Szabadka: Több mint egy határ menti város – gazdag kultúra, lenyűgöző építészet és különleges hangulat
Szabadka, a szerb határ közelében fekvő város, sokkal több, mint pusztán egy határ menti település. Gazdag történelme, lenyűgöző szecessziós építészete, vibráló kulturális élete és a mindennapokba átszűrődő mediterrán hangulata egyedülálló úti céllá teszi mindazok számára, akik a megszokottól eltérő élményeket keresnek. Bár a távolság Budapesttől mindössze 203 kilométer, ebből 180 kilométer autópálya, a magyar határtól Tompa felől mindössze 12 kilométerre fekvő városba érkezve egy egészen más világ tárul elénk.
A szecessziós gyöngyszemek városában
Szabadka egyik legfőbb vonzerejét a magyaros szecessziós építészet csodálatos emlékei adják. Ezek a „meseszerű mézeskalácsházak”, ahogy sokan nevezik őket, az elmúlt években igényes felújításon estek át, így a századforduló hangulata elevenedik meg a látogatók előtt. A városban járva szinte lépten-nyomon szecessziós remekművekbe botlunk, melyek bárhol a világon megállnák helyüket. A legimpozánsabbak közé tartozik a Városháza, a Raichle-palota és a zsinagóga, melyek mindannyian a magyar szecesszió kiemelkedő alkotásai.
A Városházát 1908 és 1912 között építették Jakab Dezső és Komor Marcell tervei alapján. Ez a város harmadik városházája, mely monumentális méreteivel (105 x 55 méteres alapterület, 16 ezer négyzetméteres hasznos terület) és 76 méter magas tornyával méltán a város egyik jelképe. Belépve lenyűgöző atmoszféra fogad: Róth Miksa festett üvegablakai, a gazdag fafaragások, virágmotívumok, kovácsoltvas díszítések és a Zsolnay-kerámia egyedi pompát kölcsönöznek a belső térnek. A Díszteremben a szerb, magyar, horvát, bunyevác és uniós zászlók békésen sorakoznak egymás mellett, az üvegablakokon pedig Árpád, Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, Hunyadi János, Mátyás király, Werbőczy és Rákóczi alakjai jelennek meg. A városháza hétköznapokon délben látogatható, a belépőjegy mindössze 100 dinár, amit a főbejárat melletti ajándékboltban lehet megváltani, ahol magyar nyelvű könyveket is találni.
A Raichle-palota, melyet a századforduló jeles építésze, Raichle Ferenc tervezett, szintén a város ékessége. Bár az építész pályája kevésbé szerencsésen alakult, palotája 1904-ben épült, és platánfák szegélyezte utcában állva is uralja a környezetét. Erdélyi népművészet ihlette díszítéseit Zsolnay kerámia, velencei üveg, muránói mozaik és rózsaszín márvány teszi különlegessé. A palota udvarában található a Boss Kávézó, ahol hangulatos környezetben fogyaszthatunk el egy kávét vagy süteményt.
A zsinagóga a magyaros szecesszió egyik legkiemelkedőbb alkotása. Külsőleg és belsőleg is teljesen felújítva, káprázatos látványt nyújt. A világ harmadik legnagyobb zsinagógájaként tartják számon, és fénykorában több mint ezer hívőt tudott befogadni. Érdekesség, hogy eredetileg Szegedre készült pályázati tervként, és csak ottani sikertelensége után valósult meg Szabadkán. Bár a századfordulón a város zsidó közössége mintegy 3500 főt számlált, a holokauszt után ez a szám drasztikusan lecsökkent, ma már csak néhány százan élnek a városban. A zsinagóga felújítása azért is volt kiemelten fontos, mert az UNESCO a világ száz legveszélyeztetettebb műemléke közé sorolta.
A város szívében: Korzó és terek
A Korzó Szabadka legszebb sétálóutcája, mely a Népszínháztól indul és a Raichle-parkban ér véget. Ezt az elegáns utcát századfordulós paloták szegélyezik, amelyek ma is megőrizték patinás hangulatukat. Az utcában egymást érik az elegáns divatüzletek, bankfiókok és cukrászdák, így a Korzó egyszerre őrzi a régi idők városképét és tölti be a modern városi élet központi szerepét. A Korzó elején található a Zöld szökőkút, amely jelenleg felújításra vár, míg a városháza előtti Szabadság téren 2001 óta áll a Kék szökőkút.
A Korzó sarkán áll a Népszínház épülete, amely különleges, klasszicista stílusával eltér a környező századfordulós házaktól. 1854-ben emelték, eredetileg szállodának szánták, de soha nem működött annak. Az évtizedek során többször átalakították, majd 1915-ben tűzvész pusztította el, amelyből csupán a tér felé néző hat korinthoszi oszlopos homlokzat maradt meg.
A Szent Teréz-székesegyház, melyet Avilai Szent Teréznek, Szabadka védőszentjének szenteltek, sajnos nem mutat túl jó állapotot. Statikai hiba miatt az épület egyik fele elkezdett dőlni, ami egy szép hosszú repedést okozott az épület közepén. Jelenleg egy vas konstrukcióval próbálják egyben tartani, ami aggasztó látvány. Remélhetőleg a szakemberek hamarosan megoldást találnak a megmentésére, mivel a városban szép számmal élnek katolikusok, köztük magyarok és bunyevácok.
A Ferencesek temploma és rendháza a hajdani szabadkai vár helyén áll. 1730 és 1736 között épült, mai formáját 1908-ban nyerte el, amikor bal oldali tornyát is hozzáépítették, így az épület szimmetrikussá vált. A templomot Szent Mihály tiszteletére szentelték fel.
A mindennapok pezsgése és a gasztronómia
Szabadka nyáron mediterrán pezsgéssel telik meg: a terek és utcák élettel telnek meg, a kávézók és éttermek teraszai szinte elárasztják a városközpontot. A helyiek rokonszenvesek és jól öltözöttek, a hangulat pedig sokkal szebb és otthonosabb, mint azt sokan gondolnák. Bár a magyarul beszélők aránya a Korzón talán csak egyharmad, ez nem akadálya a barátságos légkörnek.
A gasztronómia terén is számos lehetőség várja a látogatókat. A Bates étterem kiváló választás a vacsorához, ahol a kiszolgálás barátságos, az adagok pedig bőségesek. A tradicionális délvidéki tálon rostélyos, cevapcici és šopska saláta várja a vendégeket. A Boss Kávézó a Raichle-palota udvarában kínál hangulatos környezetet, ahol finom sütemények és helyi italok kóstolhatók meg.
Az éttermi étkezés Szabadkán jelentősen olcsóbb, mint például Szegeden, ahol 30-60 százalékkal is drágább lehet. A benzinár a két városban csaknem egyforma.
A piac: Kaland és sokszínűség
A szabadkai piac a város egyik legizgalmasabb pontja. Bár nem mindig könnyű elsőre megtalálni (Horgos felől érkezve át kell menni a város másik oldalára, a híres pékségnél kell balra fordulni), a bejáratnál parkoló működik, és a piac reggeltől délután háromig tart nyitva. Itt senki se várjon csillogást vagy modern bevásárlóközponti hangulatot - ez egy hatalmas, egyszerű piac, mégis szinte kimeríthetetlen kínálattal. Az élelmiszeres rész után játékok, lakberendezési tárgyak, szerszámok, konyhai eszközök és ócskapiac jellegű standok következnek.
A piacot sokan említik a hamis áruk tömegével kapcsolatban is, ahol nyíltan árulják a világmárkák logóival ellátott hamis termékeket. Aki csak a márkajelzés miatt vásárol ruhát, és nem fontos számára a minőség vagy az eredetiség, az itt „fillérekből” felöltözhet. Érdekesség, hogy a forintot szinte minden árus elfogadja, így a pénzváltás nem mindig szükséges. A piac hatalmas területű, így érdemes kényelmes cipőt húzni a felfedezéshez.
Szállás és közlekedés
Szabadkán a szálláslehetőségek is kedvezőek. Szezonon kívül a Galleria hotel 80 euróért kínál szobát két személyre, reggelivel és napi parkolással. A parkolás viszont némi kihívást jelenthet, mivel a belváros különböző zónákra van osztva, és a parkolójegyeket nem automatákból, hanem kioszkokban lehet megvásárolni. A szelvényen be kell jelölni a parkolás kezdetét, vagy sms-ben is indítható a parkolás. Egyórás, kétórás és napijegyek közül lehet választani, a város pedig négy parkolási övezetre van felosztva. Az árak kifejezetten kedvezőek, például két óra parkolás a sárga, vagyis II. zónában 58,94 dinárba került.
Fontos azonban odafigyelni a mobilnetezésre, mivel Szerbia nem tagja az Európai Uniónak, így a roamingdíjak magasak lehetnek. Korábbi tapasztalatok szerint a mobilnetezés több ezer forintba kerülhet megabájtonként, így érdemes külön figyelmet fordítani erre a költségre.
M5 Lexikon Országjáró Szabadka
Határátlépés: Kaland vagy küzdelem?
A magyar határtól Szabadka mindössze 12 kilométerre fekszik Tompa felől megközelítve. Ezen az útvonalon szinte folyamatosan lakott területeken haladunk egészen a belvárosig. Azonban a határátlépés itt gyakran hosszabb várakozással járhat, mint egy kisebb átkelőnél. Aki először választja ezt a kisebb átkelőt, annak olyan érzése támadhat, mintha egy Kusturica-filmbe csöppent volna. A magyar oldalon udvarias határőrök fogadják az utazót, míg a szerb oldalon szürreális a hangulat. A környezet ütött-kopott, a sorompók félig vagy teljesen leeresztve állnak, az autósok pedig kerülgetve haladnak át rajtuk. A papírokat kézzel kell odavinni a bódé ablakához, ahol egy borostás, kissé unott határőr pecsétel, majd húsz méterrel arrébb egy másik már a csomagtartóba is belenéz. A procedúra végén inkább nevetve idézik fel a különös élményt, de visszafelé már inkább Tompa felé jönnek.
A határon a csomagokat is alaposan átvizsgálják, ami szintén órákig tartó sorban állással járhat.
Palicsi-tó: Természet és kikapcsolódás
A Palicsi-tó Szabadka elővárosában terül el, és már a századfordulón, 1897-ben villamos kötötte össze a várossal. A Monarchia idején a tó az egyik legdivatosabb fürdőhelynek számított gyógyító hatása miatt. Bár a tó vize ma már nem alkalmas fürdésre, a partja továbbra is kedvelt kirándulóhely. A tó története nem volt mindig kedvező, a vízszint csökkenése és a szennyvíz bevezetése súlyos környezeti problémákat okozott. Az elmúlt években a víz minősége ismét problémát jelent, noha 1995 óta a Tiszából is érkezik friss víz egy csatornán keresztül.
Nemzetiségi sokszínűség és a magyarok helyzete
Szabadka lakossága rendkívül sokszínű. A legutóbbi adatok szerint 38.174 szerb, 37.200 magyar, 10.431 horvát, 9.060 bunyevác, 3.432 roma és 2.187 jugoszlávnak valló lakos él a városban. Egy-két évvel ezelőtt még több magyar volt, mint szerb, de sokan a kettős állampolgárság által adott lehetőségekkel élve áttevették lakóhelyüket Magyarországra, ahol magasabbak a fizetések. A lakosság kétharmada katolikus.
Nyílászárók és építészeti örökség
A városban számos épületen végeztek nyílászáró cserét, melyek közül kiemelkedik a Szabadkai Sárgaház (Magyar Tannyelvű tanítóképző kar) épülete, a Szabadkai Vackor óvoda, a Szabadkai Városi Könyvtár, valamint a zentai „Mala Sinagoga” és a Kikinda Balett iskola épületei. Ezek a munkálatok nagy gonddal végezték, megtartva az eredeti formákat, különös tekintettel a műemlékvédelem alatt álló épületekre.
Szabadka tehát egy olyan város, amely lenyűgöző építészeti kincsekkel, gazdag kulturális élettel és különleges hangulattal várja a látogatókat. A magyarok és szerbek, valamint más nemzetiségek békés együttélése, a mediterrán pezsgés és a gasztronómiai élvezetek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy Szabadka egy felejthetetlen úti cél legyen. Biztosak vagyunk benne, hogy még sokan visszatérnek ide, hiszen megérdemelné, hogy hosszabb időt szánjon rá az ember.
tags: #szerbia #nyilaszaro #uzletek