Város- és településrendezési szabályzatok: a HÉSZ és a vonatkozó előírások összefoglalása
A városligeti építési szabályzat [1997. évi LXXVIII. tv. 2. § 11.] és a Duna-parti építési szabályzat 2013. június 8-i hatállyal került be az Építési törvénybe és a helyi építési szabályzatok közé.
A Városligeti építési szabályzat mint helyi építési szabályzat 2013. december 24-étől került az Építési törvénybe.
Az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a települési önkormányzat az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket helyi építési szabályzatban állapítja meg [1997. évi LXXVIII. tv. 13. § (1) bek.].
Az Étv. építésjogi követelményeinek értelmében építési munkát végezni csak a helyi építési szabályzat és szabályozási terv előírásainak megfelelően lehet, így tehát igen fontos, hogy abban az egyes övezetekre vonatkozóan milyen előírásokat határoznak meg [1997. évi LXXVIII. tv. 18. §].
Az önkormányzat képviselő-testülete (vagy közgyűlése) a helyi építési szabályzatban (röviden HÉSZ) a helyi sajátosságok figyelembe vételével az OTÉK előírásait alkalmazza, azonban megállapíthat annál szigorúbb szabályokat is. Bizonyos esetekben, amennyiben az indokolt, a HÉSZ megengedőbb szabályokat is megállapíthat, de csak akkor, ha azt különös településrendezési ok vagy a kialakult helyzet indokolja, közérdeket nem sért, valamint a megengedőbb határértékkel is biztosíthatóak az építményekre vonatkozó követelmények, továbbá ahhoz a területi főépítész hozzájárult [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 111. §].
A helyi építési szabályzat az OTÉK 7. §-ában meghatározottakon túl megállapíthat további előírásokat is a helyi sajátosságokra tekintettel, a településkép tervszerű alakítása vagy éppen megőrzése érdekében. Az építészeti karakter jellemzőit meghatározó, további előírások segítik a helyi sajátosságok érvényesítését az építészeti tervek kidolgozása és az épületek megvalósulása során [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 7. § (4) bek.].
Az egyik ilyen meghatározó paraméter lehet, az épületek magassági értékeinek számítása, mely jelentősen módosult az elmúlt években (lásd: Épületek magassági értékeinek számítása). A helyi építési szabályzat és a kerületi építési szabályzat (a továbbiakban együtt: helyi építési szabályzat) a fejlesztési tervvel összhangban készül. Ha az Étv. 13. § (7) bekezdése alapján a településre nem egy helyi építési szabályzat készül, a közigazgatási részterületre a helyi építési szabályzat legalább településszerkezeti egységre készül. A részterületekre készülő helyi építési szabályzatok a település teljes közigazgatási területét lefedik. Egy adott területre csak egy helyi építési szabályzat állapítható meg, amelynek módosítását legalább telektömbre kell készíteni [419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 11. d) tájékoztató, amely joghatás kiváltására nem alkalmas].
A településrendezési eszközök és azok módosításai térképi munkarészeiket pdf/A formátumban kell feltölteni az E-TÉR-be [419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 78. - E rendelet célja].
A településrendezési eszköz és azok módosítása térképi munkarészeit pdf/A formátumban kell feltölteni az E-TÉR-be. Ha az állami vagy önkormányzati főépítészeket érintő nyilvántartások kötelezettségeit elmulasztják, fegyelmi vétséget követ el a Méptv. 43. §-a szerint.
Az 1. § és a 3. melléklet módosításai a kormányrendeletekben foglaltak szerint történnek, és a településrendezési eszközökre vonatkozó előírások a 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet alapján kerülnek alkalmazásra. A településképi vélemény elleni kifogások bírálata 30 napon belül történik az 1997. évi törvény és az azt módosító rendeletek alapján.
- Az OTÉK és a helyi szabályzatok közötti összhang megőrzése érdekében a testerületre vonatkozó előírásokat a településrendezési eszközökkel és a HÉSZ-szel együttesen kell érteni és alkalmazni.
- A telekalakítási követelmények és a beépítés módjai a Méptv. és a 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet mentén kerülnek meghatározásra, különös tekintettel a telek-központú megközelítésekre és a területek összhangjára.
Az OTÉK és a helyi építési szabályzat közös célja a településképi értékek megőrzése, a területi főépítész hozzájárulása mellett végrehajtott megengedőbb szabályok megállapítása, amikor indokolt közérdek és településrendezési ok miatt.
Az átfogó szabályozási környezet részeként fontos ismerni a településrendezési eszközök és a helyi telepítés összefüggéseit, valamint az operatív eljárások részleteit, melyek az építésügyi hatóságok tevékenységét és a jogi következményeket érintik.
Sajátítsd el az építési szabályzatot 20 perc alatt!
Az elérhető jogi háttér és eljárások tükrözik, hogy a településrendezési eszközök és a HÉSZ a településfejlesztési koncepcióval és az integrált településfejlesztési stratégiával összhangban készülnek, és a település teljes közigazgatási területét lefedik.
tags: #buk #epitesi #szabalyzat