Tahitótfalu Építési Szabályzata: A Településkép Védelme és Fejlődése
Tahitótfalu község építési szabályzata, különösen a településkép védelméről szóló 16/2017. számú önkormányzati rendelet, egy átfogó keretrendszert biztosít a településfejlesztés és -rendezés számára. Ez a szabályozás nem csupán az új építkezésekre terjed ki, hanem a meglévő épületek átalakítására, a település arculatának megőrzésére és a környezeti értékek védelmére is. A rendelet célja, hogy biztosítsa Tahitótfalu egyedi karakterének megőrzését, miközben lehetővé teszi a fenntartható fejlődést.
A Helyi Építési Szabályzat Alapvető Céljai és Elvei
A Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselő-testülete által alkotott építési szabályzat, különösen a 16/2017. számú rendelet, a településkép védelmének fontosságát hangsúlyozza. A rendelet felhatalmazása a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletből ered. Ez a jogszabályi keret biztosítja, hogy az önkormányzat képes legyen a településfejlesztési, településrendezési és településképi feladatok ellátására, figyelembe véve a partnerségi egyeztetések fontosságát is.
A rendelet elválaszthatatlan részei az alábbi mellékletek, amelyek részletesen szabályozzák a településképi szempontból meghatározó területeket és a helyi védelem alatt álló építészeti örökségeket:
- 1. melléklet: A település helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzéke, beleértve a helyi területi védelem alatt álló területek elnevezését, lehatárolását, jegyzékét, kataszteri lapjait, valamint ezek térképi bemutatását (1/A, 1/B térképszelvények).
- 2. melléklet: A település településképi szempontból meghatározó területeinek jegyzéke, elnevezése, lehatárolása és térképi bemutatása (2/A, 2/B szelvények).
- 3. melléklet: Településképi véleményezési nyomtatvány.
Ezen mellékletek biztosítják a szükséges vizuális és tartalmi információkat a szabályozás pontos alkalmazásához.
Fogalommeghatározások a Településkép Védelmében
A rendelet 6. §-a kulcsfontosságú fogalommeghatározásokat tartalmaz, amelyek elengedhetetlenek a szabályzat helyes értelmezéséhez és alkalmazásához. Ezek a definíciók segítenek tisztázni a különböző építészeti elemek, jelzések és védettségi kategóriák jelentését.
- CityLight formátumú eszköz: Függőleges elhelyezésű, legfeljebb 118 cm x 175 cm méretű, legfeljebb 2 négyzetméter felületű hirdetőberendezés.
- Cégfelirat: Épület homlokzatára síkszerűen elhelyezett írásos vagy képi cégjelzés.
- Cégtábla: Vállalkozás vagy magánszálláshely azonosítására szolgáló, reklámot nem tartalmazó, jogszabályban rögzített adattartalmú tábla.
- Címtábla: Közérdekű tájékoztatást segítő, a cégtáblával azonos formájú tábla.
- Helyi egyedi védettségű építmények: Kiemelkedő építészeti, történelmi, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki értékkel bíró épületek, épületrészek, műtárgyak, berendezési tárgyak, közterületi létesítmények, amelyeket a Képviselő-testület rendeletében védelem alá helyezett.
- Helyi egyedi védettségű építmény közvetlen környezete: Az ingatlan, amelyen a védett építmény található.
- Helyi egyedi védettségű épületegyüttesek: Ingatlanok olyan csoportja, amelyeken kiemelkedő építészeti értékek állnak, és meghatározó településszerkezeti, településképi szerepük van.
- Helyi védettségű épészeti érték károsodása: Minden olyan beavatkozás, amely a védett érték megsemmisülését vagy kedvezőtlen változását eredményezi.
- Helyi védettségű építészeti örökség: Tahitótfalu község kiemelkedő építészeti értékű, a Képviselő-testület által védelem alá helyezett építményei és épületegyüttesei.
- Közérdekű molinó: Közterület felett elhelyezett, közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült berendezés.
- Látványterv: A tervezett építmény által megváltoztatott tájkép kiterjedését szemléltető rajz.
- Megállító- és invitáló tábla: Üzlet előtti közterületen elhelyezett mobil tábla.
- Önkormányzati hirdetőtábla, faliújság, információs vitrin: Közterületen elhelyezett, közérdekű információs tábla.
Ezen definíciók biztosítják, hogy a szabályzat mindenki számára érthető és alkalmazható legyen.
Védettségi Kategóriák és Azok Következményei
A rendelet 18. és 20. §-ai részletezik a védett építészeti értékek megőrzésének követelményeit és az építési tevékenységekkel kapcsolatos szabályokat.
- 1. védettségi kategória: Az ebbe a kategóriába tartozó építmények átalakítása és bontása, amely megváltoztatja az utcaképet vagy az utcai homlokzatot, még részlegesen sem engedélyezett. Kivételt képeznek az életveszély vagy közbiztonsági kockázat esetén szükséges beavatkozások, amelyek szakértői véleményre alapozva, a védelem megszüntetése után engedélyezhetők. Ilyenkor előírható egyes épületrészek megőrzése vagy beépítése az új épületbe.
- 2. és 3. védettségi kategória: Ezekre a kategóriákra vonatkozóan a rendelet további részleteket tartalmazhat a mellékletekben.
A védett építészeti értékeket lehetőség szerint eredeti állapotban kell megőrizni. A védelem megszüntetése csak külön eljárás keretében, indokolt esetben lehetséges.
Településképi Szempontból Meghatározó Területek és Követelmények
A 2. melléklet határozza meg azokat a területeket, amelyek különösen fontosak a településkép szempontjából. Ezeken a területeken az építkezések és átalakítások során kiemelt figyelmet kell fordítani a hagyományőrző arculatteremtésre és a környezettől idegen formai, építészeti megoldások kerülésére.
A 22. § részletezi az általános építészeti követelményeket:
- Színezés: Az építmények színezése csak a település hagyományainak megfelelő módon alakítható ki, meghatározott színárnyalatok használhatók (fehér, sárgával tört fehér, szürkével tört fehér, szürke, okkersárga, homok, agyagszín, tégla- és terrakotta vörös, pasztell zöld).
- Tetőfedés: Lakó- és településközpont vegyes területeken égetett agyag- vagy betoncserép fedésen kívül más nem lehet, az égetett agyag sötétebb vagy világosabb árnyalataiban. Meghatározott övezetekben lapos tető és zöldtető is megengedett.
- Homlokzatburkolat: Kertvárosi karakterű lakóterületeken természetes kő, tégla, vakolat, fa homlokzatburkolaton kívül más anyag nem alkalmazható.
- Tiltott megoldások: Nagytáblás fémlemez burkolat a homlokzaton, vékony burkolólapok, hasított kőburkolat az ablakok körül, korábbi építészeti stílusra vagy más éghajlati tájra jellemző, funkció nélküli díszítőelemek (pl. kő kinézetű párkány, előtető, erkély, konzol).
- Tető hajlásszög: Igazodni kell a környezetben kialakult állapothoz és utcaképhez.
- Lapos tető: A felső réteg járható burkolat, zöldtető vagy legalább 5 cm vastag kavicsréteg lehet.
- Utcai homlokzat: Szerelt kémény, gépészeti berendezés, klíma kültéri egység, parabola és egyéb antenna nem jelenhet meg.
- Lejtős terep: A lejtő felőli homlokzat tényleges magassága nem haladhatja meg a 6,00 métert.
- Sziluettvédelem: A Rendelet 2. mellékletének figyelembevételével.
Kerítésekre és Közterületi Létesítményekre Vonatkozó Szabályok
A 24. § részletezi a kerítésekre és támfalgarázsokra vonatkozó előírásokat, amelyek jelentősen befolyásolják a település utcaképét és magánterületeinek megjelenését.
- Támfalgarázs: Meghatározott lejtésviszonyok esetén létesíthető, utcai hossza a garázskapukkal együtt maximum 6,0 méter lehet.
- Utcafronti kerítés: Lakó- és üdülőterületeken legfeljebb 2,0 méter magas, áttört, legfeljebb 80 cm-es lábazattal kialakított lehet, kivéve, ha terepadottság támfal építését indokolja. A 11. sz. út melletti területeken tömör kerítés nem építhető.
- Új kerítés arculata: Harmonizálnia kell az új épülettel és a szomszédos kerítésekkel, amennyiben azok településképi értéket képviselnek. Kukatárolót kerítéssel egybeépítve kell kialakítani.
- Különböző területtípusok kerítései: Gazdasági, különleges temető- és sportterületeken, zöldterület övezetekben, tájképvédelmi szempontból kiemelt területeken, mezőgazdasági területeken, valamint vízgazdálkodási területeken eltérő szabályok érvényesek a kerítések magasságára, áttörtségére és anyagra vonatkozóan.
A közterületi parkolókat fásítottan kell kialakítani, és a táj karakterét kedvezőtlenül megváltoztató beavatkozások, építés vagy területhasználat nem valósíthatók meg.
Településfejlesztési Viták és Az Építési Szabályzat Szerepe
A rendelkezésre álló információk rávilágítanak arra, hogy Tahitótfalu önkormányzata nem kívánja módosítani a településszerkezeti tervét és a Helyi Építési Szabályzatát (HÉSZ). Ez a következetes hozzáállás válasz lehet azokra a helyi vitákra, amelyek bizonyos beruházási szándékok miatt merültek fel, különösen Natura 2000-es területeken.
Például egy Natura 2000-es területen található nagyméretű ingatlanon tervezett beruházás kapcsán merültek fel aggályok a helyi lakosok részéről a környezeti terhelés miatt. A szabályzat szerint az ilyen területeken kizárólag erdő-, gyep- és vízgazdálkodási tevékenység folytatható hatósági hozzájárulással, és épület sem helyezhető el. Az ilyen helyzetek rávilágítanak az építési szabályzat fontosságára a környezetvédelem és a településfejlesztés egyensúlyának megteremtésében.
Az önkormányzat kommunikációja, mint például a polgármester által tett ígéretek a tájékoztatásról, kulcsfontosságú a helyi lakosok bizalmának megőrzésében és a településfejlesztési folyamatok átláthatóságának biztosításában.
Az információszabadságról szóló törvény (Infotv.) alapján benyújtott adatigénylések, amelyek a külterületek belterületté történő bevonására, használatbavételi és fennmaradási engedélyekre, ingatlan összevonásokra, valamint önkormányzati ingatlanok értékesítésére vonatkoztak, további betekintést nyújtanak a településfejlesztés gyakorlati megvalósulásába és az önkormányzat működésébe.
Településképi Véleményezési és Bejelentési Eljárások
A 19/2015. számú rendelet, valamint a 16/2017. számú rendelet módosított változatai részletezik a településképi véleményezési és bejelentési eljárásokat. Ezek az eljárások biztosítják, hogy az építési tevékenységek összhangban legyenek a településképi követelményekkel.
- Településképi véleményezési eljárás: Le kell folytatni a teljes közigazgatási területen minden olyan építési tevékenységhez, amely jogszabály alapján építésügyi hatósági engedélyhez kötött. A kérelem a polgármesterhez nyújtható be a 3. melléklet szerinti nyomtatványon.
- Településképi bejelentési eljárás: Az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységek esetén kell lefolytatni. Ide tartoznak például a meglévő építmények homlokzatának átalakítása, felújítása, hőszigetelése, nyílászáró cseréje, kémény építése, előtető létesítése, valamint utcai kerítés építése. A bejelentést a 2. melléklet szerinti nyomtatványon kell benyújtani.
A polgármester a bejelentett tevékenységet tudomásul veszi, vagy megtagadja, illetve figyelmezteti a kérelmezőt a jogkövetkezményekre. A tudomásulvétel megtagadása esetén fellebbezésnek van helye a Képviselő-testülethez.
A településképi kötelezési eljárás a bejelentési eljárásban hozott döntések megszegése, a bejelentés elmulasztása, valamint a településképet érintő reklámok és cégérek szabálytalan elhelyezése esetén indítható meg.
Ezen eljárások biztosítják, hogy a településkép védelme ne csak elméleti szinten létezzen, hanem a gyakorlatban is érvényesüljön az építkezések során. A rendelet célja a település egyedi jellegének megőrzése, a hagyományos építészeti értékek tiszteletben tartása, és egy harmonikus, esztétikus környezet kialakítása minden lakó számára.
tags: #tahitotfalu #epitesi #szabalyzat