A kerítésépítés szabályai és az új építészeti törvény
A kerítés nem csupán ingatlanunk fizikai határait jelöli ki, hanem jelentős mértékben hozzájárul annak esztétikai megjelenéséhez, biztonságához és magánszféránk védelméhez. Míg a kerítésépítés korábban nem tartoztott az engedélyköteles építési tevékenységek közé, és sok esetben a helyi önkormányzatok szabályozására bízták, az új építészeti törvény és a kapcsolódó rendeletek új megvilágításba helyezik ezen építmények létesítését és fenntartását. Az Építészeti Államtitkárság célja, hogy egységesítse és megújítsa a magyar építésügyet, elősegítve a minőségi, kreatív és a környezetbe illeszkedő építészeti megoldásokat.
A kerítésépítés jogi háttere: Az OTÉK és a helyi szabályozások
Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (OTÉK) alapvető iránymutatásokat tartalmaz az építkezésekkel kapcsolatban, így a kerítésekkel kapcsolatban is. Fontos azonban kiemelni, hogy az OTÉK általános érvényű előírásokat fogalmaz meg, míg a kerítésépítés részletes szabályait nagymértékben befolyásolják az egyes helyi önkormányzatok által alkotott építési szabályzatok. Ezért minden esetben, mielőtt nekilátnánk a kerítésünk megépítésének, elengedhetetlen tájékozódni az adott településre vonatkozó helyi építésügyi szabályokról.
A kerítésnek minden esetben az ingatlan saját területén belül kell elhelyezkednie. A telek homlokvonalán álló kerítések esetében különös figyelmet kell fordítani arra, hogy azok ne veszélyeztessék a közterület használatát. Ez azt jelenti, hogy bizonyos, a közterület használatát veszélyeztető megoldások, mint például a szögesdrót, csak a járda szintje felett legalább 2 méter magasságban és a kerítés belső oldalán alkalmazhatók.
A kerítésépítés kötelezettsége és költségviselése
Jelenleg nem létezik olyan országos jogszabályi kötelezettség, amely minden telektulajdonost kötelezne kerítés építésére. Azonban, ha a helyi építési szabályzat előírja a kerítés létesítését, akkor a telektulajdonosnak kötelessége azt megépíteni. Ebben az esetben a kerítést általában a telek homlokvonalán és az útról nézve a jobb oldali telekhatáron kell megépíteni. A hátsó telekhatár tekintetében elsősorban a szomszédos tulajdonosok megállapodása az irányadó.
Ha a kerítés az ingatlan tulajdonosának saját telkén belül helyezkedik el, akkor az teljes egészében az ő tulajdonában és használatában áll, így ő felelős annak fenntartásáért és a létesítéséről is maga dönthet.
A szomszédos ingatlanok elválasztására szolgáló, oldalhatáron álló kerítés a szomszédos telkek tulajdonosait közösen illeti meg. Ha jogszabály kötelezi őket a kerítés megépítésére, akkor a fenntartási költségek is arányosan oszlanak meg közöttük. Az útról nézve a jobb oldali telekhatáron álló kerítés fenntartásáért általában az adott telek tulajdonosa felelős saját költségén, míg a hátsó telekhatáron álló kerítés költségeit fele-fele arányban viselik. Ha sem jogszabály, sem megállapodás nem rendelkezik a fenntartás kérdéséről, akkor a költségek a szomszédos tulajdonosokat a határolt földhosszúság arányában terhelik, ami általában egyenlő arányú költségviselést jelent.
Az új építészeti törvény és a kerítésépítés jövője
Az építészetről szóló 2023. évi törvény jelentős változásokat hoz az építésügy egészét érintően, amely kihat a kerítésépítés szabályozására is. Az új törvény célja a magyar építészet megújítása, a minőség elősegítése, a kreativitás támogatása és a meglévő értékek védelme.
Az új jogszabály bevezeti az építészeti alapelveket, amelyek irányadóak a tervek készítése, engedélyeztetése és az egész építési folyamat során. Ezek az alapelvek kiemelten kezelik a polgári jó ízlést, az építészeti minőséget, a természeti környezet és a zöldfelületek védelmét, az épített környezet megóvását, valamint az építmények fenntarthatóságát. Az új törvény megújítja a főépítészi rendszert is, országos, területi és helyi szinten is erősítve a főépítészek szerepét.
Az építési folyamat szabályozása is megújul, összevonásra kerül az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság. Új elem a tervezői nyilatkozatok és hozzájárulások követelménye, amely biztosítja, hogy a tervező jóváhagyása szükséges a tervektől való eltérésekhez.
A településfejlesztés és településrendezés terén az új törvény egyesíti a helyi építési szabályzatot (HÉSZ) és a településképi rendeletet, átláthatóbbá téve a szabályozást. Szigorítja az új beépítésre szánt területek kijelölésének szabályait a barnamezős területek igénybevételének ösztönzése céljából.
A törvény jelentős hangsúlyt fektet a településképi követelmények biztosítására és a tájképvédelmi szempontok érvényesülésére. Ennek érdekében szigorú korlátokat szab a külterületi magasépítmények elhelyezésének, és korlátozza a reklámeszközök telepítését is, különösen a közutak mentén és értékes tájképi területeken.
A műemlékvédelem terén az új törvény célja a műemlékek méltó hasznosításának elősegítése és fennmaradásának biztosítása, elismerve a fenntartással járó többletköltségeket és az ezzel kapcsolatos kötelezettségeket.
A kerítésrendszerek és a webshop kínálata
A kerítésépítés szabályainak megismerése után érdemes kiválasztani az igényeinkhez leginkább igazodó kerítésrendszert. Számos lehetőség áll rendelkezésre, beleértve a táblás és tekercses kerítéseket, amelyek gyors és esztétikus megoldást nyújtanak. A kínálatban megtalálhatók a hozzájuk tartozó kiegészítők és belátásgátlók is, amelyek segítenek megőrizni a magánszférát.
Számos típusú kapu is elérhető, legyen szó egy- vagy kétszárnyú, esetleg úszókapuról. Amennyiben a standard kínálat nem felel meg az elképzeléseinknek, úgy egyedi kapuk tervezése és gyártása is lehetséges.
A gondozásmentes kerítésrendszerek telepítést követően már nem igényelnek rendszeres karbantartást, ellentétben sok más kerítéstípussal. Ha kérdése merülne fel a szükséges mennyiség kiszámításával kapcsolatban, vagy egyéb szakmai tanácsadásra van szüksége, érdemes bizalommal fordulni a szakértőkhöz.
Példák helyi szabályozásokra
Bár a helyi önkormányzati szabályok rendkívül változatosak lehetnek, néhány példa jól illusztrálja a különbségeket:
- Pápa: Nincs meghatározva a kerítés anyaga vagy stílusa, a tulajdonos szabadon dönthet.
- Budapest I. kerület: Előírás, hogy a kerítésnek természetes anyagból kell készülnie, például fából vagy kovácsoltvasból.
- Balatonfüred, Balatonalmádi: Előnyben részesítik a természetes anyagokat, de a modernebb változatok, mint a különböző fémkerítések is egyre elterjedtebbé válnak.
Ezek a példák is jól mutatják, mennyire fontos az adott település helyi építési szabályzatának alapos áttanulmányozása a kerítésépítési tervek elkészítése előtt.
A cikkben bemutatott információk tájékoztató jellegűek és nem minősülnek jogi tanácsadásnak.
tags: #epitesi #torveny #2009 #kerites