazóblokk kiegészítő homlokzati hőszigetelés nélkül is építhető. Ez a megoldás messze túlszárnyalja a jelenlegi energetikai követelményeket, így a jövőt szolgálja. Az ilyen blokkokban elhelyezett ásványgyapot hőszigetelés védett helyen, a tégla belsejében található, optimális épületfizikai tulajdonságokkal rendelkezik, és kiváló lakóklímát biztosít. Ezek a síkra csiszolt falazóelemek a Porotherm Profi falazási technológiával építhetők.
Magyarországon 2020 után már csak „közel nulla” energiaigényű épületek építhetők. Ez a szabályozás is arra ösztönzi az építtetőket és a kivitelezőket, hogy olyan építőanyagokat válasszanak, amelyek garantálják az épületek magas energiahatékonyságát. A tégla az energiahatékony építés meghatározó része: amikor téglaválasztás előtt állunk, gyakran nem is tudatosul bennünk, milyen fontos döntést kell meghoznunk. A tégla házunknak olyan eleme, melyet később nem lehet kicserélni.
A kiváló minőségű nyílászárók, mint a műanyag ablakok és beltéri ajtók, szintén kulcsfontosságúak a jó hőszigetelés szempontjából. Ezek korszerű hő- és hangszigetelési technológiával rendelkeznek. Emellett fontos megemlíteni a minőségi Schiedel és Leier kéményeket, valamint a teljes Terrán beton tetőcserép és a klasszikus Tondach kerámia tetőcserepek kínálatát, amelyek a nosztalgikustól a modern hangulatig terjednek. A Creaton kerámia tetőcserepek pedig 50 év gyártói garanciával érhetők el.
A tiplik világa: miért és hogyan használjuk őket?
A tipli, más néven dübel, egy műanyagból vagy fémből készült, általában henger formájú eszköz, amely lehetővé teszi csavar rögzítését porózus vagy törékeny anyagban, mint például tégla vagy beton. A modern lakások viszonylag kevés nagy-szilárdságú beton elemet tartalmaznak. A fal típusa és összetétele döntően befolyásolja a tipli megválasztását, de van megoldás minden építőanyaghoz. Természetesen, ha nem tudjuk pontosan, mi rejtőzik a vakolat, a festék vagy a tapéta mögött, akkor egy próbafúrás segíthet annak meghatározásában, ami alapján kiválaszthatjuk a megfelelő tiplit.
FÚRÁS: Alapok
Az általános műanyag tiplik (feszítő tiplik) tömör szerkezetű anyagokban, mint a beton vagy a tömör tégla használhatóak. Ezekhez minden esetben olyan furatot kell készíteni, amelyben a tipli enyhén szorul, tehát a tipli furatba helyezését lehetőleg ne tudjuk kézzel elvégezni. A megfelelő méretű furatba a tiplit kalapáccsal enyhe ütéssel tudjuk csak behelyezni.
Sok esetben az általános tiplik nem nyújtanak megfelelő rögzítést üreges szerkezetű anyagok esetén. Egy gyártói leírás így fogalmaz: „Az univerzális tiplik üreges tégla és más fallemezek esetén csomózással hatnak.” A gipszkarton és egyéb laza szerkezetű anyagok az általános tiplik-től különböző kialakítású tiplik használatát igénylik.
Speciális tiplik üreges téglákhoz és gipszkartonhoz
A Visimpex által gyártott, 16x200 mm-es műanyag tipli kifejezetten üreges téglába történő rögzítésekhez lett fejlesztve, így biztosítva a stabil és tartós szerelést a nehezebben terhelhető falazatokban is. A tipli strapabíró, időjárásálló műanyagból készül, ezáltal beltéri és kültéri alkalmazásokra egyaránt alkalmas. Jellemző felhasználási területei közé tartozik a különféle tartó- és szerelvények, konzolok, illetve gerendák rögzítése, ahol elengedhetetlen az erős tartás üreges tégla anyagban.
A képen látható két különböző kialakítású műanyag szárnyas tipli, melyek rögzítési tulajdonsága azonos. A szárnyas tiplikből, mint szinte minden tipli típusból, rengeteg változat létezik. Fontos tudni, hogy a legkönnyebben azok rögzíthetők, amelyek oldalrovátkái nagyok; ezek a rovátkák felelnek ugyanis a csavarozás ideje alatt kifejtett erő ellentartásáért. A nagyobb rovátkával rendelkező tiplik a csavarozás folyamata alatt kisebb eséllyel fordulnak el. A szárnyas tiplikhez a gyártó általában megadja a furat pontos méretét, amelyet szigorúan be kell tartani.
A fém felhúzódó szárnyas tiplik általában 8 milliméteres változatban a leggyakoribbak. Ezeknek a tipliknek az ellenoldali vége egy beépített metrikus csavaranyát tartalmaz, ezért ezek a tiplik mindig csavarral érkeznek. A megfelelően behelyezett tipliből a csavar teljesen eltávolítható, a tipli a helyén marad, így a tiplivel rögzített tárgy leszerelhető és ugyanazzal a tiplivel (mivel az a panelban marad) újra rögzíthető az adott tárgy. Ehhez a tiplihez kifejlesztettek egy felhúzó fogót, amely csavarozás nélkül, néhány szorító mozdulat segítségével pillanatok alatt rögzíti a tiplit az adott panelben. Ez a tipli típus bármilyen vastagságú panelhez alkalmazható a megfelelő hosszúságú csavarral. Fontos, hogy a rögzíteni kívánt tárgyat már fel kell helyezni a csavarra a tipli falba helyezése előtt, mert ha a falba helyezés után a csavart kicsavarjuk, akkor a tipli a panel túloldalán leesik. Ezek a tiplik gyors szerelést tesznek lehetővé bármilyen gipszkarton panel esetén.
Gyakori, hogy például villanyszerelők kézi csavarozás esetén a csavarhúzóval alakítanak ki furatot a tiplinek. Fontos, hogy ebben az esetben sem szabad a csavarhúzót erősen nyomni, mert azzal ugyanúgy kiszakíthatjuk a panel hátoldalát, mint magával a tiplivel. Akár csavarhúzóval, akár fúróval készítjük a furatot, azt óvatosan kell kialakítani.
A menetes gipszkartonhoz kifejlesztett műanyag tiplik a fentebb bemutatott menetes alumínium tiplik olcsóbb változatai. Használatuk megegyezik az alumínium változat használatával. Fontos megjegyezni, hogy ebből a változatból létezik a piacon olyan rossz minőségű tipli, amely szinte használhatatlan. Alapvetően azok a jó tiplik, amelyek kemény műanyagból készülnek.
Az orsómenetes szigetelő anyagokhoz kifejlesztett tiplik használhatóak például nikecellel szigetelt falakon a házszám rögzítésére. Az építőanyagok között találkozhatunk különböző úgynevezett habtéglákkal. A habtégla elnevezés a gyártás folyamán felhasznált nyersanyagra utal. A gázbetonok viszonylag laza szerkezetű, de tömör anyagok, amelyekben ezek a menetes tiplik jól rögzíthetőek. Ezek a tiplik előre kialakított furatot igényelnek, amelybe a csavarokhoz hasonlóan be kell azokat hajtani.
Ez a tiplitípus a gázbetonokhoz kialakított tiplik beütős változata. Gyors szerelésekhez kifejlesztett tipli, amely saját csavarral vagy szeggel érkezik. A tiplit a rögzíteni kívánt tárggyal együtt kell beütni az előzőleg kialakított furatba. Gyakran használt tipli gipszkarton falak profilszerkezetének felületre történő gyors rögzítésére. Ez a tipli típus is előfúrást igényel, csak nagyon tömör szerkezetű anyaghoz használható. Csak az előre kialakított furatba üthető, amelyet nagyon pontosan kell kialakítani.
A legerősebb bontható tiplivel történő kötés beton felületekben fém betontiplikkel alakítható ki. A szigeteléstartó tiplik egyik fontos tulajdonsága a hosszúság, míg másik a sapka mérete. A műanyagsapka általában lyukacsos, érdes felületű, hogy a vakolóanyag számára megfelelő tapadást biztosítson.
A tipli vastagságától és hosszúságától, valamint a tipli típusától függően nagy odafigyeléssel kell a megfelelő furatot kialakítani. Néhány kivétellel a fúrási mélységnek nagyobbnak kell lennie, mint a tipli hosszúsága. Különösen műanyag tiplik esetén van szükség extra helyre a tipli mögött, hogy a csavar megfelelően áthaladhasson a tiplin. Kerámia burkolólapokkal burkolt fal esetén mindig fúrással alakítsa ki a tiplik számára a megfelelő lyukat, soha ne használjon beütőtiplit, és ha lehet, kerülje a fém tiplik használatát. A csavar hosszúsága legalább egy csavarátmérővel meg kell haladja a tipli hosszát, tehát a csavar egy csavarátmérővel legyen hosszabb, mint a tipli. Amennyiben a rögzíteni kívánt tárgy nem egy vékony, egy milliméteres lemez, akkor a csavar kiválasztásakor a rögzíteni kívánt tárgy vastagságát is hozzá kell számolni a csavar hosszúságához.
tags: #muanyag #tipli #porotherm