Válaszfal‑építés zárófödémek nélkül és a padláster szigetelése

Jellemző a magyar építőiparra, hogy a padlásfödémek szigetelését - a hőveszteségéhez képest - sem felújításnál, de még új építésnél sem mindig veszi elég komolyan.

Van, amikor nem használjuk ki a beépített tetőtér adta lehetőségeket, azaz nem építjük be az épület ferdesíkú térelhatároló szerkezetét, például a cserépfedésű ferdetetőt.

Ilyenkor a lakószint feletti födém nem köztes födémnek, hanem padlásfödémnek minősül, amely szerkezet hangszigetelési igénye elenyésző, ám megfelelő hőszigeteléséről mindenképpen gondoskodni kell.

Hőtechnikailag ez a szerkezet az épület legfelső olyan szerkezete, amelyet hőszigeteléssel kell ellátni, hiszen fűtött teret választ el fűtetlentől.

Ha egy padlásfödém megfelelő módon szigetelt, úgy nyáron bent tartja a szobák hűtésére fordított energiát, télen pedig a cserépfedés alatt a padlástérben közel ugyanolyan légállapotnak kell lennie, mint kívül a cserépfedés felett, hiszen a padlásfödém hővesztesége a szigeteléssel gyakorlatilag blokkolva van.

Egyáltalán semmi szükség nincs arra, hogy a padlásteret fűtsük a födémen keresztül: legyen az tényleg zárófödém!

A valóságban ez sokszor másképp néz ki: a lakó boldogan meséli, hogy „azért jó a padlás télen, mert fent lehet ruhákat szárogatni…”.

Nos ha ilyet hallunk, biztosak lehetünk abban, hogy a szegény padlásfödém négyzetméterenkénti hővesztesége borzasztó nagy, és a ház asszonya nagyon drágán szárítja a ruhákat a használatlan hideg terek észrevétlen és fölösleges fűtésével.

Nem szabad megrémülni a hideg padlástól: az ott elvesztett fűtési energia mennyisége a ház hasznosabb részeiben sokkal jobban kihasználható!

A LEGOLCSÓBBAN ÉS LEGHATÉKONYABBAN SZIGETELHETŐ ÉPÜLETSZERKEZET

Felújításnál sok esetben a háztulajdonosok nem is gondolnak e szerkezet hőszigetelésére.

Valószínű, hogy ebben „emocionális” okok is szerepet játszanak: egy homlokzati nyílászáró csere és a homlokzati szigetelés például látványos.

Látja a szomszéd és az ismerősök, a tulaj lelke pedig megnyugszik, hogy tett valamit az épületéért…

Pedig különösen egy földszintes épület esetében nyugodtan kijelenthetjük, hogy a padlásfödém a legolcsóbban és leghatékonyabban szigetelhető épületszerkezet.

A padlásfödém szerkezeti kialakításával kapcsolatban a lakóknak el kell döntenie, hogy mennyire szeretnék kihasználni a vízszintes födém adta lehetőségeket, például szükségük van-e a padlásfödémen járható felületi burkolatra, hogy majd az így kialakított szilárd, járható, terhelhető felületet raktározás céljára is kihasználhassák.

Amennyiben nincs szükség a padlástér tároló szerepére, úgy nem kell szilárd burkolatú felület kialakításban gondolkodni, azonban ez esetben is célszerű legalább „szervizutakat” kialakítani járható felülettel, mondjuk, a kéménykürtő megközelítésére, tetőkibúvó elérésére stb.

Ilyen alapon gondolkodva, a legtöbb esetben felújításnál és új építésnél is szükség van valamilyen szinten a járható felületi kialakításra, amelyhez most az URSA egy újszerű rétegrendi megoldást is ajánl: URSA XPS-bakos kialakítás formájában.

ÚJSZERŰ RÉTEGRENDI MEGOLDÁSA járható felületi burkolattal készült padlásfödém hőszigetelési rendszer kialakításához először el kell helyezni egy teherhordó vázszerkezetet a födémszerkezet felső síkjára.

Amennyiben ezt URSA extrudált polisztirolból készült „hasábokból” készítjük, úgy a vázszerkezet URSA XPS táblákból vágott 10 cm széles sávokból áll, amelyeket a födém felső síkjára kell rögzíteni nem térfogatnövekedő ragasztóhabbal, majd erre az XPS vázra szintén 10 cm széles, minimum 2,5 cm vastag deszkák kerülnek felragasztásra.

Gyakorlatilag ez a szendvicsszerkezet adja meg a hőszigetelés vastagságát, és ez oldja meg a vonal menti teherátadást, valamint ez fogadja a szegezett vagy csavarozott járható deszkaborítást is.

Az úgynevezett „URSA XPS-bakok” egymástól 60-80 cm-es távolságra helyezkednek el (a közök méretét a járófelület vastagsága befolyásolja).

A födém felső síkjára rögzített XPS-bakokra párafékező és légzáró URSA SECO PRO 2 fóliát kell végig ráteríteni, az XPS-bakokon is átvezetve, az átlapolásokat egymáshoz légtömören leragasztva a verhetetlen URSA SECO PRO KP ragasztószalaggal.

Az így kialakított, fóliázott „hőszigetelő tartó” közökbe kell méretre szabni és elhelyezni az URSA szálas ásványgyapot szigetelőanyagot: erre kiváló az URSA SF32, URSA DF 35 GOLD, URSA DF 37 OPTIMUM, URSA DF 39 termékek vagy az URSA TERRA 74 Ph és URSA TERRA 78 Ph termékek közül bármelyik.

20 cm-es szigetelési vastagság már tökéletesen megfelelő a célnak.

A ritkított deszkaburkolat alá javasolt leteríteni egy réteg geotextíliát vagy üvegfátylat: ez megvédi a gyapotot a téli áramló hideg levegőtől és a por elleni védelem szerepét is betölti.

Tudni kell, hogy a padlásteret télen és nyáron egyaránt több alkalommal ki kell szellőztetni - gondoljunk csak a régi parasztházakra, amelyek végfalai függőleges kialakításban meg voltak nyitva.

Ez az átszellőztetés a nyári melegben hűti a padlástér levegőjét, ezáltal a padlásfödém alatti tér később fog átmelegedni, télen pedig az esetlegesen a szerkezeten átdiffundáló pára kiszellőztetéséről gondoskodik.

GAZDASÁGOS MEGOLDÁSFelmerülhet a kérdés, hogy vajon mennyire drága mulatság az URSA XPS-bakos szerkezet?

Nos: nem az.

A szigetelt járható padlásfödém szerkezethez a teherhordás megoldására valamilyen vázszerkezetet kell kialakítani, amit a legtöbb esetben faanyagból tudtunk megvalósítani - ez idáig.

Az URSA XPS-es szerkezet azonban rendkívül gazdaságos megoldás, hiszen az URSA XPS-bak köbméterára kb. fele annyi, mint a fa alapanyag köbméterára.

Ráadásul, mivel az extrudált polisztirol hőszigetelő termék, a tartószerkezet vonal menti hőveszteségét is a minimálisra csökkentjük a szerkezetbe való beépítésével - nem úgy, mintha fával dolgoznánk, amelynél az említett hőátbocsátási tényezőjének meghatározásában.

Az URSA XPS-bakos padlásfödém kétségkívül zárófödém.

A válaszfalak szerepe a belső terekben

A válaszfalak segítségével könnyen alakíthatod át az otthonod vagy irodád belső tereit a funkcionális igényeknek megfelelően.

A térkihasználás mellett a válaszfalak segítenek a zajszint csökkentésében és a különböző funkciójú zónák elkülönítésében.

De hogyan kezdjünk neki? Milyen anyagok és technikák közül választhatunk, és mire kell figyelni, hogy a végeredmény tartós és igényes legyen?

A válaszfal egy nem teherhordó fal, amelyet a belső terek funkcionális elválasztására használnak.

A válaszfalak sokoldalúságuk miatt rendkívül népszerűek.

Az utólagos válaszfal építése különösen akkor lehet hasznos, ha meglévő tereket szeretnénk új funkciókkal bővíteni.

Az építési idő több tényezőtől függ, például a fal méretétől és az anyagtól.

1-2 nap alatt felépülhet kisebb tégla válaszfal, beleértve a téglák lerakását, a hézagok kitöltését és az alapvető felületkezelést.

Igen, a gipszkarton egy gyors és könnyű alternatíva a hagyományos téglafalhoz képest.

A falak külső hőszigeteléséről sok szó esett már, a tető szigeteléséről azonban jóval kevesebb.

Mit értünk „födém szigetelés” alatt?

A födém szigetelés kifejezést gyakran a teljes tetőszigetelésre használják, holott a födém csupán egy része a szerkezetnek.

Miért fontos a födém hőszigetelése?

A falak hőszigetelése nagyon fontos, de önmagában nem lehet elég hatékony.

Profin kivitelezett födém szigeteléssel csökkentheted fűtésszámlád, klíma költségeid, sőt!

Ez attól is függ, milyen anyagból készült a födém és mik a céljaid a felette lévő térrel.

Ha úgy tervezed, hogy nem fog üresen állni, hanem de használod, akkor mindenképp lépésálló szigetelőanyagot kell választanod.

EPS-ből a 100-150-es jelzésűek lesznek alkalmasak erre a célra, míg kőzetgyapotból muszáj lesz a termékleírásra hagyatkoznod.

1. A fa egy kényes anyag, egyáltalán nem mindegy, mivel szigeteled.

2. Ez fa födém esetében fontosabb, mint betonból készült alapnál, de mind a két típushoz érdemes használni.

3. Ahogy már említettük, érdemes lépésálló kőzetgyapot vagy üveggyapot terméket választani, akár 15-20 cm vastagságban is.

5. A járóréteg általában cementkötésű fagyapot, pozdorjalemez vagy OSB lap, de mindenképpen valamilyen páraáteresztő anyag, amit a folyamat elején kialított vázszerkezethez kell szögelni/csavarozni.

Gipszkarton válaszfalak alkalmazásával jelentős összegeket spórolhatunk meg, a hagyományos tégla válaszfal szerkezetekhez képest.

A fal üreges szerkezete miatt kiválóan alkalmas épületgépészeti illetve elektromos vezeték elhelyezésére, szerelvények, hang, illetve hőszigetelő anyagok beépítésére.

A gipszkarton válaszfal tetszőlegesen festhető, tapétázható, de akár csempézhető is.

Hő és hangszigetelésre is kiválóan alkalmas.

A legszélesebb körben használt építési mód az oszlopvázas építés, fém tartószerkezet alkalmazásával.

A falszerkezetek statikai és épületfizikai tulajdonságai a vázszerkezet, a gipszkarton lapok és a fal üregébe elhelyezett szigetelése határozza meg.

Igy olyan szerkezetet kapunk, amely nagymértékben alkalmazkodnak az épület adottságaihoz.

Tevékenykedik a hazai építőiparban.

5 éve.

Igen, erre a célra az impregnált (zöld) gipszkarton lapokat alkalmazzuk, amik csökkentett vízfelvétellel rendelkeznek.

Igen, a gipszkarton rendszerek alkalmasak tűzgátló falak kialakítására.

Nem. Otthonunk felújításakor vagy átépítésekor szükség lehet válaszfal építésére vagy a már meglévő falak utólagos átmozgatására.

Összegyűjtöttük az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Milyen átalakításra, falmozgatásra lehet szükség?

Sokféle oka lehet annak, ha szeretnénk megváltoztatni a lakás alaprajzát: felújítás, korszerűsítés, a család bővülése, akadálymentesítés, a gyerekek önállóvá válása, megváltozott életmód és életkörülmények.

Gyakori igény például, hogy nagy alapterületű szobában le legyen választva gipszkarton falakkal egy hálófülke, egy új gyerekszoba, egy gardróbhelyiség, esetleg egy dolgozószoba a home office tevékenységhez.

Előfordul, hogy egy felesleges közlekedőt szeretnénk megszüntetni, hogy több hely és fény legyen a lakásban.

Akad, aki amerikai típusú konyhára vágyik hagyományos lakásban, vagy éppen fordítva: a korábbi, étkezővel, nappalival egybenyitott konyhát kívánja leválasztani, és elszeparálni a lakás többi részétől.

Nem ritka az sem, ha a fürdőszobát vagy valamelyik másik helyiséget helyezik át lakáson belül.

Van, aki a konyha és a nappali között szeretne tálalóablakot nyitni a falon.

Hogyan fogjunk hozzá a falmozgatást vagy válaszfal megépítését igénylő munkákba?

Sokan gondolják azt, hogy a házon belül elhelyezkedő falak mindegyike bontható és átmozgatható.

Ez nem igaz, mivel tartófalakat a lakáson belül is találunk.

Az első lépés tehát a pontos műszaki alaprajz beszerzése, hogy látható legyen, hol található főfal, a falak közül melyik mozgatható válaszfal, hol mennek a strangok, hol a kémény, hol fut a vízvezeték, villanyvezeték stb.

Ezt követően statikustól kell szakvéleményt kérni arra vonatkozóan, hogy hol lehet bontani, a falakat mozgatni, válaszfalakat építeni stb.

Ugyancsak a statikus fogja megállapítani, hogy utólagos falmozgatásnál, átépítésnél, nyílások kivágásánál vagy ehhez hasonló munkáknál milyen lépéseket kell megtenni a födém megerősítésére, vagy például mekkor a nyílást vághatunk a falon.

A statikussal való konzultációt nem hagyhatjuk ki, hiszen a lakáson belül is találhatók főfalak/teherhordó falak, hogy a súlyos födémet megtartsák, és ezeket nem lehet áthelyezni.

Ajtó vagy ablak helyének kibontását is csak a meghatározott áthidaló elemek beépítésével, a legnagyobb körültekintéssel lehet elvégezni ezeken a falakon.

Az egész ház stabilitását és az összes lakó biztonságát veszélybe sodorhatjuk egy szakszerűtlen átalakítással.

(De a társasházak szervezeti és működési szabályzata rendszerint kitér erre is.)

A kőműves munkákat végző kivitelezővel is érdemes minél előbb beszélni.

Lehetőségek válaszfal építésére

Leggyakrabban gipszkarton rendszerrel, hagyományos téglából vagy Ytongból készül válaszfal a lakásban.

Ezek közül leggyorsabban gipszkartonnal lehet dolgozni, néhány nap alatt felépülhetnek és kiszáradhatnak a falak.

Számtalan felhasználási módja ismert: előtétfalat, válaszfalat, térelválasztó elemet vagy dekorációt is kialakíthatunk a segítségével, de készíthetünk vele burkolatokat, dobozolásokat is, és a vezetékek, csövek elrejtésére is alkalmas.

Azonban nem árt tisztában lenni azzal, hogy a gipszkarton mire használható és mire nem.

Az Ytong és téglafalak felhúzása esetén akár heteket is kell várni a száradásra, ezt mindenképpen kalkuláljuk bele a munkába.

A porózus szerkezetű, kiváló hő- és hangszigetelési tulajdonságokkal rendelkező Ytonggal úgy dolgozunk, akár a hagyományos téglával.

Arra kell csak figyelni, hogy bár a belőle épített fal is fúrható, hosszabb dűbeleket és csavarokat kell alkalmazni, mint pl. téglafal esetében.

A kerámia tégla jellemzően lyukacsos szerkezetű és nagy hőtárolási képességgel rendelkezik.

Megfelelő beépítés esetén kiváló tartószerkezetként és térelválasztóként is.

Mivel természetes alapanyagokból készül, a páraáteresztő képessége is kifejezetten jó, és a tűzvédelmi szempontoknak is megfelel.

Két fontos tényező befolyásolhatja a falak megépítését: az, hogy milyen vastagságú lesz a fal, és ajtó- vagy ablaknyílás lesz-e rajtuk.

A falak helyét is ki kell előzőleg jelölni a mennyezeten, majd a padlóra helyezett vízszintes UW profilok pontos helyét kell megjelölni.

Az építéshez gipszkarton lapokra, fém tartóprofilokra üveggyapot vagy kőzetgyapot szigetelésre van szükség, és a megépített fémváz-szerkezetre kerülnek fel két oldalról a gipszkarton lapok, a szigetelés pedig a lapok közé kerül.

Amennyiben ajtó is lesz a falon, az ajtó helyén a gipszkartonozást kihagyjuk, és az ajtó tervezett magasságának megfelelően a függőleges oldalra CW-idomból, az ajtó magasságában felül, vízszintesen pedig UW-idomból alakítjuk ki az ajtókeretet.

Vastagsága igazodik a UW profilok szélességéhez.

A tok környezetét UA merevítő profilokból készült szerkezettel kell készíteni, ha az adott helyiség magasabb mint 2800 mm, az ajtónyílás szélesebb mint 850 mm, az ajtó súlya pedig nehezebb mint 25 kg.

Az UA-profilok padlóhoz és mennyezethez rögzítése „L” elemekkel történik.

Ezeket a rögzítő elemeket teherbíró horgonyzással kell csatlakoztatni a mennyezethez és a padlóhoz.

A villamos vezetékeket akkor szokták elhelyezni, amikor a profilokra felrakott gipszkarton lapok az egyik oldalra már felkerültek, de a szigetelés még nincsen beillesztve.

A kész gipszkarton falak glettelhetők, majd száradás után festhetők, tapétázhatók.

Ytong válaszfal

Az Ytongból épült válaszfalak építésekor az elemek méretre vághatók, az elemek könnyen beilleszthetők.

Az elemek súlya miatt azonban stabil alapra kell felhúzni az Ytong falakat, ezért betonalapra vagy pedig stabil födémre van szükség.

A válaszfalat pedig a fal stabilitása érdekében a tartófalhoz, födémhez vagy tetősíkhoz be kell kötni.

Ha a készülő Ytong válaszfalon lesz ajtó is, akkor annak stabil beépítését az ajtó feletti teherhordó áthidaló beépítésével biztosítják.

Az Ytong válaszfalat kötésben kell felfalazni falazóhabarccsal, és stabilan be kell kötni a teherhordó falakba.

Ha szépen van rakva az Ytong‑fal, akkor egyből hálózható-glettelhető, vagy ha vakolni kell, akkor vásárolható hozzá való Ytong vakolat.

A téglából épített válaszfal stabil aljzatra építhető.

Ez a stabil aljzat lehet az épület alapja, és a megfelelő teherbírással rendelkező födém is az emeleti szinten vagy a tetőtérben.

A stabil alapra a téglafalat az egymás feletti sorokban kötésbe berakott falazóhabarccsal való falazásával lehet felépíteni.

A téglafalat a válaszfal két oldalán lévő teherhordó falakhoz hozzá kell erősíteni.

A válaszfalat kötéssel be lehet építeni a teherhordó falakba a két oldalán vagy pedig vashuzalokkal is a teherhordó falakhoz lehet rögzíteni.

Hanggátló téglafal 30 cm szélességgel is elérhető, például a Porotherm 30 AKU Z, amely kiválóan hangszigetelő falat ad.

A jó hangszigetelés érdekében a válaszfalat hanggátló téglából érdemes építeni.

A válaszfalnak így sokkal jobb lesz a hangszigetelése.

A hangszigetelő téglafalban a megfelelő hangszigetelést a téglák pórusossága és üregkialakítása biztosítja.

A téglán kívül részt vesz a válaszfal hangszigetelésében a fal két oldalára felhordott cementes mészvakolat is.

Építhető a téglából készült válaszfal akár kisméretű téglából is.

Az így elkészült válaszfalnak azonban kisebb lesz a hangszigetelése.

Az Ytong válaszfal elemeiből épített válaszfal 10, 12 és fél illetve 15 cm széles lehet.

A pórusbeton válaszfalelemek könnyen megmunkálhatók, könnyen pontos méretre vághatók, ezért vágási veszteség nélkül, minimális hulladékkal építheti be a falba.

Vékonyágyazású falazóhabarccsal hőhídmentes falazatot építhet, és jó hangszigetelést is biztosítanak a két helyiség között.

Minél szélesebb az Ytong válaszfal, annál jobb lesz a hangszigetelése is.

A válaszfal falazása is könnyen halad, mert a pontos méretű és viszonylag könnyű súlyú válaszfalelemeket falazó habarcs felhasználásával építheti be a válaszfalba.

A habarcs megszáradása után lehet vakolni a válaszfalat.

Az Ytong válaszfal felépítéséhez beton alapra vagy betongerenda beépítésére, illetve megfelelő teherbírással rendelkező födémre van szükség.

Utólagos válaszfal építéshez a betongerenda behelyezése lehet a praktikusan stabil megoldás.

A falazáskor a stabilitás érdekében a válaszfalelemeket kötésben berakva a falba kell falazni.

A falazáskor a kész fal függőlegesességére és a falazott sorok vízszintességére is figyelni kell.

A fal stabilitása érdekében a két szomszédos falba be kell építeni az épülő válaszfalat.

Az Ytong válaszfalnál nemcsak stabil alapra van szükség, hanem a födémhez is rögzíteni kell a válaszfalat.

Ezekre a megoldásokra purhabbal való hézagkitöltés is jó.

Ha ajtóra is szükség van a válaszfalnál, akkor az ajtót áthidaló beépítésével tudja stabilan beépíteni.

A vakolat elsimítása után meg kell várni a teljes száradást, és utána érdemes átcsiszolni a felületet.

Alaphangon azt mondja az ember, hogy a válaszfal építését bízzuk szakemberre, nem is tanácsolnék én sem mást.

Előfordulnak olyan élethelyzetek, amikor nem nagyon marad más megoldás, mint a válaszfal.

A hazai piacon ma már számos korszerű megoldás érhető el, akár hagyományos tégla, akár könnyűszerkezetes rendszerek formájában.

🎥 INGYENES PADLÁSFÖDÉM SZIGETELÉS

tags: #valaszfal #epites #zarofodem #nelkul