A levegőszennyezés komplex valósága: Ipari kibocsátások, lakossági terhelés és a jövő kihívásai Magyarországon
Magyarországon a levegőszennyezés továbbra is komoly környezeti és egészségügyi kihívást jelent, amelynek forrásai sokrétűek, az ipari termeléstől a lakossági fűtésen át a közlekedésig. Az elmúlt évtizedekben ugyan jelentős csökkenés tapasztalható volt az ipari kibocsátások terén, főként a nagy létesítmények bezárása következtében, az ország levegőminősége európai összehasonlításban még mindig a szennyezettebbek közé tartozik. Különösen négy régióban, Budapesten, Miskolc és környékén, a Sajó-völgyében, valamint Pécsett és környékén a legsúlyosabb a helyzet.
Az ipari kibocsátások nyomása: Hőerőművek, fémgyártás és cementipar
Az ipari termelés jelentős mértékben járul hozzá a légszennyezéshez. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint a légszennyezés okozta költségek 80 százalékáért három iparág felelős: az energiaipar, az ipari állattenyésztés, valamint a fémgyártás- és feldolgozás. Ezek együttesen közel 3 milliárd euróba kerültek 2021-ben Magyarországnak, ami megközelítőleg 1000 milliárd forint. A számítás figyelembe veszi a légszennyezés okozta korai halálozást, a betegségeket és az ökoszisztémának okozott károkat is. A tíz legnagyobb hazai egészségügyi és környezeti költséggel járó ipari létesítmény közül öt az energiaszektorhoz tartozik. 2007 és 2022 között a tíz legnagyobb szennyezőanyag-kibocsátó magyar ipari létesítmény fele hőerőmű volt, és ezek adták az összes kibocsátás 65 százalékát.
A legfrissebb adatok szerint a visontai MVM Mátra erőmű továbbra is a legnagyobb kibocsátó, amelynek bezárása évek óta napirenden van. Baranyában a Pannon Hőerőmű okozza a legnagyobb szén-dioxid-terhelést. A CORRECTIVE.Europe németországi oknyomozó újságíró szervezet európai hálózatával együttműködve jutottunk hozzá a Magyarország kibocsátásáról szóló, strukturált és hivatalos adatokhoz. Ezek felhasználásával néztük meg a pécsi, baranyai helyzetet.
A pécsi Pannon Hőerőmű Kft., a beremendi Duna-Dráva Cement Kft. és a királyegyházai Holcim Magyarország Kft. mint Baranya megye három legnagyobb kibocsátója esetében eltérő tendenciák figyelhetők meg. A Pannon Hőerőmű Zrt. szén-dioxid kibocsátása a 2007-es adathoz képest 2022-re majdnem a felére csökkent. Ugyanakkor a vele egy cégcsoportban lévő Pannon-Hő Kft. is a lista elején, a negyedik helyen áll. A Duna-Dráva Cement Kft.-nél hasonló tendencia figyelhető meg, mint a Pannon Hőerőműnél: az első, 2007-ben mért 692 millió kilogrammos adathoz képest harmadával csökkent 2022-re az éves kibocsátása. Ezzel szemben a Baranya megyei lista harmadik helyén álló Holcim Magyarország Kft. esetében a legkorábbi, 2012-es adathoz képest közel negyven százalékkal nőtt 2022-re az éves szén-dioxid-kibocsátása.
A Holcim Magyarország Kft. válaszolt megkeresésünkre, és közölte, hogy szén-dioxid kibocsátásuk a kezdetek óta a megengedett határérték alatt van. Stratégiai célként tűzték ki, hogy 2040-re teljesen karbonsemlegessé váljanak. Az elmúlt években több mint 4,5 milliárd forint értékben valósítottak meg környezetvédelmi beruházásokat, amelyek miatt ma már 90%-ban ki tudják váltani a fosszilis tüzelőanyagokat alternatív tüzelőanyagokkal. A folyamatosan mért kibocsátási értékeik napi átlagát a honlapjukon lehet követni. A táblázatban felsorolt szennyező anyagok éves átlagban nem haladják meg az egészségügyi határértéket. A Holcim szerint a szén-dioxid kibocsátás növekedését az magyarázza, hogy a királyegyházi cementgyáruk 2011-ben nyílt meg, így az első években nem volt olyan nagymértékű a kapacitás kihasználása, mint az utóbbi években. A nagyobb kibocsátás ellenére azonban a cég az első évektől napjainkig 45 százalékkal csökkentette az egy tonna cementkötésű termékre vetített nettó szén-dioxid kibocsátását, amely a kezdetek óta a megengedett határérték alatt van.
Cikkünk megjelenése után a Duna-Dráva Cement Kft. is válaszolt. A cég szerint egyik fontos törekvésük a fenntarthatóság, amit bizonyít, hogy beremendi gyárukat 15 milliárd forintból modernizálták 2007 és 2009 között, emellett váci cementgyárukban megközelítőleg 9 milliárd forintos környezetvédelmi beruházást hajtottak végre 2016-tól 2020-ig. Utóbbi korszerűsítést többek között az alacsonyabb porkibocsátási értékek elérése érdekében végezték. Mivel ma már a cementipar tüzelőanyagát alternatív anyagok képezik, így a Duna-Dráva is képes az akár 100 százalékban alternatív tüzelőanyag égetésre, aminek kiemelt szerepe van a körforgásos gazdaságban. Cementgyáraik kibocsátási értékeit folyamatosan mérik, amit honlapjukon lehet követni.
A levegőszennyezés mérésére és vizsgálatára specializálódott AIRMON Levegőszennyezés Monitoring Kft. kiemelkedő tapasztalattal rendelkezik ezen a területen. A legnagyobb terület a pontforrások kibocsátásának mérése, majd a munkahelyi légterek vizsgálata. Ezen a két területen szinte az összes gyakorlatilag jelentős veszélyes anyag mérésére vagy mintavételére érvényes akkreditációval rendelkeznek. Évente 60-80 cégnek végeznek levegőszennyezés vizsgálatokat, a kibocsátott jegyzőkönyvek száma 200 körül ingadozik. Ezzel a konstrukcióval a magas szintű műegyetemi szaktudást eredményesen sikerült ötvözni a kft. forma rugalmasságával és hatékonyságával. 2014-ben a levegőszennyezés vizsgálólaboratórium kiköltözött az Airmon Kft. telephelyére, majd 2016-ban az új akkreditáció az AIRMON Levegőszennyezés Monitoring Kft. Vizsgáló laboratóriumukban meghatározó a mérnöki, technológia orientált szemlélet.
A hulladékégetés és a lakossági fűtés mint fő problémák
Mindezek ellenére nem az ipar, az energiaipar és a mezőgazdaság a fő szennyező Magyarországon, hanem a lakossági fűtés, valamint - az Európai Környezetvédelmi Ügynökség kimutatásai szerint - jelentősen hozzájárul a környezeti terheléshez a közlekedés is.
„Az otthonok több mint 40 százaléka szilárd tüzelőanyagot használ, amely nem mindig jó minőségű. A kályhák sem hatékonyak, a házak szigetelése pedig nem teszi lehetővé, hogy viszonylag kis mennyiségű tüzelőanyag elégetésével megfelelő hőfokra melegedjen a lakás, így óriásiak a kiadások és extra nagy a kibocsátás. Azonban a legnagyobb kárt az okozza, hogy az otthonok egy részében hulladékot is égetnek, ez pedig nagyon egészségtelen. Ablakkeret, bútor, kerékgumi, textilek, PET palack, minden ég a kályhákban, aminek füstje akár ezerszer mérgezőbb a tiszta fa elégetésénél keletkező kibocsátásnál” - mondta Szegő Judit környezetkutató, a Levegő Munkacsoport projektvezetője. A hulladékégetés során keletkező mérgező anyagok rákot, szívinfarktust, agyvérzést, impotenciát és magzati genetikai károsodást is okozhatnak, egyetlen hulladékot égető háztartás is kilométeres körzetben szennyezheti a levegőt. A jogsértőnek minősülő tevékenység pedig maximum 300 ezer forint bírsággal sújtható. A hulladékégetésnek gyakran anyagi okai vannak, ugyanis egy köbméter tűzifa átlagosan több tízezer forintba kerül. Az Eurostat 2022-es adatai alapján pedig a Dél-Dunántúl, az Észak-Alföld és Észak-Magyarország az EU húsz legszegényebb régiója közé tartozik.
A közlekedés mint a légszennyezés mozgatórugója
Az illegális hulladékégetés mellett hasonlóan nagy probléma a legszennyezettebb térségekben, így Pécsett is a nitrogén-dioxid és a szálló por egészségre gyakorolt romboló hatása. A nitrogén-oxidok a járművek kipufogógázából, gáztüzelésből és dohányzás melléktermékeként juthatnak a légkörbe. Vizsgálatok támasztották alá, hogy tartós nitrogén-dioxid koncentráció esetén megnő az alsó légúti megbetegedések gyakorisága, valamint hosszú ideig tartó dízel-kipufogógáz kitettség mellett 40 százalékos növekedést találtak a tüdőrák kockázatában.
A szálló por kialakulásában is nagy szerepe van az autós közlekedésnek, amelynek szemcséi, ha nem érik el a 10 mikrométer nagyságot, képesek bejutni a tüdőbe és komoly egészségügyi problémákat okozni. A szálló port összefüggésbe hozzák a szív- és tüdőbetegségekkel és az ezekből fakadó elhalálozással is.
„Habár a szálló por kialakulásához a lakossági fűtés is hozzájárul a téli időszakban, azonban ez főképp közlekedési eredetű légszennyezés. A dízel autók kipufogógáza tartalmaz jelentős mennyiségű finom port, illetve az autógumik súrlódnak haladás közben és ezzel felverik a port, növelve ezzel a szálló por mennyiségét. Ami probléma Pécsett és az egész országban, hogy évről évre folyamatosan nő a gépjárművek, így a dízelautók száma és azok átlagéletkora, ami a szálló por mennyiségét is növeli” - mondta Mindum Károly, a pécsi ZÖFI, vagyis a Zöld Fiatalok Egyesületének tagja.
Magyarországgal szemben 2021-ben kötelezettségszegési eljárást is indított az Európai Bizottság, a szálló por határértéket átlépő, tartós koncentrációja miatt, mert 2005-től Budapest térségében és a Sajó-völgyében, 2011-től pedig Pécs térségében volt magasabb a határérték a megengedettnél, és ez a helyzet mindhárom régióban fent maradt egészen 2017-ig. Azonban a jogsértés nem csak a határérték túllépése miatt állt fenn, hanem azért is, mert a kormány nem tette meg a szükséges lépéseket a légszennyezés csökkentésére.
A helyi kezdeményezések és a közösségi összefogás fontossága
A ZÖFI a Mindenki Pécsért Egyesület támogatásával öt folyamatosan üzemelő pormérő műszert szerzett be és helyezett el azokban a városrészekben, ahol nincs mérőállomás, így az ott élők is tájékozódhatnak a lakókörnyezetünk porterhelési adatairól. Pécsett - az országos mérőhálózat részeként - csak három automata mérőállomás működik. Ezeket jelenleg a HungaroMet Nonprofit Zrt. üzemelteti. Emellett pedig a Levegő Munkacsoporttal együttműködve indítottak nitrogén-dioxid mérést, amellyel a legszennyezőbb autók kibocsátásának mértékét vizsgálják. Azt a feltételezést szeretnék alátámasztani, hogy a város útjain közlekedő autók mindössze 10 százaléka okozza a közlekedési eredetű légszennyezés akár 80 százalékát. A felmérés keretén belül öt különböző helyszínen helyeznek el idén két alkalommal mérő fiolákat, hogy kiderítsék, miképpen terjed a szennyezés. Ehhez közvetlenül az út mellett és a kibocsátás helyszínétől távolabb végeznek kontrollméréseket. A vizsgálatokat olyan, a közlekedés által kiemelten terhelt területeken végzik, amelyekről mérések hiányában eddig nem születtek adatok.
„Azért fontos felhívni a lakosság figyelmét ezekre az egészségkárosító hatásokra, mert enélkül nagyon nehéz lesz forgalomcsillapító intézkedéseket tenni. Mindenki kényelmes addig, amíg nem nézi ennek a káros hatását és addig nem is fog lemondani az autóról” - mondta Mindum Károly. „Én most egymásnak ellentmondó városi döntéseket látok Pécsen. Egyrészt azt, hogy az alternatív közlekedési eszközök valamiféle támogatást élveznek, ami mindenképp hasznos. Azonban a város nem mer vagy nem akar olyan intézkedéseket hozni, amelyek a forgalomkorlátozás irányába hatnak. Ma még mindig azon versengenek a politikai pártok, hogy ki építene több parkolóhelyet a városban. Az nem tartható, hogy a város közterületeinek egyre nagyobb részét foglalják el az autók, gyakran a zöldterületek kárára. Ezek a közterületek mindenkié, gyalogosoké is és kerékpárosoké is.”
Szegő Judit a nitrogén-dioxid mérésről elmondta, céljuk, hogy a kapott eredmények tükrében a döntéshozókat felszólítsák: a kiemelkedően forgalmas és szennyezett területeken folytassanak folyamatos méréseket, ugyanis erre az európai jogszabály kötelezi a tagországokat. Magyarországon jelenleg csupán 61 mérőállomás van az egész ország területén, ezek drágasága, valamint a szakemberek hiánya miatt. Ez a szám többek között azért számít alacsonynak, mert a levegő minősége 20 méterenként változhat, és a közlekedési forrásból származó légszennyezés különösen gyorsan módosul, ahogy távolodik a kibocsátási helytől. A munkacsoport szeretné elérni, hogy a külföldi jó példák itthon is bevett gyakorlatokká váljanak, mint például a kimagaslóan szennyezett területek folyamatos figyelése és az adatok tükrében az ezeken a helyeken történő forgalomcsökkentés.
Az akkumulátorgyárak árnyékában: Vác példája
A "Határon átívelő partnerség a levegőtisztaság védelméért az ipolysági és váci kistérségben" című program keretében újabb konzultációt tartottak Vácott. A helyszín ezúttal a Duna-Dráva Cement Kft. tárgyalóterme volt, ahol a gyár munkatársai ismertették az érdeklődőkkel a környezetszennyezés megfékezése érdekében történt intézkedéseket. Kiss János városi képviselő, környezetvédelmi tanácsnok, a program koordinátora köszöntötte a résztvevőket, majd átadta a szót Kanyó Lászlónak, a cég marketing vezetőjének, aki kijelentette, hogy a vállalat teljesen környezetbarát. Bocskai Balázs főtechnológus kiegészítésként annyit tett hozzá kollégája szavaihoz, hogy ma már a követelmény a termelés legelső fázisától kezdve maximálisan érvényesül. Molnár István irányítási rendszervezető a gyár környezetközpontú irányítási rendszer működésének főbb jellemzőit osztotta meg a jelenlévőkkel, elmagyarázva az ISO 14001-es és az ISO 9002-es, azaz a környezetközpontú irányítási és a minőségbiztosítási rendszer közötti különbséget. Zvekanovics László, a Kft. környezetvédelmi vezetője elmondta: a gyártási folyamatok során a levegőbe kibocsátott anyagok értékét rendszeresen mérik, s a naponta frissülő adatok a cég honlapján mindenki számára hozzáférhetőek. Bíró György, a projekt környezetvédelmi szakértője adatokkal támasztotta alá azon megállapítását, miszerint a DDC káros anyag kibocsátásának mértéke messze a megnevezett határérték alatt található.
A váci lakossági fórumon azonban a gödi Samsung akkumulátorgyár által okozott bizonytalanság és félelem is napirendre került. Amikor a csütörtöki lakossági fórumot meghirdették, még tűnhetett csupán bemelegítő kampányeseménynek. Aztán szerdán történt egy baleset, ami bebizonyította, mennyire fontos kérdésekre nincsenek még válaszok. A gödi Samsung szennyvizét a váci víztisztítóba szállító vezeték repedt meg, alámosta az utat, ami egy kamion alatt be is szakadt. A csőtörés a város déli részén, Václigeten történt, ahol nincs vezetékes víz, az ott lakók fúrt kútból isznak. A Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. (DMRV) közleménye szerint nem szivárgott veszélyes anyag a talajba, de van olyan vizsgálat, aminek az eredményére még négy-öt napot várni kell.
„Nagyon fontos volt, hogy most kicsiben megláttuk, mi történik, ha haváriahelyzet alakul ki” - nyilatkozta a Telexnek Matkovich Ilona, Vác polgármestere. Szerinte mindenki a helyén volt, végezte a munkáját, de érezni lehetett, hogy nincs pontos intézkedési terv, protokoll egy akkumulátorgyár környékén kialakuló baleset vagy katasztrófa esetére. „Eljut a vízmérés a kormányhivatal laborjába, ennek az eredményét természetesen el fogjuk fogadni, csak addig a négy napig ki mondja azt a václigetieknek, hogy nyugodt lelkiismerettel itathatják a gyerekeiket a kútvízből?” - mondta a polgármester.
Nem csak szennyvíz érkezik a gödi gyárból Vácra, a városban is épül akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó üzem a település déli részén fekvő ipari parkban. Utak vagy honvédségi létesítmények körül védőtávolságokat határoznak meg a zaj és az esetleges balesetek miatt, mondta Kiss Zsolt alpolgármester, aki azt nem érti, hogy „itt hol vannak a védőtávolságok”. „Itt nálunk a Toperini Ipari Parktól ötven méterre lakóházak vannak, vagy kétszáz méteren belül lakótelep négyezer fővel - mondta a politikus. - Ha valami esetleg történik, akkor mi lesz? Hogy lehet ezt a négyezer embert evakuálni?”
Sokszor a városvezetők is csak kérdéseket tudtak feltenni, mert szinte semmilyen információt nem kapnak a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokról. A közönségből szólt egy vegyész is, aki szerint az akkumulátorgyárakban használt vegyszerek pontos listája ipari titoknak számít. Még a magyar hatóságoknak sem adnak ki pontos információkat, ez pedig tovább nehezíti, hogy komplex vizsgálatokkal lehessen nyomon követni a gyárak környezetre gyakorolt hatásait.
A polgármester szerint nem csoda, ha a környékbeliek bizalmatlanok, annyira sok volt a rossz tapasztalat. Tavaly a Göd-ÉRT Egyesület megrendelésére egy független szakértői vizsgálat a Samsung körüli kutak talajvizében lítiumot és az akkumulátorgyártáshoz használt rákkeltő oldószert, NMP-t talált. A gyárban már olyan is előfordult, hogy a katasztrófavédelem a szabályok be nem tartása miatt megtiltotta a gyártást bizonyos csarnokokban, de a munka mégis ugyanúgy folytatódott. A több mint hétszázmilliárd forintos forgalmú Samsungot eddig 17 alkalommal bírságolták meg, de mindig csak néhány millióra. Összesen 47 millió forintot kellett fizetniük a kihágásokért, miközben az épülő akkuprojekteket az állam több tízmilliárdos, a debreceni CATL esetében százmilliárdos támogatásokkal segíti.
„Az idei év katasztrófa volt” - mondta egy idős férfi, aki a kertjében figyelt meg egy aggasztó jelenséget. „Valami a levegőből, az esőn keresztül lekerült a földre, leégette a növényeimet, az egész leszáradt, olyan, mintha lánggal égettem volna” - folytatta. „Annak idején, mikor az első elektromos autók megjelentek, én is azt hittem, hogy fú, micsoda fejlődés - idézte fel egy idős asszony. - Azt hittük, eltűnik a kipufogógáz, a légszennyezés, és mindannyian boldogan élhetünk. Erre pár év alatt oda jutottunk, hogy az életünk is veszélybe került.”
A legtöbben nem is tudtak pontos kérdést megfogalmazni, inkább csak elkeseredetten sorolták a meglátásaikat. Az akkugyárak körül kialakult helyzet olyan sokrétű, hogy a kormány által szándékosan információhiányban tartott helyiek félelmei, valódi tapasztalatai és a másoktól hallott mendemondák több felszólalásban is összekeveredtek. A jelen lévő szakértők és politikusok legjobb tudásuk szerint próbálták eloszlatni a félreértéseket, de sok kérdésükre ők maguk se kapnak választ.
A váciaknak otthon mennyi gázálarcuk van?” - kérdezte az egyik résztvevő. A csütörtöki fórumon szó esett még arról is, hogyan terheli Vác infrastruktúráját a gödi gyár forgalma, és hogy milyen kihívások elé állítja a közösséget a vendégmunkások megjelenése. „Nem hiszem, hogy valaki, mint egy robot, két éven keresztül csak eljár dolgozni, és szabadnapján meg ül a konténerben” - mondta a polgármester, aki fontosnak tartja, hogy integrációs programok induljanak. „Valamilyen módon együtt kell működnie a kormánynak az önkormányzatokkal, ahol nagy számban érkeznek vendégmunkások. Mert annyit mondani, hogy majd ellesznek a garázsban, ez nevetséges és embertelen.”
Vácon két akkugyártáshoz kötődő cég több beruházást is tervez. A polgármester szerint a legnagyobb kérdés, hogy megvalósul-e a Toperini Ipari Parkban az akkumulátor raktár, ezt tartja ugyanis a legveszélyesebbnek. „Itt mindenki találgat, a földben, vízben, levegőben, hol számítsunk a bajra? De mindannyian érezzük, hogy körbevesz minket. Ilyen méretű akkumulátorgyártás, ilyen iparfejlesztés nem Magyarországra, nem egy 93 ezer négyzetkilométeres országba való.”
A cikk a Mecseki Müzli és a CORRECTIV.Europe együttműködésének eredménye.
tags: #vac #cement #legszennyezes