Kivitelezői szerződés felmondó nyilatkozat: jogi keretek és gyakorlati útmutató
A vállalkozási szerződés mind a vállalkozó mind a megrendelő számára biztosíték: a vállalkozó vállalja a szerződésben foglalt eredmény megvalósítását, a megrendelő pedig az átvételt, és a kikötött vállalkozói díj megfizetését.
A megrendelő és a vállalkozó a vállalkozási szerződésben megállapodnak az elérni kívánt eredményről (más szóval a műről), valamint rögzítik, hogy a megvalósításért a vállalkozó átalánydíjat kap, vagy tételes elszámolás történik.
Átalánydíj esetén a vállalkozó előre, egy adott fix összegben határozza meg a vállalkozói díjat.
Ez kissé kockázatos, hiszen ha nem pontosan számolt a vállalkozó, nagy összegtől is eleshet, a megbízó ugyanis csak a pótmunkát köteles kifizetni átalány fizetéses díjazásnál.
A pótmunka olyan utólag megrendelt - legtöbbször tervmódosítás miatt szükséges - munka, melynek elvégzése nem ró aránytalan terhet a vállalkozóra.
A tételes elszámolás azt jelenti, hogy a vállalkozó nem közöl fix árat a megbízóval, csupán egy irányárat közöl viszonyításképpen.
Ebben az esetben az elszámolás teljesítéskor, a mű átadásakor történik, így a vállalkozó jogosulttá válik az összes elvégzett munka ellenértékére.
A vállalkozási szerződés megkötésére nem vonatkozik semmilyen szabály, a Ptk. szerződéskötési szabadságot biztosít, így a szerződés nem csak írásban, hanem szóban, vagy ráutaló magatartással is létrejöhet.
Mindenesetre az írásos szerződéskötés ajánlott vállalkozási szerződés kötésekor is.
Ha a lehetetlenülés okáért egyik fél sem felelős, akkor a vállalkozó érdekkörében felmerült ok eredménye, hogy díjazásra sem tarthat igényt.
A megrendelő érdekkörében felmerült ok következménye, hogy a vállalkozót megilleti a díjazás bizonyos megszorításokkal: a megrendelő levonhatja a vállalkozó által a lehetetlenülés folytán megtakarított összeget, valamint a felszabadult időben máshol keresettet vagy azt az összeget, amit nehézség nélkül máshol kereshetett volna.
Ha a teljesítés lehetetlenüléséért kifejezetten az egyik fél felelős, akkor a másik fél szabadul a szerződésből eredő teljesítési kötelezettség alól, ezen kívül pedig a szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését is követelheti.
Fontos hangsúlyozni, hogy míg a vállalkozó a szerződéstől a teljesítés megkezdése után is elállhat, a megrendelő csak a teljesítés megkezdése előtt élhet az elállás jogával.
A vállalkozási szerződés felmondása történhet egyrészt a megrendelő által, aki a teljesítés megkezdését követően a teljesítésig a szerződést bármikor felmondhatja, azonban ilyenkor gondoskodnia kell a vállalkozó kártalanításáról.
Mivel határozatlan idejű jogviszonyról van szó, így a vállalkozási szerződés felmondása rendes felmondás, tehát bizonyos határidőre szól.
A feltételeket tekintve a megbízó és a vállalkozó megállapodása az irányadó, egyébként a jogszabályi rendelkezéseket kell figyelembe venni.
A határozott időtartamra kötött szerződés rendes felmondással csak a felek megállapodásakor szüntethető meg.
Záró jogi elvek a felmondás vonatkozásában
A MAGYAR ÉPÍTŐIPAR PRÉMIUM SZAKLAPJÁban közzétett összefoglaló a gyakorlati jogi kereteket összegzi: a szerződés felmondása és megszüntetése különböző időpontokra és különböző jogkövetkezményekkel érvényes.
A szerződés felmondása: a felek közös megegyezéssel a jövőre nézve szűnik meg, vagy a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal felbontható.
A szerződés megszüntetése megállapodással a jövőre nézve szűnik meg, a már teljesített szolgáltatások ellenszolgáltatása rendezésre kerül, és a felek egyezséget köthetnek a vitás elszámolási kérdésekről.
A szerződés felbontása a jövőre nézve szűnik meg, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak, a felek kamattal vagy használati díjjal kipótolhatják a kötelezettségeket.
A szerződés egyoldalú megszüntetése lehet elállás vagy felmondás; az elállás a visszaadás feltételei mellett érvényes, a felmondás pedig általában felmondási határidővel vagy szerződéses rendelkezésekkel történik.
- A vállalkozási szerződés jogi alapjai: a Ptk. 6:238-6:250. § vonatkozik rá, és a felek jogai, kötelezettségei benne rögzítettek.
- A vállalkozó kötelezettségei és a megrendelő ellenőrzési joga a Ptk.-ban meghatározottak.
- A végeredmény és a díjazás módja az átalány vagy tételes elszámolás szerint történik.
- Hibás teljesítés, szavatosság és jótállás szabályai szintén a Ptk.-ban találhatók.
- A felmondási jog és a megszüntetés módjai a jogszabályi előírások szerint alakulnak.
Gyakorlati útmutató a felmondási nyilatkozathoz
Ha a vállalkozó vagy megrendelő felmondást vagy felbontást kíván kezdeményezni, a jogi szabályok alapján pontosan meg kell fogalmazni a felmondás indokát, a határidőket és a fizetési elszámolás módját.
A felmondási nyilatkozat legyen írásos, és tartalmazza a szerződés azonosító adatait, a felmondás okát, a határidőket, valamint a kártalanítási vagy használati díj jellegű rendelkezéseket, a jogi következmények tisztázásával.
Értelmezés alapján a felek közötti korábbi jogviszony részleteit, a már teljesített teljesítések és a fennálló kötelezettségek rendezését előzetesen érdemes tisztázni.
Az alapszabály az, hogy a felmondás vagy elállás jogintézménye csak akkor alkalmazható, ha a jogszabály ezt lehetővé teszi, és a szerződés szerinti előírásokat is be kell tartani.
Javasolt tartalmi elemek egy felmondási nyilatkozathoz
- A szerződés azonosító adatai
- A felmondás indoklása
- A felmondási idő és a hatáskör
- A már teljesített szolgáltatások rendezése
- A kártalanítási vagy használati díj jellegű elszámolások
- Az aláírások és dátumok
Minden, amit a szerződés megszüntetéséről tudni kell
tags: #kivitelezoi #szerzodes #felmondo #nyilatkozat