Termofor gyűjtőkémények felújítása és korszerűsítése a társasházakban
A múlt század közepétől 1985-ig épült téglaépítésű társasházakban gyakran találhatunk úgynevezett kettős falú (termofor) és egyesített falú gyűjtőkéményeket. Ezek tulajdonképpen egy betonelemekből gyorsan építhető kéményrendszert jelentenek, amelyek társasházakban az egymás felett lévő lakásokban találhatók, és a legtöbb esetben gázüzemű átfolyós rendszerű vízmelegítők kilépő füstjét egy kéménybe gyűjtik és vezetik el. Magyarán azt mondhatjuk, hogy az egymás felett lévő lakásoknak egy közös kéményük van.
A betonkockák külső mérete 40x40 cm, magasságuk 20-25 cm között változik. A kéményelemek közepén 175-200-225-250 mm átmérőjű kör alakú lyuk van, ez képezi a kéménykürtőt, ha a betonelemeket egymás fölé helyezzük. Mivel felfelé haladva egyre több lakás csatlakozik a kéményre, így a kémény belső átmérője is egyre nagyobb kellett legyen; ilyen módon egy tölcsér alakú kialakítást valósítottak meg. Szabálytalanok a megvésett idomok.
Sajnos az is elmondható, hogy egyes kémények már a több évtizeddel ezelőtti szabványoknak sem feleltek meg, mégis használatban vannak a mai napig: ilyenek a két eltérő bérleményből ugyanabba a kéménybe szembekötések elhelyezésével épült kémények. Ezekből hibákból eredően az ilyen gyűjtőkémények többsége túlterhelt és megbízhatatlan működésű. A túlterheltség magától értetődő, ugyanis tudvalévő, hogy egy kéménybe tíz lakásból tíz készüléket bekötni nem ajánlott.
A legfőbb probléma, hogy az ilyen gyűjtőkémények alapvetően labilisak és megbízhatatlanok, ami konstrukciós hibából ered. Tulajdonképpen építeni sem lehetett volna ilyen kéményeket. A labilitás abból adódik, hogy az emeletenkénti bekötések miatt a kémény működése nem tud elérni egy megfelelő üzemállapotot, hiszen hamis levegőt használ azokon a becsatlakozásokon keresztül, ahol a rákötött készülék éppen nem üzemel.
Természetesen mindig lesznek olyan időpontok, amikor valaki használja a kéményt, valaki pedig nem. Aligha fordul elő, hogy mindenki egyazon időpontban kezd neki a meleg víz előállításának és egyazon időpontban fejezi be. A probléma abban valósul meg, hogy az üzembe helyezett gázkészülék füstje a kémény felmelegítésére törekszik, de az üzemen kívüli lakások felől érkező hideg levegő hűtőhatása ebben megakadályozza, így a füst torlódása következik be.
Szerencsére a gázkészülékek rövid ideig üzemelnek, így az égéstermék megrekedése egy fejfájásnál nagyobb tünetet nem okoz, mert a mérgezési szintet nem éri el. Azonban ez aligha nevezhető elfogadhatónak. Pályázati támogatás csak abban az esetben vehető igénybe, ha a gyűjtőkémény jelleg teljesen megszűnik.
Egyszerűbben fogalmazva ez azt jelenti, hogy a társasházban az összes lakásnak egyedi kéményt kell elkészítenie a gyűjtőkémény helyett. Ennek két módja adott. Amennyiben rendelkezésre áll a gyűjtőkémény mellett egy szellőzőakna is, amelyben elfér az összes a gyűjtőkéményre kötött lakás kéménye, abban az esetben ezt a megoldást érdemes választani. Ilyenkor megmaradt a gyűjtőkéményt esetleg szellőzőként lehet hasznosítani.
Amennyiben a szellőzőakna nem áll rendelkezésre vagy nem elegendő nagyságú, akkor a gyűjtőkémény betonelemeit el kell távolítani és az így nyert kürtőbe lehet a lakások kéményeit elhelyezni. Az ilyen jellegű munkálatok nagyobb felfordulást okozhatnak, hiszen sok esetben a munka során a gyűjtőkémény elemek kibontását lakásból kell elvégezni, illetve át kell vágni a falat a lakás teljes magasságában. A munka utolsó fázisában megtörténik a visszafalazás.
1985 óta nem épülhetnek gyűjtőkémények. Ellenben ma is rengeteg társasházban találhatunk ilyen megoldásokat, ezért ezek cseréje sürgető feladat. A magyar állam pályázattal segíti ezeknek a kéményeknek a felújítását, illetve cseréjét. A pályázat lényegében 40% állami és 30% önkormányzati támogatást jelent. Érdemes követni és figyelni a pályázati kiírásokat. Keresse fel cégünket és kérjen árajánlatot!
A kéménybélelés az egyik leggyakoribb feladat a kéménytechnika szakterületén belül. A biztonság mellett a fő szempontunk, hogy minél kevesebb falbontással, tisztán, gyorsan végezzük el a munkát. Még napjainkban is viszonylag sok a régebbi építésű, ma már veszélyes állapotba került kémény, amely karbantartást, korszerűsítést igényel. A kéménybélelés és az esetleges javítások szükségességére általában a kéményseprők hívják fel a figyelmet.
Gyakran amiatt is kéménybélelés szükséges, ha kazáncserére, komplett fűtéskorszerűsítés vagy új kazán beüzemelés történik, és emiatt megváltozik az égéstermékek összetétele, hőfoka, stb. Egy téglakéményben az égéstermék nagyon könnyen kicsapódik, ez a folyamat a kondenzáció. Ha a kémény belseje nem saválló, a nedvesség idővel megjelenhet a fal külső felületén is (ráadásul a sav a habarcs mellett a kormot, kátrány is feloldja, ezekkel együtt fog átütni a falon).
Online is tájékozódhat a kéménybélelés árakról. Ezek többnyire informatív jellegűek, de jó közelítése a helyszíni vizsgálat utáni áraknak! Előre egyeztetett időpontban a szakemberek megvizsgálják a helyszínt, szükség esetén kamerás kéményvizsgálatot végeznek. Az ajánlat elfogadása után előre egyeztetett időpontban helyszínre szállítják a kéménybélelés anyagát, és megkezdik a munkálatokat. A bekötő és tisztító idomoknál megbontják a kéményt annyira, hogy beférjen az idom. Majd belehúzzák a kéménybélés csövet.
Furanflex cső esetén rácsatlakoztatják a gépet, amivel forró gőz segítségével, magas nyomáson „felfújják” a csövet, ami teljesen kitölti a kémény keresztmetszetét. Felszerelik a megfelelő idomokat, és a füstcsövet, majd visszajavítják a kéményt és elhelyezik a tisztítóajtókat. Ha kéménymarás is szükséges, akkor lehet, hogy két napot vesz igénybe a kivitelezés.
Első nap kimarják a kéményt belülről a megfelelő átmérőre, hogy a cső beleférjen. Ez kívülről nem jár jelentős véséssel, bontással, csak abban az esetben, ha a kéményben elhúzás van, vagy a födémnél a betonvas belelóg a marószerszám útjába. Második nap belehúzzák a megfelelő béléscsövet, ami lehet alumínium, kóracél, vagy furanflex anyag. Következő lépésben elkészítik a szükséges dokumentumokat, kihívják az aktuális kéményseprő hatóságot, hogy vizsgálják meg, és adják meg a szakvéleményt a kéménybélelésre.
A szakhatósági engedély elkészülte után átadják azt a tulajdonosnak. Gyakori probléma hosszabb kémények esetén, hogy a kürtő belső keresztmetszete leszűkül, elhúzás van benne, téglák, vakolat lóg be. Korábban ilyen esetben gyakran végig kellett vésni a kéményt azon a szakaszon, ahol elhúzás vagy jelentős szűkület volt, de szerencsére ma már ez nem szükséges! Az ilyenkor használt anyagok - FuranFlex és FlexForte - műgyanta alapúak, a beépítés előtt lágyak, így könnyen behúzhatóak a kéménykürtőbe. Ennek oka, hogy a zárt égésterű készülékekben egy ventilátor segítségével áramlik ki a füstgáz, ami túlnyomást okoz a csőben. Ezt merev rendszereknél többnyire gumigyűgyűs csatlakozással, flexibilis rendszereknél általában tömítőpaszta és speciális összekötő idomok segítségével érik el. A leggyakrabban használt rendszerek a 60/100 és a 80/125 mm.
Ha a kéményünk már eredetileg ki volt bélelve, és a benne lévő béléscső alkalmas arra, hogy légbeszívó csőként üzemeljen, akkor a tégla kéményben lévő szakaszba elég kizárólag a füstgáz kivezető csövét belehúzni. A koncentrikus rendszereket azért is szeretjük alkalmazni, mert az égéshez szükséges levegőt a kiáramló füstgáz előmelegíti, így a kazán még gazdaságosabban üzemel.
Az osztott rendszer gyakorlatilag azt jelenti, hogy két cső jön ki a kazánból. Az egyiken beszívja a kazán a levegőt, a másikon pedig távozik a füstgáz. A kéményseprő vállalat a kéményt egy speciális géppel ellenőrzi le. Lezárják a kéményt alul, felül, majd a géppel túlnyomást idéznek elő, és mérik, hogy adott idő alatt a kémény mennyire szivárog. Ha a mért érték a megengedett alatt van, akkor a kémény meg fog felelni ebből a szempontból. Ha a határérték felett van, akkor elrendelheti a kéménybélelés javítását. Ez könnyedén megeshet, ha nem szakszerűen rakják össze a kéményt, mivel nagyon minimális hiba képes szivárgást okozni.
Kéménybélelés gravitációs gázkészülék esetén Ebben az esetben az anyag lehet: alumínium, korrózióálló acél, FuranFlex. Mivel itt tartósan nem várható nagyon magas füstgázhőmérséklet, alkalmazható az alumínium is, mint béléscső (ennek ára a legkedvezőbb). Technikailag azonban a FuranFlex az, ami legjobban megfelel a kémények és a kazánok üzemeléséhez, mivel ez az anyag erős, mint az acél, továbbá korrózióálló, és a hővezetése több, mint 700-szor kisebb az alumíniuménál, ami kémények esetében igen nagy előny. Érdemes tehát ezt a technológiát választani.
Kéménybélelés kondenzációs készülékek esetén Az anyag lehet: PPs (műanyag), korrózióálló acél, FuranFlex-Eco. Mivel itt a füstgáz hőmérséklet kifejezetten alacsony - olyan 60-70 °C között van - így műanyag cső is alkalmazható, amely általában a legolcsóbb megoldás, ha osztott rendszerről van szó. Mivel azonban a műanyag flexibilis csöveknek igen nagy az ellenállása, így hosszabb rendszerek esetén nem alkalmazhatóak, ilyenkor szükséges a korrózióálló acél, vagy FuranFlex-Eco cső.
Kéménybélelés "hagyományos" turbós készülék esetén Az anyag lehet: alumínium, korrózióálló acél, FuranFlex-Turbo. A turbós készülékek füstgáza - a gravitációs gázkészülékekéhez hasonlóan - nem túl magas, többnyire 100-200 °C között van. Ezt a hőmérséklet tartományt és a kondenzációt az alumínium is kiválóan elbírja, a kivitelezésben azonban nem mindig ez a legolcsóbb és leggazdaságosabb megoldás, mivel a turbós kéményrendszerek idomai elég drágák. A megfelelő anyag kiválasztásához a helyszín ismerete és megfelelő szakmai tapasztalat szükséges!
Kéménybélelés kizárólag fatüzelés esetén Az anyag lehet: kóracél, FuranFlex RWV. Az újfajta FuranFlex RWV cső max. 450 °C-os füstgáz hőmérsékletig alkalmazható. Használatát elsősorban olyan helyeken javasoljuk, ahol a kóracél béléscső nem építhető be. A kóracél tisztítása nem igényel olyan nagy körültekintést, igen népszerű; ezt az anyagot több évtizede használják a kéménytechnikában fatüzelésre. Bővebben a FuranFlex RWV csőről >>
Kéménybélelés vegyestüzelés esetén Az anyag lehet: kóracél. A vegyestüzelésű készülékek kéménybélelése meg kell feleljen az esetleges magas hőmérsékletnek, illetve a nagy füstgáz tömegáramnak. Mivel itt az igénybevétel igen nagy, így a kéménybélelés esetén kizárólag a korrózióálló acél jöhet szóba.
Miért elengedhetetlen a karbantartás? Korábban csak fával fűtöttünk, de a technikai vívmányok új lehetőségeket is feltártak otthonunk melegen tartására. A régi építésű kéményeket azonban rendszeresen karban kell tartani, hiszen az új fűtőanyagok égéstermékei más hatással vannak a kémény alap és kötőanyagaira, mint a fáé. A fűtési szezon hivatalosan már hetekkel ezelőtt megkezdődött, de komolyan még csak az elmúlt napokban kellett a lakások melegről gondoskodni.
Ez nem mindenhol lesz problémamentes, elegendő a gyűjtő-, másként termoforkéményekre utalni. A megyei igazgatóság sajtószóvivője, Cseresznyés Dániel érdeklődésünkre arról is szólt, hogy amióta a katasztrófavédelemhez került a kémények ellenőrzése, megyénkben a termoforos füstelvezető hibája miatt egy alkalommal sem kellett lezárni gázkészüléket.
A szóvivő kiemelte, az egycsatornás kettős falú gyűjtőkéményeket használó társasházak lakói sajnálatos módon állandó veszélyben vannak a kémények jelenlegi, elhasználódott állapota és labilis működése miatt. Ezen kémények építése a ’60-as ’70-es évekre vezethető vissza. Helytakarékosság miatt alkalmazták ezt a konstrukciót, ami a kezdetektől problémás volt.
Ez a fajta kémény egyetlen közös csőbe gyűjti az összes lakás égéstermékeit, és vezeti ki a lakóház tetején a szabadba. A kémény fő alkotóelemei előre, típusra gyártott könnyűbeton elemek. Ezek állapota az évek során leromlott, belső falaik jellemzően töredezettek, repedezettek, nem biztosítják a szükséges füst- és gáztömörséget. Ezt tovább fokozza a rákötött 15-25 éves, olykor elavult gázkészülékek rossz állapota, karbantartásuk hiánya, a füstcsövezéseik problémái, a szellőzők eltakarása, esetleg ventilátor felszerelése.
A megoldás: megszüntetni a gyűjtőkéményeket vagy a lakásoknak egyedi füstelvezetőket kialakítani. Mindegyik módszer jelentős kiadással és többségében rombolással is jár.
Az egyik megoldás a termofor betonelemek kiemelése, majd minden lakásból indulva egyedi, rozsdamentes, saválló cső kémények kiépítése. A másik lehetőség a kémény bélelése rozsdamentes, saválló csővel. Ezzel lakásonként kialakítható az egyedi központi fűtés. Ez nem jár minden lakásban rombolással, csak a kiindulóponton, a földszinten kell tisztító nyílást kialakítani, viszont lényegesen drágább az előző megoldásnál.
Lehetőség még az egész ház egyetlen fűtőberendezésre kötése, ilyenkor egy központi kazán biztosítja a meleg vizet. Ehhez persze ki kell építeni a csőhálózatot, radiátorokat. Ennek költsége jelentős, építészeti okok miatt kevés társasháznál valósítható meg.
Végül szóba jöhet az elektromos vízmelegenítők és fűtőtestek beépítése, mert ekkor a kémény teljesen lezárható. Ez ott járható, ahol a villamos hálózat képes kiszolgálni a megnövekedett teljesítményt. A 40-50 éves társasházaknál ez jellemzően a villamos vezetékek cseréje nélkül nem képzelhető el.
A gyűjtőkéményeket 1960-1980 közötti időszakban építették, elsősorban házgyári elemekből készült panelházakba, az ország egész területén. Ez egy olyan, egymás fölötti lakásokon átvezető kémény, amelybe - az egyedi kéményektől eltérően - lakásonként egy vagy több gázüzemű, átfolyós fali fűtőkészüléket, fürdőszobai melegvíz-előállító készüléket lehet csatlakoztatni.
Ezeket a betonelemeket 40 x 40 x 40 cm méretben helyezik el és habarccsal kötözik össze, a belső falon pedig kör keresztmetszetű nyílás található. A felújítás során gyakran belóg a habarcs a kéménycsőbe, vagy éppen hiányzik a habarcs az elemek között. Gázfűtés esetén a meleg füstgázokból a hidegebb kémény falára savas-vizes kondenzátum csapódik ki, amely tönkreteszi a habarcsot és a maltert, és réseket képez a falon.
A felújítást megelőzően első lépésben felmérjük a kürtő műszaki állapotát. A megfelelő belső keresztmetszetet a társasház gyűjtőkéményének teljes hosszában biztosítani kell, ezért először is megtisztítjuk a kürtőt, és megszüntetjük az esetleges szűkületeket.
Az előkészítő munkák befejezését és az új bekötőelemek kéménybe helyezése után következik a gyűjtőkémény bélelése. Ez a speciálisan az adott gyűjtőkémény méretére gyártott, lágy Multikamin Furanflex® bélésanyaggal történik. Ennek az eljárásnak a lényege, hogy a bélés képlékeny formában kerül a kéménybe, majd a kürtő két végét lezárva, először levegővel, majd egy speciális, nagyteljesítményű berendezéssel gőzzel is felfújjuk. A korábban képlékeny kéménybélés tehát megszilárdul a vízgőz hatására.
A kéménykürtő javítását követően a biztonságtechnikai szempontból fontos gázkészülékenkénti huzatmérést is elvégezzük és ellenőrizzük. Aludjon nyugodtan, és tudja szeretteit biztonságban! PRÍMA KÉMÉNY - MINDEN, AMI KÉMÉNY!
Az ERP irányelv 2018-as életbelépése óta a gyűjtőkéményekre csatlakozó régi nyitott égésterű gázkészülékek már nem cserélhetők le azonos típusra; kizárólag ERP-szabványoknak megfelelő zárt égésterű, turbós és kondenzációs (C típusú) gázkészülékek kerülhetnek beépítésre. A zárt égésterű gázkészülékek működése túlnyomásos, ventilátorral működik, és a levegőt a szabad környezetből nyeri.
A KREA K2+ rendszer hosszú távon megbízható, jövőálló megoldást kínál a társasházi gyűjtőkémények átalakítására. Amennyiben csak melegvízre használnák: a turbós (zárt égésterű) gáz vízmelegítők a levegőt nem a helyiségből, hanem külső térből szívják be koncentrikus csőrendszeren keresztül, így biztonságosabbak. Teljesítményük általában 11-15 liter/perc melegvíz hozzám, 20-24 kW teljesítmény.
A fűtéskorszerűsítés jelentős kiadással jár. Ha felújítjuk a fűtési rendszert, akkor a legfontosabb szempont a fűtés gazdaságossága és a biztonságos füstelvezetés. A korszerű kéménynek nem feltétlenül kell modernnek lennie, de meg kell felelnie a biztonságos füstelvezetés és a tüzelés hatékony támogatása követelményeinek.
A fatüzelésnél a külső falaknak és a kéménynek is kiemelten ellenállónak kell lennie: a tüzelés 500-700 Celsius fokig terjedhet, ezért hosszabb és magasabb kémény szükséges. A hagyományos elemes kémények alkalmazhatók cserepek és kandallók esetén is, a bélésanyagok között pedig régen az acél és az alumínium volt a meghatározó.
A FuranFlex technológia hőre keményedő műanyag, amely erős, korrózióálló és a füstgázoknak hosszú távon ellenáll. A FuranFlex HWVR cap és FuranFlex Eco megoldások a kondenzációs és vegyes tüzelésű rendszerekhez is alkalmazhatók. A kétcsöves (két kéménycső) megoldásnál az égési levegő és a füstgáz eltérő útja is javítja a huzat stabilitását és lehetővé teszi kisebb ventilátorral való üzemelést.
tags: #termofor #kemeny #belelese