Contraction joint dilatacio: tervezés, működés és alkalmazások a közúti és építőipari szerkezetekben
A rugalmas dilatáció egy polimermodifikált bitumenből és egyfrakciós kővázból álló rendszer, mely a műtárgyak működése során fellépő mozgások felvételére hivatott.
A hidak és felüljárók pályalemezeinek és kiegyenlítő lemezeinek végénél a szerkezet és a hídfő, illetve a kiegyenlítő lemez és a háttöltés mozgáskülönbségéből adódóan a burkolat rövid időn belül keresztirányban szabálytalanul átreped.
Egy ún. dilatációs szerkezet beépítése elhagyása esetén, illetve teljes értékű dilatációs szerkezet nélkül a járda és egyéb burkolatok építési munkáit úgy végezhetjük, hogy a már korábban megépített burkolatokat javítjuk vagy a kijelölt területen új létesítményt létesítünk.
A burkolatok fajtája különböző lehet: kő, aszfalt, beton stb.
A dilatáció szó jelentése, hogy egy test térfogata a hőmérséklet ingadozásának köszönhetően megváltozik, nő.
Ezt az építőiparban gyakran összemossák a dilatációs hézaggal, amit a tágulás miatt kell kialakítani a beton szerkezetekben és a burkolatokban.
A beton szerkezetek hő hatására tágulnak, ami a térfogatuk megnövekedését okozza, és ennek következménye a beton felpúposodása, megrepedése, a burkolat berepedése és tönkremenetele lehet.
Külső terekben 8-15 mm szélességű hézagokat kell számolni 10-15 m2-enként, lakásokban és házakban pedig a falak mentén végig kell futnia egy minimum 4-5 mm-es sáv, illetve 25-30 m2-enként érdemes beiktatni egy dilatációs rést.
Ezeket a réseket a burkolatban is ki kell alakítani, hiszen ha a beton alatta mozog, akkor az is ki lesz téve a tágulás hatásainak.
A dilatáció egy apróságnak tűnő, mégis nagyon fontos része az építkezéseknek/felújításoknak.
Although it is impossible to guarantee against cracking, the chance of random uncontrolled cracks is greatly reduced by the introduction of contraction joints.
Contraction Joints (or Crack Control Joints) are cut into the concrete, in straight lines.
Wherever it can be done, they will be cut along the natural line of the pattern.
Joints are cut as soon as possible, but in any instance within 24 hours or sooner…the sooner the better.
There will be exceptions to this, in very cold conditions when the cuts may damage the surface.
The concrete is cut to between 1⁄3 and 1⁄2 of slab depth.
Saw-cut contraction joints will be used the most often, however, there are instances when the concrete is very likely to crack before the saw cut is introduced (even if it is cut within 24 hours).
In these instances, soft cuts can be introduced.
These are cut into the concrete before it’s coloured (using a groover) or during the printing process (using a cutting bar).
The maximum allowable distance between joints is twice the width of the slab. i.e. Simple, eh?!
DILATÁCIÓS SZERKEZETEK
1. Thorma Joint egy polimermodifikált bitumenből és egyfrakciós kővázból álló rendszer, mely a műtárgyak működése során fellépő mozgások felvételére hivatott. Teljesen vízzáró szerkezeti elem.
2. 3. Ezek a dilatációk csavarokkal rögzített, acélbetétekkel merevített gumi szerkezetek, amelyek egyaránt alkalmazhatóak beton- és aszfaltburkolatú hidaknál.
Rögzítésük közvetlenül a szerkezeti betonhoz történik.
Az ily módon kialakított dilatációk működési elve, hogy a hídszerkezet hőmérsékletváltozás okozta elmozdulását a háromdimenziós cellák alakváltozása veszi fel.
Függőleges értelemben a szigetelő tulajdonság a szerkezet monolitikus jellegéből adódik.
A hídtengely irányában, ahol a szerkezet a megtámasztó burkolattal érintkezik, modifikált bitumenes kiöntés akadályozza meg a vízbehatolást.
A közúti vasbeton vagy acélszerkezetű hidak felszerkezetének terheléséből, és hőmérséklet változásból eredő mozgásainak a biztosítására, és egyúttal a közúti forgalom átvezetésére, valamint a szomszédos szerkezeti elemek vízzáró csalakoztatására dilatációs szerkezeteket építünk be.
A Mastol kétkomponensű, epoxygyanta és osztályozott ásványi anyagot tartalmazó PC habarcs. Olajoknak, időjárásnak és üzemanyagoknak ellenálló rugalmas anyag. Alkalmazható kül- és beltérben egyaránt.
A hőtágulás a beton és vasbeton szerkezeteket is érinti.
A hőmérséklet emelkedésére az anyagok hőtágulással reagálnak, méretük megnő.
Általános szabály, hogy mindent dilatálni kell, ami nagy és egybefüggő.
Az aljzatbetonozásnál ki kell alakítani egy dilatációt a fal körül, illetve 6 m hosszú betonfelületeknél dilatációs réseket kell kialakítani.
Nagy, egybefüggő tereknél, folyosóknál is tartani kell a 6 méteres szabályt és 6 méterenként dilatációs résekkel kell megszakítani az aljzatot.
A dilatáció kialakítására különböző „szalagok” állnak rendelkezésre.
Házon kívül a hőtágulás jelentősebb - ugyanis nagyobb a hőmérséklet-ingadozás -, mint a falakon belül.
A dilatációs réseket célszerű ott kialakítani, ahol küszöb vagy később a burkolatváltó lesz, ugyanis az aljzatkiegyenlítés és a burkolás során a dilatációs réseket meg kell őrizni és ahol az aljzatban dilatáció fut, a burkolatban is követni kell.
Minden burkolattípusnál kialakítható dilatációs rés, járólapnál viszont arra is érdemes figyelni, hogy a rögzítéshez rugalmas csemperagasztót használjunk.
Ha szükséges, készíthető táblázat a hossz- és szélességi dilatációs rések gyakorlati értékeiről a különböző burkolat-típusoknál.
A hőtágulás és a dilatációs hézagok közötti összefüggés megértése elengedhetetlen a tartós burkolatok és szerkezetek szempontjából.
A kivitelezésben figyelembe kell venni a küszöbök és burkolatváltók helyét, mert ott különösen fontos a dilatációk nyílt megőrzése és követése.
A dilatációs rések hosszú távon meghosszabbítják a burkolatok élettartamát, csökkentik a repedések és aljzati mozgások okozta károkat, és elősegítik a fenntartható üzemeltetést.
tags: #contraction #joint #dilatacio