Az éghető polisztirolhab: Tűzvédelmi és biztonsági szempontok
A polisztirolhab, amelyet gyakran hungarocellként is ismerünk, az építőiparban széles körben alkalmazott hőszigetelő anyag. Azonban az anyag éghetőségével és a tűzbiztonsági kérdésekkel kapcsolatos tévhitek és félreértések gyakran felmerülnek. Egy veszprémi üzemben történt tűzeset, ahol a polisztirolhab égése jelentős füsttel járt, ismét ráirányította a figyelmet erre a problémára. Ez a cikk a polisztirolhab tűzvédelmi besorolását, égési tulajdonságait, valamint a vele kapcsolatos biztonsági előírásokat kívánja tisztázni, különös tekintettel a tényekre és a szabványok által előírt paraméterekre.
A polisztirolhab tűzvédelmi osztályozása
Az építési termékek éghetőségére vonatkozó előírásokat az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) tartalmazza. A polisztirolhab (EPS - expandált polisztirolhab) esetében két fő szempontot kell vizsgálni: az építési termékek tűzvédelmi osztályát és a tűzveszélyességi osztályát.
Építési termékek tűzvédelmi osztálya (MSZ EN 13501-1)
Az építési termékek tűzvédelmi osztályba sorolását az MSZ EN 13501-1 szabvány határozza meg. A besorolás az anyag égési viselkedése, füstfejlesztése és égve csepegési tulajdonsága alapján történik. Az osztályok A1 (nem éghető) és F (nem vizsgálható éghetőség) között helyezkednek el. A polisztirolhab az E tűzvédelmi osztályba tartozik. Ez az utolsó olyan éghető kategória, amelyre még vizsgálatot végeznek, mivel az F kategóriát már nem vizsgálják.
Az E tűzvédelmi osztályba sorolt anyagoknál a szabvány szerint a "flashover" (lángba borulás) 100 kW gyújtóforrás esetén 2 percnél rövidebb időn belül bekövetkezik. Fontos megjegyezni, hogy a kötelező érvényű szabványok és jogszabályok nem ismerik a "nehezen éghető" fogalmát. Ennek a kifejezésnek a használata a polisztirol hab vonatkozásában félrevezető, hamis biztonságérzetet kelthet a felhasználókban és a tervezőkben.
Tűzveszélyességi osztály (OTSZ)
Az OTSZ öt tűzveszélyességi osztályt különböztet meg: "A" (fokozottan tűz- és robbanásveszélyes), "B" (tűz- és robbanásveszélyes), "C" (tűzveszélyes), "D" (mérsékelten tűzveszélyes) és "E" (nem tűzveszélyes, azaz nem éghető anyag).
A polisztirolhab gyulladási hőmérséklete 346-405 °C között van, gyújtóforrás jelenlétében. Ezen tulajdonságai alapján a polisztirolhab a "D" Mérsékelten tűzveszélyes osztályba sorolódik.
A "nehezen éghető", "önkioltó" és "égésgátló" kifejezések értelmezése
Gyakran találkozunk olyan állításokkal, miszerint a polisztirolhab "nehezen éghető", "önkioltó" vagy "égésgátló". Ezeknek a kifejezéseknek a valóságtartalmát érdemes tisztázni.
"Önkioltó", égéskésleltető, égésgátló?
Az építési célra gyártott polisztirolhabokhoz égésgátló adalékanyagokat kevernek. Ez az adalékanyag nem teszi az anyagot nem éghetővé. Kizárólag annyit javít a helyzeten, hogy a "natúr", égésgátló nélküli polisztirolhoz képest - amely igen jól és nagy füstfejlesztéssel ég - a gyújtóforrás (tűzhatás) megszűntét követően az anyag önmagában nem ég tovább. Visszafordítva a gondolatot, ez azt jelenti, hogy az építési célra gyártott polisztirolhab mindaddig ég, ameddig van tűzhatás.
A "nehezen éghető" kifejezés használata félrevezető, mivel a szabványok nem definiálják ezt a kategóriát. A polisztirolhab E tűzvédelmi osztálya és D tűzveszélyességi osztálya sokkal pontosabban írja le az anyag tűzzel szembeni viselkedését. Egyes gyártók hibásan "E" tűzveszélyességi osztályba sorolják termékeiket, ami azért veszélyes, mert ez ellentmond a valóságnak, és tévesen azt sugallja, hogy a termék nem éghető.
Égése során keletkeznek-e mérgező anyagok?
Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy a polisztirolhab égése során nem keletkeznek mérgező anyagok. Ez az állítás messze áll a valóságtól.
A füst veszélyei
Az épülettüzek halálos áldozatainak nagy részéért (~80%) nem az égési sérülések, hanem a keletkezett füst okozta mérgezés vagy fulladás felelős. A füst nemcsak a menekülést és a látási viszonyokat korlátozza, hanem jelentősen megnehezíti a mentési és oltási munkálatokat is. A maró füst káros az emberi egészségre, és tönkreteheti az épületben található gépeket és berendezéseket is.
Biztonságtechnikai adatlapok tanúsága
Egy polisztirol gyártói biztonságtechnikai adatlapja is korrekten tájékoztat a tűz esetén keletkező veszélyekről: "Füst és egyéb égéstermék (szén-dioxid, szén-monoxid), ezek belégzése súlyosan károsíthatja az egészséget! Az oltáshoz használt folyadék a csatornahálózatba, vízfolyásokba nem kerülhet."
A valóságos tűz lefolyása nagymértékben függ az oxigénellátástól és az éghető anyagok mennyiségétől. A szabványos vizsgálatok csak azonos körülmények között alkalmasak az anyagok tűzzel szembeni viselkedésének összehasonlítására. A valós tűzben a körülmények változóak, így az anyagok viselkedése is eltérő lehet.
A különböző hőszigetelő anyagok füstképzése és toxicitása
A hőszigetelő anyagok égése során keletkező füstmennyiség és annak toxicitása jelentős különbségeket mutathat.
Füstmennyiség (ISO 9705 teszt alapján)
| Elhelyezkedés | Hőszigetelő anyag típusa | Teljes keletkező füst mennyisége (m²) |
|---|---|---|
| Falon | Kőzetgyapot | 227 |
| Falon | PIR (PIR hab) | 11700 |
| Falon | PUR (Poliuretánhab) | >4859* |
| Falon | EPS (polisztirol) | >3285* |
| Szendvicspanel | Kőzetgyapot (mag) | 2798 |
| Szendvicspanel | PUR (mag) | >9359* |
| Szendvicspanel | EPS (mag) | >12199* |
*A teljes füstképződés mennyisége nem volt mérhető, mivel tűz eloltása vált szükségessé.
A táblázatból jól látható, hogy az égés során keletkező füstmennyiség az alkalmazott hőszigetelő anyagoknál óriási különbségeket mutat. Az EPS és a PUR habok jelentősen több füstöt termelnek, mint a kőzetgyapot.
Füstgáz toxicitása
A hőszigetelő anyagok füstgázának toxicitása is eltérő lehet. A szakemberek a mérgező gázokat két fő csoportra osztják:
- Kábító gázok: Szén-monoxid (CO), szén-dioxid (CO2), hidrogén-cianid (HCN). Ezek befolyásolják a vér oxigénszállítását.
- Irritáló gázok: Sósav (HCl), hidrogén-bromid (HBr), kén-dioxid (SO2), nitrogén-oxid (NO2). Ezek irritálják a nyálkahártyát.
Néhány jellemző anyag füstgáz toxicitási adatai:
| Hőszigetelő anyag típusa | Füst átláthatósága* | Füstgáz toxicitása** (mg/g) |
|---|---|---|
| CO | ||
| PIR | 165 | 52 |
| PUR | 585 | 182 |
| XPS (expandált polisztirolhab) | 230 | 170 |
| EPS (extrudált polisztirolhab) | 28 | 60 |
| Üveggyapot | 4 | 1 |
| Kőzetgyapot | 0 | 0 |
*Analysis following NF X 10702** Analysis following NF X 70100 (combustion at 600 °C) File LNE # 9110670
Látható, hogy az EPS és XPS habok viszonylag magas toxicitási értékekkel rendelkeznek, különösen a HCN (hidrogén-cianid) és a CO (szén-monoxid) tekintetében, összehasonlítva például a kőzetgyapottal.
A fűtőérték és a leégési sebesség
A másik fontos tényező a hőszigetelő anyagok fűtőértéke és leégési sebessége. Minél kisebb egy anyag fűtőértéke, annál kisebb szerepe lehet egy épülettűz kialakulásában.
| Anyag | Fűtőérték (kJ/kg) | Fa egyenérték | Leégési sebesség |
|---|---|---|---|
| Kő | 0 | 0 | |
| Kőzetgyapot | 1250 | 0,07 | |
| Papír | 17000 | 1 | 0,7 |
| Fa (fenyő) | 17000 | 1 | 1,5 |
| PUR | 26000 | 1,5 | |
| EPS (polisztirolhab) | 42000 | 2,5 | 1,5 |
| Benzin | 42000 | 2,5 | |
| Gázolaj | 42000 | 2,5 |
Az EPS és a PUR habok fűtőértéke jelentős, és leégési sebességük is magasabb, mint a papír vagy a fa. Ez azt jelenti, hogy nagyobb energiát adnak le égésük során, és gyorsabban terjesztik a tüzet.
Összefoglalva: Az EPS (polisztirolhab) jellemzői a tűzvédelmi szempontok alapján
A hatályos vizsgálatok és jogszabályok alapján az EPS (polisztirolhab) jellemzői a következők:
- Éghető: Az EPS éghető anyag.
- Tűzvédelmi osztálya: E
- Tűzveszélyességi osztálya: "D" Mérsékelten tűzveszélyes
- Égése során emberi egészségre káros füstöt fejleszt: Mérgező és irritáló gázok keletkeznek.
- Fűtőértéke: 42000 kJ/kg, ami 2,5 fa egyenértéknek felel meg.
- Leégési sebessége: 1,5
Fontos megjegyezni, hogy ezek az állítások mindaddig érvényesek, ameddig van gyújtóforrás (tűz, egyéb el nem oltott éghető anyag). Tűzhatás elmúltával az anyag önkioltóan viselkedik, de ez nem mentesíti a tűz terjedésében játszott szerepét.
Égési sérülések - Okos Doboz
Tanulságos tűzesetek és a valóság
A gyártók marketing kommunikációi gyakran igyekeznek elbagatellizálni a polisztirolhab tűzzel kapcsolatos kockázatait. A valóság azonban ennél sokkal árnyaltabb.
Egy 2009-es oroszországi tűzeset, amely egy szórakozóhelyen történt, tragikus következményekkel járt. A tűz egy pirotechnikai eszköz használata során keletkezett, és a léghangszigetelés céljából beépített polisztirolhab szigetelést gyújtotta meg. A kivitelezési hibák, a helytelen kialakítás és a szűk menekülési útvonalak miatt 156 ember vesztette életét a keletkezett füstben. Ez az eset is jól mutatja, hogy a polisztirolhab égésekor keletkező füst milyen halálos veszélyt jelenthet.
A döntés, hogy a gyártói marketing ígéreteinek hiszünk-e, vagy a szabványos vizsgálatokkal igazolt tényeknek, mindenki saját józan ítélőképességére van bízva. A biztonságos építkezéshez elengedhetetlen a korrekt és megalapozott információk birtokában meghozott döntés.
A polisztirolhab, mint építőanyag, számos előnnyel rendelkezik, különösen a hőszigetelés és az ár tekintetében. Azonban tűzvédelmi szempontból nem szabad figyelmen kívül hagyni a kockázatokat. A megfelelő tűzvédelmi előírások betartása, a helyes beépítés és a tűzmegelőzési intézkedések kiemelten fontosak minden építkezés során, különösen, ha éghető anyagokat használunk. A modern építőiparban számos alternatív hőszigetelő anyag is rendelkezésre áll, amelyek jobb tűzvédelmi tulajdonságokkal bírnak, és érdemes lehet ezeket is megfontolni a tervezés során.
tags: #gyulekony #a #polisztirol #hab #egesi #homerseklet