Energetikai felülvizsgálat és 70 kW-os épületfűtés/épülethűtés rendszerek szigeteléseivel kapcsolatos jogi kötelezettségek és gyakorlat
Társasházak és egyéb épületek fűtési és hűtési rendszereinek 70 kW-nál nagyobb névleges teljesítményű berendezései esetében kötelező energetikai felülvizsgálatot végezni. A kötelezettség minden épületfunkcióra vonatkozik, tehát lakó-, iroda-, ipari és oktatási épületekre egyaránt. A vizsgálat akkor és csak akkor kötelező, ha a rendszer részben vagy egészben épületfűtő/épülethűtő funkcióval bír. A felülvizsgálatot az üzemeltetőnek kell intéznie vagy a tulajdonos felelőssége, ha nincs üzemeltető. A vizsgálat maga egy átfogó energetikai felülvizsgálat, amely az épületet, a hőtermelő berendezéseket, az elosztóvezetékeket, szivattyúkat, hőleadókat, valamint a szabályozást is felöleli. A vizsgálat eredményeit az adatbázis kitöltőszoftverében rögzítik, és a felülvizsgáló a klímagáz adatbázisban regisztrálja az adatokat. A vizsgálat célja a rendszer állapotának felmérése, a hatékonyság és méretezés értékelése, valamint a korszerűsítésre vonatkozó javaslatok megfogalmazása. A korszerűsítés javaslatát az energiahatékonyság növelésére teszi, figyelembe véve a szabályozási és üzemeltetési szempontokat. A hőtermelő berendezések és az elosztóvezetékek állapotának felmérése mellett a felülvizsgálat értékeli a rendszer optimizálhatóságát és az energiahatékonyságot növelő lehetőségeket. A vizsgálat megállapításai alapján egy energiahatékonysági tanúsítványhoz hasonló értékelést készítenek, amely tartalmazza a várható éves végenergia-fogyasztást és a CO2-kibocsátást. A füstgázelemzés szintén része a felülvizsgálatnak, és az adatbázisban rögzítik a Mértékegységek és mérési adatok alapján kapott eredményeket. A túlméretezés és a nem megfelelő méretezés esetén a hatásfok alakulása és a hatékonyság romlása növekedhet, ezért a pontos méretezés kiemelten fontos. A teljesítmény és az igények közötti eltérés felmérése esetén a vizsgált rendszerek részletesen kerülnek értékelésre. A vizsgálatot télen a fűtésre és nyáron a hűtésre lehet végezni, mivel a rendszerek üzem közbeni állapota alapján érdemes mérni az igényeket. A vizsgálatot 8 évente kell elvégezni, és ha egy vállalat nagyvállalati energetikai auditot köteles végezni, akkor minden 4 évben ezen audit részeként is el kell végezni ezt a felülvizsgálatot. A felülvizsgálat hatósági felügyelete a klímavédelemért felelős hatóság, az ellenőrzést a Magyar Mérnöki Kamara végzi, a nagyvállalati auditot pedig a MEKH (Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal). A vizsgálat alóli mentességek kérelmezése és rögzítése a jogosultsággal rendelkező felülvizsgáló feladata. A kivételek közé tartozik az épületautomatizálási rendszer (épületautomatizálási rendszert kell lakó- és nem lakóépületek esetében beszerezni vagy megvalósítani a 2025. január 1-i határidőig). Lakóépületek esetében a kivétel egyszerűbb rendszer esetén is előfordulhat, de a részletes feltételeket az 9/2023. (V.25.) ÉKM rendelet 1. mellékletének 3.7. pontja rögzíti. A kivételek közé tartozik továbbá, ha a rendszer távhőszolgáltatóval szerződésben áll és a rendszer üzemeltetője állítja üzemelteti a fűtést, de ilyen esetben is ritkán fordul elő. A mentesség igénylését és rögzítését a felülvizsgáló végzi. A felülvizsgálat nélküli kötelezettség elmulasztása esetén a hatóság felszólítja a rendszerműködtetőt, és a hatósági bírság 30 000 forint. Ha ezt követően sem teljesítik, akkor a bírság mértéke a jogszabályban meghatározott táblázat szerint emelkedik. A kivételes helyzetek között szerepelhet a középületek, társasházak, illetve családi házak esetében a korszerű épületautomatizálási és szabályozási rendszer helyettesítő hatásai, amelyek bizonyos esetekben kiiktatják a felülvizsgálat szükségességét. A jogszabály alapján az épületek 70 kW-nál nagyobb épületfűtési és épülethűtési teljesítményű rendszereiről van szó, a 70 kW alattival szemben tehát csak ezt érinti a kötelezettség. A 4/2025-ös EM rendelet bővíti a felülvizsgálati és adjusztálási szabályokat, és megállapítja az egyes tételes kötelezettségi elemeket, az építési kulcstermékek körét és a közzététel kötelezettségét a minisztérium honlapján. A 9/2023. (V.25.) ÉKM rendelet szerint az egyéb rendeltetésű épületekre 2025. január 1-ig kötelező felszerelni épületautomatizálási rendszert, és a mentesség kérelmét is rögzíteni kell az adatbázisban. A kivételek között szerepel az, ha a rendszer távhőszolgáltatóval kötött üzemeltetési szerződés hatálya alá tartozik; ez azonban nem jelenti feltétlenül a mentességet minden ilyen épületre. A felülvizsgálat célja, hogy felmérje a rendszer állapotát, a hatékonyságát és a méretezését, és javaslatot tegyen korszerűsítésre; összetett vizsgálat, amely belefoglalja az épület vizsgálatát, a hőtermelő berendezéseket, az elosztóvezetékeket, a szivattyúkat, a hőleadókat és a szabályozást is. A vizsgálat végző szakember értékelése a pontozásos rendszer alapján történik, amely meghatározza a rendszer energiafelhasználására és kibocsátására vonatkozó becsült értékeket. A vizsgálat során a füstgázelemzés és a meteo-hőhidak korrekciójának figyelembevétele szükséges a pontos számításokhoz. A túlméretezés kimutatása esetén felmerülhetnek különös jogi és műszaki kérdések, például olyan ipari berendezések értékelése, amelyek technológiát is ellátnak, és a méretezés a technológiai igényekhez igazodott. A teljes pontszám 100 pont, amely a rendszer százalékos minősítését adja, és megmutatja az éves végenergia-fogyasztást és a CO2-kibocsátást is. A törvény részletes kivételeket tartalmaz a lakóépületekre és az egyéb épületekre vonatkozóan, hangsúlyozva, hogy a korszerű épületautomatizálási és szabályozási rendszerek kiváltják a felülvizsgálatot bizonyos esetekben. A rendeletek és jogszabályok összefüggő rendszert alkotnak az energiahatékonyság területén, és a felülvizsgálatok célja a hatékonyság növelése és a fenntartható üzemeltetés biztosítása.
Mi jelent az energiahatékonyság
- A kötelezettség minden épületfunkcióra vonatkozik, tehát lakó-, iroda-, ipari és oktatási épületekre egyaránt.
- A vizsgálat célja a rendszer állapotának felmérése, hatékonyságának és méretezésének értékelése.
- A vizsgálat eredményei az adatbázisba kerülnek rögzítésre és a klímagáz adatbázisban is nyilvántartásra.
- A mentességek kérelmének és rögzítésének felelőssége a felülvizsgálóé vagy az üzemeltetőé.
- A kötelezettség 8 évente ismétlődik, és audit esetén 4 éves ütemezéssel is beépülhet.
- A jogszabályok közé tartozik az Enhat. tv VIII/A. fejezete és a 666/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet részletei.
- A kivételes esetek közé tartozik az épületautomatizálási rendszer, amely bizonyos keretek között kiváltja a vizsgálatot.
Az energetikai felülvizsgálatot végző szakember a helyszíni mérések során felméri a rendszert, meghatározza a veszteségeket és a hatásfokot, és megvizsgálja, hogy az igényekhez viszonyítva a rendszer méretezése megfelelő-e. A vizsgálat eredményeit a felülvizsgáló a klímagáz adatbázisban rögzíti, és az adatbázisban pontozza az egyes veszteségeket és hatásfokot. Ha a berendezés névleges teljesítménye jelentősen nagyobb, mint a meghatározott hőigény, akkor túlmérezetettségről beszélünk, ami alacsonyabb értékelést eredményez. A technológiai korszerűsítések és a korszerű energiahatékonysági megoldások hatással vannak az elérhető támogatásokra is, például az Otthon Melege Program keretében elérhető támogatásokra és a központi fűtésről szóló rendeletek hatályára. A tabulált eredmények és a tagolt értékelés segíti az üzemeltetőt a döntések meghozatalában és a beruházások prioritásának meghatározásában.
A jogszabályi keretek között az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer részleteit az EM rendeletek és a Kormány rendeletek határozzák meg, különös tekintettel az építési kulcstermékek és a jegyzékek körére.
Mi jelent az energiahatékonyság
Az energetikai felülvizsgálat célja a rendszer állapotának felmérése, a hatékonyság és a méretezés felülvizsgálata, a hatékonyság növelése érdekében pedig javaslatot tenni a korszerűsítésre és a költséghatékony üzemeltetésre. A felülvizsgálat kockázatai közé tartozik a nem megfelelő méretezés, a túlméretezés és a nem megfelelő üzemeltetés, amely hatással lehet a hatékonyságra és az üzemeltetési költségekre. A vizsgálat során az üzemeltető vagy tulajdonos felelőssége a kötelezettség teljesítése. A vizsgálatot évente cserélő technológiák és a fűtési és hűtési rendszerek állapotfelmérése együttesen segíti a hatékonyság növelését és az energiaszükséglet csökkentését.
Információs meta leírás: Az írás részletezi a 70 kW feletti épületfűtési/hűtési rendszerek energetikai felülvizsgálatának jogi kereteit, kivételeit és gyakorlati megvalósítását Magyarországon.
tags: #unios #torveny #tarsashaz #szigeteles #torveny2020