Építőipari Kivitelezés Balatonfüreden: Tudnivalók és Szabályozás

Az építőipari kivitelezési tevékenység Balatonfüreden, akárcsak az ország többi részén, szigorú szabályozás alá esik. A vállalkozók számára elengedhetetlen, hogy tisztában legyenek azokkal a követelményekkel és eljárásokkal, amelyek az építkezések legális megkezdéséhez és lebonyolításához szükségesek. Ez a cikk átfogó képet kíván nyújtani az építőipari kivitelezéshez kapcsolódó legfontosabb tudnivalókról, különös tekintettel a vállalkozók regisztrációjára, a szerződéses feltételekre és a felelősségi körökre.

A Vállalkozói Regisztráció Fontossága

Minden vállalkozó kivitelezői tevékenységet folytatni kívánó gazdasági társaság és egyéni vállalkozó köteles az erre irányuló szándékát a vállalkozó kivitelezői névjegyzéket vezető Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához (MKIK) bejelenteni. Ez a regisztrációs kötelezettség alapvető fontosságú a jogszabályi megfelelés szempontjából. A bejelentés elektronikus úton vagy elektronikus adathordozón történik, meghatározott díj ellenében.

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara épület

A bejelentésnek számos kötelező elemet kell tartalmaznia, többek között:

A vállalkozó kivitelező cégjegyzékszámát, egyéni vállalkozó esetében pedig az egyéni vállalkozói nyilvántartási számát.
Az adószámot.
Az építőipari kivitelezési tevékenység (tevékenységi kör) megnevezését.
A telephely (telephelyei) címét.
A megjelölt tevékenységek legalább egyikének megfelelő szakképesítéssel rendelkező, a vállalkozóval tagsági, munkavállalói vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló szakmunkások számát (kivéve az építési szakmunkához szükséges szakképesítéssel rendelkező egyéni vállalkozót).
Nyilatkozatot arról, hogy rendelkezik-e olyan személlyel, aki felelős műszaki vezetői feladatok ellátására jogosult, és akivel tagsági, munkavállalói vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, vagy arról, hogy a tevékenység jellegének megfelelő szakképesítéssel vagy szakmával rendelkező szakmunkás felelős műszaki vezető irányítása nélkül is végezhető a tevékenység.
Nyilatkozatot arról, hogy nincs olyan korlátlan felelősséggel vagy többségi befolyással rendelkező tagja vagy vezető tisztségviselője, aki korlátlan felelősséggel vagy többségi befolyással rendelkező tagja vagy vezető tisztségviselője volt olyan más vállalkozó kivitelezőnek, amelyet a nyilvántartásból töröltek.
A bejelentésben közölteket igazoló iratok eredetivel megegyező másolatát.
Nyilatkozatot a bejelentés tartalmának hitelességéről.
Felelősségbiztosító nevének, felelősségbiztosítás kötvényszámának és az igazolásnak a megadását.
A bejelentő elektronikus levélcímét, telefaxszámát vagy telefonos elérhetőségét a nyilvántartásban történő feltüntetés céljából, az erre vonatkozó nyilatkozattal együtt.

A regisztráció két részből áll: kötelezően kitöltendő és önkéntesen megadható adatokból. A kitölthető adatlapok megnyitásához legalább 7.0 verziószámú Adobe Reader program szükséges.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a bejelentő számára a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg nyilvántartási számot ad ki. Ez a nyilvántartási szám a vállalkozó azonosítására szolgál az építőipari tevékenység során.

A Nyilvános Elektronikus Adatbázis

Az MKIK külön szolgáltatásként működteti a vállalkozó kivitelezők önkéntes adatszolgáltatásán alapuló nyilvános elektronikus adatbázisát. Ez az adatbázis felületén különböző szempontok alapján lehet keresni a regisztrált kivitelezők között, így például a tevékenységi körre, az aktív és a felfüggesztett kivitelezőkre. A nyilvántartás nem csupán a kivitelező alapvető adatait tartalmazza, hanem kiterjed az elérhetőségi adatokra, a tevékenységi körökre, a szakmunkások számára szakképesítésenként, valamint a felelős műszaki vezető számára a felügyelt kivitelezési tevékenységek és a foglalkoztatási mód szerint.

A nyilvántartás adatai nyilvánosak, és a bennük szereplő adatok hitelességéért a vállalkozó kivitelező felel. Amennyiben egy vállalkozó kivitelező nem szerepel a nyilvántartásban, vagy szerepel, de nem a nyilvántartásban szereplő tevékenységi körére vállal munkát, akkor nem a jogszabályoknak megfelelően jár el.

25 ora - kivitelezési folyamat, az építőipari szakmák

Bírságok és Jogkövetkezmények

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara bírságot szabhat ki, ha a vállalkozó kivitelező megszegi a rá vonatkozó szabályokat. A leggyakoribb esetek, amikor bírság kiszabására kerülhet sor:

Az építőipari kivitelezői tevékenység bejelentés nélküli folytatása: egyéni vállalkozó esetében 30 000 forint, gazdasági társaság esetén 200 000 forint.
A bejelentés előírt adataiban bekövetkezett változás bejelentésének elmulasztása: az előbbi pontban szereplő kiszabható összeg 50%-ának megfelelő összeg.

Amennyiben a vállalkozó kivitelezővel szemben a bírság kiszabásától számított egy éven belül ismételten bírság kiszabására kerül sor, a bírság összege a kiszabható összeg 200%-ának megfelelő összeg lehet.

Kapcsolódó Jogszabályok és Források

Az építőipari kivitelezéssel kapcsolatos legfontosabb jogszabályi hátteret az alábbiak képezik:

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Építési törvény).
A 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról.
A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet, azaz az új Kivitelezési kódex.
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) az építési szerződésekre vonatkozó rendelkezései.

Ezeken túlmenően a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara weboldalán a „Kiemelt kapcsolódó jogszabályok” rész tartalmazza a releváns jogszabályokat, valamint a „Hasznos linkek” között az „Építésügyi jogszabályok keresése” linken az építésüggyel kapcsolatos jogszabályok listája érhető el. További jogszabályok a „Nemzeti Jogszabálytár” hasznos linken díjmentesen megtekinthetők, olvashatók és kereshetők.

A 2010. - 39/A. (2) Kormányrendeletben meghatározott építési tevékenységeket az ott előírt feltételek megléte esetén a tevékenység jellegének megfelelő szakképesítéssel rendelkező szakmunkás felelős műszaki vezető irányítása nélkül is lehet végezni. E tevékenység végzése során a felelősség a vállalkozót terheli.

Az Építési Szerződés Alapvető Szabályai

Az építési szerződés megkötése az építőipari kivitelezés sarokköve. A jogszabályok - különösen a 2008. január 1-jétől hatályos Kivitelezési kódex és az azt 2009. október 1-jétől felváltó 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet - szigorú követelményeket támasztanak a szerződések formájával és tartalmával kapcsolatban.

Alakszerűség és Tartalom

Minden üzletszerű gazdasági tevékenységként folytatott építőipari kivitelezési tevékenység esetén írásbeli szerződést kell kötni a megrendelőnek és a kivitelezőnek. A szerződésnek tartalmaznia kell többek között:

Az építtető és a vállalkozó kivitelező nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét, elérhetőségét, adószámát, bankszámlaszámát, valamint a képviseletében eljáró személy nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét és elérhetőségét.
Az építési-szerelési munka pontos körülírását, beleértve az építési munkaterület pontos címét és helyrajzi számát.
Az építményre, építési tevékenységre vonatkozó követelményeket (mennyiségi és minőségi mutatókkal).
A vállalkozói díj összegét, az elszámolás formáját, módját, valamint a fizetés módját és határidejét.
A vállalt teljesítési határidőket.
Annak rögzítését, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység során a kivitelező igénybe vesz-e alvállalkozót vagy sem.

Díjazás és Elszámolás

Az építési szerződésben rögzített vállalkozói díj pontos összegét a szerződés tárgyának végleges rögzítettsége után lehet meghatározni. Amennyiben a szerződés tárgya nincs véglegesen rögzítve, a díjat csak tájékoztató jelleggel, a kiszámításának mutatóival lehet megállapítani.

A Kivitelezési kódex bevezette az építőipari rezsióradíj fogalmát, amely a vállalkozó kivitelező vagy az alvállalkozó kivitelező szakági építési-szerelési termelő tevékenységének elvégzéséhez szükséges, egy aktív munkaórára vetített összes költséget és nyereséget jelenti. A minimális építőipari rezsióradíj számítási alapját az Építőipari Ágazati Kollektív Szerződésben évente meghatározott Ágazati Bértarifa Megállapodásban szereplő minimális szakmunkás alapbér alapján kiszámított, szakmai ajánlásban rögzített órabér és a jogszabályokban meghatározott közterhek képezik.

Többletmunka és Pótmunka

A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy a vállalkozó köteles elvégezni a tervben szereplő, de a költségvetésből hiányzó munkákat (többletmunka), továbbá azokat a műszakilag szükséges munkákat is, amelyek nélkül a létesítmény rendeltetésszerűen nem használható. A 2008. szeptemberétől hatályos Kivitelezési kódex pontosítja a többletmunka és a pótmunka fogalmát. Pótmunka a szerződés alapját képező dokumentációban nem szereplő, külön megrendelt munkatétel.

Felelősségi Körök az Építkezés Során

Az építkezés során több szereplő felelőssége is felmerül, melyek jogszabályi keretek között kerülnek meghatározásra.

Az Építtető Felelőssége

A jogalkotó a 2006. május 1-jétől hatályba lépett Építési törvény módosításaival jelentősen bővítette az építtető felelősségét. Az építtető felelős többek között:

Az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges járulékos építmények, tereprendezési, fásítási, parkosítási munkálatok megvalósításáért.
Az építőipari kivitelezési tevékenység során keletkezett építési hulladék elszállításáért, a környezet és a terep felszínének az eredeti, illetve az engedélyezett állapotában történő átadásáért, a környezetben okozott károk megszüntetéséért.
Gondoskodni az építtetői fedezetkezelő közreműködéséről.

Fontos tudni, hogy az építésügyi hatóság engedélye nem mentesíti az építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.

A Kivitelező Felelőssége

A kivitelező felelőssége kiterjed az építési-szerelési munka szakszerű elvégzésére, a vállalt minőségi és teljesítményi adatok betartására. Amennyiben a tervdokumentáció olyan hiányosságokat tartalmaz, amelyeket a vállalkozó kivitelezőnek a tőle elvárható szakmai gondosság mellett észlelnie kellett volna, de a szerződéskötést megelőzően nem jelzett, annak jogkövetkezményeit a vállalkozó viseli.

Átadás-Átvételi Eljárás és Szavatosság

Az építési szerződés teljesítésének egyik kulcsfontosságú eleme az átadás-átvételi eljárás. A vállalkozó tűzheti ki az átadás-átvételi eljárás időpontját, amelyről értesítenie kell a megrendelőt. A megrendelőnek (vagy megbízottjának) kötelessége megjelenni és a munkát megvizsgálni.

Az átadás-átvételi eljárásról három példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. A megrendelő nem tagadhatja meg az átvételt a szolgáltatás olyan jelentéktelen hibái, hiányai miatt, amelyek nem akadályozzák a rendeltetésszerű használatot.

Az átadás-átvételi eljárástól számított egy éven belül a munkát újból meg kell vizsgálni, ezt nevezik utófelülvizsgálati eljárásnak. Ezen az eljáráson egyszerre be lehet jelenteni azokat a hibákat is, amelyek esetleg már korábban jelentkeztek, és a vállalkozó nem hivatkozhat arra, hogy a megrendelő nem időben jelezte a problémákat, mivel a szavatossági jogok eddig az időpontig nem évülhetnek el.

Különböző Típusú Építési Szerződések

Az építési szerződéseknek több típusa létezik, melyek fogalmait a jogszabályok nem mindig rögzítik egyértelműen, így az egyes szakkönyvek eltérő meghatározásokat tartalmazhatnak.

Fővállalkozás és Generálkivitelezés

Fővállalkozás: A fővállalkozótól teljesítményi és minőségi adatokkal meghatározott létesítmény létrehozását rendelik meg, és a fővállalkozó ezek megvalósulásáért felelősséget vállal. A fővállalkozási szerződés építési és tervezési szerződéses elemeket is magában foglalhat, beleértve a kiviteli tervek elkészítését is.
Generálkivitelezési szerződés: Ez az építési szerződés olyan speciális fajtája, amelyben a vállalkozó a teljes kivitelezés megszerzésére vállal kötelezettséget, azonban a kiviteli terveket a megrendelőnek kell biztosítania. A generálkivitelező nem végez terveztetést, csak a kivitelezés tartozik a feladatkörébe.

A fővállalkozó (generálkivitelező) abban különbözik az alvállalkozótól, hogy a fővállalkozó (generálkivitelező) közvetlenül a megrendelő vállalkozója, míg az alvállalkozó a megrendelővel nincs szerződéses kapcsolata.

Az építőipari kivitelezés Balatonfüreden, akárcsak máshol, komoly odafigyelést és a szabályok betartását igényli. A vállalkozók számára elengedhetetlen a naprakész tájékozottság a jogszabályi környezetről és a szerződéses feltételekről, hogy tevékenységüket jogszerűen és sikeresen végezhessék.

tags: #epitoipari #kivitelezes #balatonfured