A veronai autóbusz-tragédia: Okok, következmények és az igazság keresése
- január 20-án éjfél körül a Verona és Velence közötti A4-es autópályán, San Martino Buon Albergo település külterületén, a 289-es kilométerszelvénynél, a Verona-kelet lehajtó közelében egy súlyos közúti baleset történt. Egy Franciaországból, a Szinyei Merse Pál Gimnázium által évente megrendezett sítáborból hazatartó Setra S 317 GT-HD típusú autóbusz letért az útról. A fedélzetén utazó 56 fő - köztük 43 fiatalkorú diák, 13 felnőtt, beleértve a két járművezetőt - tragédiája megrázta Magyarországot és egész Európát.
A Magyarország irányába tartó autóbusz fékezés nélkül sodródott le az útról, nekicsapódott az autópálya szalagkorlátjának, majd egy autópályahíd pillérének ütközött, és ezt követően kigyulladt. A baleset következtében 18 ember vesztette életét. A jármű a kiskunfélegyházi székhelyű Pizolit Busz Személyszállító Kft. tulajdonában volt, és két, egyenként 25 éves tapasztalattal rendelkező, főállású sofőr vezette, akik betartották az előírt pihenőidőket.
A baleset körülményei és lehetséges okai
A baleset okainak feltárása összetett és hosszú folyamat volt, amely számos vizsgálatot és eljárást ölelt fel mind Olaszországban, mind Magyarországon. A kezdeti információk és a helyszíni szemle alapján több lehetséges ok merült fel, amelyek együttesen vagy külön-külön is hozzájárulhattak a tragédiához.
Emberi tényezők
Az egyik legkorábban felmerült magyarázat a sofőr esetleges elalvása vagy rosszulléte volt. A balesetet követő vizsgálatok során kiderült, hogy a buszvezetőt, Varga Jánost korábban súlyos alvászavarral diagnosztizálták, és légzést segítő készülék használatát írták elő számára. Ezzel kapcsolatban felmerült a kérdés, hogy az üzemorvos, illetve a háziorvos megfelelően járt-e el a sofőr egészségi állapotának felmérésében és a vezetési engedélyének kiadásában, illetve meghosszabbításában. Az olasz elsőfokú bíróság megállapította, hogy a sofőr betegsége miatt nem lett volna szabad a volán mögé engedni.
Ezzel szemben Varga János maga cáfolta, hogy elaludt volna a volánnál, és nem tartotta összefüggőnek az alvászavarát a balesettel. A Pizolit Busz Személyszállító Kft. ügyvezető-igazgatója, Czakó Tibor is tapasztaltnak és megbízhatónak nevezte a sofőröket, ugyanakkor a balesetet követő nyilatkozatai ellentmondásosak voltak a sofőr állapotát illetően.
Jármű műszaki állapota és átalakításai
A nyomozás során felmerült a gyanú, hogy a baleset súlyosságát fokozhatta az autóbusz műszaki állapota, illetve a jármű engedély nélküli átalakítása. Kiderült, hogy az 53 személy szállítására levizsgáztatott buszt engedély nélkül alakították át 58 személy szállítására, több ülést beépítve.
Ezen felül az olasz szakértői vélemény szerint a buszban egy, a gyári méretet meghaladó, 370 literes üzemanyagtartályt építettek be engedély nélkül. Ezt a Pizolit Személyszállító Kft. eleinte cáfolta, állítva, hogy a busz gyárilag rendelkezik üzemanyagtartályokkal az első tengely előtt. Azonban a magyarországi telephelyükön végzett vizsgálat során további három buszban is találtak engedély nélkül beszerelt póttartályt. A bírósági eljárás során felmerült, hogy a póttartály beszerelése nem volt hatással a menetstabilitásra, feltéve, hogy a csomagokat megfelelően elhelyezték.
Az autópálya infrastruktúrájának állapota
Az olasz sajtóban megjelent vádiratok és szakértői vélemények jelentős súlyt tulajdonítottak a baleset helyszínén található szalagkorlát és az autópályahíd pillérének kivitelezési hibáinak. Több szakértő is kiemelte, hogy a szalagkorlát nem terelte el, hanem roncsolta a járművet, és a pillérnek vezette. A magyar szakértők szerint egy ott felejtett, bebetonozott vas elem felálló talpcsavarjai okozhattak defektet, amely a busz lesodródásához vezetett. A szalagkorlát teherbírását illetően is felmerültek kétségek, mivel az előírtnál ritkábban állították fel a tartóoszlopokat, ami kérdésessé tette, hogy egy ekkora tömegű járművet képes lett volna-e az úton tartani.
A tragédiát követően az autópálya-üzemeltető vállalat, az Anas olasz autópálya-üzemeltető vállalat mérnökei, valamint a biztonsági elemeket tervező és építését irányító műszaki hivatal vezetője is felelősségre vonás alá kerültek. A bíróság és a szakértők vizsgálták a felhasznált anyagok minőségét, a védőpálya és a felüljáró építését, a szabályozások betartását, az útkarbantartást és a munka kivitelezését.
A jogi következmények és az igazságszolgáltatás útja
A veronai autóbusz-baleset ügyében lefolytatott jogi eljárások rendkívül összetettek és elhúzódtak.
Az olaszországi pereskedés
Olaszországban 2018. október 31-én kezdődött meg a büntetőper hat ember ellen: az autóbusz magyar vezetője, az A4-es autópálya Brescia-Padova szakaszáért felelős mérnök, az érintett sztrádaszakasz biztonsági elemeit tervező és ezek építését irányító műszaki hivatal vezetője, valamint az Anas olasz autópálya-üzemeltető vállalat három mérnöke.
A magyar sofőr, Varga János rövidített eljárást kért, így az ő esetében már 2020 augusztusában külön döntött a bíróság. A bíróság 12 év börtönbüntetésre ítélte, és örökre eltiltotta a vezetéstől. Az ítélet ellen fellebbeztek. Később, egy peren kívüli egyezséggel a másodfokú bíróság jóváhagyta az ügyész és a védő közötti megállapodást, melynek értelmében Varga Jánost 6 év letöltendő szabadságvesztésre ítélték, és örökre eltiltották az olaszországi járművezetéstől. Az olasz jog szerint az ilyen, diákokat érintő közúti balesetek nem gondatlanságból elkövetett, hanem közúti emberölés minősítésűek.
Az olaszországi perben nem firtatták a buszos cég vezetőjének, sem pedig a sofőrt vizsgáló orvosnak a felelősségét, azonban a bírói indokolásban szerepelt, hogy a balesetnek több felelőse is lehet, így azok is, akik tudtak Varga egészségi állapotáról.
A magyarországi vizsgálatok
Magyarországon a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) ismeretlen tettes ellen rendelt el nyomozást halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanújával. A nyomozásnak 2018 decemberéig nem volt gyanúsítottja, és egyesek politikai okokat sejtettek a késlekedés mögött.
Később eljárás indult Varga János háziorvosa ellen foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt, ám a gyanúsított a bűnösségét nem ismerte el. Információk szerint mind a háziorvossal, mind a munkáltatóval, a Pizolit Kft.-vel szemben bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást. A hozzátartozók azonban szerették volna elérni Czakó Tibor, a Pizolit Kft. ügyvezető-igazgatójának felelősségre vonását, mivel szerintük már 2016-ban tudott Varga János súlyos betegségéről, és mégis alkalmazta egy ilyen útra.
RIASZTÁS - Egy éve történt a veronai buszbaleset
Társadalmi és jogi következmények
A veronai autóbusz-baleset mély nyomot hagyott a magyar társadalomban, és számos jogszabályi változást kezdeményezett a közlekedésbiztonság javítása érdekében.
Nemzeti gyásznap és megemlékezések
A kormány 2017. január 23-ára nemzeti gyásznapot rendelt el. Ezen a napon a közösségi közlekedési járatok fekete szalaggal közlekedtek, és számos megemlékezést tartottak országszerte. A Szinyei Merse Pál Gimnáziumban, ahonnan a diákok származtak, gyertyákat és virágokat helyeztek el az áldozatok emlékére.
Jogszabályi változások
A balesetet követően a kormány rendeletet adott ki az autóbuszos személyszállítási szolgáltatás részletes feltételeire vonatkozóan. Az emberi erőforrások minisztere pedig rendeletet alkotott a nevelési-oktatási intézmények által szervezett, országhatárt átlépő autóbuszos kirándulások biztonságáról. Ezek a szabályozások többek között előírták, hogy a tanulókat, gyermekeket szállító autóbusz nemzetközi forgalomban 23:00 és 04:00 óra között nem közlekedhet, és meg kell felelnie a műszaki feltételeknek.
A kártérítési eljárások és a hozzátartozók küzdelme
A balesetet túlélőket és az elhunytak hozzátartozóit rendkívül megterhelő kártérítési eljárások várták. A biztosító megalázó összegű kártérítést kínált, miközben a parlament módosította a köznevelési törvényt, hogy csökkentse az iskolák kártérítési felelősségét. A hozzátartozók sérelmezték, hogy a járművet üzemeltető cég működését még csak fel sem függesztették, miközben itthon is folyt a nyomozás. Néhány hozzátartozó, mint Szendrei Endre, aki az unokahúgát veszítette el, továbbra sem hajlandó megegyezni az olasz autópálya-üzemeltetővel, ragaszkodva a felelősök megbüntetéséhez.
A tanulságok levonása és a jövő
A veronai autóbusz-tragédia rávilágított a közlekedésbiztonság számos kritikus pontjára, a sofőrök egészségi állapotának ellenőrzésétől kezdve a járművek műszaki állapotán és átalakításain át az autópálya-infrastruktúra biztonságáig. Az igazságszolgáltatás útja hosszú és rögös volt, de a történtekből levont tanulságok remélhetőleg hozzájárulnak ahhoz, hogy hasonló tragédiák a jövőben elkerülhetőek legyenek. Az áldozatok és hozzátartozóik emléke örökre velünk marad, és emlékeztet minket a folyamatos éberség és a felelősségvállalás fontosságára a közlekedés minden területén.
tags: #veronai #baleset #korlat