Ytong falazóelem: páratlan hő- és hangszigetelés, könnyű megmunkálás és fenntarthatóság
Amennyiben házépítés előtt állunk, számtalan kérdésben kell fontos döntéseket meghoznunk, ezáltal leendő lakhelyünk területének kiválasztása, vagy otthonunk kinézete mellett olyan apróságok kapcsán is dűlőre kell jutnunk, minthogy milyen téglából álljon a házunk. Természetesen az ismertség kis túlzással a lehető leglényegesebb a választás tekintetében, ennél sokkal lényegesebb, hogy a két egészen eltérő állagú és megközelítésű alapanyag milyen tulajdonságokkal, illetve előnyökkel, valamint hátrányokkal rendelkezik, ezek mérlegelése ugyanis elengedhetetlen a döntés tekintetében. Hiszen manapság az építészek már nemcsak hagyományos téglából, hanem Ytong téglából is terveznek házakat, ezáltal csak rajtunk múlik majd, hogy melyiket választjuk.
A hagyományos tégla hosszú évtizedek óta az egyik legismertebb és legkedveltebb építőanyag, ami óriási fejlődésen ment keresztül, hiszen a kisméretű tömör téglákat ma már lyukacsos, ezáltal nagyobb hőtároló képességű, égetett vázkerámiából készült darabok váltották fel. Ezek a modern téglák pedig egyáltalán nem rendelkeznek túl jelentős múlttal, hiszen legfeljebb 30 éve használjuk őket, ezáltal akkoriban hangoztatott előnyük mellett ma már mindenki jól ismeri a hátrányaikat is. Persze a modern téglafalaknak azért rengeteg pozitív tulajdonságuk is van! Az egyik ilyen, hogy természetes alapanyagból állnak, így rendkívül jó páraáteresztő tulajdonságokkal rendelkeznek, amit sajnálatos módon sokan hajlamosak hőszigeteléssel rontani, majd rácsodálkozni, hogy penészesedni kezdenek a falak.
Mivel szilárdsága nem túl jelentős, ezért legfeljebb egy vagy kétszintes családi házak esetében alkalmazható - nagyobb építményekhez már vasbetont használnak -, és miközben egyáltalán nem éghető anyag, belülről kifelé nagyon jól szigetel, de fordítva már nem annyira. Az Ytong téglát itthon nagyon kevesen ismerik, hiszen alig 25 éve gyártják nálunk, de Svédországban már közel 100 éve használják nagy sikerrel és megelégedéssel. Mivel rengeteg előnye van, ezért egyre több házat építenek belőle, a legtöbben pedig azért választják, mert nagyon könnyű vele dolgozni, rendkívül egyszerűen formázható, teherbírása nagy, mindemellett pedig természetes alapanyagokból készül.
Az Ytong ellen szóló gyakori megállapítások közé tartozik, hogy hőtároló képessége nem olyan jó, ami bár csak néhány százalékos eltérés a hagyományos téglához képest, de ezt néhány apró trükkel - például vasbeton födémmel - szintén egyensúlyozható. Az Ytong a hangszigetelés terén sem képes ugyanazt a hatást eredményezni, mint a tégla, miközben a könnyed szerkezet miatt a falra is nehezebb lesz feltenni például egy polcot, ellentétben a masszívabb téglával. Az Ytong tégla pozitívuma még, hogy nagyon könnyen vágható, ezáltal rendkívül kevés törmelék keletkezik, ami nemcsak költségeinken segít, hanem a környezetvédelem szempontjából sem elhanyagolható.
Felkeltettük érdeklődését? Rendkívül sokoldalú építőanyag az Ytong falazóelem, az egész világon elterjedt, ám több tévhit is kering róla. Hiába népszerű az Ytong néven ismert falazóanyag, hiába használják rengeteg építkezésen, sokan még mindig ismerik a valódi tulajdonságait, és a benne rejlő lehetőségeket. Mi az Ytong, és mire való? Az Ytong kifejlesztése még a múlt század elején indult Svédországban, azzal a céllal, hogy kedvező tulajdonságokkal rendelkező, nagy mennyiségben előállítható falazóanyag készüljön. A kutatások jó eredménnyel jártak, hiszen az Ytong kiváló hőszigetelő, rendkívül masszív, ugyanakkor alacsony fajlagos súllyal rendelkező anyag lett.
Ezen felül számos értékes tulajdonsággal rendelkezik, amelyek részletezésére még visszatérünk. Az Ytong elnevezés az anyagösszetételt és a gyártási technológiát fedi, ugyanakkor Ytong termékekből széles a választék. Kaphatók falazó-, áthidaló-, zsalu-, koszorúelemek, furatos elemek, stb. A kínálat az újonnan felmerülő építészeti igényeknek megfelelően folyamatosan bővül. Korábban már írtunk a téglafajtákról, mint falazóanyagokról és arról, hogy hol helyezkedik el ezek között az Ytong.
Az Ytong gyártása természetes alapanyagokból történik, ráadásul olyanokból, amelyek a földfelszínhez közel találhatóak. Főbb összetevői a kvarchomok, mész, cement és a víz. A kohósalakkal készült korábbi verziók a gázbeton néven éltek a köztudatban; a mai megnevezés a pórusbeton pontosan az ettől való világos és egyértelmű megkülönböztetést szolgálja. A gyártási folyamat összetevők összekeverésével kezdődik, és hozzátesznek egy kevéske pórusképző adalékot, formába öntik a masszát, amelyben a pórusképző hatására apró, egyenletes buborékok képződnek, így idővel megduzzad, porózus szerkezetet hozva létre. A következő szakasz a 60 C°-os hőalagút, amelyben 8-10 órát töltenek a tömbök, majd kiemelés után számítógép vezérlésével méretre vágják az elemeket. Végül újabb hőalagút (100 C°) és 200 C°-os gőzben való érleléssel érnek el végső állapotokat és tulajdonságokat az Ytong elemek.
Az Ytongot úgy kell elképzelni, mint egy mesterségesen előállított mészkőtömböt: a rendkívül porózus szerkezet miatt levegő található a buborékokban, amely alacsony súlyt és kiváló hő- és hangszigetelést biztosít. Az Ytong Lambda téglák kimagasló hőszigetelő tulajdonságot nyújtanak, amely feleslegessé teheti a belőle készülő épület utólagos hőszigetelését, továbbá kiváló páraszabályozó képessége vízállósággal párosul. A gyártás és a felhasználás környezetbarát jellegét erősíti, hogy az alumínium porszta újrahasznosított, a melléktermékek pedig újrahasznosíthatók. Az Ytong fal mélyen beépített tulajdonsága, hogy a belső falak könnyen fúrhatók, bár hosszabb dűbeleket és csavarokat igényelnek a stabil rögzítéshez.
A tévhitek közé tartozik, hogy az Ytong nem elég masszív, pedig a megfelelő vastagságú teherhordó elemek alkalmazásával többszintes épületek is megoldhatóak. Nyomószilárdsági értékei alapján két fő típus létezik: Ytong Forte (4,7 N/mm2 középérték) és Ytong Classic (3,0 N/mm2 középérték). Ezek lehetővé teszik, hogy átlagos, egy- vagy kétszintes lakóépületek is megépíthetők a megfelelő falvastagság kiválasztásával. Az Ytong továbbá vizes helyiségekhez is jól használható a páraáteresztő és vízfelvételi tulajdonságok miatt, a felületkezelés és vízszigetelés itt is nélkülözhetetlen. A porózus szerkezet nem jelenti azt, hogy nem teherbíró; a gyártók jelölik az ajánlott fal- és teherhordó elemeket, így a felhasználó könnyen megtalálja a megfelelő típust.
Százéves sikertörténetként említik az első Yxhults pórusbetonból készült falazóelemet, amelyből később az Ytong márkanévem keletkezett. Ez a falazóelem közel 100 éve áll, és példája annak, hogy a fenntarthatóság és az energiahatékonyság hosszú távon is értéket teremt. A külső és belső vakolat az eredeti állapotát megőrizte, az épület energiaszámlája pedig a városi távfűtéshez csatlakoztatás óta is kedvező maradt. Az Ytong gyártása során kiemelt figyelmet fordítanak a helyi, környezetbarát nyersanyagokra és a hulladék minimalizálására; a termékek megfelelnek a legmagasabb környezeti tanúsítványoknak és a Környezetbarát Védjegynek.
A gyártási és felhasználási folyamat ökológiai lábnyoma alacsony, és az Ytong segít hosszú élettartamú, energiahatékony épületek megvalósításában. A homogén anyagszerkezetnek köszönhetően nincsenek hőhidak a csomópontoknál, ez egészséges lakóklímát és alacsony hőveszteséget eredményez, ami a fűtési energiát is csökkenti. Az építőiparban léteznek olyan megoldások, amelyek a jelenre és a jövőre is kedvező hatással vannak, és az Ytong példája ezt jól szemlélteti.
