Az erősáramú kábelek szigetelésvizsgálata: Tudnivalók és szabványok
A villamosenergia-ellátás biztonságos és megbízható működésének alapvető feltétele az erősáramú kábelek megfelelő szigetelése. A szigetelés vizsgálata nem csupán egy technikai feladat, hanem jogszabályi kötelezettség is, amelynek elmulasztása súlyos következményekkel járhat. Ez a cikk részletesen foglalkozik az erősáramú kábelek szigetelésvizsgálatával kapcsolatos tudnivalókkal, kitérve a vonatkozó szabványokra, a vizsgálati eljárásokra, valamint a gyakori hibákra és azok elkerülésére.
Általános előírások és a szabványok szerepe
Az erősáramú kábelek és távközlési berendezések elhelyezésére vonatkozóan általános előírás, hogy lehetőség szerint egymástól távol legyenek, a keresztezéseket és megközelítéseket kerülni kell. Amennyiben mégis együtt kell vezetni őket kábelhelyiségekben, kábelcsatornákban, kábelalagutakban vagy egyéb vezetékcsatornákban, szigorú feltételeknek kell megfelelniük. Ha lehetséges, a helyiség két oldalán fussanak, vagy ha azonos oldalon futnak, az erősáramú kábeleknek a híradástechnikai kábelek felett kell elhelyezkedniük.
Földben történő keresztezés esetén az erősáramú vezetéket a távközlési berendezés felett kell fektetni. Külön védőintézkedés hiányában a megengedett legkisebb távolság 0,5 méter. Ez a távolság csökkenthető, ha mindkét kábelt védőcsőbe helyezik, amely a kereszteződéstől számított mindkét irányban 0,5-0,5 méterrel hosszabb, vagy ha az utólag fektetett kábelt védőcsőbe helyezik, és a kábelek között átlapolt választótéglázást létesítenek.
Megközelítéseknél az alapvető legkisebb vízszintes távolság erősáramú kábel és a nyomvonalas távközlési berendezés között 1 méter. Helyhiány miatt ez 0,5 méterre csökkenthető, de ebben az esetben átlapolással készült választótéglázást kell alkalmazni. Azonos üzemeltető esetén, levegőben vagy védőcsőben elhelyezett 0,6/1 kV névleges feszültségű erősáramú és híradástechnikai kábelek esetében a távolság 0,1 méterre is csökkenthető, ha kevesebb mint 5 métert haladnak együtt. Föld alatti távközlési alépítménynél a megközelítési távolság 0,2 méterre csökkenthető, átlapolt választótéglázással. Föld feletti nyomvonalas távközlési berendezés föld alatti szerkezeteit erősáramú kábellel, egyéb védőintézkedés nélkül 0,8 méterre lehet megközelíteni. Távközlési berendezések üzemi és védőföldeléseinek megközelítése minimum 0,8 méter, ezt csökkenteni nem szabad.
A 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről kimondja, hogy a mellékletben meghatározott villamosenergia ipari tevékenységek, mint a közép- és kisfeszültségű kábelhálózatok szerelése, javítása, csak kábelszerelői képesítéssel végezhetők.
Utat keresztező kábelt védműtárgyban kell elhelyezni, amelynek legalább 0,5 méterrel kell túlnyúlnia az útpálya járműközlekedésre szolgáló részén, illetve járdán. Ez lehet védőcső, tömbcsatorna vagy kábelcsatorna is. Alapesetben az út és a kábel felső alkotója közötti távolság külön védőintézkedések hiányában 1 méter. Ha ez a távolság nem biztosítható, akkor különleges mechanikai szilárdságú műtárggyal kell a kábelt védeni, figyelembe véve az út terhelési viszonyait. Út alatt kábeleket nem szabad keresztezni, illetve a közúti vasút kábeleit kivéve, nem szabad az út alatt párhuzamosan vezetni.
Az 1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról kimondja, hogy a nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes, kivéve, ha műszaki tartalmú jogszabály hivatkozik rá, és annak alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy az adott jogszabály vonatkozó követelményei is teljesülnek. Ezzel összhangban az MSZ 13207:2000 szabvány előszava is megemlíti, hogy alkalmazása önkéntes, kivéve, ha jogszabály kötelezővé teszi.
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (OTSZ) kimondja, hogy a létesítmény, építmény villamos berendezéseit a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelően, vagy azzal legalább azonos biztonságot nyújtó műszaki megoldás szerint kell létesíteni, használni és felülvizsgálni. A „vonatkozó műszaki követelmény” hazai és európai uniós szabványok és normák összessége. Tehát az MSZ 13207:2000 szabvány kötelező, hacsak nem bizonyítható az OTSZ által előírt, legalább egyenértékű biztonságot nyújtó műszaki megoldás.
Vasúti és vízi útvonalak keresztezése és megközelítése
Fővasúti vágányok vagy azokból kiágazó iparvágányok megközelítését és keresztezését az MSZ 7552:1962 szabályozza. Az ettől eltérő vasúti és közúti vágányokat megközelítő erősáramú kábelt legalább 0,7 méter mélységben kell fektetni. A vasúti talpfa alsó szélétől 45 fokban lefelé és kifelé vetített síkon kívül kell esniük a kábelárkoknak.
Az MSZ 7552 alá nem eső vasúti és közúti vágányokat keresztező kábeleket az utak megközelítésére és keresztezésére vonatkozó közterületi előírások szerint kell elvégezni. Az 1 méter távolság ebben az esetben a védműtárgy felső síkja és a vasúti alj felső síkja (a vágányok alsó síkja) közötti távolságra értendő. Vasúti építmények és műtárgyak szélétől külön védőintézkedések hiányában kábelt legalább 0,8 méter távolságban kell fektetni. Egyenáramú vasúti sínnel párhuzamosan csak műanyag burkolatú és műanyag szerelvényekkel szerelt kábeleket lehet vezetni.
Hajózható vízi utat keresztező kábelt, ha lehet, áthidaló műtárgyon kell vezetni. Ha ez nem lehetséges, akkor a mederfenéken vagy abban létesített árokban kell elhelyezni, és szükség szerint a parton rögzíteni kell.
3 módszer a földalatti kábelek fektetésére
Vízvezetékek, csatornák és hővezetékek megközelítése
Vízvezeték vagy csatorna megközelítése egyéb védőintézkedések nélkül 0,5 méter. Ez a távolság csökkenthető, ha a kábel védőcsőben van fektetve, és a keresztezési vagy a megközelítési szakaszon mindkét irányban legalább 0,5 méterrel túlnyúlik.
Melegvízvezeték vagy gőzvezeték külön védőintézkedés nélküli megközelíthetősége 5 méter. Ezt a távolságot is lehet csökkenteni bizonyos feltételek teljesülése esetén. Ha a 20 °C-os talajra vonatkozó előírás nem tartható, akkor a kábelt jó hőszigeteléssel ellátott védőcsőbe vagy kábelcsatornába kell helyezni, amelyet természetes szellőzéssel kell ellátni. Az így megengedett legnagyobb kábelhőmérséklet 30 °C. A védműtárgyak közötti minimális függőleges távolság 0,5 méter. Gőzvezeték esetén ezt jó hőszigetelő anyaggal kell kitölteni.
Már meglévő létesítmények megközelítését és keresztezését lehetőleg kerülni kell. A 0,6/1 kV-nál nagyobb névleges feszültségű kábel bármilyen kábellel való keresztezését kerülni kell.
A szigetelésvizsgálat folyamata
A kábel szerelése előtt elengedhetetlen a következő vizsgálatok elvégzése:
- Burkolat épségének ellenőrzése: Szakaszról szakaszra szemrevételezéssel kell ellenőrizni a kábel külső burkolatának épségét.
- Szigetelési ellenállás mérése: Meg kell mérni az erek szigetelési ellenállását a szabvány által előírt módon.
- Folytonosság vizsgálata: El kell végezni a folytonosság vizsgálatát az összes ér és az árnyékolás tekintetében.
- Érintő azonosítása és jelölése: Az ereket azonosítani és azonosító jelöléssel ellátni.
A kábelek szigetelési ellenállásának mérésére többféle kábel létezik, például radiális igénybevételű, erenként árnyékolt kábelek, vagy árnyékolt, de nem radiális igénybevételű kábelek. Mindhárom esetben annyi mérés történik kábelenként, ahány erű a kábel. A mérőfeszültség 1-4 kV legyen. Az érintésvédelmi műszerek kielégítik a követelményeket, amennyiben alkalmasak a kábel feltöltésére.
A mérés értékelése és a szabványok követelményei
A mérés értékelése két szempont alapján történik. A szabvány az adott szakasz ellenállása helyett egy kilométer kábelszakasz szigetelési ellenállásával foglalkozik, 20 °C-os hőmérsékletet feltételezve. A mért értéket meg kell szorozni a kábel kilométerben vett hosszával és a hőmérsékleti tényezővel.
A hőmérsékleti tényezőt a kábel hőmérséklete alapján kell meghatározni. Ha magasabb hőmérsékleten mérünk, a hőmérsékleti „n” tényező nő, kompenzálva a kábel szigetelési ellenállás-csökkenését. Ha a hőmérséklet alacsonyabb 20 °C-nál, a hőmérsékleti tényező csökken.
0,6/1 kV-os kábeleknél nincs előírás a szigetelési ellenállás egyenletességére. A szigetelés feszültségpróbáját 3,6/6 kV-os, a burkolat feszültségpróbáját pedig 6/10 kV-os és annál nagyobb névleges feszültségű kábelvonalak esetén kell elvégezni, az MSZ 146 vonatkozó fejezetei szerint.
Gyakori hibák és elkerülésük
Az egyik leggyakoribb hiba, hogy a kábelek szigetelési ellenállás-mérési jegyzőkönyvét a villamos berendezés első/időszakos ellenőrzésének jelentéséhez vagy a tűzvédelmi irathoz csatolják, pedig nem annak a része. Fontos megjegyezni, hogy a kábelek szigetelési ellenállás-mérési jegyzőkönyvét nem szabad összekeverni a villamos berendezés szigetelési ellenállásának mérési jegyzőkönyvével.
Egy másik gyakori hiba a mérések nem megfelelő értékelése. Az 1 MΩ-os előírás nem a kábelek szigetelési ellenállására vonatkozik! Ha kábeleket mérünk, azt át kell számítani MΩ×km-be, a hőmérsékleti tényező figyelembevételével.
További hiba, hogy a mért értéknél <, > jeleket használnak, vagy nem mérhető értéket írnak be. A < vagy > jel alkalmazása azért jelent problémát, mert a mért értékkel még számításokat kell végezni, és az így kapott értéket össze kell hasonlítani a szabványban meghatározott értékekkel.
Gyakori problémát jelent, hogy a kábelek mérését úgynevezett érintésvédelmi műszerrel végzik. Ezek a műszerek általában 1000 MΩ-os, ritkábban 2000 vagy 3000 MΩ-os méréshatárral rendelkeznek. Ezek a méréshatárok kis kábelhossz mérését tehetetlenné tehetik, mivel a kis méréshatár miatt lehetetlen olyan értéket számolni, amely meghaladja a szabványban előírt értéket.
Dokumentáció és nyilvántartás
A kábelvonalakról fektetési rajzot és kábelleltárt kell készíteni, amelyeket a tényleges állapotnak megfelelően „frissíteni” kell. A fektetési rajzon fel kell tüntetni a kábel nyomvonalát, törési pontjait, szerelvényeit és a védműtárgyak pontos helyzetét. Ezeket maradandó földi létesítményekhez vagy sokszögelési segédpontokhoz kell méretezni, továbbá helyzetüket a kábelvégekhez is meg kell adni, a kábel hosszában alkalmazott folytonos méretjelöléssel. Több kábel együttes fektetése esetén fel kell tüntetni a sorrendet, és a sorrend esetleges megváltozását is. A kábelleltár legalább a következő adatokat tartalmazza.
Összefoglalva, az erősáramú kábelek szigetelésvizsgálata összetett feladat, amely szigorú szabályokhoz és szabványokhoz kötött. A vizsgálati jegyzőkönyvben rögzített mérési eredményeknek meg kell felelniük a szabványokban előírt értékeket, biztosítva ezzel az elektromos hálózatok biztonságos és megbízható működését.
tags: #szigeteles #vizsgalati #jegyzokonyv