Mezőtúr: A Tiszántúl Történelmi Gyöngyszeme
Mezőtúr, a Jász-Nagykun-Szolnok megye keleti részén, a Tiszántúlon elterülő város, gazdag történelmi múlttal és vibráló kulturális élettel büszkélkedhet. A város földrajzi elhelyezkedése, a Hortobágy-Berettyó csatorna közelsége és a kiváló közlekedési kapcsolatok - a 46-os főút, valamint a 120-as és 125-ös vasútvonalak - már évszázadokkal ezelőtt is kedvező feltételeket teremtettek a fejlődéshez.
A Település Kezdetei és Felemelkedése
Az első írásos emlék Mezőtúrról az 1205-1235 közötti időszakból származik, a Váradi Regestrum Tur (villa Tur) néven említi. A 14. századra a település gazdasága jelentősen fejlődött az árutermelés kibontakozásával. A Sárrét mocsárvilágán átvezető egyetlen járható út, amely a mezőtúri révnél kezdődött, a város stratégiai fontosságát növelte. Ez az átkelőhely lett a legrövidebb út a szolnoki réven keresztül a Budáról Erdélybe vezető utak közül. Az átkelőhely jelentős városfejlesztő tényezővé vált, így a 14. század második felében Túr a mezővárosok sorába lépett.
Nagy Lajos király 1378-ban kelt oklevelében ismerte el Mezőtúrt mezővárosként. Az Anjou-uralkodóra utal a város régi címerében található Anjou-liliom is. A mezőtúri vásárok már a 15. században is híresek és látogatottak voltak, jelentőségük a török hódoltság idején tovább nőtt. A kereskedelem mellett a kézműipar is virágzott, hozzájárulva a város gazdasági és kulturális fejlődéséhez.
A Reformáció és az Oktatás Központja
Mezőtúr kulturális téren évszázadokon át a vidék központja volt. A város korán csatlakozott a reformációhoz. 1530-ban alapított protestáns iskolája, a debreceni egyetem partikulájaként, hamarosan a Tiszántúl egyik legjelentősebb oktatási intézményévé vált. A 16. században tíz mezőtúri származású diák tanult a wittenbergi egyetemen, akik hálából könyveket és térképeket hoztak vissza iskolájuk könyvtárának, megalapozva ezzel a gazdag gyűjteményt.
A 19. Század kihívásai és a Tőkés Fejlődés
A 19. században meginduló tőkés fejlődés Mezőtúr számára vegyes következményekkel járt. A gyáripar olcsó termékei fokozatosan háttérbe szorították a város kisiparát. A nagyipar csupán néhány téglagyárat, malmot és egy szövőüzemet képviselt. Ebben az időszakban a város lakossága stabilizálódott, mintegy 25 000 fő körül.
A 20. Század és a Társadalmi Változások
A II. világháború utáni új gazdasági-társadalmi viszonyok hosszú időn át kedvezőtlenül befolyásolták a város életét. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek megszervezése, majd a technikai színvonal emelkedése jelentős számú munkaerőt szabadított fel. Iparágak hiányában ez a munkaerő elvándorlásra kényszerült, különösen az 1950-es évek második felében, amikor az éves átlag mintegy 300 fő volt.
A Zsidóság Története Mezőtúron
A városban már a 19. század első felében is éltek zsidók, klasszicista stílusú zsinagógájuk 1862-ben épült. 1850-ben itt élt a vármegye második legnépesebb zsidó közössége, 348 fővel. A II. világháború idején, 1944 áprilisában a helyi zsidóság gettót kapott a délnyugati újvárosban, a Márer-féle téglagyár ipartelepéhez tartozó épületekben. 1944 júniusában a zsidóságot vasúton szállították a szolnoki gyűjtőtáborba. A zsidóüldözés áldozatainak száma 220-240 főre becsülhető.
Mezőtúr Gazdasága és Iparának Története
Mezőtúr gazdaságának egyik legfontosabb és legrégebbi ága a téglagyártás, amelynek több mint hétszáz éves múltra tekint vissza. A 14. században ez az iparág már a királyi haszonélvezetek közé tartozott. 1800 és 1860 között téglaégető kemence működött a városban, majd 1884-ben egy városi tulajdonú téglagyár létesült. A 20. század elején, 1911-ben, a Márer Sándor és Tsa. cége évi 4,5 millió darab téglát gyártott. Az ALTEK Tégla- és Cserépipari Kft., amelynek gyökerei az 1949-es Szolnok Megyei Tégla- és Cserépipari Vállalathoz nyúlnak vissza, ma is jelentős szerepet játszik a város iparában. A cégnek Mezőtúron üzemel a betoncserépgyára és a síkburkoló üzeme, míg téglagyárai Kunszentmártonban és Tiszaföldváron találhatóak.
Az Alföldi Téglárium: A Tégla Múltja Mezőtúron
Az Alföldi Téglárium, Jász-Nagykun-Szolnok megye és az Alföld első nyilvános, állandó kiállítása, amely 2014-ben nyílt meg. A kiállítás a mezőtúri és a Szolnok megyei, valamint néhány közeli megyei településről származó bélyeges téglákat mutatja be. A Szabó András által gyűjtött, mintegy 400 darabos gyűjtemény a 18. századtól a 20. század első feléig terjedő időszak termékeit öleli fel. Ez a gyűjtemény egyedülálló betekintést nyújt a régió téglagyártásának történetébe és a korabeli építkezési szokásokba.
Mezőtúr Kulturális Élete és Hagyományai
Mezőtúr gazdag kulturális élettel rendelkezik, amely számos hagyományt és művészeti ágat ölel fel.
Fazekasság és Szőnyegszövés
A város leghíresebb hagyománya a fazekasság, amely évszázadok óta gyökeret vert a mezőtúri kézművesek lelkében. A céhek, manufaktúrák, üzemek, vásárok és kiállítóterek sokasága bizonyítja a szakma fontosságát. Bár a kerámia formák ma már gépi korongozással is készülhetnek, a díszítés hagyományos módszereket követ. Emellett a szőnyegszövés kevésbé ismert, de ugyancsak jelentős népművészeti hagyomány Mezőtúron. 1920-ban még tíz szövőszéken torontáli szőnyegeket készítettek, később pedig a perzsa csomózott szőnyegkészítési technikát is elsajátították.
Zenei Élet és Rendezvények
A város zenei élete is rendkívül gazdag. A Mezőtúri Szivárvány Népzenei Egyesület 1998-ban alakult, és őrzi a népzenei hagyományokat, fenntartva a Szivárvány citerazenekart, valamint a Tücsök és a Méhecske citerazenekarokat. A RE*FLEX BAND, amely 2009-ben alakult a Mezőtúri Ifjúsági Fúvószenekarból, modern feldolgozásokat mutat be a fúvószene keretein belül. A PETŐFI DALKÖR, 1873-ban alakult Dalárda utódaként, számos nívódíjjal és elismeréssel büszkélkedhet, és külföldön is képviselte már a várost. A Vivace Kamarakórus, amely 2007-ben jött létre, sokszínű repertoárral rendelkezik, szakrális és világi műveket, valamint mai, modern darabokat is előadnak.
Mezőtúron 2012 nyara óta rendezik meg az East Fest zenei fesztivált, amely a magyar könnyűzenei élet élvonalbeli képviselőit vonultatja fel. A fesztivál helyszíne a Városi Strandfürdő, ahol korábban a WAN2 Fesztivál is zajlott.
Közlekedés és Elérhetőség
Mezőtúr a Tiszántúl szívében, a 46-os főúton könnyen megközelíthető Törökszentmiklós és a 4-es főút felől, valamint Gyomaendrőd és Békés vármegye központi részei irányából. Vonattal a MÁV 120-as (Budapest-Szajol-Lőkösháza) és a 125-ös (Mezőtúr-Battonya) vasútvonalakon érhető el. A városközponttól északi szélén található Mezőtúr vasútállomás, amelynek közúti elérését a 46 302-es út biztosítja.
Irodalom és Hivatkozások
A cikk összeállításához felhasznált információk forrásai között szerepelnek a helytörténeti egyesületek kiadványai, városi önkormányzati dokumentumok, valamint különböző online archívumok és publikációk. Különösen értékesek a téglagyártás történetével foglalkozó szakirodalmak, amelyek betekintést nyújtanak Mezőtúr ipartörténetének egy fontos szeletébe. A téglagyűjtők munkássága, mint például Szabó András tevékenysége, jelentősen hozzájárul a helyi örökség megőrzéséhez és bemutatásához.
A cikkben szereplő hivatkozások, mint például a települési választási eredmények, a Magyarország kistájainak katasztere, vagy a különböző archívumok, további mélyebb kutatásra adnak lehetőséget az érdeklődők számára.
tags: #mezoturi #tegla #gyar #1800 #evek