Bitumenes lemezalapú talajvíznyomás elleni szigetelés: Tudnivalók és kivitelezés
A talajnedvesség elleni szigetelés az egyik legfontosabb, mégis leggyakrabban alábecsült épületszerkezeti megoldás. Sok esetben csak akkor kerül előtérbe, amikor már megjelentek a nedves falak, a penész vagy a salétromosodás. A talajnedvesség elleni szigetelés célja az, hogy megakadályozza a talajból származó nedvesség felszívódását az épület szerkezeteibe. Ez nem víznyomás elleni védelem, hanem a talaj természetes páratartalma és nedvessége elleni védekezés. A talaj egy folyamatosan nedves közeg, ez a nedvesség pedig kapilláris úton képes felszívódni a betonba, a falazatba és az alaptestekbe. Ez a fajta szigetelés leggyakrabban az alaplemez, a lábazat és a talajjal érintkező falszakaszok védelmét jelenti. Talajnedvesség elleni szigetelésre minden olyan épületnél szükség van, amely közvetlen kapcsolatban áll a talajjal. Új építés esetén a kérdés nem az, hogy szükséges-e, hanem az, hogy milyen módon és milyen anyaggal valósuljon meg. Felújításnál általában már meglévő problémák indokolják a beavatkozást. Ezek a jelek szinte mindig arra utalnak, hogy a talajnedvesség elleni szigetelés hiányzik, sérült vagy elöregedett.
A talajnedvesség a talajban található hézagokban és üregekben lévő víz, a talajvíz. A talajpára pedig a talajvíz párolgásakor a levegőbe jutó pára, ami nedvesíti a talajjal érintkező épületszerkezeteket. Ez pedig nedvesedést és penészedést okoz. Ezt a vízszigeteléssel meg kell előzni. A talajnedvesség elleni szigetelés és a talajpára elleni szigetelés a házépítéskor egy munkafolyamatban elvégezhető. Egyszerűen azért, mert a talajnedvesség és a talajpára ellen ugyanaz a szigetelés használható.
A bitumenes lemezalapú szigetelés kivitelezése
A bitumenes lemezek időtálló megoldást kínálnak, és jól bevált technológiának számítanak a talajnedvesség és talajpára elleni szigetelésre. A kivitelezés legkritikusabb része a felület előkészítése. A szigetelés csak tiszta, pormentes és megfelelően előkészített felületen működik. Sok szigetelőanyag igényli az alapozó réteg (kellősítés) alkalmazását. Az egymás mellé kerülő vízszigetelő lemezeket 8-10 centis átfedéssel kell leragasztani. Fontos, hogy a vízszigetelés minden épületszerkezetet védjen meg a talajvíztől és a talajpárától. Ehhez az kell, hogy a teljes felületet lefedje, és összefüggő, felületfolytonos legyen. A talajvíz elleni szigetelésnek felületfolytonosnak és sérülésmentesnek kell lenni egészen a padlószigetelés lerakásáig.
A szigetelés csak száraz időben végezhető, amikor a levegő és az aljzatok hőmérséklete is meghaladja a +5 ° C hőmérsékletet, illetve ha a munkakezdés előtt 12 órán át a léghőmérséklet legalább +5 ° C volt.
A bitumenes lemezt a kellősített felületre, vagy az előző munkamenetben elhelyezett bitumenes lemezre, PB üzemű lángolvasztó (vagy elektromos, forrólevegős) berendezéssel, a lemez alján lévő bitumenes felület megolvasztását követően a lemez teljes felületű leragasztásával (azaz teljes felületű lángolvasztással leragasztva), illetve lábazati részek felső pereme alatt dübeles, leszorító profilos rögzítéssel kell beépíteni.
Függőleges felületek szigetelése
Függőleges felületek esetén a teljes felületű ragadás érdekében a bitumenes lemezeket karton-, vagy pvc hengerre kell feltekerni, és alulról felfelé haladva a hengert a falfelületre szorítani. Így a megolvadó bitumen biztosítja a teljes felületű feltapadást. Függőleges felületen a szigetelés csak függőleges irányban készülhet és legfeljebb 2 m hosszú szigetelőlemez darabokból kell a szigetelést kialakítani. Függőleges felületek esetén mindig teljes felületű lángolvasztással kell a bitumenes lemezeket a kellősített felületre elhelyezni. Többrétegű szigetelések esetén a második, és a további rétegeket (pl. védőréteget) minden esetben teljes felületű lángolvasztással kell elhelyezni.
Vízszintes felületek szigetelése
Vízszintes felületek esetén a szigetelőlemezek bármely irányban elhelyezhetők, azonban több réteg elhelyezése esetén a rétegek azonos irányúak legyenek. Vízszintes felületek esetén, ha a leterhelés egyenletes, akkor sbs-modifikált lemez (illetve több réteg esetén az első réteg) elhelyezésekor nem szükséges kellősítés, és teljes felületű lángolvasztásos leragasztás, elegendő a bitumenes lemezek toldásait vízhatlanul összehegeszteni.
A szigetelés valamennyi rétegének hólyag- és ráncmentesnek kell lenni. A bitumenes lemezeket teljes felületen kell az aljzathoz és egymáshoz rögzíteni (ragasztani, illetve lánggal olvasztani).
Rétegrendek és anyagválasztás
A talajnedvesség elleni szigetelés rétegrendje határozza meg, mennyire lesz tartós és megbízható a védelem. Alapvetően a rétegrend alsó része a teherhordó szerkezet, például az alaplemez vagy az aljzatbeton. Erre kerül a szigetelőréteg, amely lehet lemez vagy kenhető anyag. Fontos, hogy a rétegek egymással kompatibilisek legyenek. A megfelelő anyag kiválasztása nagyban befolyásolja a szigetelés élettartamát.
Oxidbitumenes lemez szigetelésnél az aljzatbeton kellősítése után a kellősítő anyagra kerül fel lánghegesztéssel 2 rétegben a vízszigetelő lemez. Kiváló minőségű modifikált bitumenes lemez használatakor ugyanúgy kellősíteni kell a ragasztandó aljzatot. A legalább 4 mm vastag modifikált bitumenes lemezből azonban már egy réteg lemez leragasztása is biztosítja a megfelelő vízszigetelést. Ha a modifikált bitumenes lemez vékonyabb 4 mm-nél, akkor ebből is 2 réteget kell leragasztani az aljzat vízszigetelésére.
A vízszigetelést nemcsak az aljzaton, hanem a falak alatt, a falazás előtt is el kell végezni. Mégpedig úgy, hogy a vízszigetelő lemezen ne legyen sérülés. A falak megkötése, a habarcs kiszáradása után a vízszigetelést egy munkafolyamatban kell elvégezni a teljes aljzaton. Az aljzat portalanítása, megtisztítása után a felületet kellősíteni kell, majd pedig lánghegesztéssel leragasztani a vízszigetelőt.
Alápincézetlen épületek talajnedvesség elleni szigetelését is ajánlott modifikált bitumenes lemezekkel (például a Villas Elastovill E-G 4 F/K Extra) készíteni. A kivitelezést követően ugyanis mozog az épület, a különböző terhet viselő szerkezeti elemek eltérő mértékben süllyedhetnek, így eltérő lehet a beton alaptest és a mellette elhelyezett aljzatbeton mozgása is. Ennek következtében a két szerkezet találkozásánál néhány éven belül repedés keletkezhet, még akkor is, ha a két szerkezet összevasalva készül. A gyakran az aljzatbeton aljára, vagy közepére helyezett acélháló ugyanis nem tudja megakadályozni, hogy a beton felső felülete megrepedjen. Hasonló meggondolásból érdemes a lábazati szigetelést is modifikált bitumenes lemezből (például Villas Elastovill E-G 4 F/K) készíteni, mivel az épület esetleges mozgásai a lábazattal alulról határos alaptestre is kihathatnak. A lábazati szigetelést a hóhatár, illetve a csapóeső magasságáig (30 cm-re a járda síkja fölé) kell felvezetni.
Talajnedvesség elleni szigetelésre - az irányelvek és az alkalmazástechnikai leírások alapján - egy réteg, 4 mm vastag, üvegszövet betétes SBS-modifikált (elasztomer) bitumenes lemez is elegendő lenne, de az esetleges kivitelezési hibákból adódó kockázat elkerülése érdekében érdemes az első réteg szigetelésre második, biztonsági réteget is elhelyezni, teljes felületen lángolvasztással ragasztva.
Talajvíznyomás elleni szigetelés
Talajvíznyomás elleni szigetelésről beszélünk abban az esetben, ha az épületre ható talajvíz által okozott erőhatások és nedvességhatások ellen szigetelőanyagok beépítésével védekezünk. A szerkezeti rétegeket pedig a talajvíz szintjének és a talaj összetételének függvényében alakítjuk ki. Talajvízszint alatti épületrészek esetén is teknőszigetelést kell készíteni; ennek a szigetelésnek kettős szerepe van: a vizet elhatárolja a szerkezeti anyagoktól, és ellensúlyozza annak felhajtóerejét, hidrosztatikai nyomását.
A víznyomás az épület, illetve a talajvízbe kerülő épületszerkezetek súlyával egyenlíthető ki. Az oldalfalakra jutó hidrosztatikai nyomás általában elég könnyen kivédhető, ugyanis ezeket a szerkezeteket a felettük lévő épületrészek leterhelik. Bonyolultabb a helyzet a padlószigetelésre ható felhajtóerővel, ez kétféle módon is ellensúlyozható. Kisebb vízmagasság esetén egyszerűbb eljárás olyan vastag leterhelő betonréteget készíteni, amelynek súlya kiegyenlíti a víz felhajtóerejét. Általánosabb és ennél sokkal gyakoribb megoldás: a padlószigetelést leterhelő megfelelően méretezett vasbeton ellenfödém. Az ellenfödém a korábban már ismertetett lemezalapozás. Ekkor az épület egész súlyát ellensúlyként hasznosítjuk, a falakon, pilléreken keresztül juttatjuk el az alaplemezre. Az ellenfödém nagy előnye, hogy a leterhelő betonrétegnél jóval kisebb szerkezeti vastagságú. A padlószerkezetre épített a víz felhajtóerejét ellensúlyozó szerkezet. Az épületszerkezetekre ható talajvíz felhajtóerejét ellensúlyozó vízszintes épületszerkezet.
Ha csak időszakosan is, de számítani lehet rétegvizek megjelenésére, akkor a szigetelést talajvíznyomásra kell méretezni. Talajvíznyomás elleni szigetelésre alkalmazható két rétegben az előbb említett Villas Elastovill E-G 4 F/K Extra 4 mm vastag, üvegszövet betétes, SBS-modifikálású bitumenes lemez, de több kivitelező használja második rétegként a Villas Elastovill E-PV 4 F/K Extra nevű, poliészterfátyol betétes lemezt.
A lemezalap és a szigetelés rétegrendje
A lemezalap elkészítése viszonylag egyszerű folyamat. Minden építkezés a gépi földmunkával kezdődik és azzal is fejeződik be. Legelső lépésként említhetjük az építési terület előkészítését, majd az alap kiszedését. Az alap kiszedésével együtt történik meg a közműárkok kiásása is. A házon belül lévő vízvezetékek, csatornák bekötési pontjáig kiássuk az árkokat a csöveknek. A házon belül lévő csatorna és víz bekötési pontjaihoz el kell vezetni a vezetékeket. A lemezalap szinte alatt futnak majd a csatornavezetékek a megfelelő lejtésekkel. Továbbá a vezetékes víz KPE csöveken jut el a bekötési ponthoz és ezeket is a lemezalap szintje alatt vezetjük el. A csövek árkait amennyiben szükséges árokásó géppel készítjük. Miután készen vannak a csatorna és vízbekötések el lehet kezdeni betölteni az alap alá való kavicsréteget. A kavicsrétegek megfelelő vastagságát műszerrel kell ellenőrizni az alap több pontján folyamatosan ameddig tölti a gép. Ezek után elkészülhet a lemezalap zsaluzata. A zsalu összeállítása műszer segítségével történik deszkából. Legtöbbször kőműves szakember végzi ezt a feladatot. A lemezalap zsaluzata után következik a vasszerelés. Ez azt jelenti, hogy a betonalapba kerülő vasat elhelyezik és összeállítják a rácsszerkezetű egymáshoz erősített vasháló szerkezetet és betonacél szerkezetet. A folyamat végén jön a betonpumpa és kiönti az alapot. A betont kiöntés közben folyamatosan simítják, egyengetik és ellenőrzik a magasságokat.
A vasbeton mestergerenda-hálózat közti vasbeton ellenfödémek a vázas épületeknél kerülnek alkalmazásra. Két irányban vasalt vasbetonlemezzel (185. Keresztbordás vasbetonlemezzel (186. 185. ábra. Ha a mezőket határoló gerendák keskenyek, és a pillérek vaskosak, úgy a gerendákat a pillérek alatt a 185. ábrán látható módon szélesítjük ki. A sokszor igen nagyméretű mester- és fiókgerendák zsaluzatát a 185. vagy a 186. 186. ábra. Az összefüggő vastag vasbetonlemez (187. 187. ábra. A 188 a ábra olyan megoldást mutat, ahol az alaplemez felett a csatornázási vezetékek még elhelyezhetők. A 188 b-c ábra szerinti esetben a vezetékhálózatot az ellenfödémben létesített aknába kell beépíteni, vagy a vezetékek, csövek részére kell az ellenfödém alatt bújható vagy járható csőfolyosót (188 d ábra) kiképezni. 188. ábra. Az egész épület alatt készülő összefüggő vasbeton lemezalap és a csatornázási stb. A vasbeton gombafödém szintén használható ellenfödém céljára (szerkezeti értelmét lásd később a „Födémek” című szövegcsoportban). 189. ábra. Előfordulhat, hogy a tömörfalas épület középfolyosó melletti főfalait helyezzük rá egy vasbeton szerkezetű közös alaplemez sávra. Rugalmas ágyazásának tekinthetjük a lemezt akkor, ha hajlékony (nagy kiterjedésű és kis magasságú). Általában a lemezalapok vastagsága mindkét irányú vízszintes kiterjedésükhöz viszonyítva csekély, ezért hajlékony szerkezetnek minősíthetők. Az alaplemezek szervesen összefüggnek az építmény többi szerkezetével.
Így készül... a talajpára elleni szigetelés
Csomópontok és dilatációk kialakítása
A csomópontok azok a szerkezeti találkozások, ahol a szigetelés irányt vált vagy megszakadhat. Ezek a pontok különös figyelmet igényelnek, mert itt a legnagyobb a hibalehetőség. A jó csomópontképzés mindig folytonos szigetelést jelent, megfelelő átfedésekkel és rugalmas átmenetekkel. Az egyik leggyakoribb hiba a szigetelés megszakítása.
A különböző időben és egymáshoz csatlakoztatva készülő lemezrétegek vízhatlan összedolgozásának fontos előfeltétele, hogy a lemezvégződések tiszták, épek és szárazak legyenek, ezért a csatlakozó lemeztúlnyúlásokat külön védő lemezsávval kell borítani.
A csatlakozó szerkezetek eltérő mozgása esetén a várható mozgás mértékének megfelelően kialakított, a mozgásokat felvenni képes, és a szigetelés folytonosságát biztosító dilatáció kialakítása szükséges.
A szigetelő lemezek átlapolásai legalább 10 cm szélesek legyenek, kivétel, ha az alkalmazott termék ettől eltérő átfedő, illetve toldósávval rendelkezik. Kétrétegű szigetelés esetén az egyes rétegek átlapolásait fél lemezszélességgel eltolva kell készíteni, három réteg alkalmazása esetén az eltolás 30-34 cm legyen.
Mire kell figyelni?
A szigetelés jó minőségét a tartósan beázásmentes épület bizonyítja egyértelműen. Ehhez megfelelő szigetelőanyag, a technológiai előírások betartása és szakmai tapasztalat szükséges. Magyarországon sajnos nincsenek az I. osztályú talajnedvesség és talajvíz elleni szigetelések készítésére vonatkozó jogszabályok, a gyakorlatban az ÉMSZ által összeállított irányelveket használják szabványpótlóként. Ezek az irányelvek egyrészt az épületszigeteléshez alkalmazott anyagokra, másrészt a kivitelezési technológiára is megfogalmaznak követelményeket.
Mire kell figyelni az alápincézetlen épületek talajnedvesség elleni szigetelésekor? Milyen következményekkel jár, ha a beton alaptest és az aljzatbeton eltérő mértékben süllyed meg? Hogyan célszerű a lábazati szigeteléseket kialakítani? Ezekre a kérdésekre is választ adnak a megfelelő szakmai irányelvek és a gondos kivitelezés.
A talajnedvesség elleni szigetelés ára több tényezőtől függ. A négyzetméterár jellemzően anyaggal és munkadíjjal együtt értendő.
tags: #vb #lemezalap #talajviznyomas #ellen