Trícium és trícium–víz: a műszaki és egészségügyi szempontok a ivóvízben megjelenő radioaktív izotópokról
Az ember szervezetébe számtalan helyről juthat sugárzás, ennek egyik része az élelmiszer, azon belül is az ivóvíz. Nem véletlen, hogy a vizek radiológiai vizsgálatát szigorú rendeletek írják elő, ám európai szinten is csak néhány laboratórium képes ezekre a mérésekre. Milyen határérték fölött jelenthet veszélyt a sugárzás, és mi a helyzet a magyarországi vizekkel?
Az ivóvizek radioaktivitásának ellenőrzésével kapcsolatos 201/2001.(X. 25.) Korm. rendelet meghatározza a mérési paramétereket és módszereket, és kimondja, hogy az üzemeltetőknek 2016-tól a szolgáltatott víz radioaktivitását is rendszeresen ellenőrizniük kell. A vizekben leggyakrabban előforduló izotópok többsége nehezen mérhető, csak néhány laboratórium képes ezeket meghatározni, így a hazai ivóvizekben természetes radioizotópokon kívül eddig csak elenyésző számban volt kimutatott mennyiségben mesterséges izotóp, de azok mennyisége sem jelentett egészségügyi kockázat.
A Hipotézis szerint a trícium koncentrációja a felszíni és felszín alatti vizekben maximum 2-3 Bq/l, védett vízbázisok esetén 0,06 Bq/l, tehát határérték alatt van. A radon koncentrációk viszonylag széles határok között mozognak (0-100 Bq/l), attól függően, hogy a szolgáltatott víz milyen vízadó rétegből származik és milyen volt a vízkezelés. A trícium és a radon különböző módon kerülhet a vízbe, de a trícium a természetben is folyamatosan keletkezik a kozmikus sugárzásból.
A Fukusimai erőműhöz kapcsolódó hulladékvíz-kezelési kérdések kapcsán a NAÜ (Nemzetközi Atomenergiaügynökség) 5. szakmai jelentést adott ki az ALPS technológiával kezelt vízzel kapcsolatban. A NAÜ felülvizsgálati missziója 2023 januárjában zajlott, és fontos, hogy a NAÜ nem engedélyező hatóság: Japán nukleáris hatósága (NRA) jóváhagyja a terveket, azaz a NAÜ nem veheti át a hatáskört a japán hatóságtól. A kezelt hulladékvizet a TEPCO által kijelölt tartálycsoportban tárolják és részben az ALPS-eljárás után tisztítják, majd a kibocsátást a biztonsági határértékek alatt tartják.
A trícium esetében a kibocsátási limit évente 22 TBq, amely megegyezik a Fukusimai atomerőmű baleset előtti normál éves kibocsátásával, és a kibocsátási aktivitás-koncentráció 1500 Bq/liter trícium-koncentráció a kibocsátott vízben. A bekeverési arányokat egy külön aknában végzik, ahol a tengervízzel keverik, hogy a kibocsátás a parttól 1 km-re történjen meg.
A tríciumot tartalmazó étel vagy ital elfogyasztásával bekerülhet a szervezetbe, de biológiai felezési ideje rövidebb: az emberi szervezetben egy-két hét alatt kiürül, így a dózis jelentősen csökken. A trícium a vízben és a levegőben található, és a béta-sugárzása nagyon alacsony energiájú, ami a sejtek romboló hatását minimálisra csökkenti. A trícium nem akkumulálódik az élő szervezetekben, ellentétben például a jódozott pajzsmirigyhez kötődő jódval.
A trícium eljárásokkal kapcsolatos jövőbeli monitorozás fontos része a tengeri élőlények vizsgálata, hiszen a kibocsátás közvetlen hatásai a táplálékláncon keresztül is mérhetők. A hatóságok részletes monitoring programot terveznek a tengeri hínárok és a laposhalak állapotainak vizsgálatára, hogy pontos adatokat kapjanak a helyi lakosság táplálékláncának izotópszennyezéséről.
A Japánon belüli tiltakozások mellett Dél-Korea is kiemelt figyelmet szentel a kérdésnek, mivel országuk partjai közel 1800 kilométerre vannak a Fukusimai telephelytől. A NAÜ jelentés szerint a kibocsátások hosszú távú környezeti veszélyt nem jelentenek Japánra, sem a régió többi országára nézve, de a közvélemény és a halászok aggodalma világos marad.
Az USA példája szerint a trícium- és rádium-készítmények forgalmazását és alkalmazását szigorú engedélyezési és nyilvántartási rendszerek szabályozzák. Ha valaki rádiumos vagy tríciumos órákat ad el vagy vesz, a megfelelő hatóságokhoz kell fordulni engedélyek és jelentések ügyében, ami a radioaktív források felelős használatát garantálja.
Fukushima: Hogyan mozgatjunk meg egy hegynyi radioaktív talajt - BBC News
Az ipari és közüzemi példák mellett emlékezzünk rá, hogy a rádium története - az órásipar világítási megoldásai - történetileg tanulságos a radioaktív anyagok használatáról és a közegészség védelméről. A radiolumineszcencia elvét 1898-ban fedezték fel, és bár a rádium hosszú felezési ideje miatt sok évig használták, később megértették, hogy a sugárzás kockázatai jelentősek lehetnek. A rádium-órák példája rávilágít arra, hogy a síutraktív anyagok használata komoly etikai és egészségügyi kérdéseket vet fel, és a modern jogi keretek szigorúan veszik ezeket az anyagokat.
Magyarországon a rádium és trícium forgalmazását és felhasználását az Országos Atomenergia Hivatal engedélyezi, és a hatóság a sugárvédelmi engedély mellett fizikai védelmi engedélyt is kiad. Ezek a szabályozások biztosítják, hogy a radioaktív források alkalmazása biztonságos legyen, és a forgalmazás megfeleljen a nemzetközi és hazai előírásoknak. Ha valaki ilyesmit szeretne beszerezni, fontos, hogy minden szükséges engedély és nyilvántartás rendelkezésre álljon.
tags: #tricium #ivoviz #korlat