A rosszul szigetelő ablakok rejtett költségei és megoldásai
Egy ház energiahatékonyságának kulcsfontosságú elemei a nyílászárók. Egy rosszul szigetelő ablak nem csupán a komfortérzetünket csökkenti, hanem jelentős anyagi terhet is ró ránk a megnövekedett fűtési és hűtési költségek formájában. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk, hogyan ismerhetjük fel a problémát, milyen okai lehetnek, és milyen megoldások léteznek a hatékony szigetelés megteremtésére, legyen szó házilagos kivitelezésről vagy szakember bevonásáról.
A rossz szigetelés egyértelmű jelei
Vannak olyan esetek, amikor egyértelműen látszik, hogy nem jól szigetel az ablak. Az egyik legnyilvánvalóbb jel, ha még a maximumra feltekert fűtés mellett is folyamatosan fázunk a lakásban, és vacogunk. Ha csukott ablaknál is annyira mozog a függöny, mintha tornádó dúlna a szobában, az szintén arra utal, hogy a levegő szabadon áramlik be. Előfordulhat az is, hogy akkora rés tátong a szerkezet és a fal között, hogy az egész ujjunkat ki tudjuk tolni a lyukon. Ez a probléma gyenge minőségű, elöregedett fa vagy műanyag ablakoknál egyaránt előfordulhat, és ilyenkor már nagy a baj.
A hőveszteség okai és mértéke
A hőveszteség körülbelül 40 százalékáért általában a rosszul szigetelő nyílászáró a felelős, legyen szó fa vagy műanyag ablakról. Érthető tehát, miért érezzük úgy, mintha évente több tízezer forintot dobnánk ki az ablakon. Ha csökkenteni szeretnénk fűtés- és/vagy áramszámlánkat, elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk nyílászáróink szigetelőképességével.
Hogyan tesztelhetjük ablakaink szigetelését?
A legegyszerűbb módszerek közé tartozik, ha bevizezett kezünket oda tesszük, ahol a nyílászáró külső és belső illeszkedése találkozik. Ha a szigetelés nem megfelelő, azonnal érezni fogjuk a levegő mozgását. Egy másik jó megoldás, ha egy gyertyát helyezünk az ablakkeret elé - ezt a tesztet hidegebb, szelesebb időben javasolt elvégezni. A gyertya lángjának mozgása egyértelműen jelzi a légmozgást. Egy egyszerű reklámújság vagy papírpénz is sokat segíthet: helyezzük el a keret és a szárny találkozásánál, majd csukjuk rá az ablakot. Ha könnyedén kihúzható a papír, az elégtelen szigetelésre utal.
Csináld magad ablakszigetelés 3.
Az elégtelen szigetelés okai: Nem csak az öregedés hibája
Sajnos az elégtelen szigetelés problémája akkor is előállhat, ha csupán 4-5 éve lett beszerelve az új nyílászáró. A silány minőségű, olcsó termékek hamar tönkre mennek, hiába vásároltunk korszerűnek tűnő műanyag ablakot. A hanyag beszerelés vagy a tartósan hibás működtetés szintén gyenge szigetelőképességhez vezethet. A régi technológiai eljárások szerint az ablakokat nagyrészt szigetelőanyag nélkül építették be, azaz az ablakok egyszerű vakolással, jobb esetben misung felhasználásával kerültek a helyükre. Amikor azonban egyre nagyobb kérdéssé vált az energia, annak költsége és felhasználása, kiderült, hogy az évszázados módszer nem elég jó.
Utólagos nyílászáró szigetelés: Több mint egy ablakcsere
Mit jelent az utólagos nyílászáró szigetelés? Ez a fogalom a már beépített ablakokhoz és ajtókhoz tartozó feladatokat fedi le. Amennyiben elmaradt a megfelelő külső szigetelés a beépítésnél, vagy karbantartásra van szükség a szigetelési teljesítmény fenntartásához, akkor ezekre a lépésekre kell megfelelő figyelmet fordítani.
Üreges terek betöltése: A nyílászáró hosszú távú stabilitásához és szigetelési teljesítményéhez az is hozzájárul, hogy a fal és az ablak vagy ajtó tokja között lévő részek megfelelő szigetelőanyaggal (pl. purhab) legyenek betöltve.
Szigetelő gumik ellenőrzése: A nyílászáró utólagos szigetelésénél legjobb esetben is 10-15 éven belül el kell végezni a gumitömítések cseréjét. Onnan lehet tudni, hogy időszerű a csere, ha a szigetelő gumik megkeményedtek, nem elég rugalmasak, kiszáradtak, megtöredeztek. A szilikon gumitömítések számítanak ma az egyik legkorszerűbb választásnak.
FIGYELEM: Az ablakprofil típusától is függ, hogy milyen szigetelő gumira van szükségünk! Óvakodjunk az „univerzális” tömítőgumiktól, ha korszerű műanyag ablakkal rendelkezünk, mivel ezek inkább a régebbi fa ablakprofilokhoz passzolnak.
Az utólagos szigetelés előnyei
A nyílászárók utólagos hőszigetelése gyorsan megtérülhet a rezsiszámlán. Az elsőszámú előnye annak, ha megfelelő figyelmet fordítunk erre, a hosszú távon megspórolt fűtési költség. A szakszerűen beépített, kemény PVC-ből készült ablak- és ajtótokok esetén kevesebb eséllyel fordulnak elő légszivárgások, de még a legminőségibb nyílászáró teljesítményén is ronthatnak ezek a hézagok, ha nem szánunk rájuk figyelmet. Viharos időjárás esetén ez különösen kellemetlen tud lenni.
A kényelmi szempontok mellett a nyílászáró hőszigetelése az energiamegtakarításban is nagy szerepet kap. A magas energiaköltségek miatt egyre több háztartás választja hosszú távú befektetésként az A kategóriás műanyag nyílászárókat, amelyek a legmagasabb minőségi osztályba tartoznak. Ebből adódóan tudják a legmagasabb szigetelési teljesítményt nyújtani. Hosszú távon a műanyag profilok jobban tudnak szigetelni, mint a fa profilok, mivel a műanyag nem vetemedik meg az idő teltével és jobban ellenáll az időjárási körülményeknek. Emellett a többrétegű üvegezésre alkalmas műanyag ablakok még inkább tudják csökkenteni a hőveszteséget. Egy 3 rétegű műanyag VEKA nyílászáróval például havonta akár 30%-ot is spórolhat a fűtési számla végösszegén.
Mikor indokolt az utólagos szigetelés?
A legtöbb esetben a huzatos ablakok és ajtók szokták indokolni a nyílászárók utólagos szigetelését. A tok és a fal között keletkezett hézagok a mérethibás beépítés vagy a megrepedezett keret következménye lehet. Arra azonban számítsunk, hogy ha jelentősen romlott a profil állapota, akkor akár teljes cserére is szükség lehet.
Jelentős zajszennyezés esetén is esedékes lehet egy karbantartási kör. A szivárgások megszüntetésével a hangszigetelési teljesítmény is növelhető.
A nyílászárók utólagos szigetelése a hőhidak kialakulásának kockázatát is csökkentheti. A hőhíd lényegében egy olyan terület, ahonnan még gyorsabban tud szökni a meleg levegő az otthonunkból. Jelentős külső-belső hőmérséklet esetén még magasabb tud lenni ez a hőveszteség, és jelentősen tudja akadályozni, hogy megtérüljön a rezsiszámlán a szigetelési teljesítmény. Ráadásul a hőhidak miatt a nyílászárók üvegfelülete is könnyebben tud párásodni, ami rosszabb esetben penész keletkezéséhez is vezethet az ingatlanban.
A nyílászáró élettartama is függ a megfelelő szigeteléstől. Egy ajtó vagy ablak sokkal jobban ellen tud állni az esőnek, ha a hézagokon keresztül nem szivárog be a víz. Arról nem is beszélve, hogy az otthonunk kényelménél sem utolsó szempont, hogy ne kelljen ilyennel számolnunk rossz idő esetén.
Nyílászáró csere esetén alacsonyabb lehet a kockázata a további mérethibáknak és a jelentős karbantartási köröknek, ha szakszerűen beépített, A kategóriás műanyag ablakot vagy ajtót választunk. A VEKA kemény PVC-ből készült nyílászáró profilok például akár 50 éves élettartammal is rendelkezhetnek. Mindezt úgy, hogy minimális figyelmet kell szánni a karbantartásukra, és utólag is könnyen fenntartható a magas szigetelési teljesítményük.
Házilagos szigetelési módszerek és anyagok
Az ablakok házilagos szigetelése során fontos, hogy pontosan kövessük az egyes lépéseket, hogy a végeredmény tartós és hatékony legyen.
Szigetelő szalagok és tömítések:
- Mérés és vágás: Mérjük meg az ablakkeret körüli réseket, és vágjuk le a szigetelő szalagot a megfelelő hosszúságra.
- Felhelyezés: Távolítsuk el a szalag hátuljáról a védőfóliát, és helyezzük a szalagot a résekbe.
- Ellenőrzés: Miután felhelyeztük a szalagot, ellenőrizzük, hogy minden rés megfelelően le van-e zárva.
- Anyagok: Az ablak keret szigeteléséhez először tisztítsd meg a keretet és a rést: távolítsd el a port, régi tömítést és laza festéket. Ezután használj öntapadós habszalagot vagy gumitömítést a rések kitöltésére, és szükség esetén gumi- vagy szilikon alapú tömítőanyaggal (MS polimer vagy szilikon) zárd le a hézagokat. Végül ellenőrizd a működést - nyílik-e és záródik-e gond nélkül az ablak. Az ablakkeret szigeteléséhez általában szükséged lesz: alkoholos tisztítószerre vagy enyhe mosószerre a felület előkészítéséhez, öntapadós habszalagra vagy EPDM/gumitömítésre a hézagokhoz, tömítőpisztolyra és szilikon/MS-polimer tömítőanyagra a nagyobb résekhez, valamint esetleg habsprayre (pur hab) nagyon nagy hézagokhoz. Szükség szerint csiszolópapír és vágóeszköz is jól jön.
Szigetelő hab:
- Előkészítés: Helyezzük be a szigetelő hab tubusát a kinyomópisztolyba.
- Alkalmazás: Kezdjük el lassan kinyomni a habot a résekbe.
- Szárítás: Miután a hab kitöltötte a réseket, hagyjuk megszáradni a gyártó által javasolt időtartamig.
- Utólagos vágás: Mérjük meg a rések hosszát, és vágjuk le a habcsíkokat a megfelelő méretre. Behelyezés: Helyezzük be a habcsíkokat a résekbe, és nyomjuk rá őket szorosan, hogy biztosan illeszkedjenek.
Hővisszaverő fólia:
- Előkészítés: Tisztítsuk meg az ablak üvegfelületét, hogy a fólia megfelelően tapadjon.
- Mérés és vágás: Mérjük meg az ablak méretét, és vágjuk le a fóliát a megfelelő méretre.
- Felhelyezés: Kezdjük el a fólia felhelyezését az ablak egyik sarkától, és fokozatosan simítsuk rá az üvegfelületre. Használjunk egy simítóeszközt.
Tömítőanyagok:
- Rések és hézagok tömítése: Használjunk szilikon vagy akril alapú tömítőanyagot a kisebb rések és hézagok kitöltésére.
A házilagos szigetelés gyakori hibái:Az ablakok házilag történő szigetelése során előfordulhatnak hibák, amelyek rontják a végeredmény minőségét és hatékonyságát. Az egyik leggyakoribb hiba a nem megfelelő előkészítés. A nem megfelelő szigetelőanyag használata szintén gyakori hiba. Az egyenetlen vagy túlzott mennyiségű szigetelőanyag alkalmazása szintén rontja a szigetelés hatékonyságát. A szigetelés rendszeres ellenőrzésének és karbantartásának hiánya idővel csökkentheti annak hatékonyságát.
Szakember bevonása: Mikor éri meg?
A nyílászárók utólagos szigetelése olyan folyamat, amit szintén nem szabad félvállról venni. Habár könnyebben elvégezhető, mint maga a beépítés, a kívánt eredmény elérésének érdekében a VEKA csapata itt is azt ajánlja, hogy szakembert vonjunk be a karbantartási műveletekbe. Ez a legbiztosabb módszer arra, hogy minél hamarabb megtérülhessen a beépítés vagy a karbantartás díja a megspórolt fűtési költségekből.
Nem szabad túl vastag szigetelőanyag réteggel betölteni a tok és a fal között lévő üregeket, mert az megnehezítheti a nyílászárók nyitását és zárását. Szigetelőanyagból is több típus létezik. Egy tapasztalt szakember tud olyat ajánlani, ami ár-érték arányban meg tud felelni az igényeinek.
Az utólagos nyílászáró szigetelés folyamatát jócskán meg tudják könnyíteni a VEKA partnerei. Széleskörű viszonteladói hálózatuknak hála az ország több pontján is megtalálható az illető VEKA partner, aki tapasztalt szakembert tud biztosítani a szükséges helyszíni felméréshez és karbantartások elvégzéséhez.
Amennyiben ablakcsere szükséges a régi nyílászáró nem megfelelő állapota miatt, vagy lakásfelújítás előtt áll, akkor partnereik a megfelelő műanyag profil kiválasztásában is segítséget tudnak nyújtani. A VEKA kemény PVC-ből készült ajtó- és ablakprofilok a legmagasabb minőségi kategóriába, az A osztályba tartoznak. Többrétegű üvegezésre is alkalmasak, és kiváló szigetelési értékeket tudnak produkálni. Ez a vétel gyorsan megtérülhet a rezsiszámlán, hiszen havonta akár 30%-ot is spórolhat a fűtési költségein a 3 rétegű VEKA ablakokkal és ajtókkal! Nem utolsósorban pedig a kiváló élettartam (akár 50 év) és a szakszerű beépítés csökkentheti annak az esélyét, hogy utólagosan kelljen foglalkoznia a nyílászárók hőszigetelésével.
A különböző ablakanyagok szigetelési sajátosságai
Fa ablakok szigetelése:A fa természetes hőszigetelő anyag: sokkal gyengébben vezeti a hőt, mint a fém vagy az üveg. Egy tömör fa keret már önmagában védelmet nyújt valamelyest a hideg ellen. A fa ablakok esetében is igaz, hogy a profiljuk vastagsága nagymértékben befolyásolja a hőszigetelést. A modern fa nyílászárók általában többrétegű ragasztott faanyagból készülnek, 68 mm vagy annál nagyobb szerkezeti vastagsággal. Ez a robusztus felépítés kiváló hőszigetelést és stabilitást biztosít. Ezekbe a vastag keretekbe ugyanúgy beépíthető a korszerű kétrétegű vagy háromrétegű hőszigetelő üveg is, mint a műanyag ablakokba. Egy korszerű fa ablak és egy modern műanyag ablak hasonló hőszigetelési képességgel rendelkezik. A különbség inkább a karbantartásban rejlik, hiszen amíg a műanyag ablakokhoz csak hiba esetén kell nyúlni, addig a fából készült nyílászárók rendszeres ápolást igényelnek. A fa ablak szigetelés házilag úgy végezhető el, hogy megőrizzük a fa állagát: először a felületet finoman tisztítsd és szükség esetén csiszold le a lazult rétegeket. Használj rugalmas, fa-barát tömítőanyagot (pl. akril vagy MS-polimer tömítés, ami festhető), valamint öntapadós EPDM tömítést az illesztésekhez. A pur habot óvatosan alkalmazd, mert megnyomhatja a fa szerkezetet; inkább kisebb hézagokhoz ajánlott.
Műanyag ablakok szigetelése:A műanyag ablakok (PVC profilú nyílászárók) hőszigetelő képessége nagyrészt a profiljuk kialakításán és a beépített technológiákon múlik. Ahogy korábban említettük, minél több légkamra van a műanyag keretben, az ablak annál hatékonyabban tudja csökkenteni a hőáramlást. Egy átlagos régi műanyag ablak profilja jellemzően csak 3-4 kamrás volt, azonban a mai modern változatok már 5, 6 vagy akár 7 kamrásak is lehetnek, és mélyebb profillal is rendelkeznek. A műanyag ablakoknál jellemzően két vagy három körbefutó gumitömítés gondoskodik arról, hogy az ablakok csukott állapotban hermetikusan záródjanak. Ugyan a magasabb minőségű műanyag ablakok drágábbak, de jobb alapanyagokból készülnek, és precízebb technológiával gyártják őket, így jelentősen jobb hőszigetelő értékeket produkálnak, mint az olcsóbb társaik. A műanyag ablak szigetelés házilag során ügyelj, hogy ne használj agresszív oldószereket, és ne ragassz olyan erős ragasztót, ami a profil felületét károsítja. Az öntapadós habszalag és EPDM tömítések jól működnek PVC profilon; a tömítőanyagot (szilikon/MS-polimer) vékony, egyenletes rétegben alkalmazd. Ha a szárnyak és tok között nagy a hézag, előbb mérd fel a behajtás/mozgatás működését, és csak olyan anyagot használj (pl. rugalmas tömítés), ami nem akadályozza az ablak nyitását.
A vasalat szerepe a szigetelésben
A vasalat az ablak működésének lelke. Ha rossz a vasalat, akkor nem működnek megbízhatóan a nyitó-záró-bukó funkciók és rosszul fog szigetelni az ablakunk. A vasalat javítását érdemes szakemberre bízni, hiszen egy komplex szerkezetről van szó, házilagos módszerekkel többet árthatunk, mint használunk.
A komplett vasalatcsere akkor szükséges, ha a 15-20 éves ablakon az elhasználódott, elgyengült, kereskedelmi forgalomban már nem kapható ablak vasalat alkatrészcserével már nem javítható. Ilyenkor az összes (a tokon és a szárnyon lévő) működtető alkatrészt (zár, zárfogadó, sarokváltó, stb.) új elemre cserélünk és hosszútávú megoldást kínálunk az ügyfelek részére. Az új, komplett vasalat felszerelésével az ablak működési élettartama újabb 15-20 évvel meghosszabbítható. Akkor is indokolt lehet a komplett vasalatcsere, ha ugyan még kaphatóak a vasalat alkatrészek a kereskedelemben, de már „kifutó” termék.
Viszont megnövelhetjük a műanyag ablak szigetelés hatékonyságát és a nyílászáró élettartamát, ha rendszeresen tisztítjuk, karbantartjuk a vasalatot. A fém vasalatokban csúszó-kopó felületeket találunk, amelyek akkor működnek jól, ha kellő mennyiségű olajat kapnak. Egy nyílászáró gyenge pontja lehet az a vasalat, amit nem tartanak karban. A vasalat portalanításához, olajozásához nem kell szakembert hívnunk, otthon, házilag is elvégezhetjük. Évente egyszer ajánlott portalanítani és olajozni a vasalatot. A felső, vízszintes élnél kezdjük ez az ablakszárny portalanítását, hiszen ott áll meg a leginkább a por. Célszerű egy puha sörtéjű ecsettel kitörölni a port. Miután a felső éllel végeztünk, folytassuk a függőleges élnél a pucolást. Ezután juttassunk olajat a vasalatba, nem kell az egészet végigfújni, mert az olaj lejut a vasalat aljába és ott kicsöpög. Miután befejeztük az olajozást, csukjuk be az ablakszárnyat, pár perc elteltével a tok alsó, vízszintes felületén megjelenik az olaj, töröljük ki.
Az ablakok szigetelésének fontossága az energiahatékonyságban
A megfelelő hőszigetelésben nemcsak a falak, hanem a nyílászárók is kiemelt szerepet játszanak. Ugyanis hatékonyan szigetelt ajtók és ablakok nélkül még a legvastagabb falak sem parancsolhatnak megálljt a kintről érkező hideg vagy éppen forró levegőnek. A szigetelésért a hőszigetelő anyagok és a légkamrák felelősek. Lényegében - és kicsit leegyszerűsítve - minél több légkamrával rendelkezik egy ablak, annál jobb hőszigetelést biztosít otthona számára. Napjainkban a 6-7 légkamrás ablakok már kifejezetten jó hőszigetelő képességgel bírnak. Az üvegvastagságot tekintve általában 2-3 választási lehetőség áll a rendelkezésünkre. Az üveg vastagsága határozza meg, hogy 2 vagy 3 réteg üveget kell-e az ablakba építeni. Minél vastagabb az üvegszerkezet, és minél nagyobb a rétegszám, annál jobb a szigetelés, azaz a légzárás.
A jól szigetelő ablakok biztosítják, hogy az egyre forróbb nyarak során is kint rekedjen a hőség. Ennek eredményeképp kevésbé szorulunk rá a légkondicionáló folyamatos használatára, ami nem csak a közérzetünknek, de a pénztárcánknak is rendkívül kedvező lehet. Ugyanis az ablakok megakadályozzák a párás levegő bejutását, így a penészgombák sem megjelenni, sem elszaporodni nem tudnak. Minél kevesebb nedvesség található az ablakok körül, annál kisebb a penészedés esélye.
Természetesen az ablak hőszigetelő képessége a hideg évszakokban mutatkozik meg leginkább. Ha az ablak nem zár jól, vagy elavult a szigetelése, télen gyakorlatilag az utcát fűtjük a drága energiával. Ezzel szemben a korszerű, jól szigetelő ablakok bent tartják a fűtött levegőt, és minimálisra csökkentik a hőhidak kialakulásának esélyét. Felmérések szerint egy régi, rosszul záródó és gyengén szigetelő ablakon át a lakás melegének akár 25%-a is kiszökhet. Ez óriási veszteséget jelent, ami a fűtésszámlán is meglátszik. Első lépésként tehát semmiképp ne új fűtési rendszer vagy elektromos radiátorok vásárlásán gondolkozzunk, hanem új és jól szigetelő ablakok beépítésén, vagy a jelenlegiek újraszigetelésén.
A ház energetikai minősítése és a szigetelés
A ház homlokzati szigetelése, a minőségi nyílászárók, és a megfelelő műanyag ablak szigetelés rendkívül sokat számítanak egy komfortos, környezetvédelmi szempontból is megfelelően és költséghatékonyan üzemelő épület esetében. A szigetelés hatékonysága nagyban függ az ablakok és ajtók beállításától. Ha egy ablak rosszul záródik, a szigetelés önmagában nem fogja megoldani a problémát.
Egy jól szigetelt házat sokkal gazdaságosabban tudunk üzemeltetni, így hosszú távon rengeteget spórolunk a rezsiköltségeken, komfortosabb lesz a lakásunk, ráadásul kevesebb lesz a CO2 kibocsátás, vagyis környezettudatosabb, környezetbarátabb lesz az energiahasználatunk. És ami nagyon fontos! Minél jobb a szigetelés és a házunk energetikai egyensúlya, annál jobb lehet a besorolás. Ha használt házat újítunk fel, ezt a szempontot is mindenképp érdemes figyelembe venni, hiszen a szigeteléssel emelkedik a házunk értéke! Akik új házat építenek, fontos tudniuk, hogy azoknak az épületeknek, amelyek 2022 június 30.-a után szereznek használatbavételi engedélyt, kötelezően teljesíteniük kell a közel nulla energiaigényű épületek energiahatékonysági előírásait! Minden újépítésű háznak el kell érnie legalább a BB energiaosztályt. Ettől természetesen magasabb beosztást is elérhetünk: AA, AA+, AA++.
Mennyit nyerhetünk a jól szigetelt ablakokkal?
Sokat! Ha megvizsgálunk egy házat energetikai szempontból, akkor láthatjuk, hogy a ház homlokzati felületén szigetelés hiánya esetén megközelítőleg 30-35% hőenergia távozik el, a padlásfödémen 17%, a pincefödém felé 12%. A nyílászárókon veszíthetjük a legtöbb hőenergiát, akár 40%-ot! Az üvegfelületen 21%, a légréseken pedig kb. 19% távozik. Úgy szoktak számolni, hogy egy szigetelés 3-4 év alatt behozza az árát.
A jó és a rossz szigetelés ismérvei
Több szempontból is rossz lehet egy ablak szigetelése. Először nézzük az ablakszárny és az ablakkeret találkozását. Ha itt rossz a szigetelőgumi, akkor légrés alakulhat ki, ami huzatot okoz. Ezután jöjjön az üvegszerkezet. Rendkívül sokat lehet javítani egy ablak hő- és hangszigetelésén, ha megfelelő, több hőlégkamrás üvegszerkezettel van szerelve az ablakunk. Jelentős javulás várható, ha nem két, hanem három rétegű ablakot vásárolunk. Végül ott van a zárszerkezet, vagyis a vasalat. Amennyiben rossz a vasalat, nem tud megfelelő módon záródni az ablak, ami újfent légrések kialakulásához vezet.
Összegezve a műanyag ablak szigetelése akkor rossz, ha elöregedett, elmozdult a szigetelőanyag az ablakszárny és az ablakkeret között, vagy nagy az üvegszerkezet hőáteresztő tényezője. A hőátbocsátási vagy hőáteresztő tényező (vagyis az U-érték) azt határozza meg, hogy egységnyi területen egységnyi idő alatt mekkora hőenergia vándorol a melegebb helyről a hidegebb irányába. Vagyis hogy egy négyzetméteres felületen egy másodperc alatt egy fokos hőmérséklet különbségnél mennyi energia távozik. Mértékegysége W/m²K, és értelemszerűen minél alacsonyabb ez az érték, annál kevesebb hő vándorol ki a házból (vagy be a házba) és annál jobb lesz a hőszigetelő tulajdonsága az ablakunknak.
A jól szigetelő ablaknak megfelelő a gumiszigetelése, korszerű üvegszerkezettel van ellátva és jól vannak beállítva a vasalatok.
A szigetelés javításának módszerei
A műanyag ablak szigetelését javíthatjuk egyszerűen azzal, hogy megfelelő módon van beállítva az ablak. Vagyis első lépésként a vasalatot kell megvizsgálni és megfelelő módon beállítani. Ezután ott van még a gumitömítés cseréje, a vasalat teljes cseréje és az üvegszerkezet cseréje. Utóbbi esetében fontos, hogy a keretnek statikailag is el kell bírnia az új ablakszerkezetet!
Házilagos megoldások:Van egy egyszerű módszer a légrések időszakos megszűntetésének. A legtöbb lakberendezési vagy barkács boltban lehet kapni öntapadós szigetelőcsíkot. Fontos, hogy a csík ne legyen se túl vékony, se túl vastag, mert előbbi esetében megmarad a légrés, utóbbi esetében viszont nem tudod majd rendesen becsukni az ablakot és ebből fakad majd a rossz szigetelés.
A gumitömítést is lehet házilag cserélni, ám ebben az esetben is nagyon fontos a megfelelő méretű tömítés használata, különben csak rontunk az ablak szigetelő tulajdonságán. Ahhoz, hogy megfelelő módon szigeteljen az ablakunk, fontos, hogy jó legyen a gumitömítés állapota. Lehet akármennyire tökéletes hőszigetelő tulajdonsággal bíró üvegszerkezetünk, ha a tömítés elörgedett vagy kicsúszott a profilból.
Glicerinnel vagy szilikon sprével is megoldhatjuk a gumi kezelését, a szilikonnal kezelt tömítés megtartja rugalmasságát, flexibilitását. Egy ronggyal vigyük fel a szilikont a tömítő gumira, vizsgáljuk meg, hogy mindenhol a helyén van-e a tömítés!
A szakember által végzett szigetelés előnyei
Ahogy fentebb is írtuk, a tömítés vagy a vasalat karbantartásához nem kell szakembert hívni. A tömítés cseréjét, a vasalat beállítását, esetleges cseréjét, pláne az üvegszerkezet cseréjét mindenképp érdemes szakértő kezekre bízni. Megéri a munkadíj kifizetése, hiszen egy jól beállított műanyag ablakkal rendkívül sokat spórolhatunk a rezsinken.
Ablakszigetelés és javítás területén számos lehetőséget kínálnak, hogy otthonát kényelmesebbé és energia-hatékonyabbá tegyék. Az általuk használt 100% szilikongumi szigetelőanyag kiemelkedő élettartammal rendelkezik, 15-20 évig megőrzi szigetelő képességét, és nem szenved maradandó változást, ami garanciát nyújt a hosszú távú használatra. Bár az újonnan vásárolt nyílászárók kezdeti szigetelőképessége 100%, fontos tudni, hogy a meglévő ablakok és ajtók utólagos szigetelése is megoldható, akár régi gerébtokos ablakok, akár újabb fa vagy műanyag nyílászárók esetében. Az ablakszigetelés nem csupán energia megtakarítást jelent, hanem javítja a hőérzetet is otthonában.
tags: #uj #ablak #rosszul #szigetel