Herbert Warnke Gyógyüdülő Bükfürdőn: a SZOT gyógyüdülő-hálózatának története és építészeti megújulása
Hazánkban sok az ásványi anyagokban gazdag gyógyforrás és termálvíz, amelyek közelében gyógyfürdők, szállodák és üdülők épültek. Egy részük a SZOT (Szakszervezetek Országos Tanácsa) kezelésében volt a 70-es 80-as években, többségüket különböző vállalatok, szövetkezetek, intézmények üzemeltették. A betegségek megelőzésében és az utókezelésben az orvostudomány már abban az időben is sokra értékelte a gyógyvizeket, s gyakran ajánlották az ivó- és fürdőkúrákat, javasolták a gyógyüdülést. Bükfürdőre is egyre többen érkeztek ily módon.
Ki kaphatott gyógybeutalót és hogyan működött a rendszer?
A 80-as évek elején a szakszervezeti tagság a családos beutalásokon kívül leginkább a gyógyüdülésre kért beutalót, ami azzal magyarázható, hogy Magyarországon nagyon sokan szenvedtek mozgás-, gerinc- és egyéb mozgásszervi megbetegedésekben. A gyógybeutalás nem volt szezonhoz kötve, a rászorulókat 26 csoportban, vagyis teljes éven át fogadhatták a gyógyüdülők. Így a 70-es 80-as években a SZOT üdülés változatossága közül a gyógyüdültetés fejlődött leginkább. 1982-ben már 93 ezren kaphattak SZOT gyógybeutalót, ez egyben azt is jelentette, hogy a gyermeke nélkül érkező minden második beutalt jegye gyógyüdülőbe volt érvényes.
A helyi elosztásban a SZOT bizottságok az orvosi javaslat figyelembevételével döntöttek. A beutaló jegyen feltüntették az orvosi javaslatot, és csak ezek birtokában lehetett térítésmentesen igénybe venni a gyógyszolgáltatásokat. Az üdülők időtartama mindenütt 14 nap volt, így az ilyen beutalókat nem lehetett átváltani kétszer egyhetes jegyre. A gyógyüdülők között többször előfordult, hogy nászutasok vagy olyanok is beutaltak, akik nem igényelték a gyógykezelést, ez sajnálatos volt.
A gyógyüdülők népszerűsítése és építészete
1972 és 1982 között hét SZOT gyógyüdülő létesült és hármat korszerűsítettek. Új gyógyüdülők voltak többek között Hajdúszoboszló (ÉDOSZ), Hévíz (Louis Saillant), Bük (Herbert Warnke), Hajdúszoboszló (Barátság), Hévíz (Postás Üdülő). 1982 áprilisától a hévízi 300 ágyas és Gyulán a Lazaro Pena 200 szobás üdülő is megnyílt beutaltakkal. Felújították a hévízi Vasas és a Gyulai MEDOSZ üdülőket, és 40 évvel ezelőtt volt a hajdúszoboszlói Béke Gyógyüdülő korszerűsítése. A zalakarosi 300 ágyas gyógyüdülő 1983-ban készült el. Régebben épült üdülők Debrecenben, Hajdúszoboszlón, Gyulán, Balatonfüreden és Hévízen is fogadták a SZOT beutaltakat.
Bükfürdő az ajánlott gyógyhelyek között maradt. Mozgásszervi megbetegedések esetén a debreceni, hajdúszoboszlói és büki gyógyüdülők voltak jelöltek, nőgyógyászati problémákra pedig több telephelyet ajánlottak. Idült emésztőszervi megbetegedésekre a debreceni, hajdúszoboszlói és büki gyógyvíz volt jó ivókúrára. Keringési szervi megbetegedésekre pedig Balatonfüreden nyílt lehetőség. Az üdültetés időtartama sohasem volt rövidebb 14 napnál, és a szakszervezeti bizottságok az orvosi javaslat figyelembevételével osztották be a beutalókat.
Herbert Warnke és a budapesti és vidéki kapcsolatok
A történet egyik hangsúlyos eleme, hogy a SZOT Herbert Warnke Gyógyüdülő a büki üdülőkomplexum része volt. Genosse Warnke a Szabad Német Szakszervezeti Szövetség (FDGB) elnöke volt 1948-tól 1975-ig, és 1932-ben képviselővé választották a Reichstagban. A háború alatt Svédországba menekült, majd az NDK megalakulása után került a szakszervezeti szövetség élére, így nem csoda, hogy a SZOT 1977-ben Bükfürdőn felépített nagy paneles technológiájú szállodáját a hivatalos nevén SZOT Herbert Warnke Gyógyüdülőre keresztelték.
A keleti blokkban végzett nyaralási gyakorlat különleges története ez a beutalási és üdülési rendszer volt, amelyben a szakszervezetek és az üdülők együttműködése meghatározó szerepet játszott. A történet magában foglalja a kilencvenes évek végéig tartó rezsimváltás utáni átalakulásokat, a korszerűtlenítés és a rekonstrukciók mikéntjét is. A budapesti és vidéki példák megvilágítják, hogy a gyógyüdülők milánói szintű vagy nyugati esztétikát idéző épületei hogyan éltek tovább a korszakváltás után.
A rendszerváltást követően a büki SZOT Herbert Warnke Gyógyüdülőt a közeli Répce folyó nyomán Hunguest Hotel Répcére keresztelték át, majd később mellé épült a Répce Gold. A 2020-as évek rekonstrukciói nyomán az épületek Hunguest Bük néven közös entitást képeznek: az egykori Répce a keleti szárny, a később épült Gold a nyugati szárny. A tervek szerint a hetvenes években épült/hosszan használt hotel eredeti formavilágát és formanyelvét megőrizve, de belsőépítészeti modernizációval frissítették fel. Az A4 Studio és a PONT co.lab belsőépítészeti tervei tiszteletben tartják a hajózószerű legendát, és a belső terek letisztult, vízre utaló motívumokkal gazdagodnak.
Építészeti rekonstrukció és belső terek
Az épület hétszintes, kelet-nyugati fekvésű, két lift van, és az üdülő I/A osztályú besorolású. A két-háromágyas szobákhoz fürdőszoba tartozik, amelyben vécé is van. A nyári szezonban 290 család fogadható, szezonon kívül pedig 302 felnőtt elhelyezésére van lehetőség. A belső terekben Oláh Nikolett belsőépítész és Kuthi Anikó grafikus gondoskodott a 60-as évek OP-ART hatásainak adaptálásáról, amelyek a minimalista vonalvezetést és a víz ihlette görbék hangsúlyozását hozzák. A belsőépítészet célja a retrózás elkerülése és egy korszerű, fél évszázaddal ezelőtti időszakot idéző, mégis mai komfortot kínáló környezet megteremtése volt.
A felújítás során a hajózó motívumokat megőrizték, és a „hajó” jellegzetes elemei, mint az üveg hengeren elhelyezett tető és a körablakok sora, hangsúlyosak maradtak. A szobákban és közösségi terekben az ívek, a lendületet adó vonalvezetés visszaköszön. A belső terekben a színezés és az üvegkorlátok olyan elemek, amelyeket a korszerűsítés során megőriztek, miközben a külső megjelenésben a hullámzó vonal és a hajózós identitás tiszteletben tartásra talált.
Az épület rekonstrukciójának célja nem csak a külső látvány megőrzése volt, hanem egyfajta korszerű, praktikus és esztétikus belső világnak a létrehozása, amely a korabeli hangulatot megidézi anélkül, hogy nosztalgikus retróvá válna. A felújítást követően a büki fürdőkomplexum a keleti és nyugati szárny egyesítésével, a tervezők munkájával összhangban, modern szolgáltatásokkal és kényelmi megoldásokkal kínál látogatóinak tartalmas gyógy- és üdülési élményt.
Technikai és szolgáltatási részletek
Az üdülőben a bár és presszó egész nap nyitva, a közösségi terek kényelmesek, a könyvtár több mint 2000 kötetet tartalmaz, és a sportolók részére több pálya (röplabda, tenisz, kézilabda) áll rendelkezésre. A fürdőhöz közvetlen zárt, fűtött folyosó kapcsolja az üdülőt, nyáron szabadtéri, hűtött medencével. A gyógyászati szolgáltatások az üdülő orvosának javaslata alapján vehetők igénybe, és térítésmentesek; legismertebbek a masszázs, gyógytorna, fizikoterápia és elektroterápia. Filmvetítés is többször van hetente, és a községben is van helyi mozi.
Összegzésként elmondható, hogy a magyar gyógyüdülők története összetett: a gyógyvíz és a gyógyítás hagyományai, a társadalmi és gazdasági struktúrák, valamint az épített környezet egymással összefonódva formálták a fürdőhegyek és üdülőtelepek arcát. A Warnke-épület példája jól illusztrálja a korszak technikai-építészeti ambícióit, és azt a törekvést, hogy a kor szociális-kulturális igényeit egy többfunkciós, városi gyógy- és üdülőközpontban ötvözzék.
tags: #herbert #warnke #gyogyudulo #epitese