A Győri Zsidóság Útjai: Egy Kiállítás és a Város Történelmének Feltárása
A modern győri zsidóság történetét mutatja be egy látványos új kiállítás, amelyet a Menház gyönyörűen felújított alagsorában állítottak össze. Ez a tárlat a "Gólesz útjain" címet viseli, és a győri zsidó polgári életvilágot, annak gazdasági, társadalmi és életmódbeli összefonódásait, valamint a különböző kultúrákkal való kölcsönhatásokat tárja fel. A kiállítás nem csupán ismereteket kínál, hanem mélyebb betekintést enged a múltba, lehetővé téve a látogatók számára, hogy találkozzanak a győri zsidóság történetével, embereivel és sorsával.
A Kiállítás Létrejöttének Története és Jelentősége
A "Gólesz útjain" kiállítás megnyitására már két éve vártak, ahogy azt Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke, győri születésűként a megnyitón tartott beszédében kiemelte. A borzasztóan elhanyagolt pince felújítása és a kiállítás összeállítása hosszas előkészítő munkát igényelt. A kutatási anyagokat széles körből válogatták össze, többek között Domán István néhai főrabbi hagyatékából, Csendes Tünde helytörténész, az ORZSE doktorandusának gyűjteményéből, valamint magántulajdonban lévő dokumentumokból. A Zsidók Győri Gyökerei Közhasznú Alapítvány is hathatós lendületet adott a projektnek. Glässer Norbert, a Szegedi Tudományegyetem docense és a kiállítás kurátora, valamint Zima András, a Holokauszt Emlékközpont (HDKE) igazgatója, az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem docense, közösen alkották meg a kiállítás koncepcióját.
A kiállítás célja, hogy érzékeltesse a zsidóság sokféleségét, azaz azt, hogy az itteni, ojberlandi (felvidéki) askenázi világ lényegesen eltér a polisi (galicíai) zsidó élettől, ami Kelet-Magyarországra volt jellemző. „Világképekből, változó társadalomszerkezetekből indultunk ki” - hangsúlyozta Glässer Norbert. A zsidóságot évszázadokon keresztül a messianisztikus várakozások jellemezték, de a felvilágosodás és a premodern kor gyökeres változást hozott. A zsidókat hol elűzték, hol megtűrték, de mindig elkülönültek a városi társadalom többi részétől egészen a 19. század végéig. Ekkoriban Győr város ipari és kulturális modernizációjának egyik mozgatórugójává válhatott a zsidóság, a nem zsidókkal közösen.
Sztáray Péter, külgazdasági és külügyi államtitkár szerint a holokauszt pusztítása után alig maradt, aki tovább vigye a győri zsidó közösség gazdag hagyományait. Pintér Bence polgármester pedig kiemelte, hogy a mai Győr gazdasági ereje és kulturális gazdagsága nagyban köszönhető azoknak a zsidó elődöknek, akik generációkon át segítették építeni a várost.
A kiállítás látványvilágát a Heonlab Kft. tervezte és valósította meg. A látogatók öt élményszerű teremben járhatnak, ahol a magyarázó szövegek mellett hang- és képeffektek, valamint interaktív állomások segítik a tárlat megismerését. Zima András és Glässer Norbert további terveket is dédelgetnek: elképzelhetőnek tartják, hogy a kiállítást beépítsék egy örökségturista útvonalba, hiszen a közelben található Bécs, Kőszeg és Sopron, Gönyű pedig fontos holokauszt-emlékhely. Glässer reményei szerint a tárlatot bevonják majd a helyi oktatásba is, különösen az iskolai holokauszt-emléknap kapcsán. Pintér Bence polgármester is osztja ezt a nézetet, és szeretné a kiállítást a város gazdag kulturális kínálatába sorolni, valamint felhívni az iskolavezetők figyelmét erre a kiváló lehetőségre.
A "Gólesz útjain" kiállítás jelenleg csak a Győri Zsidó Hitközségnél történő előzetes bejelentkezéssel látogatható.
Schmidl Lázár és a Győri Édesipar Felemelkedése
A kiállítás egyik kiemelkedő alakja Schmidl Lázár, aki családjával az 1880-as évektől kezdve mintegy 50 éven át jelentős szerepet játszott Győr gazdasági és társadalmi életében. Bár a gyár az 1930-as években megszűnt, emléke tovább él. Schmidl Lázár élete és szakmai pályafutása beépült a balatonfüredi Zsidó Kiválóságok Házának és a Zsidó Kiválóságok Kiállítás Győr tárlatnak az adatbázisába is.
Schmidl Lázár 1826-ban született. Fiatal éveiről, szüleiről és testvéreiről keveset tudunk. 1879-ben fiával, Henrik Jánossal közösen megalapította első vállalkozását, egy cukorka- és csokoládégyártó üzemet Budapesten. A budapesti székhelyű gyárat 1883-ban áthelyezték az akkoriban még önálló településnek számító Győr-Szigetre, a Gyár utcába (ma Vámbéry Áron utca). A Győr-szigeti izraelita temetőben temették el őt és feleségét, Naomit is.
A Schmidl-gyár Győr-sziget községbe telepítésének fő oka a Rábca folyó közelsége volt, mivel annak vizét ipari célokra hasznosíthatták. 1889-ben fia, Henrik János hivatalosan cégtulajdonossá vált. A gyárat folyamatosan fejlesztették, további épületeket emelve a telepen. 1893-ban a gyár fontos fordulóponthoz érkezett, mivel Magyarországon elsőként vezették be a cukorkagyártásban a vákuumfőzést. A termelést gőzüzeművé alakították, így megkezdődhetett a selyemcukorka előállítása, amelyben nem volt versenytársuk az országban. 1895-re már mintegy hatvan alkalmazott dolgozott, fel dolgozva évi 300 tonna nyers cukrot.
Schmidl Lázár 1897 decemberében hunyt el. Fia, Henrik János állt a gyár élére, de a termékeken mindvégig megőrizte a Schmidl L. nevet. A századfordulón engedélyezték a termékek csomagolásán az ország címerének használatát. 1902. november 21-én avatták fel az új, kétszintes gyárépületet 200 ezer korona tőkebefektetéssel, amelyet kiegészítettek egy csokoládéüzemmel is. A Schmidl-gyár 1904-ben ünnepelte működésének 25. évfordulóját.
A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a termékpaletta a századforduló utáni években tovább bővült. A „Hungária” és a „Győri Háztartási” elnevezésű csokoládétermékeik voltak a legnépszerűbbek. Emellett a nívósabb győri kávéházakban - mint a Kioszk, a Lloyd vagy az Elite - meg lehetett kóstolni a Schmidl forró csokoládéját is. 1905-re a gyár már kakaóport is előállított. A kínálat folyamatosan bővült, forgalomba hozták a zeneszerző emlékére „Liszt Ferenc-golyó” néven közismertté vált bonbont.
A Győri Friss Újság 1907 májusában munkásbarát gyárosnak nevezte Schmidl H. Jánost, kiemelve, hogy a gyár tulajdonosa saját költségén csináltatott kék zubbonyt és fehér sapkát minden alkalmazottjának. 1910-re igen széles választékot kínált a gyár: kakaó, kandiscukorka, karácsonyi bonbonok, desszert- és drazsébonbonok, köhögéscsillapító útifűcukorkák, selyemcukorkák, valamint gyógyszertári cikkek.
Az első világháború előtti évek voltak a legsikeresebbek a gyár életében, ekkor készítették a legfinomabb desszerteket. 1915-ben a magyar csokoládégyárak jelentős méretű szállítmányra kaptak megrendelést a Honvédelmi Minisztériumtól: 500 000 doboz hadi bonbonra, valamint hat kocsirakomány egyéb csokoládé készítményre. A cég csokoládéja nagy sikernek örvendett az orosz fogságba esett tisztek körében is. 1916-ban megszületett a nagy népszerűségnek örvendő „Ágyú csokoládé”.
A gyár 1923-ban felvette a Schmidt-Pannónia Egyesült Csokoládé és Kekszgyár Rt. nevet, majd a név 1933-ban Schmidl-Pannónia Csokoládé és Kekszgyár Rt.-ra módosult, amikor az 1919-ben alapított Pannónia Magyar-Hollandi Kekszgyár Rt. magába olvasztotta a Schmidl üzemet. Az 1920-as években a cég veszteségessé vált. Schmidl H. János 1936-os halálával, megfelelő vezető hiányában a cég csődbe ment, és 1937-ben bejelentették megszűnését.
A Schmidl család ma is álló, romos győri lakóháza a hajdani Gyár utca 15. alatt található (ma Vámbéry Ármin utca).
Tóth Konstantin OSB és a Győri Bencés Gimnázium Élete
Tóth Konstantin OSB, a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium igazgatója, a magyar bencés rend és az oktatás meghatározó alakja. Az ő nevéhez fűződik a gimnázium életének és fejlődésének irányítása, különösen a rendszerváltás utáni időszakban.
A mai Czuczor Gergely Bencés Gimnázium elődje a Dallos Miklós győri püspök által 1626-ban a jezsuiták részére alapított gimnázium volt. A tanítás 1627-ben kezdődött meg. A rendház, a gimnázium és a konviktus a század második felében Széchényi György veszprémi püspök adományából épült fel. A gimnáziumban a rendnek 1773-ban történt feloszlatásáig a Ratio Studiorum szerint folyt a tanítás. Az átmeneti korszakban, nagyrészt volt jezsuiták és világi papok tanítottak, a tanítás a régi szellemben folyt tovább. Változás II. József uralkodása alatt következett be azáltal, hogy feloszlatta a konviktust és csökkentette a vallásos ájtatosságokat.
1802-ben az I. Ferenc király által visszaállított bencés rend vette át a győri gimnáziumot. Ugyanebben az évben a Pécsről Győrbe helyezett akadémián a bölcseleti tanszékeket is a bencések látták el. A gimnázium mindvégig humanista jellegű maradt. 1948-ban államosították, de az 1950-es megállapodás alapján a rend újra visszakapta. Czuczor Gergely nevét a gimnázium az 1921/22-es tanévtől viseli.
Az 1950-es évektől a rendházban és a gimnázium épületében diákotthon is működött. A rendszerváltás után az intézmény egy százfős diákotthonnal bővült. 2007-ben a rendház függő perjelségi rangot kapott, és az elnevezése Szent Mór Bencés Perjelség lett. 2011-ben a gimnázium épülete akadálymentesített lett. 2018-ban a perjelség megkapta az iskolával szemközti Lloyd épületét, ahol újabb tantermeket alakítottak ki. 2018. szeptember 1-jén az új épületrészben megindult a tanítás.
Tóth Konstantin igazgató úr elszántsága és munkabírása hozzájárult a Perjelség kibontakozásához. A Szent Mór Bencés Perjelség 2015-től kezdődően jelentős szemléletváltáson ment keresztül, erőteljes városi és térségi kapcsolatépítésbe kezdve. A gimnáziumban a koedukáció bevezetése óta növekszik a jelentkezők száma, rekordokat döntve a hasonló profilú intézményekkel összehasonlítva. A gimnáziumba jelentkező diákok nagyrészt a Győr városi és Győr környéki középpolgárságból, felsőpolgárságból kerülnek ki, de különös gondot fordítanak a hátrányos helyzetű diákok felzárkóztatására is.
A gimnázium története szorosan összefonódik Győr város történelmével, tükrözve a magyar katolikus közoktatás, majd a rendszerváltás utáni időszak változásait. A tanulmányok, mint például a magyar katolikus közoktatás történetét bemutató írás, rávilágítanak az intézmény működésének kereteire, a diákok számának, földrajzi és társadalmi hátterének változásaira. Tóth Konstantin atya 60. születésnapja alkalmából is méltatták személyiségét, kiemelve sokoldalúságát és elkötelezettségét az iskola iránt.
A bencés rend visszaszorítása és későbbi újjáéledése, valamint a gimnázium államosítása és visszakerülése a rendhez, mind részei ennek a gazdag történelmi szövetnek. A Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium Győr legrégebbi oktatási intézménye, amely továbbra is meghatározó szerepet tölt be a város és a régió oktatási életében.
tags: #toth #konstantin #osb