Padlófűtés vagy radiátor? Részletes összehasonlítás és egészségügyi szempontok
Padlófűtés vagy radiátor? Általánosan elterjedt tévhit a padlófűtéssel kapcsolatban, hogy „lebegteti a port”.
A padlófűtéses rendszer alacsony előremenő vízhőmérséklettel dolgozik.
A padlófűtés az egész családi ház alapterületén egyenletesen elosztva terül el, biztosítva ezzel az egyenletes hőleadást a családi ház minden pontján.
A radiátor ezáltal majdnem úgy működik, mint egy ventilátor csak gyengébben.
Alulról szívja a hideg levegőt, felül átmelegítve pedig távozik a levegő.
Ez kvázi vízszintes portornádó.
Amennyiben a helyiség nagy ablakfelületekkel, nem eléggé szigetelt határoló szerkezetekkel rendelkezik, és a padlófűtés a megengedett felületi hőmérsékletek mellett nem pótolja a veszteséget, kiegészítő fűtést kell alkalmazni.
Egy általunk épített családi ház már messzemenően teljesíti ezen kívánalmakat, ezért nem szükséges semmilyen egyéb segédfűtést kialakítani.
A padló felületi hőmérsékletét elsősorban egészségügyi szempontok miatt, de szerkezeti okokból is maximálni kell.
A tartózkodó térben, szegélyzónában, illetve a fürdőszobákban eltérő a megengedhető padlóhőmérséklet.
Normál tartózkodási térben max. 29 °C, szegélyzónában max. 35 °C, fürdőszobában max. 33 °C engedhető meg.
Ritkább csőfektetéssel, alacsonyabb vízhőmérséklettel alacsonyabb padlóhőmérséklet és hőleadás választható, sűrűbb csövekkel, magasabb vízhőmérséklettel nagyobb értékek.
Ezért is fontos, hogy elkészítés előtt méretezzük a padlófűtést.
Gyakori kérés, hogy a helyiségek egy része padló-, más része radiátoros fűtéssel működjön.
A padlófűtés alacsony hőmérsékletű fűtésrendszer.
A radiátoros fűtés magas hőmérsékletű fűtésrendszer.
A kettőt kombinálni lehet, de nem igazán célszerű mivel a korszerű kondenzációs gázkazánok alacsony előremenő vízhőfok esetén dolgoznak kiváló hatásfokkal.
A radiátorok beépítésével ez a hatásfok romlik, ami nyilvánvaló többletköltséget eredményez gázszámlánkban.
Általában csak a fürdőszobában helyeznek el sugárzó törölközőszárító radiátort, manapság azonban már ez is kiváltható a rendkívül jól és gyorsan szabályozható infra felületfűtő berendezésekkel, ami akár a burkolat alá rejtve is elhelyezhető!
A padlófűtés szempontjából fontos a padlóburkolat anyaga.
Ideális esetben kő, vagy padlócsempe alá fektetik a csöveket.
A szoba hőmérséklete, ahol élünk, dolgozunk vagy szórakozunk, fontos szerepet játszik közérzetünkben.
Nem lehet hidegebb vagy melegebb pillanati igényünknél, amely függ öltözködésünktől és attól, hogy éppen mit csinálunk.
A tevékenység és a ruházkodás eltérő az egyes helyiségekben, ezért a szobahőmérsékletet ennek megfelelően kell biztosítani.
Érdemes hangsúlyozni, hogy az ideális környezeti hőmérsékletigény eltérő az egyes személyeknél.
Így szükséges, hogy a szobák hőmérséklete szabályozható legyen.
A padlófűtések hőtehetetlensége miatt (lassabban melegszik fel és lassabban hűl le) korábban az volt az általános vélemény, hogy nem célszerű helyiséghőmérséklet-szabályozást alkalmazni.
A szálló por a levegőben eloszlatott finomszemcsés (10 μm alatti részecskeátmérőjű) szilárd vagy folyékony halmazállapotú anyagok gyűjtőneve.
Angolul finomszemcsés anyagoknak (particulate matter, PM) nevezik őket.
Magyarul a szálló por megnevezést az ülepedő portól való megkülönböztetésre használjuk (a 10 mikronnál nagyobb részecskék néhány óra leforgása alatt leülepednek a levegőben).
A szálló por kémiai összetételtől függetlenül, csupán fizikai alapon, a részecskék átmérője szerint csoportosítják.
A 100 μm-nél kisebb szemcsék már belélegezhetőek (inhalábilisak), de ezek nagy része az orrban és a szájban, legkésőbb a gégefőnél elakad, nem jut mélyebbre a légutakban.
A 10 mikronnál kisebbek már túljutnak a garaton (thorakális frakció).
A 4 mikron alattiak bejutnak a tüdőbe (respirábilis frakció).
A 2,5 mikronnél kisebbek pedig már egyáltalán nem, vagy nehezen ürülnek ki a tüdőből (akkumuláció).
Egészségügyi szempontból a 10 illetve a 2,5 mikronos határnak van jelentése.
A természetben is keletkeznek ilyen apró részecskék, például vulkánkitöréseknél, erdőtüzeknél.
Szintén természetes ok a viharok, tornádók, erős helyi légörvények.
Fotókon látható, hogy felemelnek nagyobb tárgyakat, de legnagyobb mértékben a földfelszínen jelenlévő port.
A viharokban megsérült tárgyak porrátört részei szintén a levegőbe kerülnek, és széles területen ülepszenek le, mint a tetők palafedésének törmeléke, melyből pl. az azbesztcement pala pora egészségre káros.
Egyes meteorológiai jelenségek földrészek között is szállítanak port, mint az Afrikából a Földközi-tenger felett átáramló sivatagi port.
Az emberi tevékenységek közül fő forrásnak a szilárd tüzelőanyagok (fa, szén) valamint a kétütemű motorok és a dízelmotorok üzemanyagának tökéletlen égéséből származó koromszemcsék számítanak.
A dízeljárművek részecskekibocsátása - melynek legnagyobb része korom - egy nagyságrenddel több, mint a benzinüzemű motoroké.
Korábban a jogi szabályozásban a PM10-et a kén-dioxiddal közösen mérték, és a határérték is a kettőre együttesen volt meghatározva, de akkor még a széntüzelés volt a fő részecskeforrás.
A porszemcsék ingerlik a szem kötőhártyáját, a légutak nyálkahártyáját.
A szálló por különböző légzőszervi megbetegedéseket okoz, mint pl. asztma, tüdőrák.
A legveszélyesebb a már említett PM2,5 frakció, amely eljut a tüdőhólyagokba és ott leülepszik, ezzel rontja annak gázcserélő képességét, és gyulladást okoz.
Minthogy a szálló por szervezetre gyakorolt hatása nagy mértékben függ az expozíciós időtől, ezért különbséget teszünk napi és éves határérték között.
Pekingben 2013 januárjában a PM2,5 mennyisége meghaladta a 900 μg/m³-t.
A veszélyesség határértékét 300-ban állapították meg, és a műszerek rendszerint 500 μg/m³-ig mérnek.
↑ Airpocalypse in China: Beijing is not the worst Archiválva 2013. január 18-i dátummal a Wayback Machine-ben (OffbeatChina, 2013.
↑ Beijing, China Air Pollution Hits Hazardous Levels Archiválva 2013. január 15-i dátummal a Wayback Machine-ben (Huffington Post, 2013.
Budapest Főváros szmogriadó terve és annak 2008. Mit tehetünk a szmog ellen? Tanulmányok, hírek, légszennyezettségi adatok, akciók - szmog.info Archiválva 2010.
Szálló por nélküli fűtés - akár padlófűtés is - egyedül infrafűtéssel biztosítható.
Ilyenkor ugyanis nem a levegő áramlása melegíti fel a lakást, hanem maguk az infrasugarak hoznak létre egy kellemes, egyenletes hőmérsékletet.
Aki allergiával vagy asztmával küzd, az azonnal érzi a különbséget más fűtésekhez képest, de szerettünk volna pontosan utánajárni, hogyan függ össze a fűtési mód az egészséggel.
Interjú Dr. Várdi Katalinnal, aki tüdőgyógyászként és szomnológusként a nem daganatos tüdőbetegségek és az alvásbetegségek teljes spektrumával foglalkozik több, mint 35 éve.
A légzőszervi problémák megelőzéseként azt ajánlják, hogy kerüljük a dohányzást és a szennyezett levegőt.
Hogyan vezet a szennyezett levegő - így beltéren a szálló por - egészségügyi problémákhoz?
A szálló porban egyrészt van poratka, ami allergén.
Az allergia mellett ritkábban beszélünk az úgynevezett COPD betegségről, pedig szintén ide tartozik.
Sok „szűrőnk” van: egyik első szűrő maga az orrunk, az orrnyálkahártya.
De ott vannak az arcüregek, azon belül a két arcüreg, a két homloküreg, a két, úgynevezett iköböl, plusz a rostra sejt régió, ami tisztítja, melegíti és párásítja a belélegzett levegőt.
Mindez kiterítve nagyjából két tenyérnyi méretű felületet jelent.
Ha a tüdőt „kinyitnánk”, az akkora lenne, mint egy teniszpálya.
Tehát el lehet képzelni, hogy ha az orr szűrőrendszere valami miatt nem jól működik, akkor koszos, szűretlen levegő jut a tüdőbe - ez történhet allergia miatt, vagy akár valamilyen felső légúti betegség miatt is.
Kérdés, hogy hány mikron méretű az a por, amelyik bemegy a tüdőbe.
A viszonylag nagyobb méretű porszemek rögtön köhögést okoznak, és mellette gyulladást is, viszont valahogy kijönnek.
A kisebb szálló porok viszont, amik „beleülnek” a tüdőbe, akár végleges problémát jelenthetnek.
Más, ha egy orrbetegség miatt jut be szűretlen levegő, és más, ha csak úgy, magától.
A szálló por valójában nem csak a port jelenti, hanem a porszemeket körülvevő kis folyadékot is, ami viszont megváltoztatja a nyálkahártyáink viszkozitását, és ezen keresztül a tágulékonyságát.
A porszemcséktől nedves gőz segítségével tudunk szabadulni, vagy például úgy, hogy olyan környezetbe megyünk, ahol fiziológiás koncentrációban van jelen a só.
Ez segít visszaállítani a nyálkahártya fiziológiás állapotát, és így az sokkal hatékonyabban tudja elvégezni a tisztító funkcióit.
De mi van akkor, ha tartósan lélegezzük be ezeket a kisméretű porokat, amik lejutnak a mély rétegekbe?
Nos, ilyenkor a tüdőszövet egy úgynevezett gyulladásos kaszkádot indít el, aminek eredményeképp kóros nyálkahártya keletkezik és egy rossz tüdőátépüléshez vezet.
Ezt úgy hívják, hogy remodelling.
Ilyenkor az eredeti szerkezet helyett vaskosabb hörgő nyálkahártya alakul ki, ami váladékot termel és beszűkíti a légutat; ezt nevezzük krónikus bronchitisnek.
Annak idején az akkori Mártírok útján mérték a légszennyezettséget, pont abban a magasságban, ahol a babakocsit tolták az emberek - azoknál a gyerekeknél, akik ott sétáltak, gyakrabban fordult elő ilyen bronchitis.
A másik, ami például a kínai nagyvárosokban vagy Indiában jellemző az ipari porkoncentráció miatt, hogy tüdőtágulás alakul ki; úgy épül át a tüdő, hogy az már nem tud meggyógyulni, nem is kezelhető gyógyszeresen.
Ha minderre még a lakásban is ráerősítünk a nagy mennyiségű szálló porral, ott sem kerülhetünk nyugvópontra, akkor ezek a hatások tovább erősödnek.
Persze, hogy lehet asztmás.
Ha az orr nem szűri meg eléggé a levegőt, akkor kialakulhat asztmatikus köhögés.
Persze, ezt nagyon régen tudjuk, ezért alkalmazzák a klímaterápia különböző formáit: a magaslatit, a tengerit és a barlangit.
Az miért probléma, ha száraz vagy túl meleg a levegő?
Alváshoz a hidegebb levegőt, a 19- 21 fokot tartjuk a legjobbnak.
Ez furának tűnhet, mert van, aki nem ezt szereti, de az alvásmélység szempontjából, a belső óránk szerint ez lenne a jó.
Én leginkább asztmásokkal, COPD-sekkel és nem daganatos tüdőbetegekkel foglalkozom, illetve alvászavaros emberekkel.
Van egy saját módszerünk, amivel kiegészítjük a tüdőbetegek gyógyszeres kezelését.
Ezt rehabilitációnak hívjuk, és része az edzés, a sport; de nem csak úgy általánosságban, hanem megnézzük, hogy a konkrét betegnek milyen mozgásforma lenne leginkább javasolt, és leginkább beilleszthető az életébe.
Ezen kívül „bekapcsoltuk” az éneklést is a programunkba.
Például a cisztikus fibrózisos betegeknél - gyerekeknél és felnőtteknél is - feltétlenül érdemes lenne ilyet telepíteni; akár a kórházba, akár a betegek lakásába.
Ez egy genetikailag meghatározott betegség, tehát sajnos így is, úgy is romlik, ha nincs adekvát kezelés, de mégis számít, hogy találkozik-e a környezetben fertőző ágensekkel a beteg.
A szálló por a maximum 10 mikron (μ) átmérőjű, sokszor láthatatlan, szilárd halmazállapotú részecskék összességét jelenti.
Legfőképpen a városokban jellemző, a robbanómotoros járművek kipufogógázaiból származik.
Vidéken leginkább a szénnel, fával vagy más biomasszával történő fűtés során keletkezik szálló por.
A kerti hulladékok vagy az avar égetése is jelentős forrás lehet.
A szálló por azért veszélyes különösen az emberi szervezetre nézve, mert belélegezve a tüdő mélyébe juthatnak.
A 10 μ-nál kisebbek ugyanis túljutnak a garaton, a 4 μ alattiak bejutnak a tüdőbe, a 2,5 μ-nál kisebbek pedig már egyáltalán nem vagy csak nehezen ürülnek ki a tüdőből, innen pedig felszívódnak, és bekerülnek a keringésbe.
Hosszú távú hatásai a következők: légzőszervi betegségek, szív- és érrendszeri betegségek, a várható élettartam jelentős csökkenése.
Gyakran előfordul, hogy a szálló por koncentrációja eléri az egészségre ártalmas értéket, különösen a téli hónapokban.
A szálló por által leginkább érintett településeink: Putnok, Kazincbarcika, Sajószentpéter, Budapest és Miskolc.
Otthonunk építésekor vagy felújításakor sok pénzt költünk el, ezért sokszor nem a jó végén közelítjük meg a dolgokat.
Amíg a radiátorok a meleget általában a nyílászárók környékén termelik, addig a padlófűtés egyenletes hőt bocsát ki.
Enek köszönhetően akár 2-3 C fok különbséget is spórolhatunk, vagyis amíg a radiátorokkal 23 C fokra szeretnénk felfűteni a lakást, addig a padlófűtés termosztátot elég csak 20 C fokra állítani.
A padlófűtés telepítése hozzávetőleg 20-30 százalékkal kerül többe, de láthatjuk, hogy idővel ez szépen megtérül számunkra.
A későbbi használat során előforduló probléma lehet, hogy a rendszerbe levegő kerül, így a benne lévő víz nem tud rendesen áramolni.
Ez az állítás azonban nem igaz, ugyanis a padlófűtés nem mozgatja meg a levegőt a meleg által, csupán sugározza a hőt, így nincs hatással a padlón megülő porszemekre sem.
A padlófűtésből érkező meleg pedig rétegenként sugározva adja át a hőt egyre feljebb, vagyis a legfelső légréteg lesz a legkevésbé meleg.
A száraz padlófűtés rendszer betonozás nélkül lerakható, így kiválóan alkalmazható felújítások során is.
tags: #padlofutes #szallo #por