Kismaros csádo Zoltán csónaklehajto epitese
A település festői környezetben fekszik a Börzsöny lábánál, a Szentendrei-szigettel és a visegrádi Várheggyel álellenben. Festői környezetben fekszik a falu, a Dunakanyar közepén, a Börzsöny lábainál, a Szentendrei-szigettel és a Visegrádi vár-heggyel átellenben. A lakosság a Duna árterületén kívül sík vidékre települt.
A település történelmi gyökerei
A község neve az 1781-ben nyomtatott 'Vályi'-féle térképen szerepel először. A Kismaros elnevezést valószínűleg a szomszédos 'Maros'-tól kölcsönözhette, mely nevét ekkor változtathatta Nagymarosra. (A név latin eredetű "Mures"-t azaz vízparti települést, erősséget jelent) A letelepedettek földet és 6 évi adómentességet kaptak. Az első házak vályogból készültek, szalmatetővel, és szoba-kamrából álltak. A község 750 hektár területet kapott 24 hold földdel. Ez kb. 25-30 családnak adott megélhetést olyan színvonalon, hogy az itt élők érdemesnek látták maguk után hívni az otthonmaradt rokonokat is.
A második áramlás 1769. Ekkor már 200-250 főnyi a település lakóinak száma. Kialakult a szalag-telkes kétsoros főutca, majd a földművelő-szőlőtermelő foglalkozást jelző 'PINCESOR'. A homloktornyos, egyhajós templom a falu népének anyagi és fizikai összefogásával 1827-re épült fel. Ezzel kifejezésre juttatták letelepedésük véglegességét és önállóságukat is.
A népesség alakulása, illetve összetétele szempontjából fontos tény, hogy az ideérkezők sokáig zárt etnikumot alkottak, nem keveredtek senkivel. A XX. század elejéig megőrizték német anyanyelvüket és hagyományaikat. Jelentős volt a csemegeszőlő termesztése, amelyet bel- és külföldön egyaránt értékesítettek. Az 1859-ben megnyílt Vác-Párkánynánai vasút és az 1893-ban felépült iparvasút is hozzájárult a falu gazdasági és társadalmi fejlődéséhez.
Kismaros népessége és megújuló infrastruktúra
A falu szinte teljes mértékben önellátó volt a XX. században. Kialakult egy szűk iparos réteg, de a meghatározó tevékenység a szőlő- és gyümölcstermelés, illetve a saját szükségletet kielégítő állattartás volt. A század végére a gazdák már Bécs városába vitték a szépen csomagolt szőlőt, barackot. A békés fejlődést az I. világháború kirobbanása akadályozta meg. Egyre többen 'ingáznak' Budapestre dolgozni, megjelennek az ipari-munkások, és nő a vegyes házasságok aránya is. Az anyanyelv használata ennek megfelelően szűkülni kezdett.
A II. világháborút követően a falu ismét stabilizálódott, bár a földművelés háttérbe szorult és a nők egy része ingázóvá vált. 1945. január 2-án 80 főt hurcoltak ki a Szovjetunióba, közülük 31 soha nem tért vissza. 1960 körül megkezdődött a tömeges bevándorlás; a vasút- és közlekedési fejlesztések hatására a falu dinamizálódott. 1997-ben újabb mérföldkőhöz érkezett: a gázhálózat kiépítése és a csatornahálózat befejezése. Azóta a község területe és az infrastruktúra is modernizálódik.
A falu földrajza és természeti környezete
A falu Pest megye északi részén, a Dunakanyarban, a Börzsöny déli vulkanikus eredetű lejtőin, a Duna bal partján, a Morgó patak völgyében fekszik. A medence lajtamészkővel, kemény andezitkaviccsal, dácittal és vulkanikus törmelékkel fedett; magasabb helyeken kocsánytalan tölgy, bükk és gyertyán dominál, megtalálható a szil, a juhar és a kőris is. A gazdag aljnövényzetben galagonya, kökény, szeder, fagyal, som, fekete hunyor, kankalin stb. él.
A falu belterületei rendezettek, az utak túlnyomó többsége szilárd burkolatú. A lakóházak száma több mint 550. 1968-ban elkészült a vezetékes vízhálózat, majd 1997-ben a vezetékes gázhálózat; a csatornahálózat építése folyamatban van. A telefonellátottság közel 100%-os. A hulladékszállítást a váci Ottó Kft. végzi. A falu köz- és vasúton egyaránt megközelíthető.
Kismarosi kulturális örökség és helyi értékek
A faluban megőrzött hagyományok közé tartozik a német néprajzi örökség megőrzése: 2006-ban megalakult a német kisebbségi önkormányzat, és az óvodában is ápolják a német nemzetiségi hagyományokat. A Кismarosi Falumúzeum idők során a sváb tradíciók megőrzésének fontos központja volt; a 20. század végéig különösen értékes fotók és tárgyak őrizték a helytörténet fontos pillanatokat. A monostor a Suttai-dűlőben található, a Ciszterci Nővérek Boldogasszony Háza 1993 óta apátság.
A helyi iskolát 1990-ben bővítették 8 osztályosról. 1992-ben falumúzeum létesült a sváb hagyományok őrzése érdekében, és az új sportcsarnok is átadásra került. A település modernizációja magával hozta a lakásállomány megújulását: a hatvanas évek elejétől kezdve mind nagyobb figyelmet kaptak a felújítások, a lakóházak felújítása és a vályog-házak helyett korszerűbb építőanyagok kerülnek előtérbe.
Turizmus és szálláslehetőségek
A falu egyik vonzereje a közvetlen környezete: ősszel a vadászat és a természetjárás élménye gazdag programokat kínál. A környéken több magánszállás található, mint például az Őzike-Lak Vendégház a Börzsöny-ligetben, amely teljesen felszerelt nyaralóház. A KiadoApartman.hu portálon keresztül is elérhetőek kiadó apartmanok, a legkedvezőbb árak 11.000 Ft/fő/éjtől indulnak.
A helyi értékek és a természet közelsége vonzza a turistákat, miközben a falu megőrizte vidéki jellegét és közösségi élete továbbra is aktív marad. A tartható fejlődés érdekében a helyi önkormányzat és civil szervezetek folyamatosan dolgoznak a szolgáltatások bővítésén és a környezeti értékek védelmében.
Híres személyek és emlékek
A múzeum előtt található 100-120 évnél is idősebb diófa több generáció számára jelentős emlékhelyet jelent. A fa története összekötő kapocsként szolgál az egykori iskolai emlékekkel és a közösség történetével. A falu fontosabb eseményeit számos helyi személyiség emlékei is őrzik, mint Margit néni, aki hosszú ideig vezette a nyugdíjas klubot és a templom sekrestyéjében dolgozott.
Az 1720 körüli német telepítés után a falu lassú, fokozatos magyarosodási folyamaton ment keresztül, amely az 1950-es évekig is érezhető volt a nyelvi és kulturális változásokban. A település modernizációja tehát egyszerre volt gazdasági, társadalmi és kulturális átalakulás is.
tags: #kismaros #csado #zoltan #csonaklehajto #epitese