Poroton tégla és furhatosaga: modern és tradicionális falazómegoldások a magyar építőiparban
A tégla az egyik legősibb és legmegbízhatóbb építőanyag, amelyet a mai napig széles körben alkalmaznak lakóházak, ipari épületek és válaszfalak építéséhez is. Mindegy, hogy családi házat építünk, belső tereket választunk el vagy éppen homlokzatot újítunk fel - a tégla minden igényre kínál megfelelő megoldást. A Porotherm téglák kiváló hő- és hangszigetelő tulajdonsággal rendelkeznek, légkamrás szerkezetük révén hatékonyan csökkentik az energiafelhasználást. A válaszfal tégla a belső terek kialakításához nyújt ideális megoldást. Kis súlya és jó megmunkálhatósága miatt gyors és hatékony vele a munka. Az okostéglák a modern építőipar intelligens megoldásai közé tartoznak. Olyan többrétegű rendszerként működnek, amelyek egyszerre biztosítanak hőszigetelést, hangszigetelést és stabilitást.
A szeletelt tégla nem teherhordó szerepet tölt be, inkább burkolati célokra használjuk. Ideális megoldás homlokzati falak, kerítések vagy akár beltéri falak díszítésére. A hagyományos kisméretű tégla többnyire bontott vagy új formában kapható. Ezeket főleg műemléki helyreállításokhoz, antik hatású burkolatokhoz vagy kisebb falazatokhoz használják. A kültéri felhasználásra szánt fagyálló téglák a szélsőséges időjárásnak is ellenállnak. Ezeket gyakran használják homlokzatburkolatként, kerítésekhez, lábazatokhoz, lépcsőkhöz vagy járófelületekhez.
A tégla kiválasztásakor kulcsfontosságú a méret meghatározása. A tégla árak széles skálán mozognak, hiszen függnek a típustól, a mérettől és a hőszigetelési képességektől is. Milyen téglát válasszak? Ha például egy energiatakarékos új házban gondolkozik, az okostégla lehet a legjobb megoldás. Ha csak egy válaszfalat húzna fel, akkor a Porotherm válaszfal tégla ideális. A tégla kiválasztása kulcsfontosságú lépés minden építkezésnél vagy felújításnál. Legyen szó falazásról, válaszfalról vagy kültéri burkolásról, kínálatunkban biztosan megtalálja a legjobb minőségű és hosszú távra szóló megoldást.
A különféle lakóingatlanokat sokféle anyagból és technológiával építették az idők során. Így az ingatlan vásárlásakor a falak anyaga, tulajdonságai sokszor döntő tényezők lehetnek. A továbbiakban a sokféle anyag közül a tégla típusait, tulajdonságait és hazai történetét tekintjük át, amellyel segíteni szeretnénk a különböző falanyagok között kiigazodni, a műszaki tulajdonságokban történő elmélyedés nélkül. A köznyelv tégla alatt egyértelműen az égetett agyagtéglákat érti. Az égetett tégla folyamatosan jelen volt a hazai ingatlanok építésénél. A XIX. század végén és a XX. század elején hatalmas mennyiségben használták az égetett agyagtéglát. Ebben az időszakban szinte kizárólag úgynevezett nagyméretű tömör téglát készítettek. Méretei közül a hossza a legfontosabb, ez 29 cm volt. Az égetett tégla mellett ebben az időszakban jelen volt egy alternatív tégla féle is, a mészhomok tégla. Ezt a téglát olcsóbban lehetett nagy tömegben előállítani, ráadásul a hagyományos téglánál erősebb, szilárdabb, emellett ugyanúgy nagyméretű formában létezett. Ebből az anyagból építették a híres budapesti Wekerletelepet.
Az I. Az újabb változások az 50-es évek elején jelentek meg, amikor megjelentek a különféle üreges téglák. Az üregeknek kezdetben anyag- és súlycsökkentő szerepük volt, az elnevezésük pedig a kialakításukra utalt. Megjelent a kevéslyukú, majd a soklyukú égetett tégla, melyek a következő évtizedek meghatározó szereplőivé váltak. A hosszméretük megegyezik a tömör téglával, de a többi méretük nagyobb, így kevesebb elemmel lehetett dolgozni, ami felgyorsította a munkát. Kialakult egy újabb, ma is ismert fogalom az ikersejt tégla. Az ikersejt valójában ezeknek a tégláknak a méretét jelöli, nem a típusát. Nem sokkal később, a 60-as években megjelent a szocializmus talán legismertebb téglája a B30-as égetett agyagtégla. A B30 nevében a 30 a tégla méretére utal, a hossza 30 cm. Ez a tégla is üreges, és minden előző téglánál nagyobb, így még gyorsabban lehetett vele dolgozni. B30-as téglából leggyakrabban egysoros, 30 cm vastag falakat építettek, így az anyagfelhasználás még kevesebb volt. A 70-es évek végéig ezek a téglák adták szinte minden téglafal anyagát. Mindegyik tégla közös jellemzője, hogy a hőszigetelő képességük gyenge, a nyomószilárdságuk pedig állandó vastagságú falakkal maximum 3-4 szintes épületekhez megfelelő. A 70-es évek végétől szemponttá vált a hőszigetelő képesség, és továbbra is cél volt a téglák súlyának csökkentése. Ekkor jelentek meg a különféle méretű, és egyre jobb hőszigetelő tulajdonságú speciális téglák. Ilyenek voltak Alfa, Rába, Poroton, Thermoton téglák. A 90-es évek elejétől aztán az építők számára is egyre inkább szemponttá vált a hőszigetelő képesség, így elkezdődött a hőszigetelő téglák korszaka. A gyártásban és a fejlesztésben élen járt a Porotherm, így a köztudatban a modern, hőszigetelő téglák szinonimája is a porotherm tégla lett. 2002-től az új épületeknél egyre szigorúbb hőszigetelési előírások léptek életbe, amivel a tégla gyártók is tartják a lépést, így a fejlesztések ma is folyamatosak.
A 60-as években a nehézipar fejlődésével párhuzamosan megjelentek a különféle szilikát, könnyű-, és gázbeton falazó anyagok is. Ezekhez a téglákhoz nehézipari hulladék anyagokat: salakot, pernyét, egyebet használtak fel. Bár ezek az építőblokkok sokban hasonlítanak egymáshoz, a köznyelvben nem alakult ki egy gyűjtőnév, a fenti megnevezések mindegyike használatban maradt. A blokk gyárak a nehézipari központokban, pl. Ezeknek az építőanyagoknak a közös tulajdonságuk az égetett tégláknál jobb hőszigetelő képesség, és kisebb nyomószilárdság. Ezért ezekből 2 szintnél magasabb házat nem nagyon építettek. Sajnos a blokkok gyártása előtt nem végezték el mindenütt megfelelően az élettartam vizsgálatokat, így jó néhány fajta nem állta ki az idők próbáját. Szilárdsági, állékonysági problémák jelentek meg, amelyek miatt épületeket is le kellett bontani. A blokkokkal kapcsolatban folyamatosan jelen volt a radioaktív sugárzás kérdése, ugyanis az alapanyagul szolgáló energetikai, kohászati anyagok tartalmaztak sugárzó anyagokat. A 90-es évek elejére a szilikát, gázbeton gyártás teljesen átalakult, a gyárak nagyrészt bezártak, és 1992-től átvette a terepet a minden tekintetben biztonságos és ellenőrzött minőségű Ytong. Az Ytong hőszigetelő képessége kiemelkedő, könnyen megmunkálható, nagyméretű falazóblokk. Mára a nem ipari technológiájú építkezések (családi házak, ikerházak, kisebb társasházak) alap építőeleme a hőszigetelő égetett agyagtégla és az Ytong maradt. Az agyagtégla falak nagyobb vastagsággal érik el a szükséges hőszigetelő képességet, cserébe magasabb épületet lehet belőle építeni. Mind az égetett tégla mind az Ytong jól terhelhető, elbírja a szekrényeket, polcokat.
A Wienerberger Porotherm 38 N+F tégla 38 cm vastag fal építésére ajánlott klasszikus falazóelem. Nagy teherbíró képességgel rendelkezik, masszív szerkezet építésére alkalmas. Hőtároló tömegként figyelembe vehető, továbbá jó akusztikai teljesítménye van. Jól vakolható és szerelvényezhető. A MODEL: Mondd el a véleményed erről a termékről!
Mi az a hőátbocsátási tényező és miért fontos? Ha nagyon tudományosak szeretnénk lenni, akkor a hőátbocsátási tényező azt határozza meg, hogy egységnyi felületen egységnyi idő alatt mennyi energia távozik egy zárt térből. Miért ilyen jó falazóanyag az Ytong? Ha új házat építünk, vagy a meglévő bővítjük, a legfontosabb döntés a falazóanyag kiválasztása. Tudja miért olyan fontosak a tégla méretek az építkezéskor? A hőszigetelésen túl azonban a falak energiahatékonyságának egy másik fontos mérőszáma a hőtartó képesség. Ez a képesség pedig egyenes arányban van a fal tömegével. Ebből pedig az következik, hogy minél masszívabb, vastagabb egy téglából épült fal, annál jobb a hőmegtartó képessége. Ennek nemcsak télen veszi hasznát, amikor a belső meleget tartja benn a négy fal között, hanem nyáron is. A falak hőtartó képessége egyenes arányban van a fal tömegével, ami pedig alapvetően a fal vastagságától függ. Épületszerkezetileg mindhárom téglából megfelelő erősségű tartófalat építhet, de a különböző méretek hőtartó és hangszigetelő képessége nem egyforma. A hőtartó képesség egyenes arányban van a tégla tömegével. A belső téglafal ezen tulajdonsága egy lakáson belül talán nem annyira fontos érték. Ha azonban ikerházról beszélünk, és a két lakás közötti falról van szó, akkor már a téli fűtésnél komoly jelentősége lehet annak, hogy mennyire képes megtartani a lakásban a felfűtött levegőt. Válaszfalaknál - teherhordó válaszfalaknál is - meghatározó jelentősége van a fal hangszigetelésének is. Ha ugyanolyan üregszerkezetű téglából épül, akkor a vastagabb falnak mindig jobb a hangszigetelése. Ezért nemcsak masszívabb, hanem jobb hangszigeteléssel bíró falat is építhet a 30 centiméteres téglából. A 12 centiméter vastag nútféderes tégla és a 10 centiméter vastag is belső válaszfalak építésére alkalmas. Új lakás építésekor kedvelt építőanyag ez a két tégla nem teherhordó válaszfalak építéséhez. Átalakításkor azonban ma már alig-alig építenek tégla válaszfalat. A könnyűszerkezetes építkezés gyorsaságával és egyéb praktikus előnyeivel a drága és felfordulást okozó hagyományos téglafal nem versenyezhet. Ezen tégla méretek közül tud választani családi háza felépítésekor? Hogyan válassza ki családi háza falazóanyagát? Tégla vagy pórusbeton legyen? Melyik méret?
Míg néhány évtizeddel ezelőtt egy percig sem volt kérdéses, hogy milyen építőanyagot válasszunk otthonunk felépítéséhez, addig ez manapság kifejezetten komoly fejtörést okozhat, hiszen többféle típus közül választhatjuk ki azt, amelyik szerintünk a leginkább megfelelő lehet számunkra. A két építőanyag kapcsán nagyon fontos különbségeket tapasztalhatunk. Az alapanyag tehát a legnagyobb különbség a kettő között, azonban ezen felül számos olyan tulajdonságot felsorolhatunk még a kérdéses építőelemek mellett, melyek előnyként és hátrányként könyvelhetők el. A mi feladatunk tehát alighanem az, hogy megismerjük a két típus előnyeit és hátrányait, majd ezeket feldolgozva, összegzést készítve eldönteni, hogy számunkra melyik megoldás lesz a jobb. Természetesen nemcsak előnyei, hanem hátrányai is vannak a Porotherm téglának, hiszen nem találták még fel a tökéletes, minden tekintetben makulátlan építőanyagot, így azt érdemes hangsúlyozni, hogy ezek a hátrányok elenyészőnek tekinthetők. Ezen felül a kerámia alapanyag miatt a Porotherm tégla a magas tehertartó képesség ellenére is nagyon törékeny, miközben alakíthatósága kifejezetten nehézkes, szinte lehetetlen pontosan levágni, illetve letörni a blokkok részeit, ha csak a kőművesek nem használnak speciális vágóeszközöket ebből a célból. Gyakran hangoztatott hátrány az Ytong tégla kapcsán, hogy nagyon alacsony a hőtároló képessége, így hiába a szigetelés, ha gyorsan kihűl, ami főleg az átmeneti évszakokban sok kellemetlenséget okozhat. Ezen felül a hangszigetelés terén már közel sem olyan jók a tulajdonságai. Az Ytong továbbá drágább is, mint a Porotherm tégla, és a vastagabb falszerkezetek miatt gyakran értékes négyzetmétereket kell feláldoznunk vele ugyanolyan alapterület esetén. Felkeltettük érdeklődését?
A Magyar Honfoglalás (862-895): Így született Magyarország
tags: #poroton #tegla #furhatosaga